Cukoripar, 1982 (35. évfolyam, 2-4. szám)

1982-04-01 / 2. szám

CUKORIPAR XXXV. évfolyam (1982.) 2. szám 1978. évi vegetáció alatti csapadékhiány 115 mm volt. A téli csapadékhiányt valamelyest pótolta a májusban lehullott 111,5 mm, tehát az opti­mum feletti 71,5 mm csapadék, így a cukorrépa fejlődése az első időszakban kedvezően alakult. A július 10-i mérések szerint a cukorrépa-gyö­­kérsúly 146 g volt, a leveles répafej súlya 413 g. A júliusi, de főképpen az augusztusi nagy szá­razság erőteljesen visszavetette a fejlődést. A cukorrépagyökér fejlődése július 10. és szep­tember 3-a között mindössze 225 g volt. A szá­razság következtében 96 g-mal csökkent a le­vélzet. A cukortartalom ilyen szintű emelke­dése is a szárazság következménye volt. A cu­kortartalom július 10. és szeptember 4. között 7,4 abszolút %-ot emelkedett. Kedvezőtlenül alakult a cukorrépa a-aminosavas nitrogéntar­­talma. Szeptember 4-i mérések szerint átlagban 61,9 mmol/kg volt, ennek oka, hogy a levélben felhalmozott nitrogént a növény nem tudta fel­dolgozni a szárazság következtében, így káros nitrogéntartalmú aminosavak halmozódtak fel a répában [3]. Az 1979. évi cukorrépa-fejlődés jóval kedve­zőbb volt. Egyenletesen növekedett a gyökér g/db súlya, kedvezően alakult a levélzet. A cu­kortartalom fejlődése július 9. és október 10-e között 6,1 abszolút % volt, ami a cukorrépa be­takarításáig tovább emelkedett. A cukorrépa nemcukor anyagai a kálium kivételével az op­timális értéket meghaladták. Az a-aminosavas nitrogén fokozatosan emelkedett, ami kedvezőt­len a minőségre. Az október 10-én mért nát­riumérték is közel kétszerese volt az optimális­nak. 1980-ban az elhúzódó kelés megmutatko­zott a július 9-én mért gyökérsúlyban, ez­ az előző évitől 24%-kal elmaradt. A júliusi, au­gusztusi időjárás és csapadék kedvezett a fej­lődésnek, a szeptember 3-i méréseknél meny­­nyiségben és minőségben elérte az 1979. évi eredményt. A nemcukor alakulása 1980-ban sem volt kedvező, sok volt a nátrium és az ami­nosavas nitrogén, ami a talaj erős nitrogén­ellátására utal. A kedvező csapadék és a talaj nagy nitrogén­­tápanyagszintje folytán nagy volt a levélzet sú­lya. Szeptember végén következett be a fele­zési idő, így az érés eltolódott. A több nitrogén serkenti a levélzet intenzív fejlődését, ehhez asszimilátumot használ fel, ami negatív hatással van a cukortartalom fej­lődésére [6]. Ezt igazolják az 1980 szeptemberi vizsgálatok is, amikor a levélzet súlya 567 g volt, a cukortartalom emelkedése október 9-ig 0,9%, ekkor a répa cukortartalma 14,9% volt. A cukorrépa tápanyagfelvétele a levélanalízis alapján A cukorrépa vegetáció alatti fejlődésében a növény tápanyagellátása döntő a mennyiségre és a minőségre. A tápanyagellátás szintjét jól reprezentálja a levélanalízisnél meghatározott mikro- és makroelemek mennyisége, azok egy­máshoz való viszonya. A keléstől számított 80—110-ik napi vizsgá­latok lehetőséget adnak a hiányzó tápanyagok lombtrágya formájában való kijuttatására. Ké­sőbbi elemzések alapján figyelemmel lehet kí­sérni a fejlődéshez szükséges tápanyagok fel­vételét,­­azok hatását a cukorrépa minőségére. A Jenai Növénytáplálkozási Intézet kidolgoz­ta a cukorrépa levélanalízis alapján az optimá­lis fejlődéshez szükséges tápanyagellátási szin­tet a levélben [7]. Szaktanácsadás szempontjá­ból fontos a növény tápanyagigényének pontos ismerete, ezért döntő egyes elemek határkon­centrációjának és az egyes tápelemek egymás­hoz való arányának meghatározása. A cukorrépa tápanyagtartalmának emelke­dése nem lineáris a termésátlag növekedésével, az optimum felett kialakul az ún. „luxusfo­gyasztás”, ami kedvezőtlenül hat a minőségre [8]. Mivel a minőségi cukorrépa alapfeltétele a ha­kénti hasznos cukortermésnek, így szükséges lenne hazai viszonylatban is meghatározni a tápanyagellátás határértékeit. 1978 óta foglalkozunk a cukorrépalevél vizs­gálatával a vegetációs időszak alatt. Az első mintavétel július 9—12. között volt, majd min­den hónap első dekádjában megismételtük. A 6. táblázatban foglaltuk össze a cukorrépa­­levélben mért mikro- és makroelem mennyisé­gét szárazanyagra vonatkoztatva. Ez tartalmaz­za a cukorrépa fejlődéséhez szükséges tápelem­­koncentrációkat, amit a Jenai Növény­táplálko­zási Intézet kidolgozott. Az adatokból látható, hogy a nitrogénellátás 1978-ban 12,2%-tal ha­ladta meg a megfelelő szintet, 1979-ben megkö­zelítette az optimálist, 1980-ban 24%-kal alatta volt a felső határértéknek. A foszforellátás a vizsgált három évben az alsó határérték közelében volt. A cukortarta­lom szempontjából fontos kálium minden évben közepes volt, a kalcium és a magnézium meny­­nyisége a felső határérték körül alakult. Cukorrépa mennyiségi és minőségi fejlődése a vegetációs idő alatt az érési kísérletek alap­­ján 5.táblázat Mintavétel időpontja Cukorrépa gyökér Leveles Cukor­répáién tartalom: Na •­ -N _________g/db_________% ____mrad­/kfi réna__ 1978-ban VII. 10.-12. 146 413 16,2 65,9 42,6 35,9 VIII. 7.- 9. 288 389 15,6 48,6 21,6 58,3 IX. 4.- 6. 371 317 17,6 44,4 18,6 61,9 X. 9.­11. 486 296 16,8 54,7 16,4 53,3 1979-ben VII. 9. 147 447 16,1 73,2 31,7 24,6 VIII. 7. 343 557 13,1­­55,8 17,1 29,1 IX. 3. 489 545 14,0 49,4 14,1 34,9 X­I . 636 539 16,2 57,3 15,3 39,7 1986-ban VII. 9. 111 437 8,5 74,4 31,9 27,6 VIII. 7. 362 629 12,0 62,2 23,6 34,7 IX. 3. 488 567 14,0 55,5 18,0 33,8 X. 9. 664 562 14,9 55,2 17,4 39,6 43

Next