Cukoripar, 1982 (35. évfolyam, 2-4. szám)
1982-04-01 / 2. szám
CUKORIPAR XXXV. évfolyam (1982.) 2. szám 1978. évi vegetáció alatti csapadékhiány 115 mm volt. A téli csapadékhiányt valamelyest pótolta a májusban lehullott 111,5 mm, tehát az optimum feletti 71,5 mm csapadék, így a cukorrépa fejlődése az első időszakban kedvezően alakult. A július 10-i mérések szerint a cukorrépa-gyökérsúly 146 g volt, a leveles répafej súlya 413 g. A júliusi, de főképpen az augusztusi nagy szárazság erőteljesen visszavetette a fejlődést. A cukorrépagyökér fejlődése július 10. és szeptember 3-a között mindössze 225 g volt. A szárazság következtében 96 g-mal csökkent a levélzet. A cukortartalom ilyen szintű emelkedése is a szárazság következménye volt. A cukortartalom július 10. és szeptember 4. között 7,4 abszolút %-ot emelkedett. Kedvezőtlenül alakult a cukorrépa a-aminosavas nitrogéntartalma. Szeptember 4-i mérések szerint átlagban 61,9 mmol/kg volt, ennek oka, hogy a levélben felhalmozott nitrogént a növény nem tudta feldolgozni a szárazság következtében, így káros nitrogéntartalmú aminosavak halmozódtak fel a répában [3]. Az 1979. évi cukorrépa-fejlődés jóval kedvezőbb volt. Egyenletesen növekedett a gyökér g/db súlya, kedvezően alakult a levélzet. A cukortartalom fejlődése július 9. és október 10-e között 6,1 abszolút % volt, ami a cukorrépa betakarításáig tovább emelkedett. A cukorrépa nemcukor anyagai a kálium kivételével az optimális értéket meghaladták. Az a-aminosavas nitrogén fokozatosan emelkedett, ami kedvezőtlen a minőségre. Az október 10-én mért nátriumérték is közel kétszerese volt az optimálisnak. 1980-ban az elhúzódó kelés megmutatkozott a július 9-én mért gyökérsúlyban, ez az előző évitől 24%-kal elmaradt. A júliusi, augusztusi időjárás és csapadék kedvezett a fejlődésnek, a szeptember 3-i méréseknél menynyiségben és minőségben elérte az 1979. évi eredményt. A nemcukor alakulása 1980-ban sem volt kedvező, sok volt a nátrium és az aminosavas nitrogén, ami a talaj erős nitrogénellátására utal. A kedvező csapadék és a talaj nagy nitrogéntápanyagszintje folytán nagy volt a levélzet súlya. Szeptember végén következett be a felezési idő, így az érés eltolódott. A több nitrogén serkenti a levélzet intenzív fejlődését, ehhez asszimilátumot használ fel, ami negatív hatással van a cukortartalom fejlődésére [6]. Ezt igazolják az 1980 szeptemberi vizsgálatok is, amikor a levélzet súlya 567 g volt, a cukortartalom emelkedése október 9-ig 0,9%, ekkor a répa cukortartalma 14,9% volt. A cukorrépa tápanyagfelvétele a levélanalízis alapján A cukorrépa vegetáció alatti fejlődésében a növény tápanyagellátása döntő a mennyiségre és a minőségre. A tápanyagellátás szintjét jól reprezentálja a levélanalízisnél meghatározott mikro- és makroelemek mennyisége, azok egymáshoz való viszonya. A keléstől számított 80—110-ik napi vizsgálatok lehetőséget adnak a hiányzó tápanyagok lombtrágya formájában való kijuttatására. Későbbi elemzések alapján figyelemmel lehet kísérni a fejlődéshez szükséges tápanyagok felvételét,azok hatását a cukorrépa minőségére. A Jenai Növénytáplálkozási Intézet kidolgozta a cukorrépa levélanalízis alapján az optimális fejlődéshez szükséges tápanyagellátási szintet a levélben [7]. Szaktanácsadás szempontjából fontos a növény tápanyagigényének pontos ismerete, ezért döntő egyes elemek határkoncentrációjának és az egyes tápelemek egymáshoz való arányának meghatározása. A cukorrépa tápanyagtartalmának emelkedése nem lineáris a termésátlag növekedésével, az optimum felett kialakul az ún. „luxusfogyasztás”, ami kedvezőtlenül hat a minőségre [8]. Mivel a minőségi cukorrépa alapfeltétele a hakénti hasznos cukortermésnek, így szükséges lenne hazai viszonylatban is meghatározni a tápanyagellátás határértékeit. 1978 óta foglalkozunk a cukorrépalevél vizsgálatával a vegetációs időszak alatt. Az első mintavétel július 9—12. között volt, majd minden hónap első dekádjában megismételtük. A 6. táblázatban foglaltuk össze a cukorrépalevélben mért mikro- és makroelem mennyiségét szárazanyagra vonatkoztatva. Ez tartalmazza a cukorrépa fejlődéséhez szükséges tápelemkoncentrációkat, amit a Jenai Növénytáplálkozási Intézet kidolgozott. Az adatokból látható, hogy a nitrogénellátás 1978-ban 12,2%-tal haladta meg a megfelelő szintet, 1979-ben megközelítette az optimálist, 1980-ban 24%-kal alatta volt a felső határértéknek. A foszforellátás a vizsgált három évben az alsó határérték közelében volt. A cukortartalom szempontjából fontos kálium minden évben közepes volt, a kalcium és a magnézium menynyisége a felső határérték körül alakult. Cukorrépa mennyiségi és minőségi fejlődése a vegetációs idő alatt az érési kísérletek alapján 5.táblázat Mintavétel időpontja Cukorrépa gyökér Leveles Cukorrépáién tartalom: Na • -N _________g/db_________% ____mrad/kfi réna__ 1978-ban VII. 10.-12. 146 413 16,2 65,9 42,6 35,9 VIII. 7.- 9. 288 389 15,6 48,6 21,6 58,3 IX. 4.- 6. 371 317 17,6 44,4 18,6 61,9 X. 9.11. 486 296 16,8 54,7 16,4 53,3 1979-ben VII. 9. 147 447 16,1 73,2 31,7 24,6 VIII. 7. 343 557 13,155,8 17,1 29,1 IX. 3. 489 545 14,0 49,4 14,1 34,9 XI . 636 539 16,2 57,3 15,3 39,7 1986-ban VII. 9. 111 437 8,5 74,4 31,9 27,6 VIII. 7. 362 629 12,0 62,2 23,6 34,7 IX. 3. 488 567 14,0 55,5 18,0 33,8 X. 9. 664 562 14,9 55,2 17,4 39,6 43