Debreczeni Ujság, 1941. március (45. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-01 / 50. szám

4 nségi miniszter és felesége, továbbá­­ báró Bakách Bessertyey Czyffrgyné.­­ Jussítóáv vendégek nagy élveket­­tel hallgatták végig az előadást Tietoról. február 28.• (MTI) A ara esti Yeese vezércikkben foglalko­zik a magyar jugoszláv barátsági szerződés rati­fikációjával. A cikk ezt a szerződést a béke megtartásá­­nak új eszközeként jelöli meg. Ma­gyarországnak és Jugoszláviának legfőbb célja az, hogy kivel maradt sírnak "a háborún, ami egész Délke­­let eu Róma szempontjából igen nagy jelentőségű. Ti szempontból igen fontosak a" külföldi visszhangok, amelyek mind elragadtatással szól­nak e napok budapesti eseménye­iről. . ii" ■ ■ » ' ' ■ Kereskedők figyelmébe ! A m. kir. Kereskedelmi Hivatal kiren­deltsége felhívja mindazok figyelmét, akiknek a zár alá vett cikkekre bejelen­tési kötelezettségük keletkezett, a Buda­pesti Közlöny 1041. évi 15-i számában megjelent a k­t. kir. Ipariit­v­ miniszté­riumi 2IHX) 1041. számú rendeletre. A rendelet értelmében, akiknek a zár alá vett valamely cikkre vonatkozóan beje­lentési kötelezettsége keletkezett, ez a kö­telezettség fennmarad, tehát a következő hónapokban is bejelentést kell leérnie mindaddig, amíg az illető cikkből készü­lse van, tekintet nélkül arra, hogy a készlet a megjelölt mennyiséget eléri-e vagy sem. Akinek pedig a jelen rendelet mellék­leteiben említett és zár alá n­em vett va­lamely anyagra (cikkre) vonatkozóan ke­letkezett bejelentési kötelezettsége, beje­lentést kell tennie arra a hónapra is, amelynek utolsó napján készlete első íz­­ben nem éri el a mellékletben meghatá­rozott mennyiséget. Bejeentést a bejelen­tőlapokon két példányban (fehér és pi­ros) kell megtenni. A bejelentőlapokat a m­. kir. Kereskedelmi Hivatalnak, Buda­pest, V., Széchenyi rakpart 6. IX. 3. cso­port címére válaszborítékkal ellátva, olyképpen kell beküldeni, hogy a hónap sM napján megevő készlet a következő hónap 7-ik napjának déli 12 órájáig a bejelentőhivatalnál legyen. A bejelentőlapok a m. kir. Kereskedel­mi Hivatal kirendeltségénél, D­ebrecen, Miklós-utca 4. szám igényelhetők. A be­jelentés elmulasztása a 000—1039. M. E. számú rendelet 7. §-a alapján büntetést von maga után. LOSSONCZY főispán, közellátási kormánybiztos. Városi közgyűlés Hjdúböszörményben Török Imre városi díjnok lett a városi pénztári ellenőr Hajdúböszörményben pénteken délelőtt városi közgyűlést tartottak, amelyen Rásó István alispánt dr. Uzonyi Barna várme­gyei főjegyző képviselte. A tárgysorozat első pontja a megüresedett pénztári ellen­őr­ állás betöltése volt. Hat pályázó kö­zül a megejtett szavazás során 29 szava­zattal Török Imre városi bijnokot válasz­tották meg. Az új pénztári ellenőr még a közgyűlésen letette a hivatali esküt. A választás után áttértek a rendes köz­gyűlési tárgyakra. Dr. Szálkay Antal pol­gármester elnöklésével hely­ ügyeket tár­gyalt meg a közgyűlés. A Debreceni Újságírók Klubja közgyűlése A Debreceni Újságírók Klubja 1941­ .évi március hó 30-án, vasárnap délben 12 órakor Debrecenben, az Arany Bika felemeled helyiségében tartja évi rendes közgyűlését. Tárgysorozat a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. Főtitkári jelentés az 1940. évről. 3. Pénztáros és ellenőr jelentése az 1940. évi zárszámadás és az 1941. évi költségelőirányzat, felmentvény megadása. 4. Szánvizsgálók választása. A. Esetleges indítványok, amelyek a köz­gyűlés elöli 5 nappal írásban beadandót Határozatképtelenség esetén a közgyű­lés új időpontja 1941 április 6, vasárnap amikor a közgyűlés a már meghirdetett tárgysorozattal a megjelentek számára való tekintet nélkül is határozatképes. Debrecen, 1941 február 28. Benyovszky Pál elnök, Tamássy László főtitkár. METEOR MOZGÓ MŰSORA: Ma utoljára ! Csak felnőtteknek ! „A PARIS!­LÁNYOK« Francia erkölcsdráma Holnap : „Feleségem a detektív''. 4 DEBREC­fkNi UjSAG-HAJDUSPID 1M1 métvu­m 1. Hta Uwa •• !» ______ a PALL SOROZOBE! Debreceniek a nagyváradi ipartestület beiktató­­d­ssel­lésén A kolozsvári ipartestület február 16-iki beiktató díszülése után február 23-án Nagyváradon tartottak hasonló ipartes­tületi beiktató díszülést, amelyen az or­szág kereskedelmi és iparkamaráit dr. Torda Balázs, a debreceni kerületi keres­kedelmi és iparkamarának ezidőszerint a kolozsvári kamarához kirendelt titkára képviselte, a debreceni ipartestü­let képvi­seletében pedig Galamb Ferenc ipartes­tületi elnök, Szendrey Sándor alelnök, az Iparoskör képviseletében Krisch Károly elnök jelent meg. Debrecenből résztvettek a díszülésen Galamb Ferenc és Krisch Károly neje is, továbbá az ipartestületi tagok közül számosan. Dr. Torda Balázs a díszülésen hangoz­tatta, hogy a visszatért területen alakított ipartestületek egymásután tartják beiktató díszüléseiket s e díszülések sorozata per­­gőtűzszerűen hirdeti, hogy a magyar kéz­­művesiparosság visszahódította hadállá­sait. Azt a kívánságát juttatta kifejezés­re, hogy mihamarább visszhangozzanak ettől a pergőtűztől a délerdélyi városok is. A társasebéden dr. Torda Balázs fel­szólalt újólag: „Szent László király ide­jében — mondotta — a magyarságot egy­ ízben halálos dögvész tizedelte. A monda szerint az Isten a király könyörgésére megengedte azt a Csodát, hogy amely füvet Szent László király kilőtt nyila ér, az a dögvész ellenében gyógyító erejű lesz. Ezt a növényt ma is Szent László füvének ne­vezi a nép. A magyar szív halálos beteg­sége a turáni átok. Legyen minden ma­gyar szív egy-egy ilyen fűszál, amelyet Szent László király gyógyító erejű nyila ér, hogy a meggyógyult magyar szívek tisztító füzében pusztuljon el a halálos magyar betegség csirája is.** Galamb Ferenc hivatkozott arra, hogy Debrecen a délibábos hortobágyi rónaság mentén fekszik, Debrecen népe mégsem fut csalóka délibábok után, hanem józa­nul gondolkozik és így kell gondolkoznia ma minden magyarnak, mert csak így le­het komoly eredményeket elérni, ha a ma­gyarság a realitások terén marad. DiextJU IcííühS teMfiístváVál tesz, atz Ouszatyas fft e«z6£ a&dasÁgi lUátlitásó*. Amint közöltük mér, a március 29-én megnyíló országos mezőgazdasági kiállí­tás tenyészállatcsoportjába a bejelentési határidőig az utolsó évekhez hasonló nagy számban jelentettek be tenyészálla­tokat. Mivel a jó minőségű tenyészálla­tokat. Mivel a jó minőségű­­­tenyészálla­­tos rendezősége úgy határozott, hogy a ki­állítás összes férőhelyeit igénybe veszi az idei tenyészállatvásár alkalmából. Mivel a bejelentések száma a legtöbb csoportban számottevően meghaladja a rendelkezésre álló férőhelyet, így szüks­­­­égessé válik nagyobb arányú létszám-­­ csökkentés. A rendezőbizottság azonban kellő figyelemmel van arra, hogy a rég­ érdemes tenyészetek olyan létszámú cso­portokkal vegyenek részt, amely jelentő­ségüknek megfelel és tájékoztat az utóbbi esztendőben elért tenyésztési eredmények felől. Emellett helyet kíván biztosítani az újabban előretörő tenyészetek és a szép eredményeket felmutató népies körzetek számára is. A lovak csoportjában hely hiányában nem lehet bővíteni a múlt évi keretet, a fogatok így is a kiállítási telepen kívül kell elhelyezni. A mangalica sertések létszáma a múlt évinél nagyobb lesz, mert a részükre épült új, nagyméretű kiállítási istállókban több hely áll rendelkezésre. Az új baromfiki­állítási csarnok is szebb és tágasabb el­helyezési lehetőséget nyújt. A kedvezőtlen időjárási viszonyok és a közlekedési nehézségek miatt a bejelen­tett tenyészállatok minőségi felülvizsgá­lata még folyik, ezért a végleges létszá­mot sem lehet még megállapítani. Lovak­ból körülbelül 200, tarka bikákból mint­egy 800. borzderes bikákból körülbelül 60, magyar alföldi bikákból száznál több, mangalica sertésekből körülbelül 1500, hússertésből 400—500 juhból körülbelül 600 tesz kiállítva, ezenkívül ezernél több baromfi, galamb és házinyul, többszáz fajtiszta kutya és élő halak fognak sze­repelni a kiállításon. A házadóval kapcsolatos adókedvezmények A magyar adótrajlamszean­t házadónul találjuk a legtöbb adókedvezményt, adó­­mentességet. Ennek oka főleg az, hogy az állam egyes közérdekű célok érdeké­ben, úgymint nemzetgazdasági, közegész­ségügyi, városrendezési, vagy szociális érdekből lemond a házadóbevétel eg­y részéről, adókedvezmények, adómentessé­­gek engedélyezésének tom­ájában. Leg­újabban különösen szociális szempont­­ból léptek jelentős újítások részben a házadóval kapcsolatos kedvezmények te­rén étetbe. Házadómentesség s kétféle házadómentesség van. Állandó és ideig­lenes. Állandóan mentesek a házadó alól az egyszobából és a legfeljebb még mel­lékhelyiségekből álló lakóházak, ha az épület tulajdonosa vagy haszonélvezője s a vele közös háztartásban élő család­tagjai kizárólag vagy túlnyomórészt a közönséges napszámból élnek. Az ideiglenes adómentesség kétféle : rendes vagy rendkívüli. A rendes ideigle­nes adómentességet a jogszabályok meg­határozott esetekben általában biztosít­ják. A rendkívüli ideiglenes adómentes­ség a rendes adómentességen túlmenő, azt meghaladó kedvezményt juttat egyes épületkategóriáknak. Rendes ideiglenes adómentesség illeti először az újonnan emelt épületet, ha az olyan területen épült, ahol előbb épület nem volt­­. A régi épületnek «lapterjedelmét kibő­víti» és az előbb még beépítve nem volt területre emelt új toldalék épületet 8. A teljesen lebontott épület helyére újon­nan emelt épületnek lebontott épület ter­jedelmét meghaladó részét 4. A teljesen lebontott épület helyére újonnan emelt, általában lakás céljára szolgáló épü­let, abban az esetben, ha a­ebontott épült lakás cél­jára sem szolgált és lakás cél­jára alkalmas nem volt .­ Meglevő épít­­etre ú­jonnan épített emeleti részt. A ren­des ideiglenes adómentesség időtartama általában iS év. Csak tíz­ évi adómentesség illett meg, azonban a teljesen lebontott épület he­lyére újonnan emelt épületnek azt a ré­szét, amely a lebontott épület terjedel­mének felel meg. Igen nagy jelentőségű a pénzügymi­niszter 140.000—1940. Vh. M. rendelete, amely az 1040. évi december hó­­­tke után kezdődött az az 1042. évi december 31-ig befejezett épületátalakításokkal kap mulatósan újabb adókedvezményeket en­gedélyezett. A rendelet módot nyújt arra, hogy a visszacsatolt felvidéki, kárpátal­jai, keleti és erdélyi országrészeken az idegen uralom alatt elhanyagolt épülete­ket a korszerű egészségügyi és szociális követelményeknek megfelelő módon le­hessen átalakítani. Az épületek megfelelő módon való átalakítása esetén az állam az átalakítás költségeiből 30 százalékot magára vállal oly formában, hogy meg­engedi az épület után kivetett házadéból és járulékaiból 3 éven át a költségek 50 százalékának itt részletben való levonását Az ország egyéb területén a kislakások létesítését kívánja előmozdítani a rende­let oly módon, hogy a 4 szobánál na­gyobb lakásoknak, valamint a korábban lakásai használt, de az utóbbi időben üzlet céljára szolgáló lakásoknak, két, vagy több kislakássá való átalakítása esetén engedélyezi a költségek 51 száza­lékának az állami házadóból és járulé­kaiból való törlését. Rendkívül nagy fon­­tossága van a rendeletnek abból a szem­pontból is, hogy a légoltalmi óvóhelyek építési költségei, valamint az éghető te­tőzetnek tömmentes anyaggal való átala­kításának költségei­­tr­m szintén adóked­­vetményt nyújt­ .................... Az új házadótörvény kimondja, hogy­ha valamely háztulajdonos vallási, köz­­művelődési, jótékonysági, közoktatási és közegészségügyi célokra vagy levente ki­képzés céljára ingyen engedi át az épü­letet, vagy üzletrészt, az ingyenes átenge­dés tartamára az épület, illetve épület­rész állandóan mentes a házadó alól A törvény további adókedvezményeket is ad, amik­or kimondja, hogy a megál­lapított adótételek fele összeget kell al­kalmazni a községtől 2 km-nél távolabb fekvő, legfeljebb két szobából álló olyan lakóházakat, amelyeket a kizárólag me­zőgazdasággal foglalkozó birtokosok a munka ideje alatt maguk használnak és amelyek az év legnagyobb részében lak­ katlanok. Az állandó adótételek alkalmazására vonatkozó rendelkezések a tanyai tele­pülésekre is kiterjesztést nyertek. Az állandó adóbevételek különböznek asze­rint, hogy az 1. a lakóházak egy, vagy két szobából állanak-e, 2. földből, vályog­ból, illetve téglából vagy kőből vannak-e építve és 3. mennyi az illető község la­kosainak száma. Családvédelmi Intézke­dések: az 1940. évi XII. tc. családvédel­mi Intézkedéseket is tartalmaz­ó ház­­adónál. A törvény ugyanis adókedvezményben­ részesíti azokat a háztulajdonosokat, kik a házaikban levő lakásaikat többgyerme­kes családoknak adják bérbe, vagy há­zaikat egyenesen többgyermekes csalá­dok házának nyilvánítják. Hadirokkantaik hadiözvegyek és hadiárvák házadóked­vezménye : a hadirokkantast, hadiözve­gyek és hadiárvák, valamint a vitézségi érem tulajdonosok és tűzharcosok , bár adónál is kedvezményben részesülnek. A kedvezmény mértéke egyrészt a kivétel­ adók összegétől, másrészt attól függ, hogy az adókedvezményekre jogosult I, H„ HI. vagy IV járadékosztályú hadirokkant vagy pedig vezézségi érem tulajdonos, vagy tűzharcos. (MTI' — I » • * * » I !■— Ma délután lesz a Székely Bokréta bemutatója a rel.­gimnáziumban Az Önképzőkör a nagy Ünnepély tiszta jó védelmét egy értékes, régi, debreceni Iro­dalmi szöveggyűjtemény kiadására fordítja A Kollégium diákjainak nemes elhatá­rozása, hogy a visszatért székelység Origo népi értékeit megismerje és megismertéé­se, végre tetté vált. A nagyszabású elő­adás hoszú előkészületei véget értek, s a tegnapi házi főpróbán az ifjúság előtt már kibontakozott a nagy siker, amellyel ma a közönség tetszését akarja kivívni. A gazdag és színes műsor első felében a ze­nekar és énekkar pompás számai vannak magyar-székely népdalok,­­ a magyar népi zene szine-java szólal meg az ifjúsági ének- és zenekar tolmácsolásában, Szi­­gethy Gyula tanár vezénylésével. A többi számok : a rendező dr. Molnár Pál beve­zető­je, Kónya József tanár ünnepi költe­ménye, Keresztessi Sándor székely nép­­ballada szavalata is nagy érdeklődésre tarthatnak számok A műsor középpontjában a nagyszabású népi revil, a Székely Lakodalom áll — melyet eredeti néprajzi gyűjtésekből állí­tott össze kedves, derűs, látványos szín­játékká Benedek Elek, a nagy székely író. A tehetséges műkedvelő gárda Fiim­mer Pál gondos rendezésében, szép kiál­litásban hozza színre a hatásos darabot A székely menyegző színes keretében szebbnél-szebb ének és táncszámok gyö­nyörködtetnek. A zenét a testvér tanító­képző intézet cigányzenekara adja. Az ünnepély jövedelmét komoly és ne­mes célra szánja az Ifjúság, egy Debre­cen irodalmi múltját illusztráló gyűjte­ményt óhajt rajta kiadni — ennek anya­gát is diákok hordták össze, • rendezik dr. Molnár Pál tanár vezetésével sajtó alá. Felülfizetéseket a nagy áldozatot igénylő célra hálásan fogad az ifjúság. Az ünnepély ma délután pontosan 4 órakor kezdődik az intézet tornacsarno­kában. Jegyek délelőtt 10,fél 2-ig és dél­után az előadás előtt az intézetben vált­hatók és előjegyezhetők 1 pengős, 80 és 50 filléres árakon és a Bertók, Harmathy Csáthy könyvkereskedésekben is. Az előadást vasárnap délután 4 ómkor a megtaragzik.

Next