Debreceni Szemle, 1932 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 1. szám - Darkó Jenő: Az új világnyelv kérdése a genfi nemzetközi nyelvtudományi kongresszuson

Darkó Jenő: Az új világnyelv kérdése. a közelmúltban az „International Auxiliary Language Association“ (röviden : I­ALA) megalakulása az Egyesült­ Államokban. Ez az eddigi jobbára dilettáns kísérletezések helyett az egész mozgalomnak komoly tudományos alapra való fektetését sürgeti s jelentékeny anyagi eszközei­vel, az egész Amerikára kiterjedő hatalmas szervezetével maga jár elől jó példával a szükséges tudományos kutatások megindításában. A Zala három irányban végez nyelvészeti kutatásokat. Először megvizsgálja általában a nyelvek keletkezési folyamatát logikai és pszichológiai szempontból, azután ezzel párhuzamosan összehasonlító tanulmányokat végez négy nemzeti (angol, francia, német, orosz) és négy nemzetközi (Esperanto, Interlingua, Novial, Occidental) nyelv között abból a cél­ból, hogy a nyelv szerkezetének általános, minden nyelvben megtalál­ható alapvonásait megállapítsa s ezzel egyfelől támaszt nyújtson az általános nyelvtudománynak, másfelől mintát adjon a nemzetközi nyelvnek. E kétféle vizsgálat eredményei alapján kezdődhetik meg a harmadik, már szintetikus jellegű munka, melynek feladata lesz egy végleges nemzetközi nyelv vázának alkalmas példákon való össze­állítása. A Zala hangsúlyozza, hogy ő nem akar új nyelvet kifejleszteni, csak megbízható anyagot akar adni azok kezébe, akik hivatva lesznek majd az ő kutatásai alapján a nemzetközi nyelv legcélszerűbb formáját megállapítani s ezt a világnak ajánlani. A Zala tehát megmarad szigo­rúan tudományos kutatóintézetnek, mely a kérdés gyakorlati oldalát is előkészíti ugyan, de a végleges megoldást másokra kívánja áthárítani. A Zala, mint szigorúan tudományos és szaktudósok vezetése alatt álló egyesület, szerencsésen hidalta át azt az űrt, mely azelőtt a nemzet­közi nyelvek híveit a céhbeli nyelvészektől elválasztotta s így lehetővé vált ennek a kérdésnek a II. nemzetközi nyelvtudományi kongresszus napirendjére való tűzése. Az előkészítőbizottság hónapokkal előbb meg­kérdezte az összes meghívottak véleményét e kérdésre nézve, a beérkező feleleteket kinyomatva előre megküldötte a kongresszus tagjainak s ilyen alapos előkészítés után bocsátotta az összes ülésen való tárgyalás alá. A vélemények a kongresszus elé terjesztett nyomtatott feleletekben erősen megoszlottak. A legtöbben lehetségesnek és kívánatosnak tar­tották egy mesterséges nemzetközi nyelv megalkotását, hivatkozva a népek közti érintkezésnek a közlekedési eszközök tökéletesedése folytán egyre növekvő tendenciájára és igényeire. Senki sem gondolt azonban valamilyen a nemzeti nyelvek felett álló abszolút érvényű közös nyelvre, hanem csupán olyan segédeszközre, mellyel a nemzetközi érintkezés terén mutatkozó elodázhatatlan szükségletet ki lehet elégíteni s amely­nek kiválasztásánál, illetve megalkotásánál okvetlen szükséges a nyelv­­tudomány közreműködése. Mások viszont célszerűbbnek találták vala­mely könnyen elsajátítható s elterjedt nemzeti nyelvnek (pl. egyszerű­sített angol, vagy spanyol) nemzetközi nyelvként való általános el­ismerését. Ismét mások több nemzeti nyelvet javasoltak párhuzamosan nemzetközi szolgálatba állítani a földrajzi helyzet s bizonyos társa­dalmi és tudományos kategóriák szerint, az illető nyelvek eddigi el­terj­edettségének megfelelőleg (pl. az angol legyen Észak- és Közép­­amerikának, Óceániának, Keleti és Déli Ázsiának, Dél- és Kelet­ !•

Next