Debreceni Pozsgástár, 2009 (12. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 1. szám

Debreceni Pozsgástár 2009/1. Sokat hallottam már a gyűjtőszámos gyűj­tésről, de lényegét, jelentőségét csak részben értem. Ehhez kértem már mások segítségét is, de néhány általánosságot meg nem haladó tájékoztatáson kívül egyebet nem hallhattam. Tudom és értem azt, hogy tudásunk a kaktu­szokról, de más növényekről is, elsősorban a terepen, az élőhelyükön végzett kutatások ré­vén lendülhet előre, és érthető az is, hogy akik ezt a munkát végzik, bizonyos dolgokat rövi­dítenek, betű és számjelekkel jelölnek, vagy mai szóhasználattal, kódolják azokat, így számukra könnyebb lesz a begyűjtött infor­mációhalmaz áttekintése. De mit gondoljon ezekről a manapság egyre gyakrabban előfor­duló kódokról az a kaktuszgyűjtő, aki valahol szembetalálkozik velük? Néhány évvel ezelőtt valamelyik honi kak­­tuszos újságban találtam egy cikket, „Gyűjtő­­számok és feloldásuk” címmel, s máris elnézést kérek szerzőjétől, ha nem jól emlékezve a cí­met rosszul idéztem. Ebben betűk és azokat követő számok, mint gyűjtőszámok voltak felsorolva, majd következett a feloldásuk. Megtudhattam, hogy a betűk emberek nevét rövidítik, de a számokról nem volt semmi is­meret, így hát számomra a feloldás nagy csa­lódásba torkollott, mivel ennél jóval többet vártam. Vajon mit jelenthet maga a szám? A megfejtés után kutakodva kezembe kerültek olyan gyűjtőszámokat is tartalmazó írások, ahol a számok egy-egy növény lelőhelyét, élő­helyét jelentették. Ez legtöbbször a szerzők (a gyűjtőszám betűi) által földrajzilag jól behatá­rolt és jellemzett terület, ahol az adott nö­vényt megtalálták és begyűjtötték. A gyűjtő­számokkal való ismerkedés közben néhány érdekes, már-már a gyűjtőszám megalkotója lelkületére is bepillantást engedő apróságokra figyelhettem fel. Volt, aki egyszerű észjárás- Ficzere Miklós Szerkesztőségi levél Gyűjtögetünk és számozunk: gondolatok a gyűjtőszámos gyűjtésről

Next