Debreceni Szemle, 1940 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 1. szám - Milleker Rezső: Az idegenforgalom kulturális problémái

DEBRECENI SZEMLE XIV. ÉVFOLYAM 1940. JANUÁR, 1. (140.) SZÁM AZ IDEGENFORGALOM KULTURÁLIS PROBLÉMÁI* A magyar idegenforgalom felvidéki problémáival kapcsolatban a következőkre kell figyelemmel lennünk. Mindenekelőtt le kell szögeznünk azt, hogy a visszacsatolt Felvidék legnagyobb része nem kimondottan magaslati hely, tehát nem 500 méteren felüli terület, hanem lankás, kellemes, a mezőgazdaság által nagyrészt kihasznált, amellett azonban erdős vidék, amelyet általában kellemesnek és bájosnak szoktak mondani. Nem nyugtalan, mint a magas hegységek, nem kelti az emberben azt a szorongó érzést, amelyet a meredek falak között elrendeződő szakadékok szoktak kelteni, nem adja a fenségesség benyomását sem úgy, ahogy azt a magas égbenyúló hegyóriások adják, de az isteni teremtés bölcseségét és fenségét itt is épúgy föl lehet lelni és a lélek itt is megtalálja mindazt, csak nem annyira szinte túlméretezve, mint a magas hegyvidéken. De ez talán nem is volna olyan fontos, mint inkább az a meggyöke­rezett hit és babona, amely az emberekben él. Én ezt a babonát valamikor ,,ezerméteres“, vagy „kilométeres“ babonának kereszteltem el. A szom­szédunkban lévő magas területek propagandájukban élénken kifejtették azt, hogy bizony csak azok a területek adnak felfrissülést és pihenést, amelyek magasan fekszenek. A magyar közönségben erre megrögződött egy hit, amelyet a Mátra bekapcsolása érdekében még belföldön is alá­támasztottak, és ez a hit azt jelenti, hogy igazán felfrissülni, igazán üdülni, sőt gyógyulni csakis nagy tengerszint feletti magasságban lehet. Ha mármost a nyaralási idény megkezdése előtt megfigyeljük az utazási irodák forgalmát, akkor észrevehetjük azt, hogy egy-egy ajánlott helységnél a fél elsősorban azt kérdezi, hogy milyen magasan fekszik? Ha erre azt jelentik ki, hogy 160—180—200 méter magasan, a nyaralni szándékozó arcán a csalódás ül ki és kérdezi, hogy várjon úgy 500, vagy 800 méter körül nem lehet-e valami helyet találni? Eltekintve attól, hogy semmiféle indokoltsága nincs ennek a méter­keresésnek — hacsak nem bizonyos betegségeknél — ez a babona hatá­rozottan káros a magyar idegenforgalom fejlődésére nézve. A Felvidéken a felvevőképes helységek, ahol némi kultúrigényt is ki lehet elégíteni, egyáltalában nem fekszenek magasan, így pl. Kassa * A KÉSZ lévai közgyűlésén, 1939 október 14-én tartott előadás.

Next