Dél Keresztje, 1951 (1. évfolyam, 3-10. szám)
1951-05-01 / 4. szám
NAPOT,, jSA.finnejSejt^egviVr Ausztrália, népies A,1»sry*roft As /4»*:Bpawflit! már magukénak rtirti}|tájcf )pSiflyf(t, hifiz. « sorJ ® snnk, ,nwgüm^. éA csilláduhk jgvin«- 1 koht^enijM^U.ezzel '.f' niSJ)-' W '^pl nert^sbiflkf ) Születésnap V-Ak 4ke . ^ Efelk mpí-i ittittáéA 4 ne^Wapamlg; ‘JSjSm-j *Ök íflktóa*on- ' Sijt?l5)^garta'teijaháf. jk aa'linólis csacsát ahol ah* auaztrát I hősidé ritólar; 1; XuMpk!» abs. vréráldoza tú kér . "M-fiathM lAVÖ/érmőkforrásává Vállf, j ■ -éleben .öihléRfezrétí. *' i^íí^Wizt rá fiát- %s-ég.vik legfényesebb ^tátTOV^mánM^fcaé’t^irtozik,' melyet a V«4v*PftfV .nemzet néz ’jlasonlóan .szé-« ' A4\* ' 1 1 e^ffitv^tlesanyank 1 rupmyl« S^JSágy szerencsés esetben | r i fjorijnijTr' különös elevenség- t '«■meg mindannyiunk ( '1májusi anyák napja julius elején, , AtiSffij^CPyB’bolsevista diktatúra r , i' |BMiwftpe^g(') Százezreket vonultat i H* 'MnVA .mCiAí ra, egy sokkal nagyobb l , -- cz édesanyák j -yzéerületett emberek milliárdos j ■ j 'tömege a fiúi, gyermeki szeretet r . .erősebb nemzetköziségében ünnepel. Dolgos, szorgos, mindent tűrő és vállaló édesanyák és sírban nyugvók emléke körül különös szeretettel időznek anyák napján a gyermekek. Talán a többi néréknél fokozottab szeretettel mint magyarok. A magyar édesanyák 3 immár hosszú évek óta tartós otthoni és emigrációs áldozatai, 11 Küzdelmei az egyetlen valóságos 8 ■ ‘ kapocs, a szeretet kapcsa, mely ^ , családokat és nemzetet tart össze h 1 • ‘y/ekbfpn -a' nehéz időkben. Az ö r hji-Kjere^étük legyen necsak anyák 3 • «Igazító példaképünk és v minden magyarra az- a F'l éwb J*- tudattal, hogy — néki is 11 KAJ«GSd#sanyja... 1 W nBlT z z —°— b ■BíJágkormányt tagj/n. 22 1 ] 'X. ' '1 l' 01" '1képvisel; | S|}egDq$kó%st, tartották 2 " :&jy^z^y^gbah,'',|(Mgd ’Ai halgaitájr‘ níí&0&Bá^áslás ,XII. beápfen, jfogluíko- \ j Yitedtim*9 tfy^. s; ’.Híjé-| 'errí -1 w U/ 'üK-tó^^! tqrv rtflljfes -ös ázhá*g- f 'álbáZ. Egyház ^íiagyosh'fiijypse“ ■ Proklamációt ' . «lRipizott a posta, jószándéku esa- Importtól, mely “Szt. Adalbert Ko- (( pf 'lonia” névvel minden katolikus i£ * uj bevándorlóból egy minta várost ki akar felépíteni.. A terv szerint i közös farm volna az alap, mely-ie böl lassanként nagy, keresztény elvek szerint igazgatott település, fejlődnék ki. A szentágostoni ál- nllameszme alapján. Mint általános ban, az ötlet és annak indokolása nem rossz. Elméletben. Aki azon a ban ismeri azokat a nehészségeket, melyek akarva — akarat- manut ia fennállnak még az egyes fa nemzeti csoportok között, utópiá- “i ' nak tartja ezt. a. tervet. Főleg an ci nak közösségi gazdálkodási részlerítést, mely készletek elöl menekült a félVilágon s át majdnem mindenki , aki ma frissen ide érkezett. S a m . fö bökkenő: “miből?”, nem bepeszélve arról, hogy az államnak ki nem kívánsága DP — városok és shirek keletkezése. Túl szép a hi menyasszony...!sa MtOUTHERN CfíOJ/ ■ •' ' -------------------Prt»------- mtmM::ELÖÍfl ■■SZELCSEmm VILÁGBAN Itlíí ■ te '»■ ■ ' ’tjíbornok ■" g^njá"! félreállításiá és s éppibolgars gyors.' visszatérése 15 /évi Vávoltet után Amerikába, az éltííu)|4fcét, fiét tegjagyobb ■ 'ese-A 'Gnyk vóll.i jövöbeható politikai sütípiai fejlemények előjeleivel ..J A-Jsorfi háború Kina-’*ítölbe.!égése óta komplikálódott és ehhen dl- helyZetM'n'MacArthur stratégiai fóliái' nem egyeztek meg Trumanlinek molitiksti terveivel. Áiraijffl' •Stíl Vigháboni nagy hadVeréTS' nek rés Japán- pacifikálójának tá Jvhznia mellett, kert az amerikanpolitikusok egyik csoportjaiése 'Anglia úgy látták, hogy ,,további működése a harmadik világháború kirobbanásához vezet " Kínában. Japán, a formosai nemzeti kínai kormány feltűnően rokonábn és hangon búcsúztatta , Jt Mac Arthurt, az USA-ban pedig Kán Franciskától — New-Yorkig "százezres tömegek ünnepelték a hankféri hadvezért. Mac Arthur, szenátus és képviselőház együttetülésén — melyen Truman nem vett, részt — megvédte távolkeleti szereplését, bírálta a washingtoni "kormány külpolitikáját, s kijelentette,hogy korára való tekintettel is — 71 éves! — visszavonul, mert nincsenek politikai céljai. Ridgway tábornok időközben átvette Japán ellenőrzésének vezetését és a koreai UNO csapatok feletti parancsnokságot. Koreában helyi jelentőségű harcok folynak, s Ridgway tábornok a 38.-ik szélességi vonal mellett akarja fogadni a várható kínai — északkoreai támadásokat. Közben a kínai kommunista kormány orosznyelvű békeajánlata megérkezett az UNO-hoz, nem kérvén és ki*ívánván kevesebbet, mint azt, hogy," az UNO csapataiba bértárgyalások előtt hagyják ,-el Délkoreát... Komolyabb békehír ^ JJV Drilles .ye?. zetésével rövidesen megindulna^a'; béketárgyalásoks **-: JUpáiui'ál. A szerződésnek Rafqnái kötelezettségei között sgereji.el a Kia-kiu.e^t*.. getek éjs gkiha'l^1’^;t'ingádésé'.,'iAí bizonyos időre, — ' USA ^ tAmasz-i pontok Bóljásíó/A japán t’rbéli^zé,W' Zötiéa áfe á'.Mtoini’jSZVvéáSinas!mi sziámi társai Afrid anézia, •'«f •’Fefe lön szigetek^, TOz^éland téri •- Aus*'tr^lp,'' trépéteHí nAni, ij|godaím.4’ /kel^tgtt, --‘írreft - ja^ám - mvhzió'« •kés^fibjj -.JöYpWni»»,' m«^gi*kéfaV ijtésétöl» F leh^jség-- ff-Ahjízökölésfém az USA 'kormánya,' •Pacific Pact . ~ ^ A*.*£• V/.t v -lerVét. metVe ajánlatát a Csendes-Óceán/felségében érdekelt álla- Jlfbk. -felé. A csendesóceáni állahid a Pacific Pactja I azonos felépítésű lenne mint az európai államok Atlantic Pactja...«’ Itt az USA, Ausztrália és New-Zealand kötnének védelmi szövetséget esetleges távolkeleti támadóval szemben. A Pacific Pactba később Japán és a Fülöp szigetek is belépnének. A tervet maga Truman elnök jelentette be. AZ ÁZSIAI HÁBORÚK minden frontján — Koreában, &alayában, Indonéziában. ’a;, tdbhtqk» “megszilárdultak’’,, A, • perzsiái. m-, cidens is más megyjíá^itii}b4- ké-j rült a perzsa kpriftkus}" jjjjyzéká;.] nek nyilvánossa^t^p|á}Ki^8ótái A jegyzékből kidéri, hogy a korimány lényegeWifii-;-^'»Jlt^yesM a perzsa olajért, Jí^etet.t ‘Afaf,' * s közli az ánfcpí Rpnhjimi^ajf olajat ezpijtubié( tíáaK*]- )*, ’n ^ugj/Y i hatalmakijaid' ad' éjidé'1 ^-r^magasabb árat kér ii ... ' Párisban , i'g.T|stél.es kzímét után ismét ered, ménytelenül folytatódtak a nagykövet?^ ‘tapácskozásai,viszont megkezdődtek a"' Schumap. külügy-' miniszter által felvetett tervnek— gyakorlati mélvárósitása' hájó vezeti- égi lépések. Franciaország és Nyugatnémtország megbízottai - sí nehézipari termelésrevonatkozó egyezményt írtak alá. Ez . ua első lépés a szén, vas és acél, ítel-vitelés nemzetközi ellenőrzés alá vételére. Ezzel a nyugateurópai acéltermelés háború utáni kiff. foltozásatt/megszünteh. :/-Három nagy halottba ; Fargo püspöké kota állam) április- SJófúfijt |!tjtcp| ta ' át '. megbiteleifffljli Heuss ' német' elnök a^«fi(dfdtíba4 Az * apostoli' punciu^jf/ flfsbpSS 1 . egész ^Németországra nyugati aánákra egyá^wW^ van ^az elmjilt :kft hétnel; -Ahjó’ flbp Chimona .i ÁafsaH,/*a portugál. hköztársaság; I elnöke, 81 éve há Míá- J3aq- ■ Lipzábohban; /elhunyt. t Miht nehigk' évtg .körázahi alkotó 4iainikát- ‘Végzett .S^l^phr miniszterei,ngkfeéi é m nóde M»if Portugália még; tereiht és éjj'eh. Erhest. Bevin, volt', i^iaigymln%téi). Jjenjek távozása-1 * róti rpult Szám Vini^áh's számolltunk bé', * 71 PVös ábríÉ^ui, h'art \ mieg .Londonban. . méthlrásból tett mundztdívész; /á^oi/ pojitikai élet egyik értéké a’^^i islgeé volt, s küipea|iil*ásórímhinttg',‘az erélyes, kommúnisté .!•ellenéig ^magatartás' jellemezte.|^' Arthtsh' ..yándenberé^ amerikai repubUkátiuá szenátor^ á, szenátus .kfijigyi'? 'bj^pttságáD^t ,t volt elnöke 69 énes korában halt meg.. jf- repttbiikkntíiőí.': hagyorpá^ nyos polj tigájévsal.. ^szentétJén ■? *a:' nemzetközi fég^utónkötlés; értük , hivevv Ott'' s V.tiagyi.^Jtam^ goljstl^ , K * wr. Mummm ■IS if ’JSUpppient’ ^ **f, s mifel az emberrét ve&zott Áy&Lá fi y * 4 v : $[ Jfaejl'' a ' nemzet^ö?i'i,v^tben ' á' .^zé játszék^ elhatározást*,',Jnely We'k '^■teitheben Németországhá^ & 4há- ( IbPm’után először ismét" aipgate Hiorinciust küldött. A- ,J, 'Misének, v i legérdekesebb'hírek. még. alt nyílt kezük; Jugoslavia védelmének, tokozá^if «tó lifSA .28 maliid' 3^ lár„ Anglia]'!’. millió,r^QSt^ Franciaország.'q * milliárat^. ■ |ráslk. értéke • apyágot; 4 fegyvert^* | gelsterqlöa Szállított ..eddig. /E&ett^|v^’ «- pllanatban ■■'Vd egységhüs ..álló'APiS ■•ríkai fiotta gyakortójMk^Faid közi. jelentette, ' "fagy , év. /•«tisiys. fervat 9 hótfahS^1» íWrt „rahip't A tóbér tettéit «h V^pirtüiy, zótt helyfett .5^Mijm%ül! ‘ felülmuleti /1950/pen, ■ tempélést Ezek $. sft^^lei»0s «03/ ' tök". te|)«é$zte$etít sepípijSBte «en; kpét- bepillantást •, jéngednel nyuj^ain a tSnyl^e^it«fbiliEénjáel láfod,; sletyéh' lha#f wkx kévésetbek, cfq ' fif amiét? hdgj .sVikal ^gasáhlk^mPifc a P?11' éanoSságra . hozdf Jeleik , láitok mintá A tagállápn raqre'p«!, Tninden• etediázi ryűködést tikÁlMiflífdával sints^iak.'ez év eleje így-egy 'kétesztelés, házas• 1KPmáláa.'Stb.' adója ¥ 1.1500 tetop.t hozzávetőlegesen 80- 150 quájftfái'/fdrl'ti AZ 'egymillió |hnS' Valamivel .; több kis testv.éKC'ephet miproösS2 d e 3000 volt á ,l^t~91 kiisit ilf..smma. Úgy látszik. minóhégilégi'. hlégis ' eléggé érös 'csqii.ettr.Jha' ett* az adóra is szük'ség vap, il^y el tüntessék őket... ,‘Ads/káilai választások hedaicá^éíller. annak hatásait iivtjlkípíjiytszainbankban fogják Vés»fetesen elemezni. ' . • ff';!i. J&ehand the Cdgwnmnist Drive’. r ; í>fá'i» fact is that tpr most f> and .not all of 'Äsiá- either —. .'inhuman | i wu.,age of ‘afcleflflfic ad- r grdgress, i^áhámeful * ;.-p-núngen '■wijerf é mai^haz a right * [«^flioói ó ui{n^o«isai^-V%ickness, t “»Ven, ■h^&an hasji' right tó health; i ■fémgem wjh« ShpJ^an has a right j; vw J,eiá«íe ; fg'ljOfamfe''.'when a man ;. íias ptre» to!-»otlfcätion. The ^»iiit* 'diri i^beWfóB^ r&olution, in ■ t*e ViK«j?p"‘iifatwiW*&evitable.' TbéjJ^^tonju^iiats^-^hjíve been .rjtthlé jij' ? top^Ue-dealing ■abd ■ ditpibler- tapch»á.+)fc&ironically Jenőiig**, tifetfc, triumphs ' j^tave • teen :'bulik j^^Mlejjfailures of % -'^»rld where , ■ vhriSÜéíi%^RÉ^ ®J^n numerous \- i /and weU/6rgaö)sf(idv^t Communism, '.hot eiifiiktenJty,jtfae voiced the ; intíígnatiolj'hf iniflífcns. In a world . of inequalities and injustices, Coihmuriláút, not Christianity, has .been' -«the.':revolutionary, radical , Neither the rich nor the ’ _ powerful,, the exploiters nor the comfortably indifferent have feared Christianity. They have not Sbep.it as a threat. Only the Com- I baqnists, who understand what ; dpnger "■ a dynamic Christianity •'coiiid be'to their own inhumanity, ■' fc9.r> Ghrirrianity/ The overfed can it or leave it alone. In Hvorliaday life; they have found. Christianity can1 be ignored altodgtpitierz when it suits the purpose, 7&iö Sermon on the Mount can be ienuccd to a banquet-speech plati-PMvSf-; i rf'j !tri TÍ|t /big dagger - is not that Christians will be/.persecuted — ’Wát iis-tao more than they have Been wámed to expect. The big danger is that Christians will be d^Fpbpnted for the wrong reasons hot bobajise justice was loved i^ut;bTCau» hostice was condonjbeqanse of their sublime but, wpáuse of their sublin^indiiference. v-.'taristianä are better known as ('upholders of the status quo than • gs/^eVohitjlonaries. For the majority qf Catholics, the “social teachings of ' the Church” are heavy dbcumen,ts written in cumbersome Latih-English'ihwt bear little rejatiónanjp to .the/.real world. The zááj, the * energy, -t the social protest ártó gpi)|xiné ("pacrifice of the Communist is,a. rsystery, whereas ?•- Christian abpive all others should be able- tbi understand that kind of .fire arid déaication. But that' ife hpt .the ^ay it has been. ®ur Christianity w$s bén a tame] iifeless thing tl|at cohld arouse /no one, hoc pvén ourselves. • ItVwould, be .stilt another setback /if wgat little, Christian social dedicationr ana áction there „are Vére .lag, noV. that Communists and fellowrtravélers in |his country are ón the run. It would tfe,, tragic if Communism h&d become so iijentified with the , spirit of, social; proteát and Christianity. »bo: ldenttfieíl with the j»*»Wflud wÄh all hs evil, that Christiana ;wno* darjTed on were suspect, considered discredited. Never hps the . time been riper for Christian."social, action. Never have the possibilities for genuine acóomplishmöit b^en greater. As for those' Who pioneered when the Communists were very much- on the scene and close to winfling the day completely it must be _ .admitted that they understood hát only Communism and. the climate that breeds Communists but", Christianity itself batter (than most. You may not find, them honored by the business schools or.the Hearst papers as outstanding anti-Communists, but they were there when there might have been only the servants of the Kremlin if they weren’t.— Í ■ ^* a ■ r." A nagyvilgagól A tetöfikas Áusfdtráli?r: ? Az' eltúlt héten! ünne^e^é. ausztrál;íál||Lmszövétsé§.'å tvehétöffli jubileurrii; évéi azv.Az asztyjliai i katolicizmus! Az angblíi püspöki föő képviselője Guroy Isyflneys bibongi társaságában megkoszorúzta a hősök emlékművét, majd az állam képviselőivel fogadta a katolikus iskolák növendékeinek.. Órákhoszszat tartó felvonulását. Férfiak éjjeli szentségimádása és hatalmas záróünnepsége—közben értekeznétek sorozata — jelentős eseményt jelentettek Ausztrália é lettbben. Szakértők megállapitása szerint eéry-s egy tömegmegmozduláson átlag 100-150.000 ember vettrészt. Akkora tömeg, melyet semmiféle szervezet, párt, soha nem tudott- -és ...nem tud összehozni. Fejleg így-... érdekmentesen. Érdeces volt megfigyelni, hogy az utcasarkokon meg-megálló választási hangosautók közül 10-20 ‘ember halgatta a politikai programokat, a pártok vezetőinek ■ ’ ’ «•• \ *.c r - • ■ ’’emberi hatoállá.'meg' elövárn^ok^. /Y:yafcfikítö 1t.jubnéöm ünnems$§e^ty'&fag'-pz£pezceä tömegek Véttek «Észt, Mlfc'-if'i hapisajtó egy résbé-jebhian' ’Béni ,I.tott mást mint/t-^.f^^ahnetakadályt. A. SzézrtaTO^tóya^et ‘itfijdéit'az ausztrál -pap^^kertti^e^ híveknek s leveléül]'ijlpl^i^SBSiönetet'mondott az .-i/eöiigi^risolt . ‘ befogadásáért. A-lfe-ijhp iskolás diák között közel .félszáz, magyar fiút és lányt láttunk« *Már,' akiknek a bevándorló'» hirtelen szűkössé vált. thifágteklj^n szeretettel adtam heti-et! A Y jubileumi hét külső jeletisegét is]' 'bizonyítják, hogy a 21^, yL 05 ' kissbbségben lévő Egybjtz ..-t- voltaképpen a legerősebb ,egy ház ( Szervezet Ausztráliában, "rtién, a nem'katolikusok sokféle' feinkheetleg tagozódnak. Az ausztráliai katolikus élet ismertetésére« még visszatérünk. • i✓