Debreczeni Ujság, 1932. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-01 / 1. szám
Kiss Testvérek bőrgyára rt Saját gyártású bőrökből kézimunkával készült garantáltan elsőrendű cipők eladása Cpőüzlet Szenina u. 10-12. Városi bérház DEBRECZENI UJSAG 1932 január 1 Mezőgazdaságunk jövője írta: zsarolván! Szekeres Endre dr. A mezőgazdálkodás, mint az emberiség ősfoglalkozása, századokon át kevés változáson ment keresztül. A világháború pusztításai és a nyomában keletkezett óriási hiányok Amerikában és Kanadában előidézték a mezőgazdasági területnek hihetetlen mértékben való megnövekedését és a modern gépeknek a mezőgazdaságba való bevonulását. A gépek nagyarányú elterjedése, valamint az új termelési módszerek alkalmazása gyökeres változást okoztak a világ mezőgazdaságában. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy az utóbbi évtizedekben legnagyobb felfordulást az amerikai és kanadai mezőgazdaságban az arató-cséplőgépek idézték elő. A mezőgazdasági forradalmat természetesen nemcsak az arató-cséplőgépek alkalmazása okozta, mert rajta kiint a kémia, az elektromosság s egyéb nagyszámú segítőgépek alkalmazása voltak előidézői a mezőgazdálkodás gyökeres változásainak. A világ mezőgazdaságában a gépek s más technikai eljárások nagyarányú átalakító munkáját igen kedvezően befolyásolta a növénynemesítő eljárások tökélesedése is. A gabonafélék tökéletesebb nemesítésével ssikerült olyan gabonafajtákat létrehozni, amelyekbek beérési ideje a lehető legrövidebb. Ezzel a világ gabonakörzetét sokszáz kilométerre ki lehetett tolni, úgyhogy a hidegebb északi éghajlatű országokban is lehetővé vált a gabonatermelés. A mezőgazdasági termelésben éppen az utóbbi években nyomult előtérbe: a talajjavító gépek alkalmazása, a műtrágyák használata, az öntözőhálózat kiterjesztése és az elektromosság eredményes felhasználása. Atechnikai eszközök nagyobb mérvű alkalmazása az állattenyésztésbe is bevonult, így a fejést villamosgépek végzik, tojások kiválogatását és márkázását elektromos lámpával dolgozó automatikus gépek teljesítik. Mindezekből kétségtelen, hogy az utóbbi évtizedekben a mezőgazdasági termelés terén oly nagyfokú átalakulás ment végbe, amilyent a háború előtt el sem képzelhettünk. Ez főleg azokban az országokban és világrészekben következett be, ahol a rendkívüli nagy, egytagban lévő területek a gépek alkalmazását kiváltkép lehetővé teszik. Természetes, hogy a tengerentúli államok mezőgazdálkodásában végbement gyökeres változás nemcsak a gabonafélék termelésében és értékesítésében okozott nagy felfordulást, hanem befolyását úgyszólván a mezőgazdálkodás minden ágára érvényesíteni tudta. A gépek nagymérvű alkalmazása, a gabonafélék tökéletesebb nemesítése, valamint a bevetett gabonaterületek óriási megnövekedése együttvéve hozták tehát létre a világ mezőgazdaságának válságát Nem a mezőgazdasági termények árzuhanása idézte elő ezt a válságot, mert az árzuhanás maga is okozat és nem ok. Az alapvető okot tulajdonképpen a mezőgazdaságba® végbement forradalmi átalakulások képezik. Az egyes ipari államok gabonatermelésének forszírozása és elzárkózása az agrárállamok mezőgazdasági kivitele elől legfeljebb kisebb, helyi jelentőség okot képeznek. Ezek szerint az európai gabonakrachot a tengerentúli mechanizált gabonatermelés által leszorított, önköltségi árral versenyképesebbé lett Amerika és Kanada idézték elő. A traktorokkal és az arató-cséplőgépekkel dolgozó tengerentúli gabonatermeléssel szemben Magyarország „búzafrontja“ valójában semmiféle mesterséges segítőeszközzel fenn nem tartható, mert a gabona világpiaci árát az amerikai és kanadai önköltségi ár szabja meg s ezzel a magyar gazda versenyezni nem tud. Csonkamagyarország mezőgazdasági válsága azonban nem tisztán a világválság eredménye. Válsága ez először is az ország új helyzetének. A mezőgazdasági termelés, amely a monarchia idején évtizedeken át a kenyvér, hús, zsír előállítására volt berendezve s míg a mezőgazdaság az újonnan alakult államokban nem regenerálódott, sőt még nagyot nem fejlődött, ment a régi után. Azt a tényt, hogy az alföldi valutát — a búzát — nem Debrecenben, hanem Csikágóban jegyzik, nehezen lehetett eddig a magyar gazdának megmagyarázni. Most viszont a sok keserű tapasztalat után a gazdák is belátják, hogy kevesebb gabonatermelés mellett, több ipari növény-, vagy takarmánytermelés, gyümölcstermelés vagy állattenyésztés sokkal több jövedelmit tüntet fel azévvégi elszámolásban. Az évek óta tartó gazdasági válság így lassan meghozza a gazdák köztudatában az új mezőgazdasági termelési rendszer szükségességének beidegzettsé£étr Mezőgazdaságunk jelenlegi nehéz helyzetét ezek szerint az alábbi okok idézték elő: az ország szétdarabolása, tengerentúli államok éles versenye, korszerű földbirtokjogi törvények hiánya, elhanyagolt tanyarendszer, egyoldalú és rendszertelen növénytermelés, fejletlen és csekélyszámú állattenyésztés, szervezetlen értékesítés, hiányos és elavult mezőgazdasági hitelszervezet, túladóztatás , szakszerűtlen és fejletlen mezőgazdasági közigazgatás s végül maradi és elhanyagolt mezőgazdasági szakoktatás. Most nekünk, lerongyolt, megtépett ország maradékainak kell a mezőgazdaság mindezen bajain segíteni, változtatni. A mai nemzedék fizet tehát letűnt korok szörnyű rasztásaiért. Mi minden lehetne a magyar földön, ha nem most, nem már 50 évvel ezelőtt fog volna hozzá állam és gazdatársalom azokhoz a reformokhoz, anyek most égetik ennek a lábé sorvasztotta nemzedéknek a talp Már 40—50 évvel ezelőtt is megy e reformnak szükségessége, sőt hozzájuk való tőkét, és hitelt könnyebben lehetett megszerezi, amiből éppen ennek a nemzedéknél van a legkvesebb. Mindezen bajok és nehézségek dacára keresnünk kell mezőgazdálkodásunk jobb boldogulásának útjait. Ez a feladat megoldása annál nehezebb, mert rendkívüli szorongatott helyzetben vagyunk, úgyszólván zsákutcába kerültünk s nemcsak a jövő megépítésének gazdasági feladata vár reánk, hanem ezenkívül a pillanatnyi helyzet megmentése is. Mezőgazdálkodásunk jelenlegi rendszeréről egy kifizetőbb és jövedelmezőbb rendszerre való áttérésnek főleg a következő feltételei vannak: megfelelő szakoktatás, megfelelő hitelellátás és megfelelő értékesítés. Mezőgazdaságunk átszervezésének első feltétele: a megfelelő szakoktatás. Jelenleg Csonkamagyarországon minden társadalmi osztálynak megvan a maga speciális szakoktatása, csak a legjobban rászoruló kis és törpebirtokos tömegeknek nincsen olyan iskolájuk, olyan kultúrintézményük, amelyben a jelenlegi termelési rendszerről az átszervezett termelési rendszerre való áttéréshez szükséges szakképzettséget elsajátíthatnák. Éppen ezért elengedhetetlen követelmény a+vezőgaz,-1,-,csigat- oktatási intézmények tökéletes kiépítése. , Az átszervezés második feltétele: a megfelelő hitelellátás. Kétségtelen, hogy az átszervezés tőke nélkül,nem lehetséges. Az átformált mezőgazdálkodási rendszernek szüksége van; utakra, csatornákra, azegyei magángazdaságoknak pedig: talajjavító eszközökre, vetőmagvakra, tenyészállatokra stb. Ezek beszerzéséhez pénz kell. Ez pedig csak akkor válik lehetővé, ha a mezőgazdasági hitelválságot megoldjuk, nagyfokú eladósodását pedig megakadályozzuk. Az átszervezés harmadik előfeltétele: megfelelő értékesítés. Mezőgazdasági terményeink előnyös értékesítésére úgy a belföldi, mint a traiföldi piacon elég kedvező alkaton kínálkozik. A belföldön — számítsok szerint — még legalább egy milliárd pengő értékű m mezőgazdaa sági terményt lehetne értékesíteni ha fogyasztónépességünk jövedelmi viszonyai kedvezőbbre válnának. Mezőgazdasági terményeink külföldi értékesítésének eredményes megvalósítása céljából elengedhetetlen feltétel a körülöttünk fekvő ipari államok piacainak céltudatos munkával való meghódítása, a termelvények [-nincsségének megjavítása, márka- Hási. E munka további feltétele a k ükereskedelmi lehetőségeknek üzlmi ügyességgel való eredményes használása, valamint az értékesítés azonosságainak erős üzleti szervek által való biztosítása. Hazánk külkereskedelmi politikaennélfogva a mezőgazdaság érkeinek kell irányítania. Egészen mészetes, hogy egy ipari állapi ön állam mezőgazdasági termeit részesíti szükségleteinek fedésénél előnyben, amely állam ipariyártmányainak fontos piaca. Ma, jól értetődő, hogy a mezőgazda-ági állam az ipari gyártmányok behzatala ellenében mezőgazdasági ményeink vásárlására kell, hogy nőt tartson. Az üzleti ügyességtől a kereskedelmi szervezettségtől ,.. hogy az egymásra utaltságot Iyik fél tudja jobban a maga élére kihasználni. .Mezőgazdasági életünk jövő boldoásának irányai lényegében mezőgajdálkodásunk egész tevékenységi i-nek az átszervezésére vonatkoz-Jak . reformtörekvéseknek ki keli .ei'Kne: az éghajlat javítására, a, ta- ás homoki gazdálkodás meg.; reform'ására, öntözések bevezetéséből SiZ.vk termővé tételére, egyi O'dalu vuzatermelésünk területi k I-t 1/re s egyúttal a hajdan- Kenti buzvenítyiSgrr emelésére, ta., karmany. ,p3rj növények intenzivebb felkar,^ra_ az állattenyésztés fejlesztésére^ronifj|mnygsz^St valamnt zoldH s gyümölcstermesztés átszervezésére, földbirtokjogi *onyok (kötött forgalmú birtokok, haszonbérleti jog. viszony, fSitések reformja) megreformálásáne,adósodott föld. birtokok megmer-^re, a mezőgazdasági hitel kifejtésére, szakc*. ,átszervezésérel és kifejlesztésére. kttrhek csök. kerítésére s^é^ul irtezőgazdasági 'örmények S^téSek eredményesebb megszrezésére és kifejlesztésére. Mindezek uj irányokik feltétlen iegvalóstása esetén szíthatunk csak mezőgazdálkodásunk nagyobb és bizosabb jövedelmeségére. Ezen i.i törekvések érvényjtése együtt, eredményezni fogja gazdanépüink vagyoni és megélheti viszonyinak tartós javulását. E sempontbl nem elég csak mezőgadálkodóink uj irányait elméletileg hiztítzn hanem gondoskodni kell arél is, hgy azok a gyakorlatban mégis vaduljanak. Mezőgazdasági politikánk tengelyt leven tehát a magyar gazdatárs’3. dióm termelőképességének és gazasági kultúrájának fokozása, mert gész társadalmunk fölépítménye, egész szellemi kultúránk a mezőgazdasági népességen nyugszik. Nemzetünk szellemi,felvirágozásának és anyagi jólétének biztos alapjává mezőgazdaságunk csakis egy erős nemzeti érzéstől áthatott gazdasági politika céltudatos munkássága által válhatik. Debrecen legszebb fürdőjében MARGIT gőz- és kádfürdőben 1 pengő a gőz vagy kádfürdőjegy. bármely részéről oda- és visszajegy 1 pengő 20 fillért rt Villamoson a város utazásra is érvényes váltható minden villamos kalauznál. Férfiak és nők számára egész nap nyitva r.rvr’HE3SS235E2S2. A fürdő ma égési nap nyitva !