Cukoripar, 1983 (36. évfolyam, 1-4. szám)
1983-01-01 / 1. szám
CUKORIPAR XXXVI. évfolyam (1983) 1. szám A betegség kialakulásának folyamata Mindössze mintegy 15 éve ismeretes, hogy a cukorrépa már 25 évvel korábban észlelt gyökérszakállasságát egy speciális vírus okozza, amelyet a szakirodalomban BNYVV-nak (Beet Necrotic Yellow Vein Virus) neveztek el. A betegség okozóját nehéz volt megtalálni, mert ahhoz, hogy ez a bizonyos vírus meg tudja fertőzni a répatestet, mindenkor szüksége van egy közvetítőre, egy ún. vírushordozóra, amelyet a szaknyelvben vektornak neveznek. A BNYVV hordozója (vektora) talaj lakó gombafaj, a Polymyxa betae, amely a cukorrépatermő területek talajában gyakran előfordul. Jelenlegi ismeretek szerint a cukorrépa rizomániás fertőzése rendkívül bonyolult módon megy végbe. A talajban élő Polymyxa betae gombának először meg kell telepednie a répa gyökerén és be kell hatolnia annak szövetébe. A rizomániás fertőzés azonban csak akkor következik be, ha maga a gomba előzőleg fertőződött a BNYVV- vírussal. Ha ez megtörtént, a vírusok a gombából átvándorolnak a cukorrépa gyökér sejtjeibe, ahol elszaporodnak és ezzel anyagcsere reakciókat váltanak ki a fertőzött növény szervezetéből. Az így kiváltott anyagcserefolyamatok következtében számtalan, nagyon vékony oldalgyökerecske indul növekedésnek, azaz kialakul a gyökérszakállasság, mint az egyik legszembetűnőbb szimptóma. A vírusfertőzés következtében a répanövényben lezajló anyagcsere-folyamatban súlyos zavar keletkezik. Az anyagcsere zavarai miatt a fertőzött répaegyedek növekedése lelassul — mert a vírusfertőzés általában gátolja a növekedési folyamatot — és így természetesen sem a répa levélzete, sem maga a föld alatti répatest nem fejlődik kielégítően. Ugyanígy gátolja a cukorképződés folyamatát, valamint a cukornak a répatestben való elraktározódását is. Egyes esetekben, ha a vírusos fertőződés a fejlődés korai szakaszában következik be, a növény el is pusztulhat. A betegség fellépésének feltételei A betegség járványszerű fellépését a hozzá kapcsolódó ökológiai feltételek határozzák meg [13]. A Polymyxa betae gomba, amely mint közvetítő (zoospora) és konzervátor (kitartósporangium) csak akkor képes jelentős mértékben szaporodni, illetve fellépni a répatalajban, ha a számára kedvező ökológiai tényezők jelentősen egybeesnek. Ezek a feltételek a következők: 1. Viszonylag nagy, hosszabb időn át legalább 20 °C, vagy ennél nagyobb talajhőmérséklet. 2. Hosszabb csapadékos időszak és ezt követő nagy víztartalom, pangó víz, erős öntözés, illetve nem megfelelő vízszintszabályozás. 3. Semleges vagy gyengén lúgos talajkémhatás. Az 1982-es évben, ahol a betegség fellépését megfigyeltük, a felsorolt ökológiai tényezők a gomba számára nagyon kedvezően alakultak, mind a csapadék mennyiségében, mind a hőmérséklet tekintetében. A semleges, illetve lúgos talajkémhatás is adott volt. A Polymyxa betae szaporodását előnyösen befolyásolja, ha a talajban megtalálhatók az elpusztult cukorrépa gyökérmaradványai, vagy a répa gyomnövényeinek szerves anyagai, amelyeket saját anyagcsere-folyamataihoz felhasználhat. A betegség elleni védekezés lehetőségei Jelenlegi ismeretek szerint a közvetítő gomba ellen a vegyszeres védekezés lehetősége nagyon korlátozott a kijuttatási nehézségek és a nagyon drága ár miatt. Dichlorpropen bázisú készítmények speciális talajbajuttató gépek segítségével részeredményt hozhatnak, de a kórokozó maradéktalanul el nem pusztítható, mivel a gomba kitartóspórái a mélyebb rétegekben fertőzőképesek maradnak. A fertőzés mechanizmusából következik, hogy minden cukorrépatáblát még az ősz folyamán fertőtleníteni kellene. NSZK irodalmi adatokból ismert, hogy csak a védekezőszer és a kijuttatás költségei 1. ábra. Beteg és egészséges répaegyedek