Debreczeni Ujság, 1930. október (34. évfolyam, 222-248. szám)
1930-10-01 / 222. szám
? Szántó céget bízzák meg,, mert — úgymond — a székesfehérvári panamabotrányból kifolyólag ennek a cégnek egyik vezetője börtönben ül Zöld József főjegyző kifejtette hogy a cég mindig jó munkát szállított a városnak, így nem lehet megbélyegezni a székesfehérvári ügybe kifolyólag. Élesen vitáztak még a tervezés munkadíjáról is. Végül mégis Hajós és Szántót bízták meg szállítással, a tervezésért pedig KM pengőt szavaztak meg Váry Szabó Tibor városi mérnöknek. Kimondotta ezután a közgyűlés, hogy a világítási vállalatnál végzendő 3 és félmillió pengős munkákból 232.000 pengő értékű munkát ismét elvégeztet s ezek jóváhagyását feliratilag kérik a kereskedelmi minisztertől. A műszaki-bizottságban megüresedett 3 tasszugi hetire Serly Gusztávot, Rozgonyi Dezsőt és Széll Célzát választották meg. Hegymegyék csúfos kudarca a Téglavető kérdésénél A téglavetőben lakosok beadványban kérték, hogy az általuk megváltandó telkek árát mérsékelje a közgyűlés és egyben tekintsen el attól hogy a szerződés aláírásakor a vételár egyötödrészét ki kelljen fizetni Zöld József főjegyző előadta, hogy eddig 114 téglavetős önként jelentkezett a telek megvételére. Ezeknél egyelőre nem kell a vételár ötöd részét kifizetni, elég, ha 5—10 pengővel előlegezik le a telkeket. A telkek árának megbecslésére 3 tagi bizottságot küldtek ki. Ez a bizottság jelentését a kisgyűlés elé fogja terjeszteni, mert az árrevízió kérdésében a kisgyűlés illetékes. Zöld József főjegyző azt javasolta, hogy az ügyet vegyék revízió alá. Fényes Jenő azt javasolta, hogy a 3 pengő és ötven fillérben megállapított saroktelkek árát 2.50-re, a 3 pengősökét 2 pengőre, a 2.50-eseket 1.70-re, a 2 pengősöket 1.40-re szállítsák le és a hadirokkantaknak adjanak 25% árengedményt. Kéri többek között, hogy a téglavetős utcaneveket változtassák meg, mert ott ilyen utcaelnevezések vannak: Talyigás-utca, Bibic-utca, Ruca utca. Török Gábor: Papagály-utca! Rásó Sándor: Csináljunk egy Fényes-utcát! Fényes Jenő: Helytelen az Ostorutca elnevezés, mert az a Kancsukautcának pandánja. (Óriási derültség.) A polgármester javaslatára 1 pengő 50 fillérre szállították le a téglavetőben telkek árát Márk Endre felszólalása után Vásáry polgármester válaszolt az elhangzottakra. Elérkezett az idő, hogy ezzel a kérdéssel véglegesen számoljunk le. Magam is ismerem a Téglavetőben levő helyzetet. Azt javasolom tehát, hogy a törvényhatóság még a Fényes Jenő által javasolt árnál is olcsóbban, átlagban 1,50 fillérben állapítsák meg. (Óriási éljenzés és taps.) Hegymegi ennél a bejelentésnél ijedten ugrott fel a helyéről és sietve igyekezett az előadói emelvény fielé, hogy még egyszer megérdeklődje a váratlan javaslatot. Kiderült, hogy ez akarómmal minden erőfeszítés ellenére sem lehet megvédeni baloldalról a téglavetősöket, mert a polgármester sokkal méltányosabb árat állapított meg, mint amilyet a baloldal javasolni mert. A balpárt vezére Bakóczy Gábor és Török Gábor felszólalása után, kényszeredetten bejelentette, hogy meg van elégedve a polgármester javaslatával. Tóth Lajos egyetemi tanár nagy örömmel fogadta el a javaslatot, mert a polgármester indítványában helyes és szükséges szociális érzéket lát. Üdvözli ezt a javalatot, mint a többségi párt álláspontját is, amelyet maga részéről minden erővel támogat. A közgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a polgármester javaslatát, amely szerint a telkek ára átlagban 1,50 lesz és az utcanyitási költséget sem kell a lakosságnak megfizetni. Felirat a gyorsvonat beszüntetése ellen A közgyűlés ezután kimondotta, hogy felír a kereskedelmi miniszterhez, hogy az esti 10 órás gyorsvonatot ne szüntessék be, mert a vonat további közlekedtetéséhez nagy érdekei fűződnek a debreceni iparnak és kereskedelemnek. A költségvetés tárgyalása Szünet után megkezdték a költségvetés tárgyalását amelyet Zöld József főjegyző ismertetett. Rámutatott arra, hogy a költségvetésben előádőtt változások folytán az eredeti tervtől eltérőleg nem 62 százalék, hanem csak 50 százalék lesz a pótadó. A csatornadíjakat a nyersházbér jövedelem 2 százalékában állapítják meg, avízdíjat pedig csak 4 fillérrel emelik. A költségvetéshez általánosságban először Jakobovits József szólt hozzá. Javasolta, hogy a szikgáti gazdaságot adják bérbe, továbbá azt kívánta, hogy a világítási vállalat 25.000 pengővel többet szolgáltasson be a házi pénztárba. Kívánta, hogy a városi nyomda ebben az évben ne tartalékolja a jövedelem felét, hanem a 60.000 pengőnyi tiszta jövedelmet teljes egészében szolgáltassa be a házi pénztárba. Rámutatott arra, hogy a téglagyár költségvetése nem reális. Olyan magas árakkal kalkulál, melyek m már nem léteznek. Ez az irreális kalliiáció nagy csalódást fog okozni és abból súlyos kárt is szenvedhet a város. A téglagyár 1929—30 évi termelése ma is eladatlanul fekszik. Mikor a gyár ilyen nagy termelési felesleggel rendelkezik, nem racionális a jövőben is ugyanolyan termelési programmal dolgozni, mint a múlt évben. A várható nagy veszteség elhárítása érdekében a gyártási üzemet nagymértékben redukálni kell és inkább, a kereskedelmi ágazattal, a meglévő készletek értékesítésével kell foglalkozni. A szeszüzletnél kifogásolja, hogy ez az üzlet 19 százalék bruttó haszon mellett 17 százalék személyi kiadással dolgozik. Ismételten követeli a rizikgáti gazdaság bérbeadását. DEBRECENI ÚJSÁG 1930 október 1. A délutáni közgyűlés A délutáni közgyűlést négy óra után, mérsékelt érdeklődés mellett nyitotta meg dr. Hadházy Zsigmond főispán. A költségvetéshez elsőnek Hegedűs Jenő dr. szólott hozzá. Szerinte a nyomdavállalat beszolgáltatását nem lehet 60.000 pengőre emelni, mert előbb az egyházkerülettel kellene, megegyezni ebben a kérdésben. A világítási vállalatnál elfogadja a polgármester javaslatát, hogy 25.000 pengővel emeljék a beszolgáltatás összegét. Nem helyesli, hogy a téglagyár leépítsen és kereskedelmi üzemmé alakuljon át. Tökéletesen igaz azonban az, hogy a téglaárak nem megfelelően vannak beállítva. A pártközi konferencia eredményével nincs megelégedve, mert helyesebb lett volna, ha a lefaragott tételeket az esetleg be nem folyó bevételekre tartalékolták volna. Nem helyezi azt a takarékosságot, amely embereket foszt meg a kenyérkeresetüktől s amelyet a baloldal hangoztatott. Debreczeni Jenő: A város meg fogja bánni, hogy a világítási vállalat beszolgáltatását 320.000-ről 345.000 pengőre emeli. Fél tőle, hogy emiatt előbb-utóbb fel kell emelni a villany árát. Örül annak, hogy a Hortobágy hasznosítására megtörténtek a lépések. A város figyelmébe ajánlja az erdőségek fokozott gyarapítását. Fényes Jenő: Indítványt terjeszt elő, amely szerint a műszaki osztály minden rendes közgyűlésre jelentse be, hogy a burkolatoknál vállalt ingyenes jótállási időből mennyi van még hátra. Az ingyenes jótállások óriási értéket jelentenek a városra s ezidőszerint ezen a téren semmiféle ellenőrzés nincs. Azt ajánlgatja, hogy Klinker-téglából csinálják a deb-recenii burkolatokat. Hangoztatja, hogy nem lehet mindent a munka-nélküliség szempontjából nézni. A költségvetést általánosságban elfogadja. Hegymegi-Kiss Pál: Sajnálja, hogy a költségvetés iránt nincs megfelelő érdeklődés. Kifogásolja, hogy a városi bizottsági ülésekre nem járnak el a bizottságok tagjai. A költségvetés elfogadása nem bizalmi kérdés. Újra azt állítja, hogy 100.000 pengő leszállítást eredményezett a pártközi konferencia. (Ez nem igaz, mert a város hivatalos kommünikéje szerint is csak 45.000 pengőt sikerült csökkenteni a pártközi konferencián.) Szerinte az adófizetőket kell megmenteni. Ha egy nagy kölcsönt nem kap Magyarország, gazdaságilag összeroppanunk. Az erdőségeknél 851.000 pengő a személyi kiadás. Ezt lehet 10.000 pengővel csökkenteni. Hegedűs Jenő: Kevesebb lesz a favágó! (Úgy van!) Hegymegi-Kiss Páll Az adózók helyzetét súlyosbítja az államkormánynak az autómiákkal szemben tanúsított viselkedése. Kifogásolja az államrendőrségi 280.000 pengős hozzájárulást. Itt van a városra vágott 70—80.000 pengős ármentesítési hozzájárulás, amely csak kárt okoz a városnak. A kormány a közmunkák ódiumát is a városra hárította. A bevételek fokozásáról a mai idektrén szó sem lehet. Esetleg a gyümölcsfagondozással és a hortobágyi idegenforgalommal lehet reménybeli bevételekre szert tenni. Az idegen-forgalom hozza a pénzt. Török Gábor: Viszi! Hegymegi Kiss Pál: A csatornadíjak emelése helyett jobb volna a kiadásokat tovább csökkenteni. Bogd József: A közigazgatási bizottságban ő is többször kifogásolta az utak állapotát s épp ezért elfogadja Fényes indítványát. A terhek további emelését ellenzi. A csatornadíjak emeléséről szólva kijelenti, hogy a csatornadíjak eddigi kulcsa teljesen antiszociális volt. A Bethlen-utcán egy 600 négyszögöles telek 36 pengőt, ugyanakkor egy, Piac utcai nagy bérpalota csak 25 pengőt ad ki csatornadíjra. Felolvassa a Háztulajdonosok Egyesülete beadványát, amely szerint a háztulajdonosok is hozzájárulnak a csatornadijak emeléséhez, illetőleg a kulcs megváltoztatásához. Ez esetben a! !külsőségek megszabadulnak a csatornadijak viselésétől. A vízdijak emelése nem fogja túl,ságos teherrel megróni sem a lakót, sem a háztulajdonost. Balogh Gyula: A takarékosságot figyelembe kell venni, de van olyan takarékosság is, amely később megbosszulja magát. A bevételek fokozását az üzemek racionalizálásával lehet elérni. A munkanélküliség kérdését a tisztviselőlakások építésével lehetne legjobban megoldani. Gombosi Zoltán: Nincs megelégedve a pártközi konferencia eredményével és pártja nevében nem szavaz meg semmiféle emelést. Vásáry polgármester hatalmas beszéde Több felszólalás nem volt s így Vásáry István polgármester emelkedett szólásra, megkezdve több, mint egy óráig tartó beszédét, amely olyan páratlanul magas színvonalú megnyilatkozás volt, hogy valósággal a parlamenti nívóra emelte a törvényhatósági bizottságnak ilyen nagy koncepciójú beszédekhez egyáltalán nem szokott termet. A polgármester azzal kezdte, hogy Debrecen város olyan nagy tényezője a magyar nemzetnek, hogy ami itt történik, bizonyos vonatkozásban az egész nemzet életére kihatással van. Megállapítja, hogy a pártközi konferencia abban a vonatkozásban hasznos volt, hogy sok kiegyenlíthettetlennek hitt ellentétet kiküszöbölt." Iskolatáskákat, utibőröndöket, divatos retiküilöket nagy választékban a legelőnyösebb szabott árakon ajánl Kántor Ernő és Társa áruháza. Városház épület. Tárgyilagos kép a város gazdasági helyzetéről Mi a takarékosságot — mondotta — nem öncélnak, hanem eszköznek tekintjük s csak okos formájában akceptálhatjuk a takarékosságot. — Nem a takarékosság hiánya okozta azt, hogy azok a bevételek, amelyek-kkel eddig számoltak, nem állhatnak: rendelkezésre. Én koncedálom, hogy igen nehéz viszonyok között él Debrecen lakossága, mégis kötelesség- szerűen bizonyos adatokat fogok szolgáltatni, amelyek nyomán célom az, hogy a reménytelenséget — ha rózsássá nem is tehetem, — eloszlassam. A legnagyobb veszély idején . ■ lelkek megerősítésére kell törekedni.