Debreceni Szemle, 1987 (7. évfolyam, 1-2. szám)

1987 / 1. szám - 30 ÉVES A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT - Ónosi László: A három évtized

és tanulságok számbavétele a párt számára nem politikai kirakatrendezésre kell, hanem azért, hogy azokat hasznosítsuk a politikai, ideológiai munkában. A párt az általa kezdeményezett és kialakított politikai realizmusnak megfe­lelően a szocializmus építésének történelmi folyamatát úgy fogta és fogja fel, hogy abban a gyakorlati cselekvések egymásutánisága bizonyos pontokon jelen­tős további változások feltételeit teremti meg. Tudnunk kell - és ezzel a politika rendszeresen számol -, hogy a fejlődési folyamatba új elemek lépnek be, azokat időben fel kell ismerni és időben intézkedni az új helyzet követelményeinek meg­felelően. Csak egy ilyen, a valóság reális elemzéséből kiinduló szándékkal segít­hetjük elő a politika jobb megértését és az azzal való azonosulást is. Egy ilyen szemlélet és magatartás teheti szorosabbá a kötődést szocialista vívmányainkhoz, és ezáltal válhat reálisabbá a társadalmi önismeret, világnézetileg megalapozottab­bá, politikailag céltudatosabbá a társadalmi magatartás. A párt időben ismerte fel, hogy az eszmei nevelésnek fontos tényezője szocia­lista fejlődésünk ismerete és értékelése. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a ma­gyar társadalom nagyobbik felének nincsenek, nem lehetnek közvetlen tapaszta­latai a felszabadulást követő évekről. A lakosság közel fele harminc éven aluli, és a párttagság mintegy háromnegyede is az MSZMP megalakulása után lépett be a pártba. Ugyanakkor azt is látnunk kellett, hogy a történelmi tudat formálása sem volt kielégítő, nagyok voltak a hullámzások. Volt idő, amikor lebecsültük a történelemoktatást, és eluralkodott a felszínesség, egysíkúság a munkásmozgalom történelmi tanulságainak feldolgozásában. Mindezek következtében beszűkült és megszürkült a történelmi tudat. A történelmi látásmód eltorzulásában együtt voltak jelen: a történelmi ismeretek hiánya és felszínessége; a demokratikus és a szocialista építés történetével kapcsolatos téves nézetek, a tapasztalatok, tanul­ságok értékelésében az osztályszemlélet háttérbe szorulása. Erre nemegyszer tu­dott építeni a hazánk ellen irányuló ellenséges propaganda, meglovagolva azokat a tudati hézagokat, repedéseket, nemegyszer tartósabb zavarokat, amelyek kiala­kultak a nevelőmunka folyamatában. Ma már világos, hogy a szocializmus külső ellenségei és a szűk körökben mozgó, szűk hatásrendszerrel dolgozó belső ellen­zék egy hamis történelmi tudattal akart pozíciót nyerni és zavart kelteni, mindegy, hogy a felszabadulás negyvenedik évfordulója vagy a párt újjászületésének ne­gyedszázados évfordulójáról volt szó. Mi az évfordulókat nem arra használjuk fel, hogy a párt önmagát ünnepelje. A megjelölt feladat most is az volt, hogy látványos rendezvények nélkül menjen végbe minden szinten egy önvizsgálat, és a történelmi tapasztalatok, tanulságok tudatosítása és a téves nézetek leküzdése révén olyan helyzetet teremtsünk, amely­ben az ország népe együtt és egyetértésben tekint vissza a megtett útra. Csak eb­ben a felfogásban lehetett remélni, hogy: erősíteni tudjuk a szocializmus céljaival való lényegi azonosulást, nagyobb megbecsülést tudunk szerezni a szocialista vívmányainknak, és el tudjuk érni, hogy a párt történelmi küzdelmekben kiala­­ k

Next