Debreczeni Ujság, 1932. május (36. évfolyam, 98-118. szám)

1932-05-01 / 98. szám

1930 május 1. DjBRicCZEM­­­JSA. A bevételek és kiadások jelentős csökkenését mutatja az ország múlt évi gazdasági helyzetének mérlege A Pénzintézeti Központ közétette gazdasági helyzetjelentését az 1931. évről Budapest, április 30. Most jelent meg a Pénzintézeti Központ gazdasági jelentése az 1931. évről. A jelentés az általános helyzetkép nyújtása után külön-kü­­lön ismerteti a gazdasági élet kü­lönböző ágainak múlt évi működését. A Magyar Nemzeti Bank érckészlete az év közepe táján jelentősen csök­kent. Az év végén is azonban felül­­m­aradt a törvény megállapította 25 százalékos fedezeti aránynak. 1931. december 31-én az érckészlet 125.2 millió pengőt tett ki, a bankjegyfor­galom pedig a váltópénzzel együtt 428.9 millió pengőt. A Nemzeti Bank az év­ folyamán összesen 250 millió P°ngő értékű devizát bocsátott ren­delkezésre. A mezőgazdaság helyzetének ala­kulása nem fordult kedvezőbbre és az értékesítés feltételei sem javul­tak- A kiviteli esélyeket lényegeben rontották az összes számba jévő exportpiacokon végrehajtott intézke­dések. A mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó vásárlóerő indexszáma, amely a múlt év köze­pén 70 körül mozgott, az év végére 61,2 re esett. Az exportált élelme­zési cikkek értéke az 1929 évi 300 millió pengőről 331.243 millió pen­gőre esett. A kereskedelempolitikai helyzet annyiban romlott, hogy a legtöbb ország szakított a szabadfor­galom elvével és ismét beviteli ko­látozásokat léptetett életbe, vagy át­tért a kontingentális rendszerre. Az új helyzethez Magyarország is kénytelen hozzáigazodni. A magyar külkereskedelmi forga­lom 1931-es mérlege 549 6 milió pen­gő­­értékű behozatal és 567,1 traílió pengő kivitellel, vagyis végered­ményben 17,15 millió aktív egyen­­lep­tés zárult. A behozott áruk érté­kének 41,62 százaléka esett a nyers­anyagokra. A kivitt nyersanyag pe­dig 51.24 százalékát tették ki az összes kivitelnek. A két legfontosabb anyag kiviteli ág közül a állatketeg az 1930. évi 525 ezer darabról 287 ezer darabra csökkent. A búza ki­vitele mennyiségileg változatlan volt, az­ árcsökkenés miatt azonban értéke 73 millió pengőről 40,1 millió pengőre esett, a mezőgazdaság gyen­gülő vásárlóerejét szenvedi a keres­kedelem is. A fizetésképtelenségi válság sem enyhült. Az országos hitelegyesület elé került fizetésképtelenségi ügyek passzívai 110 millió pengőt tesznek­­. Az ipari termelés kedvezőtlen helyzetét szemlélteti a munkanélkü­liek számának növekedése. A szak­­szervezetek által nyilvántartott ipari munkanélküliek száma egy év alatt 25 ezerről 33 ezerre emelkedett. A vas, érctermés az év utolsó ne­gyedében 47 százalékkal hanyatlott vissza az előző évi termelésnek. A MÁV az év utolsó negyedében 15 millió személyt és 4.800.000 tonna árut szállított. Az 1931 —32. számadási­ évben a MÁV kiadásai 19 millió pengővel, bevételei pedig 23 millió pengővel csökkente. A hazai széntermelés az október—decemberi évnegyedben emelkedést mutatott. 172 ezer ton­nával többet, vagyis összesen 12 mallotl tonnát termeltek ebben az időben, szemben az előző évi idő­szakkal. Az egész 1931. évben a széntermelés 6.887.000 tonnát tett ki. A szesziparban a termelési keretet a viszonyok kényeszirtő hatása alatt az 1929—30. évi 420 ezer hektoli­terről 200 ezerre kellett csökken­teni és még így sem lett az előző évadi átlagár megközelíthető. A Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó pénzintézeteknél a betétek az 1930. évi 1916 millió pengővel szemben 1931 végén 1608 millió pen­gőt tettek ki. A postatakarékpénz­tár betétállománya ugyanezen idő alatt 208 millió pengőről 186 millió pengőre esett. A nagykereskedelmi index az év elején volt 91 szintről az év végéig 99 re emelkedett. Az 1930. évi decemberben a megélhetési index lakbérrel együtt 99.7, lakbér nélkül 104.00-t tett ki. Ezek a szá­mok 1931. év végén 99.9, illetőleg 104-re emelkedtek. A mai Pest... A képviselőház, a politika - Színház, kabaré, akasztás - Jön a Hitler Búd'pest. áprd’s 30. Mindenütt jó, de a legjobb azért mégis csak idehaza. Budapesten. S amikor az ember hónapok után újra hazaér, szinte újból felfedezi, újra megismeri ezt a várost az ő szépségével, erényével, hibáival együtt. Mindenütt, utcán, társaság­ban, kávéházban, színházban, politi­­kában, bűnügyben kiütközik, meg­látszik Pest, az igazi Pest. Íme, apró mozaikképek kapásból minden­felől ...* Az országház, képviselőház. Fé­nyes, hatalmas, pompás pazar be­rendezésű épület, szinte túlságosan kirí mindenképpen mai szegénysé­günkben és nagy nyomorúságunk­ban. Útközben egy ingyenes étkező előtt vitt el az utam, tömve éhező tömeggel a bejárat már kora dél­előtt... A munkaközvetítő előtt is a reménytelenek hatalmas sora... És a parlament?...­­ üres, alig egy-két mélyen tisztelt honatya lézeng a fo­lyosókon, az ülésteremben meg szinte senki... Lassan-lassan alakul a kép, a folyosón egyre több és több — nem képviselő —, hanem önjelölt és mandátumra várók, man­dátumra lelők. Hátha meghal va­laki a képviselők közül, hátha le­mond valaki, hátha megsemmisíte­nek egy mandátumot. Ott vannak prédára lesve, mandátumra kiéhez­ve... Az ülés,­­ igazán nem érdekes. Feltűnik, mennyire becsülik, mily nagyra értékelik minden vonalon Eckhardt Tibort és vitéz Bajcsy Zsilinszky Endrét. Rassay már sok­­kal csendesebb, mint régen, vala­hogy teljesen kimegy a divatból, a szint, elevenséget, hangulatot Ulain Ferenc szolgáltatja. A páholyokban egy-két nő, Látcsővel nézem őket. Az eredmény,, hiába fürkész néhány fiatalabb képviselő felfelé ... Ezeket ma nem fogja megcsókolni senki..., vagy ahogy Pesten mondják, itt ma nem lesz csókolva... * A hét szenzációja a kettős akasz­tás, az új állami ítéletvégrehajtó, Kovács hóhér premierje a Margit­­körúton. Kora reggel van és mégis ezekre menő tömeg a bejárat előtt... Vérszagra, halálra gyűlt a tömeg, asszonyok, lányok, hisztérikák, sza­disták, betegek, elfajultak... Rossz nézni a tömeget — s talán szokatla­nul hangzik —, inkább az akasz­tást, mint ezt a vérre, halálra szom­jazó kiélezett tömeget... S program­szerükig folyik az akasztás, katoná­san, rendben Egy néző elájul. Mel­lettem valaki dörmögi. ..Menjen in­kább az ilyen a maratoni táncver­senyre, ne ide!“... — Tovább nézem az akasztást, a szomszédom oda­­súgja megint a hóhérre mutatva: — Jó keze van, jó munka, el kell ismerni. — Hát maga ért ehhez is? — kérdem, — hát maga szakértő? — Kérem, — feleli. — én is pályáz­tam, de lemaradtam... Hej, ha én le­hetnék ott... — szeméből az igazi fájdalom tükröződik vissza. Az akasztásnak vége, a hóhér is eltá­vozik, csak a tömeg nem oszlik odakinn és a szomszédom, a lema­radt pályázó nézi az akasztófákat... * Mintha valami népvándorás lenne, új haza, uj otthon keresés, egy-két nap óta csak kopott, ócska rossz bútorokkal, a megmaradt vagyonok romjaival megrakott társzekereket lehet látni az utcákon... Budapest költözik, ezrek és ezrek. Uj lakásba, négyszobásból kettesbe, kétszobás­ból egybe, drágábból olcsóbba. Ré­gen is költöztek, jobbnál jobba, dif­ferencia a házigazdával, rossz szomszédság, rossz vicc, ez volt régen a költözködés oka. — most... a nyomor, a fizetéscsökkentés, ol­csóbb lakás... Minden esetben... A debreceni hőforrás vize az Arany Bika gőzfürdőben villamossá­ együtt : 1.20. 3 MÁRKÁS­ NOR-COCÍ NŐI MŰ­­SELYEM HARISNYA 3.JO helyett Z.IO BENYATS-nál Színház, kabaré... Egypár színház becsukva, a Kamara­színház, Ma­gyar Színház. A nagymultú Király­­színház is többet van csukva, mint nyitva. Megbukik egy darab, két darab, akkor finoman igy hirdetik: Az darabra való előkészület miatt pár napig zárva. Az uj darab meg­bukik s újra szünet. Egyedül Zilahy Lajos Tűzmadara vágott be az utóbbi időben, jó munka, jó elő­adás és meglehetős sikere van az igazgatónélküli Városi Színháznak, a Vőlegényem a gazember darab­bal. Még türhetőbben mennek a ka­barék, kis színházak és itt nyilatko­zik meg igazán az igazi Pest, akár­mi történik itthon, a külpolitikában­­panama vagy szenzáció. Pesten egy óra múlva vicc, tréfa, kuplé születik meg. A ..Lindberg srác í-ról, amúgy jasszosan és hangzik a ref­rén. Lesz még a kutyára is Dréhr... Ami a gázsikat illeti, a színházi elmaradt fizetéseket, ennek jellem­zésére egy kedves bon-mot jár száj­­ról-szájra. Két színész beszélget, egyik havidíjas, másik esténkinti felléptidíjas. Beszélgetnek, kinek mennyivel tartozik az igazgatója... S a beszéd eredménye, megállapít­ják: az egyik naponkint, a másik havonkint­­ nem kapja a gázsit... * Tele van a város, a főváros —* nem akácfavirággal, hiszen még ko­rán is­ lenne, hiszen még a meleget is leépítették az égi tényezők, spó­rolnak, nehezen és soká készültek fűteni odafennről; ismétlem: tele van a város, a főváros olasz fagylaltárusüzlettel. Ahány üres bolthelyiség van a nagykörúton és a mellékutcákban, — pedig van sok, — minden olasz fagylaltárus nyitott üzletet. Valami, a kirakatban is lát­ható gépet szerelnek fel, egypár asztal, egypár szék és az első mele­gebb nap megindult az üzem. Töl­csér fagylalt tíz fillér, vagy húsz fil­lér. És a cégtáblára kiírva: olasz fagylalt Galetéria és a biztonság kedvéért aláírva egy dallamos olasz név. Franceska Nitti, vagy Benito Pulitti és igy tovább. Meleg van, az egyik olaszhoz én is betértem egy tölcsért vásárolva s pár szót szólok hozzá ékes olasz nyelven. Rámusz és hamisítatlan rassz­ nyelven megszólal. ..Ameny­­nyiben tíz fillérért még olaszul is tudjak“? Az én olaszom, mint a többi sok, legtöbb valahonnan a Liget környékéről, vagy méginkább a Dob-utcáról, Kazár-utca, Rom­­bach-utca és kapcsolt környékéről való... * Esteledik, a Nagykörúton az újsá­gok szerkesztőségei előtt hatalmas tömeg, a sporteredményt várják­­nézik, azt a bizonyos gyászos 8:2­5? bécsi vereséget... A tömegben két csibész összevész azon, hogy a Hun­gária, vagy Ferencváros játékosai okolhatók-e a veretés mázt a hal le-

Next