Dél Keresztje, 1951 (1. évfolyam, 3-10. szám)

1951-05-01 / 4. szám

NAPOT,, jSA.finnejSejt^egviVr Ausztrália, népi­es A,1»sry*roft As /4»*:­Bpawflit! már­ magukénak rtirti}|tájc­f )pSiflyf(t, hifiz. « sorJ ® snnk, ,nwgüm^. éA csilláduhk jgvin«- 1 koht^enijM^U.ezzel '.f' niSJ)-' W '^pl nert^sbiflkf ) Születésnap V-Ak 4ke . ^ Efelk mpí-i ittittáéA 4 ne^Wapamlg; ‘JSjSm-­j *Ök íflktóa*on- ' Sijt?l5)^garta'teijaháf. jk aa'linólis csacsát ahol ah* auaztrát I hősidé ritólar; 1; XuMpk!» abs. vréráldoza tú kér . "M-fiathM lAVÖ/érmők­­forrásává Vállf, j ■ -éleben .öihléRfezrétí. *' i^íí^Wizt rá fi­át- %s-ég.vik legfény­esebb ^tátTOV^mánM^fcaé’t^irtozik,' melyet a V«4v*PftfV .nem­zet néz ’jlasonlóan .szé-« ' A­­­4\* ' 1 1 e^ffitv^tlesanyank 1 rupmyl« S^JSágy szerencsés esetben | r i fjorijnijTr' különös elevenség- t '«■meg mindannyiunk ( '1­­májusi anyák napja j­­ulius elején, , AtiSffij^CPyB’bolsevista diktatúra r , i' |BMiwftpe^g(') Százezreket vonultat i H* 'MnVA .mCiAí ra, egy sokkal nagyobb l , -- c­z édesanyák j -yzéerü­letett emberek milliárdos j ■ j 'töm­ege a fiúi, gyermeki szeretet r . .erősebb nemzetköziségében ünne­pel. Dolgos, szorgos, mindent tűrő és vállaló édesanyák és sírban nyugvók emléke körül különös­­ szeretettel időznek anyák napján­­ a gyermekek. Talán a többi né­­r­­éknél fokozottab szeretettel min­t magyarok. A magyar édesanyák 3 immár hosszú évek óta tartó­s otthoni és emigrációs áldozatai, 11 Küzdelmei az egyetlen valóságos 8 ■ ‘ kapocs, a szeretet kapcsa, mely ^ , családokat és nemzetet tart össze h 1 • ‘y/ekbfpn -a' nehéz időkben. Az ö r hji-Kjere^étük legyen necsak anyák 3 • «Igazító példaképünk és v minden magyarra az- a F'l éwb J*- tudattal, hogy — néki is 11 KAJ«GSd#sanyja... 1 W nBlT z z —°— b ■BíJágkormányt tagj/n­. 22 1 ] 'X. ' '1 l' 01" '1­­képvisel; | S|}egDq$kó%st, tartották 2 " :­­&jy^z^y^gbah,'',|(Mgd ’Ai halgaitájr‘ níí&0&Bá^áslás ,XII. beápfen, jfogluíko- \ j Yitedtim*9 tfy^. s; ’.Híjé-­­| 'errí -1 w U/ 'üK-tó^^! tqrv rtflljfes -ös ázhá*g- f 'álb­áZ. Egyház ^íiagyosh'fiijyps­e“ ■ Proklamációt ' . «­lRipizott a posta, jószándéku esa- Importtól, mely “Szt. Adalbert Ko- (( pf 'lonia” névvel minden katolikus i£ * uj bevándorlóból egy minta várost k­i akar felépíteni..­ A terv szerint i­ közös farm volna az alap, mely-­ie böl lassanként nagy, keresztény elvek szerint igazgatott település­­, fejlődnék ki. A szentágostoni ál- nl­lameszme alapján. Mint általán­os ban, az ötlet és annak indokolása nem rossz. Elméletben. Aki azon­ a ban­ ismeri azokat a nehészsé­­geket,­ mely­ek akarva — akarat- m­­anut ia fennállnak még az egyes fa nemzeti csoportok között, utópiá- “i ' nak tartja ezt. a. tervet. Főleg an­ ci nak közösségi gazdálkodási részle­­rí­tést, mely készletek elöl menekült a­ félVilágon s át majdnem mindenki , aki­­ ma frissen ide érkezett. S a m . fö bökkenő: “miből?”, nem be­­pe­szélve arról, hogy az államnak ki nem kívánsága DP — városok és shirek keletkezése. Túl szép a hi menyasszony...!­sa MtOUTHERN CfíOJ/ ■ •' ' -------------------Prt»-------­ mtmM::ELÖÍfl ■■SZELCSEmm VILÁGBAN Itlíí ■ te '»■ ■ ' ’tjíbornok ■" g^njá"! félreállításiá és s éppib­olgars gyors.' visszatérése 15 /évi Vávoltet után Amerikába, az éltííu)|4fcét, fiét tegj­agyobb ■ 'ese-A 'Gnyk vóll.i jövöbeható politikai sütípiai fejlemények előjeleivel ..J A-Jsorfi háború Kina-’*ítölbe.!é­­gése óta komplikálódott és ehhen dl- he­lyZetM'n'MacArthur stratégiai fóliái' nem egyeztek meg Truman­­linek m­olitiksti terveivel. Áiraijffl' •Stíl Vi­gháboni nagy hadVeréTS­­' nek rés Japán- pacifikálójának tá­ Jvhznia mellett, k­ert­ az am­erikan­­politikusok egyik csoportjai­ése 'Anglia úgy látták­, hogy ,,to­vábbi működése a harmadik világháború­ kirobbanásához vezet " Kínában. Japán, a formosai nemzeti kínai kormány feltűnően rokoná­bn é­s hangon búcsúztatta , Jt Mac Arthurt, az USA-ban pedig Kán Francis­kától — New-Yorkig "százezres tömegek ünnepelték a hankféri hadvezért. Mac Art­hur­­, szenátus és képviselőház egy­üttet­­ülésén — melyen Truman nem vett, részt — megvédte távolkeleti szereplését, bírálta a washingtoni "kormány külpolitikáját, s kijelentette,­­hogy korára való tekintettel is —­ 71 éves! — visszavonul, mert nincse­nek politikai céljai. Ridgway tábornok időközben átvette Japán ellenőrzésének vezetését és a ko­reai UNO csapatok feletti pa­rancsnokságot. Koreában helyi jelentőségű harcok folynak, s Ridgway tábornok a 38.-ik szé­lességi vonal mellett akarja fo­gadni a várható kínai — észak­­koreai támadásokat. Közben a kínai kommunista kormány orosz­­nyelvű békeajánlata megérkezett az UNO-hoz, nem kérvén és ki*í­vánván kevesebbet, mint azt, hogy," az UNO csapataiba bértárgya­lások előtt hagyják ,-el Délkoreát... Komolyabb békehír ^ JJV Drilles .ye?. zetésével rövidesen megind­ulna^a'; béketárgyalásoks **-: JUpáiui'ál. A szerződésnek Rafqnái köteleze­ttsé­­­gei között sgereji.el a Kia-kiu.e^t*.. getek éjs gkiha'l­^1’^;t'ingádésé'.,'iAí bizonyos időre, — ' USA ^ tAma­sz-i pontok Bóljásíó/A japán t’rbéli^zé,W' Zötiéa áfe á'.Mtoini’jSZVvéáSin­as!­mi sziámi társai Afrid an­éz­ia, •'«f •’Fefe lön­ szigetek^, TOz^éland téri •- Aus*­­'tr^lp,'' trépéteHí nAni, ij|godaím.4­’ /kel^tgtt, --‘írreft - ja^ám - mvhzió'« •kés^fibjj -.JöYpWni»»,' m«^gi*k­éfaV ijtésétöl» F leh^jség-- ff-Ahjízökölésfém az USA 'kormánya,' •Pacific Pact . ~ ^ A*.­­*£• V/.t v -lerVét. metVe ajánlatát a Csendes-Óceán/felségében érdekelt álla- Jlfbk. -felé. A csendesóceáni álla­­hid­ a Pacific Pactja I azonos felé­­pítésű lenne mint az európai ál­lamok Atlantic Pactja...«’ Itt az USA, Ausztrália és New-Zealand kötnének védelmi szövetséget eset­leges távolkeleti támadóval szem­ben. A Pacific Pactba később Japán és a Fülöp szig­etek is belép­nének. A tervet maga Truman elnök jelentette be. AZ ÁZSIAI HÁBORÚK minden frontján — Koreában,­ &a­­layában, Indonéziában. ’a;, tdbhtqk» “megszilárdultak’’,, A, • perzsiái. m-, cidens is más megyjíá^itii}b4- ké-j rült a perzsa kpriftkus}" jjjjyzéká;.] nek nyilvánossa^t^p|á}Ki^8ótái A jegyzékből ki­déri­­, hogy a kor­i­mány lényegeWifii-;-^'»Jlt^yesM a perzsa olajért, Jí^etet.t ‘Afaf,' * s közli az ánfcpí Rpnhjimi^ajf olajat ezpijtub­ié( tíáaK*]- )*, ’n ^ugj/Y i hatalmakijaid' ad' éjidé'1 ^-r^maga­­sabb árat kér ii ... ' Párisban , i'g.T|stél.es kzím­ét után ismét ered­, ménytelenül­­ folytatódtak a nagy­­követ?^ ‘tapácskozásai,­­viszont megkezdődtek a"' Schumap. külügy-' miniszter által felvetett­ tervnek­­— gyakorlati m­élvárósitása' hájó ve­zeti­- égi­ lépé­sek. Franciaország és Nyugatném­­­tország megbízot­tai - sí nehézipari termelésre­­vonat­kozó egyezményt írtak alá. Ez . ua első lépés a szén, vas és acél­­, ítel-vitelés nemzetközi ellenőrzés alá vételére. Ezzel a­ nyugateuró­­­pai acéltermelés háború utáni kiff­­. foltozásatt/m­egszünteh. :/-Három nagy halottba ; Fargo püspöké kota állam) április- SJófúfijt |!tjtcp| ta ' át '. megbiteleifffljli Heuss ' német' eln­ök a^«fi(dfdtíba4 Az * apostoli' punciu^jf/ flfsbpSS 1 . egész ^Németországra nyugati aánákra egyá^wW­^ van ^az elmjilt :kft hétnel­; -Ahjó­­’ flb­p Chimona .i ÁafsaH,/*a portugál. hköztársaság; I elnöke, 81­­ éve há Míá- J3aq- ■ Lipzábohban; /elhunyt. t Miht nehigk' évtg .körázahi alkotó 4iain­­ikát- ‘Végzett .S^l^phr miniszterei,­­ngkfeéi é m nóde M»if Portugália még; tereiht és éjj'eh.­­ Erhest. Bevin, volt', i^iaigymln%téi). Jjenjek távozása-1 * róti rpult Szám Vini^áh's szám­olltunk bé', * 71 PVös ábríÉ^ui, h'art \ mieg .Londonban. . méthlrásból tett mun­dztdívész; /á^oi/ pojitikai élet egyik értéké a’^^i islgeé volt, s küipea|iil*ásórímhinttg',‘az erélyes, kommúnisté .!•­­ellenéig ^magatartás' jellemezte.­|^' Arthtsh' ..yándenberé^ amerikai repubUkátiuá szenátor^ á, szenátus .kfijigyi'? 'bj^pttságáD^t ,t volt elnöke 69 én­es korában halt meg.. jf- repttbiikkntíiőí.': hagyorpá^ nyos polj tigájévsal.. ^szentétJ­én ■? *a:' nemzetközi fé­g^utónkötlés; értük , hivevv Ott'' s V.tiagyi.^Jtam^ goljstl^ , K * wr. Mummm ■IS if ’JSUpppient’ ^ **f, s mifel az­­ emberrét ve&zott Áy&Lá fi y * 4 v : $[ Jfaejl­'' a ' nemzet^ö?i'i,v^tben ' á' .^zé játszék^ elhatározást*,',­­Jnely We'k '^■teitheben Németországhá^ & 4há- ( IbPm’után először ismét" aipgate Hi­­orinciust küldött. A- ,J, 'Misének, v i legérdekesebb'hírek. még. alt nyílt kezük; Jugoslavia védelmének, to­kozá^if «tó lifSA .28 maliid' 3^ lár„ Anglia]'!’. millió,r^QSt^ Francia­ország.'q * milliárat^. ■ |ráslk. értéke • apyágot; 4 fegyvert^* | gelste­rqlöa Szállított ..eddig. /E&ett^|v^’ «- pl­lanatban ■■'Vd egységhüs ..álló'APiS ■•ríkai fio­tta gyakortójMk^Faid közi. jelentette, ' "fagy , év. /•«tisiys. fervat 9 hótfahS^1» íWrt „rahip't A tóbér tettéit «h V^pirtüiy­­, zótt helyfett .5^Mijm%ül! ‘ felü­lmu­leti /1950/pen, ■ tem­pélést­ Ezek $. sft^^lei»0s «03/ ' tök". te|­)«é$zte$etít sepípijSBte «en; kpét- bepillantást •, jéngednel nyuj^ain a tSnyl^e^it«fbiliEénjáel láfod,; sletyéh' l­ha#f wkx kévéset­bek, cfq ' fif amiét? hdgj .sVikal ^gasáhlk^mPifc a P?11' éanoSságra . hozdf Jeleik , láitok mint­­á A tagállápn raqre'p«!, Tninden• etediázi ryűködést t­ikÁlMifl­ífdával sin­ts^iak.'ez év eleje í­gy-egy 'kétesztelés, házas­­• 1KPmáláa.'Stb.' adója ¥ 1.1500 tetop.t hozzávetőlegesen 80- 150 quájftfái'/fdrl'ti AZ 'egymillió |hnS' Valamivel .; több kis test­­v.éKC'ephet miproösS2 d e 3000 volt á ,l^t~91 kiisit ilf..smma. Úgy látszik. minóhégilégi'. hlégis ' eléggé érös 'csqii.ettr.Jha' ett* az adóra is szük­­'ség vap, il^y el tüntessék őket... ,‘Ads/k­áilai választások hedaicá^éíll­e­r. annak hatásait iivtjlkípíjiytszainbankban fogják Vés»fetesen elemezni. ' . • ff';!i. J&ehand the Cdgwnmnist Drive’. r ; í>fá'i» fact is that tpr most f> and .not all of 'Äsiá- either —. .'inhuman | i wu.,age of ‘afcleflflfic ad- r grdgress, i^áhámeful * ;.-p-núngen '■wijerf é mai^haz a right * [«^flioói ó ui{n^o«isai^-V%ickness, t “»Ven, ■h^&an hasji' right tó health; i ■fémgem wjh« ShpJ^an has a right j; vw J,eiá«íe ; fg'ljOfamfe''.'when a man ;. íias ptre» to!-»otlfcätion. The ^»iiit* 'diri i^beWfóB^ r&olution, in ■ t*e ViK«j?p"‘iifatwiW*&evitable.' TbéjJ^^tonju^iiats^-^hjíve been .rjtthlé jij' ? top^Ue-dealing ■abd ■ ditpibler- tapch»á.+)fc&ironically Jenőiig**, tifetfc, triumphs ' j^tave • teen :'bulik j^^Mlejjfailures of % -'^»rld where , ■ vhriSÜéíi%^RÉ^ ®J^n numerous \- i /and weU/6rgaö)sf(idv^t Communism, '.hot eiifiiktenJty,jtfae voiced the ; intíígnatiolj'hf iniflífcns. In a world . of inequalities and injustices, Coihmuriláút, not Christianity, has .been' -«the.':revolutionary, radical , Neither the rich nor the ’ _ powerful,, the exploiters nor the comfortably indifferent have fear­ed Christianity. They have not Sbep.it as a threat. Only the Com- I baqnists, who understand what ; dpnger "■ a dynamic Christianity •'coiiid be'to their own inhumanity, ■' fc9.r> Ghrirrianity/ The overfed can it or leave it alone. In Hvorliaday life; they have found. Christianity can1 be ignored alto­­dgtpitierz when it suits the purpose, 7&iö Sermon on the Mount can be ienuccd to a banquet-speech plati-PMvSf-; i rf'j !tri TÍ|t /big dagger - is not that Christians will be/.persecuted — ’Wát iis-tao more than they have Been wámed to expect. The big danger is that Christians will be d^Fpbpnted for the wrong reasons hot bobajise justice was loved i^ut;bTCau» hostice was condon­­jbeqanse of their sublime but, wpáuse of their su­­blin^indiiference. v-.'taristianä are better known as ('upholders of the status quo than • gs/^eVohitjlonaries. For the major­ity qf Catholics, the “social teach­ings of ' the Church” are heavy dbcumen,ts written in cumbersome Latih-English'ihwt bear little re­­jatiónanjp to .the/.real world. The zááj, the * energy, -t the social pro­test ártó gpi)|xiné ("pacrifice of the Communist is,a. rsystery, whereas ?•- Christian abpive all others should be able- tbi understand that kind of .fire arid déaication. But that' ife hpt .the ^ay it has been. ®ur Christianity w$s bén a tame] iifeless thing tl|at cohld arouse /no one, hoc pvén ourselves. • ItVwould, be .stilt another set­back /if wgat little, Christian so­cial dedicationr ana áction there „are Vére .lag, noV. that Com­munists and fellowrtravélers in |his country are ón the run. It would tfe,, tragic if Communism h&d become so iijentified with the , spirit of, social; proteát and Chris­tianity. »bo: ldenttfieíl with the j»*»Wflud wÄh all hs evil, that Christiana ;wno* darjTed on were suspect, considered discredited. Never hps the . time been riper for Christian."social, action. Never have the possibilities for genuine acóomplishmöit b^en greater. As for those' Who pioneered when the Communists were very much- on the scene and close to winfling the day completely it must be _ .admitted that they understood hát only Communism and. the climate that breeds Com­munists but", Christianity itself batter (than most. You may not find, them honored by the busi­ness schools or.the Hearst papers as outstanding anti-Communists, but they were there when there might have been only the servants of the Kremlin if they weren’t.— Í ■ ^* a ■ r­." A nagyvilgagól A tetöfikas Áusfdtráli?r: ? Az­' elt­últ héten! ünne^e^é. ausztrál;íál||Lmszövétsé§.'å tvehétöffli jubileurrii; évéi azv.Az asztyjliai i ka­­tolicizmus! Az angblíi püspöki föő­ képviselője Gu­roy Isyflneys bibon­gi társaságában­ megkoszorúzta a hő­sök emlékművét, majd az állam képviselőivel fogadta a­ katolikus iskolák növendékeinek.. Órák­­hosz­­szat tartó felvonulásá­t. Férfiak éjjeli­ szentségimádása és hatal­mas­ záróünnepség­e—­­közben érte­keznétek sorozata — jelentős ese­­­ményt jelentettek Ausztrália é le­­t­tbben. Szakértők megállapitása szerint eéry-s egy tömegmegmozdu­­­­láson átlag 100-150.000 ember vett­­­­részt. Akkora tömeg, melyet sem­miféle szervezet, párt, soha nem tudott- -és ...nem tud összehozni. Fejleg így-... érdekmentesen. Érde­­­ces volt megfigyelni, hogy az­­ ut­casarkokon meg-megálló válasz­tási hangosautók közül 10-20 ‘ember halgatta a politikai pro­gramokat, a pártok vezetőinek ■ ’ ’ «•• \ *.c r - • ■ ’’emberi ha­toállá.'meg' elövárn­^ok^. /Y:yafcfikítö 1t.ju­bn­éöm ün­­nems$§e^ty'&fag'-pz£pezceä töme­­gek Véttek «Észt, Mlfc'-if'i hapisajtó egy résbé-jebhian' ’Béni ,I­.tott mást mint/t-^.f^^ahne­takadályt. A. SzézrtaTO^tóya^et ‘itfijdéit'az ausz­­trál -pap^^kertti^e^ híveknek s leveléül]'ijlpl^i^SBSi­önetet'mon­dott az .-i/eöiigi^risolt . ‘ befogadá­sáért. A-lfe-ijhp iskolás diák között közel .félszáz, magyar fiút és lányt láttunk« *Már,' akiknek a bevándorló'» hirtelen szű­kössé vált. thifágteklj^n szeretet­tel adtam­ heti-et! A Y jubileumi hét külső jeletisegét­­ is]' 'bizonyítják, hogy a 21^, yL 05 ' kissbbségben­ lévő Egybjtz ..-t- voltaképpen a legerősebb ,eg­y h­á­z ( Szervezet Ausztráliában, "rtién, a nem'katoli­­kusok sokféle' feinkheetleg­ tago­zódnak. Az ausztráliai katolikus élet ismertetésére«­ még visszaté­rünk. • i✓

Next