Cukoripar, 1992 (45. évfolyam, 1-4. szám)

1992-01-01 / 1. szám

CUKORIPAR XLV. évfolyam (1992) 1. szám a 16 cm-es tőtávolságra való vetés. Helyreve­tett répáinknál — az egyenlőtlen kelések kö­vetkeztében — 5-15%-os ritkulások (hiányhe­lyek) keletkeznek már május folyamán. A ko­rai kipusztulásokat számos tényező okozza: herbicid + inszekticid egyenlőtlen dozírozása, vagy a csíra közelébe kerülése, a műtrágya egyenlőtlen kiszórása következtébeni sókon­centráció, traktornyomok stb. E stresszhatás következtében a növények fiziológiájan le­gyengülnek, s vagy elpusztulnak a gyökérfe­kély fertőzése miatt vagy túlélik azt, s e növé­nyekből lesznek a kisrépák. Viszonyaink kö­zött a kisrépák aránya termőhelyenként 15— 45% között változik. A kisrépa kevesebb táp­anyagot fogyaszt, ezért a szomszédjában lévő életerős répa nagyra nőhet. A hiányhelyek és a kisrépák teszik lehetővé számos egyed szá­mára a luxustápanyag-mennyiséget, melynek következménye a nagyranövés. A növénypo­pulációban a nagyrépák jelenléte több szem­pontból hátrányos: alacsonyabb a cukortartal­muk, nagyobb a hamu- és melaszképző anya­gok aránya, a földből nagyon kinőnek, ezért a fejezőgép félbevágja, a prizmában sokat lé­legzik és gyorsan rothad stb. Sajnos, országos átlagban a nagyrépák ad­ják a termés 25—40%-át ez is okozza, hogy a cukortartalom a legjobb fajtákban is csak kö­zepes. E kérdéskörrel függ össze a tápanyagellátás­­répaminőség kapcsolat is. A cukortartalom kialakulása több tényező függvénye, ezért ked­vező alakulása kevésbé irányítható. Alapvető előfeltétel, hogy a talaj tápanyagkészlete és tápanyag-szolgáltató képessége a répa számá­ra megfelelő legyen. Előnyös, ha NPK 1:0,8:1,2 arányban van jelen. A cukortartalomra nagyon káros a 120-150 kg feletti­­. Magyar viszonyok között a répa meglévő tápanyagkészletek és -maradékok kö­vetkeztében (búza, kukorica, lucerna forgó­inkban) sok­a-t kap, ezért tenyészideje meg­nyúlik, így cukortartalma sem a fajtára, sem az évjáratra jellemző maximumot nem éri el. Az 1. táblázatban a Magyarországon 1990-ben ki­adott összes NPK-hatóanyag összetételét és hatását mutatjuk be a répa- és cukortermésre. Évek óta egyre nagyobb területeken alkal­mazzák az EUF-módszerre alapozott szakta­nácsadást. Hogy az EUF-módszernek Ma­gyarországon átütő, egyértelmű sikere nincs, annak épp a korábban említett nagyrépa , kis­répa arány kialakulása az oka, vagyis, amíg nincs egyöntetű, homogén cukorrépa-állo­mány, az EUF-módszer Magyarországon nem hoz eredményt. Kísérleti adataink bizonyítják, hogy a mo­dern fajták érzékenyek a betegségekre; a cer­­cosporán túl a lisztharmat (Erysiphe betae), az Alternaria tenuis a főbb betegségek ezért nagy terméseket csak szakszerű növényvédelem­­mellett hoznak. Országos adatainkból ismere­tes, hogy a fajták közötti terméskülönbség 5 —15%, míg a növényvédelemmel elérhető többlethozam 15—35%. Ebből következik, hogy a növényvédelem szakszerű megszervezé­se a répatermelők és az ipar érdeke. A répater­mesztési kutatóintézet dr. Kiss Ernő kísérletei alapján preventív permetezéseket javasol. Ma­gyarországon az első permetezéseket július 10 —20. között ajánlatos elvégezni. Az első permetbe komplex hatóanyagok al­kalmazását javasoljuk: szinergista fungicidek + nyomelemek + lombtrágyák + bioaktív adalék. A második permetezés augusztus első dekádjában esedékes, de csak akkor, ha a gombafertőzés veszélye fennáll. Ilyenkor csak fungicid alkalmazása előnyös. A permetek megvédik a levélzetet, serkentik az asszimiláció Kiadott összes Kiadott hatóanyag (szerves + műtrágya) M D v NPK hatóanyag rs­e­te kg/ha kg/ha Ellátottság permete-Gyökér- Cukor- P­e­rillet termés tartalom mg/100 g ha t/ha % Kinyerhető cukor % t/ha Meg- Sűrűsé term.­­ cukor Wieninger t/ha % 0 0 0 0 30,3 36,3 3076 31,8 16,61 13,62 4,352 5,301 90,10 1­200 55 32 36 22,3 35,0 6111 35,4 16,25 13,16 4,661 5,755 89,52 201--300 78 78 104 28,5 38,4 13762 35,4 16,37 13,19 4,697 5,817 89,15 301-400 105 93 155 22,7 34,5 23153 34,9 16,41 13,42 4,695 5,739 89,76 401-500 117 123 211 22,3 32,2 21454 36,6 16,32 13,33 4,893 5,987 89,65 501--600 130 150 270 22,2 31,6 15495 34,8 16,27 13,34 4,652 5,672 89,78 601--700 155 167 327 24,4 29,9 14667 36,0 16,37 13,45 4,835 5,894 89,90 701--800 180 180 382 23,0 30,8 8488 34,8 16,27 13,31 4 640 5,671 89,56 1. táblázat A kiadott összes NPK-hatóanyag hatása a répa- és cukortermésre 1990

Next