Cukoripar, 1985 (38. évfolyam, 1-4. szám)
1985-01-01 / 1. szám
A CUKORIPAR ÉS A MAGYAR ÉLELMISZERIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET CUKORIPARI SZAKOSZTÁLYÁNAK NEGYEDÉVI FOLYÓIRATA 1985. JANUÁR—MÁRCIUS Osztrák—magyar cukorrépa-szeminárium (Folytatás) b) Az állománysűrűség hatása a termelésre és a minőségre (W. Hrubesch) Egy majdnem egy magvú vetőmag kitenyésztésével, mely rendkívül jó csírázóképességgel rendelkezik, lehetővé vált a cukorrépamag helyrevetése. Ez osztrák körülmények között azt jelenti, hogy 45 cm-es sortávolság mellett a magot több mint 20 cm távolságra lehet vetni. Ezáltal azonban kedvezőtlen művelési feltételek között fennáll az a veszély, hogy hiányos lesz a növényállomány. Osztrák kísérletek egyértelműen bizonyítják, hogy a cukorrépa termésnagysága és a minőség elsődlegesen a hektáronkénti növényszámtól és a növények eloszlásának egyenletességétől függ. Ezenkívül csak kisebb hatása van a fajtának, a trágyázásnak, a növényvédelemnek és a helyi befolyásoknak. Az előbbiek miatt a vetési távolság meghatározása a répatermesztésben igen lényeges. A döntésnél fontos szerepet játszik a magok kelésére vonatkozó sok éves tapasztalat. A növényállományt és annak egyenletességét adott körülmények között a sortávolság, a vetési távolság és a kelés mértéke határozza meg. Szabálytalan növényállománynál a betakarítás is nehezebb, növekszik a betakarítási veszteség, és a répa nagyobb károsodása miatt a tárolási veszteség is. Hangsúlyozni kell annak fontosságát, hogy a növényállomány hatása a hozamra és a minőségre szembetűnő (5. táblázat). Ennek ellenére sokan nem fordítanak erre elegendő figyelmet. Osztrák viszonyok között a répahozam akkor a legjobb, ha a betakarításkori növényállomány 80—90 ezer/ha. Ha az állomány 60 ezer/ha alatt van, kifejezetten csökken a hozam. A kísérletek és a tapasztalati megfigyelés azt bizonyítja, hogy ilyen esetben a répa minősége jobban csökken, mint a termés mennyisége. A kedvezőtlen növényeloszlás különösen káros hatással van a tisztított cukorhozamra. A megfigyelés szerint a 40 cm-nél nagyobb hiányhelyek is csökkentik a hozamot. Itt is nagyobb a minőségre gyakorolt befolyás, mint a répahozamra. A temetőknek sok esetben dönteniük kell arról ha az állomány tavasszal nem kielégítő, hogy újra vessenek-e? Ez a döntés azért nehéz, mivel közvetlen összehasonlítást tenni nem lehet. Ilyen esetben meg kell becsülni a tábla újravetésének a költségét és szembe kell állítani a várhatóan elmaradó hozamból (rossz állományból) adódó bevételkieséssel. Ausztriában sok éves kísérlet alapján javaslatot dolgoztunk ki arra vonatkozóan, hogy milyen esetben célszerű újravenni. Ha a hektáronkénti növényszám kb. 60 ezer, akkor nem kell fontolgatni, mivel ilyen esetben a termés — többé-kevésbé kedvező időjárási körülmények esetén — még kielégítő marad. Ha a növényszám 60 ezer alatt van, a répahozam erősebben csökken, és 40 ezres növényszám alatt a másodszori vetés már jobb eredményt hozhat, mint a régi állomány. Az előbbiek szerint Ausztriában az a javaslat, hogy csak akkor kell újra vetni, ha a növények száma az első vetés után hektáronként nem éri el a 40 ezret. A kísérletek azt mutatták, hogy a második vetés esetében (időeltolódás 30 nap) 80 ezres teljes növényállománynál sem kapunk nagyobb hozamot, mint az első A betakarításkor fennálló répaszám értékelése a, hozam és minőség szempontjából viszony 100 °ro 71,1 402,3 dt 17,67°S 29,39 $ 54,4 t + 2 a mérések korrigált középértékeiből számítva, ezért nem lehetséges a variancia elemzés táblázat 5. Ősz- Répaszála tály betakarításkor 1000/ha Cukorhozam Répahozam Cukortartalom % Cukor a melaszban * Tisztított cukorhozam % 1 20 -40 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 2 40 -50 114,6 113,7 100,9 80,9 121,0 3 50 -60 127,8 124,3 102,9 64,9 141,7 4 60 -60 130,2 127,2 102,5 63,3 145,0 VJI CD + 100 133,7 130,7 102,3 60,2 146,9 GD 5 %-nál + 5,0 1,0+ +