Dél Keresztje, 1955 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1955-01-15 / 1-2. szám
4. oldal KRÓNIKA Megszavaztatták az USA szerkesztőit: Mi volt az elmúlt év 10 legjelentősebb eseménye? A szavazás szerint: 1. A McCarthy-hadsereg vita, 2. A Legfelsőbb Bíróság döntése az iskolák négereket, kizáró szokásának megszüntetése ügyében, 3. Az öt képviselő megsebesítése puertoricói szabadságpártiak által, 4. Az őszi választásokon a Demokrata Párt győzelme, 5. Nyugati Németország ügyének rendezése, 6 Dienbienphu ostroma, 7. A genfi konferencia és az indokinai háború befejezése, 8. Az amerikai keleti partokat pusztító hurikán, 9. A koreai hadifogolycsere és 10. Az atomenergia békés célra való felhasználásának terve. A francia parlament többszöri szavazás után elfogadta a Németország felfegyverzéséről szóló brüsszeli egyezményt. Az USA elnöke elrendete, hogy a szárazföldi, légi és tengeri erők létsámát 1955 végéig 403. 000 fővel kell csökkentenii. A délamerikai Panama köztársaság elnökét meggyilkolták, Amerika-barát politikája miatt. Kína lesz a legfontosabb és sokak szemében a legfélelmetesebb résztvevője az ázsiai és arab államok djakartai konferenciájának, melynek célja voltaképp a semleges, harmadikutas országok egymásközi tanácskozása volna. India közbenjárása a félreérthetetlen Canberrai célzások ellenére Ausztrália nem kapott meghívást. Számos résztvevő, főleg Burma, Sziám, sőt a különben kommunistákra támaszkodó indonéz kormány is, félti nemzeti függetlenségét Kínától és tisztázni szeretné a kínai kisebbségek ügyét, melyek felett a pekingi kormány főhatóságot követel magának. Harold Stassen, Nelson Rockfeller és mások az amerikai gazdasági erőt most Ázsia megnyerésére kívánják felhasználni. Alapjában a Marshall-tervhez hasonló beruházási programoiról volna szó, India és a többi semleges nemzet életszínvonalának emelésére, s annak megérttetésére, hogy Ázsia többet kaphat és várhat a kapitalista Nyugat teljesítőképességétől, mint a Szovjettől melynek termelési gépezete a saját szükségleteit sem bírja kielégíteni. Az US kormány legbefolyásosabb miniszterei, mint Humphrey, Weeks Radford admirális, sőt maga az elnök is, vonakodnak a Marshall-terv elvének alkalmazásától Ázsiára, a nagy költség miatt. Ehelyett szívesebben látnának amerikai és európai magánforrásokból származó beruházásokat, s az US kormány szerepét inkább csak a kezdeményezésben s tanácsadásban látják. Sok szakértő szerint azonban a legtöbb ázsiai nemzetet, talán India kivételével, csak nagyszabású dollár juttatások kilátásával lehet egy pekingi és moszkvai zarándoklattól visszatartani. Sir John Kotesawa ceyloni miniszterelnök legutóbbi amerikai látogatása során ezt a nyilvánosság előtt is hangsúlyozta. Az új japán Hatoyama-kormány politikája pedig ékes példája ugyanennek. Japán az eddiginél több segélyt vár el, ellenkező esetben széleskörű kereskedelmi kapcsolatokat épít ki Kínával, melyet politikai kapcsolatok is követnének. Mme Oliert, a canberrai francia követség volt tagját, aki a Petrov-ügyben szerepelt, a letartóztatták, a párizsi katonai törvényszék szabadlábra helyezte. Beria kivégzésének évfordulóján Abakumov volt, állambiztonsági minisztert Leningrádban kivégezték a következő vádpontok alapján: 1. hamis vádakat gyártott állampolgárok ellen, 2. törvénytelen vallatási módszereket alkalmazott, 3. letartóztatottaktól hamis vallomásokat csikart ki, melyekben a vádlottak államellenes bűnöket voltak kénytelenek beismerni s 4. megakadályozta a letartóztatottak fellebezési lehetőségét. Az új japáni kormány miniszterelnöke, Shiro Hatoyama javaslatára a II. világháború végén kötött fegyverszüneti egyezmény 9. pontját, mely kimondta, hogy Japánnak nem lehet hadereje, hatályon kívül helyezték. Dzilasz jugoszláv politikus nyillatkozata szerint ki kell terjeszteni a demokráciát Jugoszlávián belül és át kellene térni a két pártrendszerre. Dzsilasz támogatóját és barátját, Dedijert,aki Tito angolra is lefordított életrajzát írta meg, parlamenti és párttisztségeitől megfosztották. Nyugati vélemények szeriint a sztálini irány ellenzőinek vezetői az újjáéledt szovjet-jugoszláv viszony áldozatai, lennének. Tito köztársasági elnök Indiában és Burmában tett állami látogatást. A Vatikán félhivatalos lapja, az “Osservatore Romano” Peron argentínai diktátor egyházellenes rendeleteivel foglalkozva, a katolikus Egyház közismert, diktatúraellenes elveit idézi. Dél Keresztje 1955 JAN. 15. KOMMUNISTÁK A VATIKÁNBAN!? Az amerikai szenátus egyik különleges bizottsága, melynek feladata az adómentes alapítványok felhasználásának felülvizsgálata, különös megállapításnak volt tanúja... A bizottság kutatási osztályának igazgatójához valaki az alábbi szövegeket juttatta el, azzal a megjegyzéssel , hogy azokat igen sok iskolában, főleg főiskolákon tanítják s feltehetőleg adómentes alapítványokat is felhasználnak e felforgató tanítások terjesztésére. A bizottsághoz beküldött szövegek így hangzanak: “A forradalmak a társadalmat két élesen elhatárolható osztályra bontották. Az egyik kezében van a hatalom, a gazdagságon keresztül és befolyásolja a munkapiacot, a kereskedelmet. A másik osztály magára hagyott, erőtlen, megsebzett és nélkülöző, minden pillanatban kész a felforgatásra. “A múlt században, amikor epusztultak a dolgozók céhjei és más szervezet nem vette át helyüket, fokozatosan a dolgozó emberek sorsa elkülönítve és védelem nélkül a munkaadók komiszságának és a gátlástalan verseny kapzsiságának hatalmába került.” “Mindent el kell követni, hogy a családfők olyan bérezésben részesüljenek, melyből családjukat el tudják tartani. Ha ez a társadalom mai állapotában nem lehetséges, akkor a társadalmi igazság azt követeli, hogy halogatás nélkül vezessenek be reformokat, melyek garantálják minden felnőtt dolgozónak az ilyen munkabért.” A kiutazási osztály igazgatójaThomas M.McNiece e dokumentumokat a szenátusi bizottság elé terjesztette, azzal a megjegyzéssel, hogy a szerzők kilétét ugyan nem lehetett teljes bizonyossággal megállapítani, de a szövegből kétségtelenül megállapítható, hogy azok: “Közeli rokonságban állnak a kommunista irodalommal, melyeket hivatalból eddig olvasott és hozzátette, hogy párhuzamos, ha ugyan nem azonos a komunista ideológiával”. McNiece ténymegállapítása után a szöveg beküldője jelentkezett és beigazolta, hogy az első két idézet szerzője XIII. Leó pápa, a másodiké XI. Pius pápa volt. MIKE COLIKAS avagy: két part között... A “Time” jan. 3-i száma érdekes riportot közöl Mr. Mike Colikasról. Amerikába vándorolt görög üzletember, jelenleg 70 éves és 23 esztendős volt amikor kivándorolt a szegény Chios görög szieget Pyrgi nevű városkájából. Végigjárta a kivándorlók keserves iskoláját, de végül, több kudarc után rámosolygott a szerencse és Pittssburghban jólmenő fodrász és szépségápoló szalon tulajdonosa lett. Kicsit megtollasodva, görög szokás szerint visszautazott szülőfalujába, Látogatóba. Adományából helyreállították a falu régi templomát. Jó tíz év múlva ismét hazalátogatott, s tavaly, miután eladta üzletét és nyugalomba vonult, harmadízben is visszautazott Pyrgibe. Minden látogatása után gazdagabb lett a falu egy toronnyal, egy iskolával, közparkkal. Legutóbbi ottlétekor éppen a városka polgármesterét választották és a hálás szülőföldet jelölte Pyrgi polgármesteri tisztségére. A két másik jelölt ünnepélyesen visszavonult a választástól. Mr. Mike Colikas a leadott 2147 szavazatból 2145 szavazatot kapott. Az ellene szavazó 2. polgár pedi felfedte kilétét, bocsánatot, kért, azzal mentve magát, hogy sem írni, sem olvasni nem tud s igy történhetett, hogy rossz helyre irta a keresztet. A tehetős amerikai-görög üzletembernek ez volt a legboldogabb napja, amióta Dr. Pyrgi hálás volt! Elvándorló fiát polgármesterré választotta! Csupáncsak egy akadály merült fel a választás után: a megválasztott polgármester amerikai állampolgár s mint ilyen közhivatalra nem választható. Illetve, ha megválasztják, le kell mondania idegen állampolgárságáról. S itt következett a két párt között élő ember életének egyik legnehezebb döntése, melynek belső folyamatáról nem szól a riport. Csak a döntés eredményét, Colikas szavait ismerjük: “Egészen komolyan mondom: honvágyam van Pittsburgh után”. Szegény Mr. Colikas, szegény görög, magyar, lengyel, német, orosz, olasz colikasok... Szerk. üzenetek: ------ “Melbourne”: tudtunkkal, jelenleg magyarnyelvű imakönyv Ausztráliában nem kapható. Levele van “Biztos jövő” jeligére hirdetőnek a Kiadóhivatalban. Kérjük vegye át., válaszbélyeges borítékkal. Kincses Györgyállítólag Colimában lakik/ és is. Mezey részére levelek vannak a Kiadóhivatalban. Vegyék át. Több érdeklődőnek. A “Hungária” képesalbum 2. kiadása még nem került forgalomba. Amint elkészül, azonnal megküldjük azoknak, akik előjegyezték. Sürgősen, keresek bejárónőt, legalább 2 félnapra egy héten. Cím: Fiat 2, 28 The Crescent, Vaucluse, NSW. Tel: FU 1278, vagy napközben BX 7343 hirdessen a dél keresztje hasábjain!