Debreczeni Ujság, 1941. július (45. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-01 / 147. szám
lf»41 Július 1. *«old DEBRECZENI U3SÁD—HAIDUFUID 3 „A múlt mulasztásainak, hibáinak megismétlődni nem szabad, hogy megtarthassuk a visszatért területeket !" Vitéz Herényi István vármegyei székkapitány beszéde a debreceni vitézi értekezleten — Vitézi várományosok eskütétele és kitüntetések átadása Vi tubus ára P 115 V3 tubus ára P —74 loioioioaoioioioiGBoioioiaioioioicsiei A Vitézi Rend debreceni csoportja ünnepélyes értekezlet keretében esketett fel vasárnap délelőtt 10 órakor a vármegyeháza dísztermében ötven vitézi várományost. A megható bünsőséges ünnepélyre összesereglett Debrecen város és a hajdúvárosok igen sok vitézi családja, a hajdúmegyei Vitézi Rend számtalan, előkelő egyénisége, s nagy számmal képviseltették magukat a debreceni keresztény, nemzeti egyesületek is. Pontosan tíz órakor vitéz Nagy Pál altábornagy, vitéz Toókos Gyula tábornok, vitéz Serényi István tábornok, Résó István alispán, dr Kölcsey Sándor polgármester, vitéz dr. Kovách Elemér táblabíró, vitéz Szegedy Gyula villanyvilágítási vállalati vezérigazgató elfoglalta helyét az emelvényen. Vitéz Berényi István tábornok felemelkedett helyéről. . . Adassák tisztelet a vitézi zászlónak — mondotta. Az ünnepélyes csendben a dísztermet zsúfolásig megtöltő közönség egy emberként állott fel, s feszes vigyázállásban fogadta a gyönyörű hímzett zászlót, amelyet két, feketesújtásos, barna egyenruhájú vitéz vitt be méltóságteljesen az emelvény elé. Az egyik vitéz kezében kivont kard csillogott, míg a másik imára hajtotta a vitézi zászlót, amikor a Hiszekegy imádságos hangjai felcsendültek. A flis és viz óriásméretű összecsapása A megható aktus után vitéz Serényi István ny. tábornok, vármegyei székkapitány mondott hatalmas erejű, döbbenetes adatokat tartalmazó beszédet. — Két célja van a hasonló vitézi értekezleteknek — mondotta. — Erőgyűjtés és számonkérés. Az egymást látása erősbíti az együvétartozást, erőt ad újabb munkára, megerősíti hitünket a vitézi rend elhivatottságában. Ilyenkor önkénytelenül visszagondolunk vitézi eskünkre, s számonkérjük magunktól : nem követtünk-e el mulasztást ? • Utalt ezután arra, hogy a jelen értekezlet történelmi időpontra esik. A nemzeti szocialista Németország egy hét óta harcban áll a bolsevizmussal. Óriási összecsapás van kialakulóban. Ma már tudjuk, hogy ebbe az óriási mérkőzésbe belekapcsolódtak a magyar honvédség csapatai is. (Lelkes éljenzés és taps orkán.) Ezeknek az eseményeknek világtörténelmi jelentőségét jelzi, hogy két egymással teljesen ellentétes világnézet: a nemzeti szociálizmus és a bolsevizmus, a tűz és víz csíp össze A nemzeti szociálizmus az építő, alkotó szocializmus, amely Európa újjárendezése, az ott élő népek boldogulására törekszik. A bolsevizmus a romboló szocializmus, amelyet a zsidóság eszelősei erőszakoltak életre. Szovjetoroszország a világ népeinek egyhatoda felett uralkodik, alkalma lett volna boldoggá tenni azokat, de, ehelyett útját vér és könny jelzi, az orosz inteligencia és parasztság kipusztítása. Nekünk ez az összecsapás élet-halál kérdése ! S mégis vannak olyanok, akik az orosz, az angol győzelmet kívánják. — A magyar fajta ellenségei ezek. Vessétek meg őket még akkor is, ha igaz keresztény magyarnak hazudják magukat! (Általános helyeslés ! Egymillió kivándorló magyar és ugyanannyi bevándorló zsidó ! Felemlítette ezután, hogy Hajdú megyé- ben minden évben tartottak vitézi értekezetet 1939 áprilisáig. Ezóta a magyarság sorsában sorsdöntő változások történtek. A ’ Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Délvidék egy része visszatért soha nem remélt gyors egymásutánba. Ezekben az órákban erős fogadalmak, elhatározások keltek életre , a múlt mulasztásainak és hibáinak meg- , ismétlődni nem szabad ! S most minden , hazáját féltő és fajtáját szerető magyar ember szorongó érzéssel kérdi önmagától, vájjon tudjuk-e a múlt idők tapasztalatait úgy érvényesíteni, hogy a hazatért országrészek megtartása sikerüljön ? Ez a cél még nagyobb feladatokat ró a nemzetre. Intő példaként áll előttünk Szerbia öszszeomlása, amelynek nemcsak vezetőinek rövidlátása volt az oka, hanem, hogy az államalkotó szerbség a lakosságnak nem egészen 16 százalékát jelentette. Emellett hiányzott a közös történelmi múlt, amely erős kapocs egy nemzetiségi államban. Trianon azért következett be, mert az ország testéről elszakított területeken kevés volt a magyar. A Habsburgok politikája, amely a magyarokkal szemben a nemzetiségeket helyezte előnybe, a 67 utáni hibás népesedési és földbirtok kormánypolitika volt ennek főoka. 1867 óta kereken egymllió zsidó vándorolt be ! Ez azt bizonyítja, hogy a magyarság kivándorlásának nem gazdasági oka volt, mert a zsidók itt bent jólétet szereztek maguknak ! A G7 utáni kormányok nem a zsidók bevándorlását akadályozták meg, hanem egyenesen kicsempészték a magyarokat az országból, hogy politikájukkal szemben mutatkozó elégedetlenséget így vezessék rá. Az egészséges kisbírtokok kialakítása helyett a kor liberális szelleméhez híven rászabadították a zsidóságot az országra, amely kihúzta a párnát is a magyarok feje alól ! Ha egészséges földbírtokpolitikát hajtottak volna végre nálunk is, akkor a kivándorlás nem következett volna be, ami annál is nagyobb nemzeti csapás volt, mert nemcsak egymillió magyar vándorolt ki, hanem a kivándorolt magyar anyák sem magyarokat szültek odakint. A helytelen földbirtokpolitika, a kapitalizmus mohósága, a zsidóság kapzsisága az életnívó visszaesését idézte elő ugyanekkor idehaza. A nép ösztönösen kereste a kiutat , a kivándorlást és az egykét ! Fokozatosan, nagy arányban csökkent a nép szaporodása, s ez a tény halálos veszedelmet jelentett az országra. Létminimum! Korai házasságkötés! Visszatelepítés! Trianon tehát csak azért szakadt reánk, mert kevés volt az elszakított részeken a magyar. Ma még kevesebb, mert az utódállamok mindent elkövettek szaporodásuk megakadályozására. A visszatért országrészeket tehát úgy tarthatjuk meg, ha a magyarság szaporodási arányszámát növeljük. Csak egy szempontot lehet elismerni : a magyarság számát minden erőszakkal emelni kell ! Más szempontot ezen és a honvédség fejlesztésénkívül nem fogadhatunk el. A szaporaság emelése érdekében olyan helyzetbe kell hozni a magyar családokat, hogy minél több gyermeket neveljenek fel. Ennek érdekében biztosítani kell a becsületes létminimumot, elő kell segíteni a korai házasságkötést, a kiván Felsőkép: A vitézek közgyűlésének elnöksége a vármegyeház dísztermében Alsókép : A vitézek közgyűlésének közönsége a vármegyeház dísztermében Nagyerdei Vigadóban naponta team