Cukoripar, 1992 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1992-01-01 / 1. szám
CUKORIPAR XLV. évfolyam (1992) 1. szám a 16 cm-es tőtávolságra való vetés. Helyrevetett répáinknál — az egyenlőtlen kelések következtében — 5-15%-os ritkulások (hiányhelyek) keletkeznek már május folyamán. A korai kipusztulásokat számos tényező okozza: herbicid + inszekticid egyenlőtlen dozírozása, vagy a csíra közelébe kerülése, a műtrágya egyenlőtlen kiszórása következtébeni sókoncentráció, traktornyomok stb. E stresszhatás következtében a növények fiziológiájan legyengülnek, s vagy elpusztulnak a gyökérfekély fertőzése miatt vagy túlélik azt, s e növényekből lesznek a kisrépák. Viszonyaink között a kisrépák aránya termőhelyenként 15— 45% között változik. A kisrépa kevesebb tápanyagot fogyaszt, ezért a szomszédjában lévő életerős répa nagyra nőhet. A hiányhelyek és a kisrépák teszik lehetővé számos egyed számára a luxustápanyag-mennyiséget, melynek következménye a nagyranövés. A növénypopulációban a nagyrépák jelenléte több szempontból hátrányos: alacsonyabb a cukortartalmuk, nagyobb a hamu- és melaszképző anyagok aránya, a földből nagyon kinőnek, ezért a fejezőgép félbevágja, a prizmában sokat lélegzik és gyorsan rothad stb. Sajnos, országos átlagban a nagyrépák adják a termés 25—40%-át ez is okozza, hogy a cukortartalom a legjobb fajtákban is csak közepes. E kérdéskörrel függ össze a tápanyagellátásrépaminőség kapcsolat is. A cukortartalom kialakulása több tényező függvénye, ezért kedvező alakulása kevésbé irányítható. Alapvető előfeltétel, hogy a talaj tápanyagkészlete és tápanyag-szolgáltató képessége a répa számára megfelelő legyen. Előnyös, ha NPK 1:0,8:1,2 arányban van jelen. A cukortartalomra nagyon káros a 120-150 kg feletti. Magyar viszonyok között a répa meglévő tápanyagkészletek és -maradékok következtében (búza, kukorica, lucerna forgóinkban) soka-t kap, ezért tenyészideje megnyúlik, így cukortartalma sem a fajtára, sem az évjáratra jellemző maximumot nem éri el. Az 1. táblázatban a Magyarországon 1990-ben kiadott összes NPK-hatóanyag összetételét és hatását mutatjuk be a répa- és cukortermésre. Évek óta egyre nagyobb területeken alkalmazzák az EUF-módszerre alapozott szaktanácsadást. Hogy az EUF-módszernek Magyarországon átütő, egyértelmű sikere nincs, annak épp a korábban említett nagyrépa , kisrépa arány kialakulása az oka, vagyis, amíg nincs egyöntetű, homogén cukorrépa-állomány, az EUF-módszer Magyarországon nem hoz eredményt. Kísérleti adataink bizonyítják, hogy a modern fajták érzékenyek a betegségekre; a cercosporán túl a lisztharmat (Erysiphe betae), az Alternaria tenuis a főbb betegségek ezért nagy terméseket csak szakszerű növényvédelemmellett hoznak. Országos adatainkból ismeretes, hogy a fajták közötti terméskülönbség 5 —15%, míg a növényvédelemmel elérhető többlethozam 15—35%. Ebből következik, hogy a növényvédelem szakszerű megszervezése a répatermelők és az ipar érdeke. A répatermesztési kutatóintézet dr. Kiss Ernő kísérletei alapján preventív permetezéseket javasol. Magyarországon az első permetezéseket július 10 —20. között ajánlatos elvégezni. Az első permetbe komplex hatóanyagok alkalmazását javasoljuk: szinergista fungicidek + nyomelemek + lombtrágyák + bioaktív adalék. A második permetezés augusztus első dekádjában esedékes, de csak akkor, ha a gombafertőzés veszélye fennáll. Ilyenkor csak fungicid alkalmazása előnyös. A permetek megvédik a levélzetet, serkentik az asszimiláció Kiadott összes Kiadott hatóanyag (szerves + műtrágya) M D v NPK hatóanyag rsete kg/ha kg/ha Ellátottság permete-Gyökér- Cukor- Perillet termés tartalom mg/100 g ha t/ha % Kinyerhető cukor % t/ha Meg- Sűrűsé term. cukor Wieninger t/ha % 0 0 0 0 30,3 36,3 3076 31,8 16,61 13,62 4,352 5,301 90,10 1200 55 32 36 22,3 35,0 6111 35,4 16,25 13,16 4,661 5,755 89,52 201--300 78 78 104 28,5 38,4 13762 35,4 16,37 13,19 4,697 5,817 89,15 301-400 105 93 155 22,7 34,5 23153 34,9 16,41 13,42 4,695 5,739 89,76 401-500 117 123 211 22,3 32,2 21454 36,6 16,32 13,33 4,893 5,987 89,65 501--600 130 150 270 22,2 31,6 15495 34,8 16,27 13,34 4,652 5,672 89,78 601--700 155 167 327 24,4 29,9 14667 36,0 16,37 13,45 4,835 5,894 89,90 701--800 180 180 382 23,0 30,8 8488 34,8 16,27 13,31 4 640 5,671 89,56 1. táblázat A kiadott összes NPK-hatóanyag hatása a répa- és cukortermésre 1990