Debreczeni Ujság, 1930. július (34. évfolyam, 244-270. szám)

1930-07-01 / 244. szám

A itt és még ha igaz lenne is, hogy a pénzt kölcsönképpen adta Vaynak, akkor is alapos a gyanú, hogy ezt a pénzt azért adta sógorának, mert­­Vay az,­építkezések kiadása körül neki nagy szolgálatokat tett. A legsúlyosabb bizonyíték Littke Kázmér a saját vallomása, de más elfogadható adatok szerint is 30 ezer pengőt adott át Halasynak azzal, hogy ebből a 30.000 ezer pen­gőből juttasson egy részt Vay Káz­­mérnak­­, aki az építkezéseket kiad­ta neki. Halasy meg is mondta Litt­­kének, hogy a 30.000 pengőből sógo­rának, Vay Kázmérnak is kell egy jelentős részt juttatni, de nem köl­­csönképpett, hanem azért, mert a só­gora szorgalmazta ki az építkezések kiadását. Arra néz­ve is hangzottak el tanú­­vallomások, hogy Halasy Géza az építkezések elnyeréséért Littke Káz­­mér felkérésére közbenjárt Vay Kázmérnál, pedig köztudomású, hogy a belügyminisztériumban az építkezési bizottság Vay Kázmér ve­zetése alatt áll. Ezek a kapcsolatok és összefüggé­sek, valamint közvetett bizonyítékok olyan súlyosak és egymással olyan szerves egészet alkotnak, hogy ezek alapján bizonyíthatónak látszik Ha­lasy Géza bűnössége a megvesztege­tésben. Halasy Géza­ ellen bizonyít egyéb­ként az is, hogy a makói rendőrségi építkezésnél felmerült visszaélések és mulasztások miatt, noha a kincs­tárt jelentékeny károsodás érte és sok-sok panasz hangzott el az épít­kezés körül tapasztalt visszaélések miatt, Vay Kázmér mégis csak hó­napok elmúltával hozott határozatot és Halasy mindig csak azon igye­kezett, hogy ezt a határozatot minél jobban kitolja és minél kedvezőbbé változtassa. Halasy Géza ugyanis jutalmat kért és jutalmat kapott a döntés halasztásáért és kieszközlé­séért. Ebből azt a következtetést vonja le a vádtanács, hogy Halasy Géza ebből a pénzből is adott Vay­­nak, aki feltűnő módon döntött és olyan időben, amikor az Halasy er­dikéit szolgálta. T­erhelő vallomások Figyelembe veendő volt az is, hogy áraikor az első házkutatásoknál bizalmas jelzésű leveleket találtak Halasynál és Littke Kázmérnál és e levelek között voltak olyanok, ame­lyek az intim kapcsolatokat bizonyí­tották, akkor Halasy felkereste Litt­­két lakásán és felkérte arra, hogy soha senki előtt se mondja, meg, — 1 - ^tei^ezt,‘ Kaimé,,' -* mondta Halasy fattkének­­*»mert ha elmondod, figyelmeztették, Míg­ én­ letagadok piödent és öngyilkos Le­szek, de ne mondd el, mert sógo­rom Vay­ Kázmér is ugyanilyen el­határozásra fog jutni és ő is köröm­szakadtáig tagadni fog, vagy öngyil­­­­kos lesz. . . Adatok bizonyítják azt is, hogy amikor Halasy Littke Kázmértól a 3 százalék külön províziót követelte,­­ ezt mondotta neki: „Ezt ki kell fi­zetned, Littke, mert ebben Vay Káz­mér is benne van.“ Mindezekből a bizonyítékokból vonta le a vádtanács azt a konklú­ziót, hogy szerinte bizonyíthatónak látszik, hogy Littke és Halasy 1927 nyarától 1930 tavaszáig terjedő idő­ben Vay miniszteri tanácsost, mint a belügyminisztérium rendőri és csend­őrségi osztályának vezetőjét, akinek a közmunkák vállalatba adása és fe­lülvizsgálata, ellenőrzése hivatalához tartozott, mintegy 30.000 pengő pénz jutalom adásával és ellenszolgáltatás nélkül teljesített házimunkák végzé­sével kötelességének megszegése céljából megvesztegették és a kincs­ 1 «.Ír Strandfürdői melltartók Ki-Wa-féle 4 ma a IPCwHís U 1 *1­1 kiállításban« Su+1­0 C tipe fűzök, reform fűzők, egészégügyi haskötők a legolcsóbb árban ö' JíISS és WACRA fűző és kezlyű­ üzeme frossuum.». (Kandia sarok.) DEBRECEN! ÚJSÁG tárnak 10.000 pengőt jóval meghala­dó kárt okoztak. Hallassy a táblához fe­lbbezett A vádtanács az ügyészség minősí­tését is elfogadta és kimondta, hogy Halasy Géza előzetes letartóztatását megvesztegetés büntette miatt kell fentartani. A kiszabható büntetés előreláthatólag olyan súlyos, hogy Halasy Géza szökésétől alaposan tartani lehet. A vádtanács határozata ellen most már Halasy Géza jelen­tett be fel­folyamodást és legfelsőbb fokon a tábla fogja eldönteni a sú­lyos kérdést. Vay Kázmér ügyében előrelátható­lag holnap, vagy holnapután dönt a vádtanács, bankok nem fizetnének a betétek után. Cseke Sándor árvaszéki elnök ez­zel szemben azt hangoztatta, hogy a szóban lévő bankok szerződésileg vállalták, hogy 9 százalékot fognak fizetni. Váczy József és Benkő Géza tiszti­­főügyész ismételt felszólalása után a közgyűlés többsége a kérelem eluta­sítása mellett döntött. A vasúti és kövezetvámdíj m­érsék­­lése Az államvasutak debreceni üzlet­­vezetősége azzal a kérelemmel for­dult az alispánhoz, hogy a hajdúvár­­megyei vámosállomásokon bármely debreceni vasúti állomásra feladott szemes termények, úgymint: búza, rozs, kétszeres á­rpa, zab és tengeri szállítmányok vasúti kövezetvám -­díjtételeit 5­0 százalékkal mérsékelje. Az ügyet dr Nábráczky Béla főjegy­ző ismertette. A közgyűlés egyhan­gúan úgy határozott, hogy a szemes termények után fizetendő vasúti kö­­vezetvámdíjtételeket 50 százalékkal mérsékelni fogja. A közgyűlés félegykor véget ért. • Hajduvármegye közgyűlése meg­­a választotta kisgyűlés tagjait A hivatalos lista győzött (A Debreceni Újság tudósítójától.) Ismeretes, hogy a közigazgatási bíróság a hajdum­egyei kisgyű­lés megválasztását megsemmisítette. A határozat indokolása szerint a kis­­gyűlést, a törvény téves értelmezése folytán, nem szabályszerűen válasz­tották meg, amennyiben nem egy­szerre ,hanem külön-­külön szavaz­tak a rendes és póttagokra. Ilyen körülmények között a kis­­gyűlést újból meg kellett váasztani és e célból hétfőn reggelre hívták össze a vármegye törvényhatósági bizottságát. A közgyűlés iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg és a megyebizottsági tagok csaknem tel­jes számban jelentek meg a közgyű­lésen. 1 ’ D1 Hadházy Zsigmond főispán délelőtt fél 10 órakor nyitotta meg a közgyűlést, majd Uzonyi Barna úr főjegyző ismertette a közigazgatási bíróság döntését. A közigazgatási bí­róság megállapította többek között, hogy a kisgyűlésnek csak húsz tagja lehet, holott eddig huszonnégy volt. Ennek alapján meg kellett változtat­ni a kisgyűlés ügyrendjéről alkotott szabályrendeletet is, amihez a köz­gyűlés névszerinti szavazás útján egyhangúlag hozzájárult. Nagy érdeklődés mellett ment végbe a választás . Ezután került sor a választásra. A hivatalos­ szavazó­lapok erre az al­kalomra úgy készültek, hogy nem volt rajtuk feltüntetve, hogy­ ki lesz a rendes és ki a póttag. A Istén legtöbb szavazatot kapott tör­vényhatósági bizottsági tag jutott be '„''’""ütésbe, mig húszan, akik a hián­ajegkeve,c,r kap­­tak,, póttagok lettek. Természetes, hogy a választás iráit nagy­­ érdeklődés nyilvánult tízig és általában igen nagy kortézia folyt. Ezt külöösen az tette indokolt-­á, hogy­ a kisgyű­lésből négy tagnak mindenképpen ki kellett maradni vi­szont az egyes pártok semmiképpen sem akarták, hogy épp az ő embe­reik legyenek azok, akik többé nem juthatnak be a kisgyűlésbe. A hiva­talos lista egyébként nagy vonások­ban megegyezett a régebbi kisgyű­lés összetételével. A listáról azonban sokan nélkülözték többek között dr Létay József hajdúböszörményi fő­orvos értékes személyét. A szavazás két szavazatszedő küldöttségnél folyt és a Szavazatok összeszám­lá­­lásával tegn­p déli fél tizenkettőig tartott. A hivatalos lista nagy többséggel győzött, de a szavazatszedő küldött­ségnek sok dolguk volt így is, mert igen sok töredék szavazatot kellett összeszám­lálniuk. A kisgyülés tagjai Fél tizenkettő után hirdették ki a választás eredményét, amely a kö­vetkező: kisgyülési rendes tagok let­tek: Kiss M. József 133 szavazattal, ifj. Berencsy Géza 132, dr Czeglédy Mihály 132, Váczi József 130, dr vi­­téz Hadházy Ferenc 130, dr Molnár Béla 130, dr Ludány Miklós 130, Gö­dény Ferenc 128, Meszlényi Miklós 126, dr Békéssy Jenő 125, vitéz Nagy Pál ny. altábornagy 125, dr Ujvá­­rossy Lajos 121, Bohuss László 121, vitéz Kőszeghy Frigyes 12­?,­ Simon Ernő 119, Tőzsér Ambrus 112, dr Csorba Antal 108, Kámlán Ferenc 103, Herczegh Bálint 102 szavazat­tal. Póttagok lettek: dr Uzonyi György 41 szavazattal, Weserfy Elemér 36, vitéz Kiss Istvá­n 35, Kolozsváry Mi­­hály 32, Bagi István 32, dr Soós Já­nos 32, Kállay Sándor 30, Bakóczy András 29, Ádám Samu 28, dr Oláh Imre 28, Fegyveres András 28, Bél­­teky Lajos 26, Barkócz Zsigmond 27, dr Demjén Lajos 26, dr Győrössy Imre 25, dr Tóth István 25, Had­házy Miklós 24, Makláry Lajos 24, Csapó Zsigmond 23, Mikó Gyula 22­ szavazattal. Ezenkívül többen kap­tak még töredék szavazatokat. Az eredmény kihirdetése utáni Egyed János szolgabíró ismertette­ Hajdúböszörmény város, Békés vár­megye és Szeged törvényhatóságá­nak átiratát. Ezekben a határoza­tokban a szegények ingyenes gyógy­­elkítását, a hadikölcsönök valk­ozá­­cióját, valamint a hadiözvegyek és árvák fokozottabb támogatását kí­vánják. A közgyűlés elhatározta, hogy hasonló szellemű feliratot intéz a kormányhoz. Debrecen város átiratára kimon­dotta a közgyűlés,­­"Wög"’ feliratban kéri a kormánytól a vitézségi érem­­pótdijak valorizálását. __ A Hajdúnánási Takarékp­énztár Rt. és több vidéki pénzintéze­t kérelmet terjesztettek elő, hogy az 1930. évre náluk elhelyezett gyámpé­nztári beté­telv 9 százalékos kamataá­rak mérsék­léséhez járuljon hozzá a,, közgyűlés. A közgyűlés a kérelem­­ elutasítását javasolta. Váczy József azt ha­ngoztatta, hogy a NeuazeFL Bank rend­elkezése értel­mében 7 és fél száza­léknál többet a BHH*aeraS£EEäEESSSäHE«aHH»®*­ Elismerték Jancsó Benedeket Budapest, június 30. Vasárnap délután temették el a farkasréti temetőben Jancsó Benede­ket, a Tudományos Akadémia rendes tagját és a szegedi tudományegye­tem tiszteletbeli tanárát. A temető halottasháza előtt négy­­égő kande­láber között állították fel a diszes katafalkot, rajta Jancsó Benedek dí­szes sötétzöld, ezü­stveretü érckopor­­sóját. A beszentelést P. Bene Sza­­niszló ferencrendi atya végezte. A székely egyesületek nevében Bene­dek Sándor v. k. t. t. búcsúztatta Er­dély nagy halottját. Szádeczky-Kar­­doss Lajos egyetemi tanár a Tudo­mányos Akadémia képviseletében mondott emlékbeszédet. A szegedi tudományegyetem nevében Imre Sándor rektor búcsúztatta megható szavakkal Jancsó Benedeket. A ko­porsót Jancsó Benedek özvegye, leá­nya és fia, Jancsó Benedek főorvos kísérte utolsó útjára. A temetésen Bethlen István gróf miniszterelnököt Pataky Tibor miniszteri tanácsos képvselte, a külügyminisztérium ré­széről Gagyi Jenő miniszteri osztály tanácsos jelent meg. A simái Jancsó Benedek volt tanítványai nevében Barabás Endre mondott beszédet. BEBBBaaiaüSaBIHBBEiaaaBBBBHBiH & Bad Tatzmanns­dorf (Tarcsafürdő) Elsőrsngu női és szívgyógy-­ fürdő Vasas, sóssavas és glubersós források.­ Ivókúrák. A legújabb gyógymód­szer szerint­ berendezett acél, vasláp (Moor)­ és természet­­es szénsavas „Pezsgő fürdők“. Vízgyógy-­ intézet. Kiváló eredntéyek mindennemű szív-­ és női bajoknál, vérszegénységnél, sápkór­­nál,vese- és hólyagbajoknál, az epeutak­ megbetegedéseinél, érelmeszesedésnél és csús' zos bántalmaknál, Basedo-kórnál és hyper-­ tornánál A fürdőhely a központi fűtés beveze­tésével és a „gyógyudvarban“­ létesített ült fü­rdőkabinokkal az egész éves fürdőidényre­­ rendezkedett be. A téli üzemben kívánatost diétás étrend cukorbetegek részére. Zenekari Táncmulatságok, Hangver­senyek! Színház! Az utolsó négy évben a fürdőidény 2 és fél hónapról 7 hó­napra terjedő időre hosszabittal c b­illegs A főidényre való előjegyzések igen ajánlatosak. Felvilágosítást és prospek­tust Mild: 1. Kurbadh A.-G. Tatain amt derf. (Tarcsafürdő) 2. Kurkomm­ission Bad Tatzmalmedorf (Tarcsafürdő). ". Az Österreichisches Verkehrsbu­­r buda­pesti képviselete, V., Nádor utca II. és az összes magyar Ktegenforgahm­i irodák 1930 Julius 1

Next