Debreczeni Ujság, 1931. október (35. évfolyam, 220-234. szám)

1931-10-01 / 220. szám

1931 október 1. de­rec­eni LJILAG Emelni akarják a debreceni A repü­lőbizottság tagjainak többsége a sz­eszüzem fenntartása mellett foglalt állást (A Debreceni Újság tudósítójától.) A takarékossági bizottság szerda délutáni ülésén a világítási vállalat ügyeinek tárgyalását folytatták. A vízműtelep költségvetésénél Ri­­m­anóczy Béla azt javasolta, hogy a víz árát köbméterenként 26 fillérről 30 fillérre emeljék fel. Ebből 60.000 pengő jövedelmet kap a vízműválla­­lat. A vízmérőórákat újra kell hite­lesíteni s ennek következtében az órák használati díját úgy kell fel­emelni, hogy az eddigi 34.000 pengő helyett 44.000 pengő jövedelem foly­jék be ezen a címen. Az igazgató azt állította, hogy a víz Debrecenben a legolcsóbb és csak azért drágul meg, mert a víztisztítással megnövekedtek az üzemköltségek. Jakobovits József tiltakozik a víz­­díj emelése ellen, mert ez csupán a háztulajdonosokat terheli. Ary Lajos főszámvevő: Az eme­lést végre kell hajtani mert a víz­műnél különben 58.000 pengős hiány áll elő. . Zöld József: A víz árát azért kell felemelni, mert a tisztítóberendezés nagy üzemköltséggel dolgozik. Deb­recenben legolcsóbb a víz. Félegyházy János: Ez­ nem indok. Akkor emeljék fel a tej árát is a bu­dapesti nívóra. Hegymegi-Kiss Pál: Meglepetéssel hallja, hogy a repülőbizottság a víz­művet nem vizsgálta meg. Szerinte ezt a kérdést vissza kell adni a re­pülőbizottságnak. Ezt az indítványt a takarékossági bizottság elfogadta és a vízmű rész­letes megvizsgálására kérte fel a repülőbizottságot. Javaslatok a közgyűlés elé Ezután elhatározták ,­~gy a hétfőn tartandó rendkívüli közgyűlés napi­rendjére tűzik a dollár-annuitás, a városi szükségpénz ügyét, a kor­mány kinevezéséről érkezett leirato­kat, a rádió megadóztatásának kér­dését, az öntűzbiztosítás ügyét, to­vábbá a közigazgatás racionalitása érdekében és az adóemelések ellen készítendő feliratot. Gazdaságpolitikai tervek Hegymegi-Kiss Pál: Nagy örömét fejezi ki, hogy a többséggel ma még tud olyan megoldást biztosítani, amely lehetővé teszi a város fizető­­képességét és a jövőbeni takarékos gazdálkodást A többség segítségét kéri, hogy a kormány intézkedései ellen helyes kritikát lehessen kiala­kítani. Szükségesnek tartja, hogy a köz­gyűlés a kormányt figyelmeztesse gazdaságpolitikai intézkedéseinek céltalan voltára. Nem tartja helyesnek, hogy a parlament tétlenségre van kárhoz­tatva. Erre is feliratilag kellene fi­gyelmeztetni a kormányt. Ugyan­csak feliratban kellene kérni, hogy a föld- és házbirtok tehermentesítése érdekében hozzon valami koncepciót a kormány. Ismét­­ kérni kell a hit­­bizományok eltörlését és a mamut­ jövedelmek megszüntetését. Szeretné végül, ha a költségvetés tárgyalásával kapcsolatban foglal­kozni lehetne a Takarék- és Hitel­intézet ügyével, valamint azokkal a fúziós tárgyalásokkal melyek a Debreceni Első Takarékpénztárral kapcsolatban még ma is folynak. A polgármester javaslatai Vásáry István polgármester kiegé­szíti a közgyűlés elé terjesztendő javaslatok sorozatát. Írjanak fel a kormányhoz, hogy a többes ellátások és álláshalmozások ügye szabályoz­­tassék. Hivassék fel a kormány fi­gyelme, hogy foglalkozzék a kamat­láb leszállítására irányuló intézkedé­sekkel. Rá kell mutatni arra, hogyha a Nemzeti Bank csak 300 nengő va­lutát ad külföldi utazásokra, akkor szüntessék be a külföldi nyugdíjakat. Követeljék továbbá, hogy az állam folyósítsa azt a félmillió pengőt, amit az egyetemi internátus építé­sére még tavaly szavazott meg a mi­nisztertanács. Hozzájárul ahhoz, hogy a Takarék és Hitelintézet ügye tárgyalás alá vétessék. A fúziós tanácskozások már három éve folynak. Ha a kérdés a nyilvánosság elé kerül, legalább elejét veszik a különféle kószahírek­­nek és meg tudják nyugtatni a kedé­lyeket Hangoztatja hogy a város a Takarék- és Hitelintézeten keresztül többször tett olyan intézkedéseket, amelyek érezették jótékony hatásu­kat gazdasági és szociális téren. A takarékossági bizottság ezután elfogadta Hegymegi-Kiss Pál és Vásáry István polgármester javas­latait, majd kimondotta, hogy a Ta­karék- és Hitelintézet fúziójának ü­gyében háromtagú bizottságot küld ki, amelyet Vásáry István és Ary Lajos főszámvevő fognak tájékoz­tatni. A bizottság tagjai Debreczeni Jenő, dr. Tóth Lajos és Hegymegi- Kiss Pál lesznek. Jelentés a szeszesemről Áttértek ezután a szeszüzlet ügyé­ben kiküldött repülőbizottság jelen­tésének tárgyalására. A repülőbizott­ság nem tudott megegyezésre jutni és ezért Kontsek Géza és dr. Schwarz Vilmos különvéleményt nyújtottak be, a szeszüzlet leépítését követelve. Álláspontjuk szerint a szeszüzlet kisebb veszteséggel dol­gozik és működése sérti a korcsmá­­rosok és vendéglősök érdekeit. A két bizottsági tag a szeszfőzde bezárá­sát kívánja. Fenn kell tartani a városi szessiisketet Széll László, Bogd József és Fényes Jenő a szeszüzlet fenttartása mellett nyilatkoztak. Legfeljebb ki­sebb leépítést és személyzeti fizetés­­csökkentést kívánnak. A szeszüzlet árnivelláló hatást fejt ki és fenttar­tása közérdeket képez. Ha megszün­tetnék, a kiskereskedők forgalma nem emelkednék legfeljebb az árak szöknének fel. A kiskereskedők nagy része szintén azon a véleményen van, hogy a szeszüzlet megszünteté­se rajtuk nem segítene, mert a jöve­delem nagyon szétoszlanék. Kontsek Géza, majd pedig dr. Vá­sáry István polgármester szólalt fel. A polgármester bejelentette, hogy ma reggel nála járt egy úr, aki kö­zölte, hogy Budapesten egy szindi­kátus van alakulóban, amely haj­landó átvenni vagy bérbe venni a megszüntetendő közüzemeket. Ifjú Schwarz Vilmos, aki eddig minden városi közüzemtől jutalékot kapott most meglepő és feltűnő mó­don közüzemellenes hangulatban volt és a szeszüzlet megszüntetését köve­telte. Fényes Jenő a szeszüzlet és álta­lában a közüzemek védelmében szó­lalt fel. Széll László kormányfőtanácsos arra mutatott rá, hogy kellő raciona­lizálás mellett kívánatos az üzlet és szeszfőzde fenttartása. A szesz­főzés államosítása Bőgel József azt hangoztatta, hogy a szeszüzletet nem lehet úgy elbí­rálni, mint a többi közüzemet. Az al­koholt könnyű hamisítani és könnyen történhetnek visszaélések. Neki az az álláspontja, hogy a szeszfőzést államosítani kell és ilyen irányban fel kell írni a kormányhoz. A lapok­ban olvashattuk, hogy az egyik nagykereskedő ellen eljárás folyik, mert kétszázezer pengőt vont el az adóztatás alól. Kérdezi, mi lenne, hogyha a négy nagy szeszkereskedő jövedelme a város házipénztárába folyt volna be milyen kedvező lenne a város anyagi helyzete? A keres­kedők egy része bevallotta, hogy ő csak azért kívárja a szeszüzlet meg­szüntetését. Kriert literenként egy pengővel akarja emelni a szesz árát. A takarékossági bizottság ezután úgy határozott, hogy a szeszüzlet fenttartása kérdésében csütörtöki ülésén határoz. TAKARÉKTŰZHELYEK egyszerű, díszes és majolikás ki­­vitelben, készen kapható. Tűzhe­lyek javítását vállalom. NAGY ISTVÁN lakatos, Széchenyi­ utca 6. szám. Másfél havi munkába kerül a kosdi bánya halottainak kiásása Szerda reggelre az egész bányatelepet elöntötte a víz Kosdi bányatelep, szeptember 30. A Váci Kőszénbánya R. T. kosdi telepén történt vízbetörés majdnem az egész bányatelepre kiterjedt. A víz, amely az egyik akna úgyneve­zett ,ereszké­­jében tört fel, még állandóan ömlik és nagy tömegek­ben zuhog az úgynevezett légakna felé. Ez utóbbinak nagy részét is el­öntötte már, úgy hogy szerda reg­gelre majdnem az egész telep víz alatt állt és a munkát sehol sem lehe­tett megkezdeni. A közel százhúsz méter mélységű ,m ereszkében“, ahol hat szerencsétlen bányamunkás holttestét takarja a több mint húsz méteres víztömeg, már tegnap megkezdték a szivat­­­tyúzást. Gőzszivatyúval dolgoztak. A munka azonban csak rendkívül lassan haladt előre. A víz színének semmi csökkenését sem észlelték a majdnem egynapos franka után. A bánya igazgatósága ezért teg­­nap estefelé úgy intézkedett, hogy villanyerővel hajtott szivattyúkat vigyenek le a szerencsétlenség szín­helyére. Ez meg is történt és a késő esti órákban az autókon leszállított szivattyúkat már fel is állították. A hatalmas víztömeg eltávolítása­ — a szakértő bizottság véleménye szerint — még az elektromos szi­vattyú használata mellett is legalább két hetet vesz igénybe. A gőzszivat­­­tyú mellett a mentési munka öt-hat héig is elhúzódhatik. A víz alá teme­tett szerencsétlen bányászok holt­testét addig nem is szabadíthatják ki a tömegsírrá változott aknából. Hiába várakoznak sírva-zokogva, jajveszékelve a tragikus véget ért bányászok hozzátartozói az akna szájánál. Szerencsétlen övéik holt­testét sem láthatják meg. De azért nem mozdulnak, nem mennek haza. Keserű bánatukban nem hallgatnak senkire nem fogadják meg a jó­akaró tanácsot, csak ott ülnek a szi­­vattyúgép mellett és könnyes, üve­ges szemekkel bámulnak be az akna sötétjébe. A Zeneiskolában leszállították a tandíj­­ment­erek számát (A Debreceni Vrság tudósítójától.) A zeneiskolai szabályrendelet sze­rint a növendékeknek legfeljebb 25 százaléka élvezhet tandíjmentessé­get. A számvevőség már régebben javaslatot tett, hogy ezt az arány­számot szállítsák le és csak a növen­dékek 15 százalékának adjanak tan­díjkedvezményt. A zeneiskolai fel­­ügyelőbizottság ezt kifogásolta és tanulmányi okokból a régi állapot fenttartását kérte. A szerdai tanácsi értekezleten azonban a számvevőség javaslatát fogadták el és így ezentúl csak a beiratkozott növendékek 15 százaléka kart tandíjmentességet a zeneiskolában. ­ Ha gondja van e’felejti! Ha nincs semmi baja megnevelt Vigáonházban csütörtöktől DIN­A GRÁLLA és GEORG ALEXANDER­­ főszereplésével Nyolc boldog nap szenzációs végjáték 10 felvonásban ! Nagy újdonság ! • Budapesttel egyidőben! Előadások: 5-7 és 9 órakor A Hadházi-uti tem­e­tben felakasztotta magát egy öreg napszámos (A Debreceni Vtság tudósít­óját­ól.) Szerdán reggel a korai órákban a járókelők a hadházi-úti temetőben egy holttestre bukkantak. Azonnal értesítették a rendőrséget és kiszál­lott a bizottság a helyszínre. Meg­állapították, hogy a halott Tóthi Márton debreceni, Bocskay-kerti hatvan éves napszámos, aki öngyil­kossági szándékból a temetőben az­ egyik sírdomb mellett felakasztotta magát és kétágú fára. A zsebében csak egy munkakönyvet találtak, amelyből sikerült megállapítani a személyazonosságát. Az öreg nap­számos valószínűleg nagy nyomora miatt követte el az öngyilkosságot. A debreceni királyi ügyészség a te­metési engedélyt megadta

Next