Dátum, 1989. szeptember (1. évfolyam, 103-128. szám)

1989-09-01 / 103. szám

A duzzasztó izzasztó gondjai Miként használható a bősi erőmű a nagymarosi létesít­mény nélkül, milyen jogi lehe­tőségek vannak e módosításra, milyen gazdasági kihatásokra lehet számítani? Szakmai bi­zottságok — több társadalmi környezetvédelmi csoport rész­vételével — vizsgálták az el­múlt hetekben ezeket a kérdés­köröket. A műszaki-ökológiai, az ál­lamközi szerződés módosításá­ra vonatkozó, illetve a gazdasá­gossági szempontokat mérlege­lő jelentések a napokban ké­szültek el. Milyen megállapításokat tet a műsza­ki-ökológiai bizottság? — kér­dezte V. Nagy Imrét a munka­­csoport vezetőjét az MTI mun­katársa. — Alapvető megállapítás — mondotta a professzor —, hogy a nagymarosi duzzasztás nélkül nem lehet a bősi erőművet csúcsüzemben használni. Ez számos új problémát vet fel. A dunakiliti tározóban például a csúcsüzemi duzzasztás és vízleeresztés nélkül csak közé­pen, az eredeti medernél mo­zogna a víz. Az áramlási tér két oldalán, azaz a tározó döntő ré­szén nagyarányú algásodás kezdődne oxigénhiánnyal, s ez a csúcsüzemhez képest is jóval nagyobb iszaplerakódást ered­ményezne. Megoldást csak az hozhat, ha a magyar és a cseh­szlovák oldalon egyaránt új gátrendszerrel, egy, a jelenlegi­nél kisebb duzzasztási teret építenének az egész víztömeg állandó mozgásban tartásához. Ez viszont óriási többletköltsé­get jelentene. A nagymarosi duzzasztás el­hagyása ezenkívül más felada­tokat is ad. A megemelt víz­szint nélkül igen nagy lenne a medermélyülés ott, ahol az üzemvízcsatorna visszakanya­rodik a Dunába. Több szakember szerint a nagymarosi létesítmény vissza­tartaná, leülepítené a különféle, főként nehézfém tartalmú szennyezőket, és ezek rend­szeres eltávolításával, elkülöní­tett tárolásával jobban megvéd­­hetők lennének a főváros ivó­vízbázisai. A Szigetköz keleti részén eredetileg nem terveztek szivárogtató rendszert. Itt a nagymarosi létesítmény vissza­­duzzasztó hatása biztosította volna a megfelelő talajvízszin­tet. Ennek pótlásáról is gondos­kodni kell, ha nem épül meg a nagymarosi műtárgy. A bősi lé­tesítmény alapüzeménél — s nem csupán a csúcsrajáratásnál — ugyancsak komoly ökoló­giai veszélyekkel jár, ha túl ke­vés víz marad az Öreg-Duna medrében. A nagymarosi létesítmény nélkül nem lehet a három és fél méteres hajózási vízmélységet elérni — állítják. A több milli­árd forintos medermélyítési munkákkal is csak 2,1—2,3 méter a kitűzhető cél. A viták során a Bajcsy-Zsilinszky End­re Baráti Társaság Környezet­védő Csoportja ezt a megköze­lítést nem fogadta el, különvé­leményüket írásban csatolták. Többek között arra hivatkoz­tak, hogy csak mesterséges, csatornázott mederrészekben indokolt a három és fél méteres mélység. л Vasban • vaskalap nélkül Legális lengyel KGST-piac Legalizálták Szombathelyen a „lengyel piacot”, amelyet „KGST-piac” néven is emle­getnek. A vasi megyeszékhely piacán, illetve annak közvetlen közelében naponta 20—30, esetenként ennél is több len­gyel állampolgár árusítja a kü­lönböző árucikkeket, zömmel ruhaneműket, divatárukat és műszaki cikkeket. Az illegális kereskedelem gyakran zavart, esetenként fennakadást okozott a csarnok környékén a közleke­désben, különösen néhány hó­napja, amióta az illegális áru­sok kiszorultak a piacról, és a közeli iskola kerítéséhez köl­töztek. Mivel az effajta árusítást til­tó jogszabályoknak megnyug­tató módon nem tudtak érvényt szerezni, a városi tanács veze­tői úgy határoztak, legalizálják a „KGST-piacot”. Intézkedtek, hogy a vásárcsarnok kezelésé­ben lévő szabadtéri, bekerített területen kapjanak helyet a len­gyel árusok, ezért termé­szetesen helypénzt kötelesek fizetni. Ezzel kulturáltabbá, át­tekinthetővé, ennél fogva el­­le­nőrizhetőbbé tették ezt a faj­ta kereskedelmet. — Más férjek is segítenek a feleségüknek bevásá­rolni ... Nyelvekre nyitott kapuk Pécsi iskolapélda Minden előzetes várakozást felülmúló érdeklődés nyilvá­nult meg az ország első ifjúsági nyelviskolája iránt, amely ősszel nyitja meg a kapuit Pé­csett A szervezők 80—100 fia­tal jelentkezésére számítottak, ezzel szemben mintegy 200 lány és fiú kérte felvételét a speciális nyelvoktató intéz­ménybe. A pályázók kétharma­da az ország távoli vidékeiről utazott Pécsre, hogy felvételi vizsgát tegyen. A felvételi bizottság száz­húsz — túlnyomórészt frissen érettségizett.­S továbbtanulni vagy elhelyezkedni nem tudó — fiatal nyelvkészségét találta alkalmasnak az intenzív angol, illetve német nyelvi képzésre. Nyelvtudásuk alapján határoz­ták meg, hogy ki, melyik cso­portban tanul majd. Mind az angol, mind a német nyelvből egy alapfokú, két középfokú és egy felsőfokú nyelvvizsgára felkészítő osztályt szerveztek. Ezek nem merev beosztások, a tanulók év közben — gyorsabb vagy lassúbb haladásuknak megfelelően — átkerülhetnek az alsóbb vagy felsőbb csoport­ba. A pécsi kezdeményezés ere­detisége abban áll, hogy az is­kolájukból nemrég kikerült fia­talok ugyanúgy járnak tovább iskolába, mint annak előtte, azaz ősztől tavaszig minden nap délelőtt, de kizárólag a vá­lasztott idegen nyelvvel foglal­koznak. Ha úgy tetszik, a kö­zépiskola ötödik osztályát vég­zik. Körülbelül hatszáz órában tanulják majd az angolt, illetve a németet, s nyelvi gyakorlaton is részt vesznek az illető or­szágban. A nyelvi képzéshez kiegészítő szakmai (pénzinté­zeti, idegenforgalmi, kereske­delmi, stb.) képzés csatlakozik, így egyszerre kerülhet sor nyel­vi és szakmai vizsgára. Az ifjú­sági nyelviskola — a TIT pé­csi-baranyai szervezete, a Ba­ranya Megyei Tanács munka­ügyi osztálya és a Magyar Hitel Bank pécsi igazgatósága közös vállalkozásaként született meg. Nem olcsó iskoláról van szó, de a szülők több mint fele maga fedezi a költségeket, mivel jó beruházásnak tartja a nyelvtu­dást. A többiek pályázatot nyújt­hatnak be a foglalkoztatási alaphoz, s közép-, illetve felső­fokú vizsgaeredmény esetén visszatérítik a költségek 60, il­letve 70 százalékát A bank pe­dig — kívánságra — százezer forint nyelvképzési kölcsönt ad, amit öt év alatt kell törlesz­teni. Sorskérdések a KGB-ben Támogatott áldozatok * A sztálinizmus áldozatainak moszkvai szövetsége szerdán a KGB (Állambiztonsági Bizott­ság) székházában rendezett összejövetelt, amelyen főként a rehabilitálásról, az eltűntek sor­sának kiderítéséről volt szó. Moszkvában alig egy hónap­ja alakult meg a szövetség, amelynek eddig 500 tagja van, s napról napra mind többen je­lentkeznek felvételüket kérve. A szövetség elnöke Nyikolaj Numerov, aki 10 évet töltött büntetőtáborokban a sztálini érában, s háromszor zárták ki, majd vették vissza a pártba. Mint a tévének nyilatkozva el­mondta: a szervezet konkrét kérdésekkel foglalkozik, így egyebek között a ma nehéz kö­rülmények között élő áldozatok támogatásával, segítésével, ápolásának megszervezésével. A sajátos sajtóértekezleten a KGB képviselői elmondták, hogy megkezdődött és folyik a represszió idején ártatlanul elítéltek ügyeinek felül­vizsgálata, s erről folyamatosan értesítik az érintetteket, illetve családtagjaikat. Világkiállításért Kft. Akinek nem (market)inge... Világkiállításért Kft alakult Budapesten 12 építőipari kivi­telező, beruházó és tervező vál­lalat részvételével, 12 millió forintos alaptőkével. A társaság célja, hogy meg­szervezze a magyar vállalko­zók részvételét a beruházás 50 hektáros területének, illetve 100 ezer négyzetméternyi épü­letének előkészítési, megvaló­sítási munkálataiban. A Kft. már most, a végleges döntés előtt is megkezdi a kü­lönféle információk gyűjtését, rendszerezését, a piackutatást, üzletszervezést, a marketing te­vékenységet. 2 DÁTUM 1989. szeptember 1. Nem lőttek, csak puskát adtak?! A záradék ára A történelmi dokumentu­mok rögzítették: 1939. szep­tember elsején hajnali három­negyed ötkor a német Schles­wig-Holstein cirkáló nehéztü­zérsége lőni kezdte a danzigi (Gdansk) lengyel katonai tá­maszpontot. Nem sokkal ké­sőbb a több mint másfél milliós német hadsereg háromezer tankjával, kétezer harci gépé­vel rátámadt Lengyelországra. Négy nap múlva elesett Bydgoszcz, ötödik nap Krakkó és szeptember 27-én Varsó, így kezdődött az emberiség leg­pusztítóbb háborúja. Az igazi újdonságot ma az augusztus végi napok „eddig ismeretlen” eseményei jelen­tik, ahogyan a sztálini Szovjet­unió és a fasiszta Németország szövetségre lépett. 1939. au­gusztus 23-án meg nem táma­dási szerződést kötöttek, majd ezt szeptember 28-án barátsági és határszerződéssel egészítet­ték ki. A szerződésekhez csa­tolt jegyzékek pedig eldöntöt­ték a két fél kelet-európai ér­dekövezeteit. Kimondták: „a balti államok (Finnország, Észtország, Lettország, Litvá­nia) területén történt területi át­rendeződés esetén Németor­szág és a Szovjetunió határát Litvánia határvonalánál, a len­gyel területi átrendezések ese­tén pedig Narew, Visztula, San folyók mentén húzzák meg. Lengyelország állami létét a későbbi politikai eseményektől teszik függővé”. Délkelet-Eu­­rópában a Szovjetunió Bessza­­rábia megőrzését kérte, ugyan­akkor Németország teljes ér­dektelenséget mutatott a térség iránt A szerződés szovjet történé­szek szerint az adott politikai helyzetben megfelelő taktikai lépés volt, a háború elodázását, a német terjeszkedés megállítá­sát jelentette. A későbbi barát­sági és határszerződést, ame­lyet a Szovjetunió nem hadvi­selő félként a háborúban álló Németországgal szerződött, politikai hibának minősítik. Hasonlóan elítélik a szerződés­hez csatolt újabb titkos záradé­kot, amelyben a népek feje fe­lett tovább rajzolták Európa térképét. A háború előtti ese­mények nem kevésbé ismeret­len pillanatai azok a tárgyalá­sok, amelyek francia, brit és szovjet részvétellel zajlottak és eredménytelenül értek véget 1939. augusztus 21-én Moszk­vában. Mi történt volna, ha akkor megállapodnak és együtt lép­nek fel a hitleri Németország ellen? S miért nem állapodtak meg? Megváltoztathatták vol­na a háború menetét a britek és a németek titkos tárgyalásai is — többek között 1941-ben, amelyekről mindmáig kevés vált ismertté. Az események, a politikai manőverek célja egy volt: mindenki a másikat ki­játszva győzni akart A szovjet történészek hatá­rozottan visszautasítják azt a nézetet, amely szerint az 1939. augusztus 23-i szerződés és tit­kos záradéka hozta előbbre a háború kitörésének időpontját. Mint hangsúlyozzák, mind­össze a későbbi események fel­tételeit teremtették meg. (Tehát nem lőttek, csak puskát adtak?! A szerk.) Mivel a szovjet-német szer­ződések kis túlzással egész Ke­­let-Európa további sorsára dön­tőek voltak, jelenleg történé­szek, politikusok, jogászok vitatják a szerződések megkö­tésének körülményeit, azok jo­gosságát, kihatását a mai politi­kai, geopolitikai helyzetre. Kü­lönösen így van ez az érintett balti államok esetében, ame­lyek szuverenitásuk elvesztését látják bennük. Éppen ezért kö­vetelik a szerződések és azok titkos záradékainak hatályon kívül helyezését Szovjet hivatalos álláspon­tok szerint a szerződések 1941. június 22-én, akkor, amikor Németország meglepetésszerű támadást intézett a Szovjetunió ellen, elvesztették érvényessé­güket De mivel a szovjet-né­met szerződésekben foglaltak — talán a történelem véletlen fordulatainak köszönthetően — lényegében a mai Európa földrajzi és politikai térképén is fellelhetők, sokan kétségbe vonják a szerződések érvényte­lenségét igazi érvénytelenítés mellett foglalnak állást. Vannak, akik a történelem kerekét szeretnék visszafordí­tani, s az 1939. augusztus 23-a előtti állapotokból akarnak ki­indulni. Szovjet vélemények szerint ez veszélyes és kalan­dor lépés lenne, ezzel ugyanis megkérdőjeleznének mindent ami azt követően történt így jelenlegi államhatárokat orszá­gok második világháborús sze­repét, szövetségi viszonyokat szerződéseket. Felszabadítók és elnyomók cserélnének sze­repet és a háború utáni, több mint negyven éves békés életet jelentő politikai stabilitás inog­na meg alapjaiban. Olyan előre láthatatlan és felmérhetetlen események sorozata indulhatna el, amely még ezt a napjaink­ban ismeretlen­ ismerős háborút is túlszárnyalná... Kaszab Zsuzsa (Moszkva), MTI—Panoráma Osztrák külügyminiszteri nyilatkozat Készség az elkötelezettségre Az osztrák külügyminiszter országa erőteljesebb elkötele­zettségét sürgette a reformok útját járó kelet-európai orszá­gok iránt A Die Presse csütörtöki szá­mában megjelent nyilatkozatá­ban Alois Mock kifejtette, hogy a tervezett segélyintézkedések végrehajtásába a szövetségi tartományokat és a társadalmi szervezeteket is be kívánják vonni. Mock egyidejűleg fi­gyelmeztetett a jövőbeni kelet­európai fejlődéssel kapcsolat­ban megnövekedett kockázati félelmekre, amelyek vélemé­nye szerint jelentősen csökken­tik egy erőteljesebb segítség­­nyújtás lehetőágét. A lap a továbbiakban beszá­mol arról, hogy egyelőre nem érkeztek hivatalos válaszok ar­ra a hatmilliárd dolláros segély csomagtervre, amit Mock az EFTA miniszteri konferenciá­ján Kristiansandban ez év júni­usában terjesztett elő. Bécsben különösen az EFTA-tagok hall­gatását fogadják megütközés­sel, hisz a javaslat a szervezet tagállamainak befolyását nö­velné jelentős mértékben. Mock szerint komoly erőfe­szítésekre van szükség, hogy a kelet-európai reformok sikerre vezethessenek. Az emberek rö­vid idő alatt kedvező gazdasági eredményeket várnak. Mind­nyájan tudjuk azonban, milyen hosszú ideig tart, amíg a gazda­sági reformok eredményekre vezetnek, és ez politikai veszé­lyeket rejt magában — nyilat­kozta a külügyminiszter. Az osztrák külügyminiszté­rium vezetője elutasított min­denfajta formalizmust a Ma­gyarországon át Ausztriába tá­vozni kívánó NDK-sokkal kapcsolatban. Amiről a Vörös­­kereszt megállapodik, azt Ausztria elfogadja. Az egész problémát Bécs „gyakorlatia­san, hatékonyan, feltűnés és komplikációk nélkül” kívánja kezelni. Ausztriának készen kell állnia, hogy konkrét segít­séget nyújtson azoknak az em­berek­kde, akik „mindent ma­guk mögött hagytak”. Eddig az NDK is respektálta a feltűnés nélküli osztrák segítséget — hangzik a nyilatkozatban.

Next