Dél Keresztje, 1956 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1956-01-15 / 1-2. szám

A ra: Registered at the G.I'.O. Sydney, for transmission by post as a newspaper. Sydney, 1956. jan. 15. VI. évf. 1.-2. sz. SOUTHERN CROSS Hungarian Newspaper. Published by Dr. K. Nagy, 2 Lttl. Arthur St., Vh. Sydney. Printed byMintis P/L, Fredbert Street, Leic . Permit No. 232/4/130, BORT-BUZAT-BEKET Bort, búzát, békességet.. . Borunk, búzánk, azaz enni és innivalónk, a testi élet fenn­tartásához mindenünk ven. Még kaviárunk is. Azt kívánjuk, ami nincsen; a békességet.. . Vegye észbe és vegye észre mindenki, hogy ezen a nagy kontinensen szétszórva tizenö­tezren sem vagyunk. Ha egy városban élnénk, egy előváros­ban, akkoris csak egy marok­nyi ember. Legyen 1956 az ausztráliai ma­gyar békesség kezdő éve. Egy­ek vagyunk abban, hogy 20.000 kilóméterre szakadtunk a szü­lőföldtől, egyek vagyunk ab­ban, hogy az elszakadás évszá­mai ma már mindannyiunknál a történelembe kerültek bele, egyek vagyunk mindannyian abban a lelki megpróbáltatás­ban, mély az átültetödéséssel jár. S csak rövid, árnyékként elsu­hanó évek kérdése, hogy egyek legyünk, csöndes, hideg hullák­ként az ausztráliai földben... Kívánjuk, hogy szűnjenek meg a kicsiny-makacs, legtöbbször csak egy maroknyi magyar ál­tal szított jobbra vagy ballra eső tüzek, a 15.000 magyart huszezerfelé csoportosító szán­dékok, a másik embernek-aki magát ma is, itt is magyarnak vallja — lenyilasozása vagy lekommunistázása, mert nem mindenben azonos a véleménye a miénkkel. Hozza meg az Ujesztendö min­dannyiunkba azt a belátást, mely a másik magyarban” egy­szerűen” csak azonos sorsú hon­fitársát látja és nem azt a fil­léres értékű jelvényt, melyet gomblyukába — képzel.. . Nem kívánunk magyar egysé­get, azonos "menetelést”, a lá­bak vagy agyvelök azonos rán- gatódzását, hanem azt az ele­ven egységet, mely magával egynek tudja és tartja azt a magyart is, akinek történelmi­vé lett kérdésekről mint pld. az 1867-es kiegyezésről, vagy az utóbbi 20-40 évről más a véle­ménye mint a miénk. Mint egy nemrég érkezett, ha­zulról érkezett idős magyar mondotta: “Legyen egyetlen nagy család az ittélö magyar­ság. . . Otthon mi úgy képzel­jük, hogy idekint ez a hely­zet. . . ” Lehetetlenség-a ez?! Nem lehetetlen, ha nem felejt­jük el, hogy a családon belül minden családtagnak más a munkaköre, kivatása, sokszor más a vallási és világnézeti felfogása is. A család azonban egység, ha a családtagokban él a szeretet. Mi nem gondolunk arra, hogy mindazok, akik az elmúlt öt év­ben — sokszor sulyosan-meg- bántották egymást, most or­szág-világ előtt bocsánatot kér­jenek egymástól. Az élő, a cse­lekedetekben élő szeretetne gon­dolunk, mely tud felejteni és az uj esztendőben tettekkel tud és kar úgy tenni, mint akit a szeretet, a család többi tagjainak megérteni akarása és nem a gyűlölet vezet. AZ ANGOL HELYZET Az angol kormányátalakítás elsödeeges célja Eden személyes pozíciójának megszilárdítása volt. Butler pénzügyminiszter, ki­nek hatalma és befolyása kez­dett tulnagy lenni Eden mellett, elvesztette tárcáját és “felfelé bukott”; mint Lord Privy Seal (föpecsétör) és helyettes mi­niszterelnök, befolyása kisebb lesz az ügyintézés terén és I Edennek inkább helyettese, mint versenytársa lesz. Macmillan távozott a külü­gyminisztériumból s helyette i Butler tárcáját kapta meg. j Mint külügyminiszter, nem al-! kalmazkodott kellőképpen Eden- heZ, túl kemény és szókimon-, dó volt az utolsó genfi konfe- j rencia után, és Sir G. Hemp- lerrel, a birodalmi vezérkar főnökével közösen végrehajtott balsikerü kiserlete Jordán be- kényszeritésére a bagdadi pak­tumba az évtized egyik nagy politikai baklövésének számit. A pénzügy mini sztefciumot az­ért kapta meg, mert a konzer­vatív párton belül “baloldali­nak” és “népbarátnak” számit, s Butler után, ki a közhit sze- J rint a nagytőkét pártolta, szü- j kség volt egy, a “szegények­hez huzó” pénzügyminiszterre. Selwny Lloyd, az uj külügy­miniszter, Eden' helytartója lesz j a Foreign Office-ban. Eden re­méli, hogy Selwyn Lloyd alkal-j masabb lesz a kompromisszu­mos, kiegyezéses genfi szellem újraélesztésére, mint Macmillan, volt. Igen érdekes a “Times” ál­lásfoglalása az uj kormánnyal szemben. Churchill alatt (és ál. tálában VI. György király al­att) a “Time”-nek nem volt sok közvetlen befolyása a kormány irányára. Eden alatt a Prin­ting House Square, Londonban és az All Souls College, Ox- fordban, a két hely, ahol a Ti­mes hangját megszabják), azo­nosította magát a Downing Street-tel. Princess Margaret eljegyzésének felbontásában a “Times” s főleg annak szürke eminenciás vezércikkírója, Sir W. Haley, akkora szerepet ját­szottak, mint a “Times” és ak­kori főszerkesztője, Geoffrey Dawson VIII. Edward király lemondatásában. A vaskalapos, színtelen és mindenekfelett óva­tos konzervativizmus fellegvá­ra, a ’’Times” most éppoly lel­kesen támogatja Edent, mint annakidején az Edenhez szell­emében oly hasonló Baldwint. A sorok közt hangosan hely­esli Butler elmozdítását, de Selwyn Lloyd-nál finoman ar­ra céloz, hogy jogászból még sose lett jó külügyminiszter. Feltételezhetöleg szívesebben vete volna, ha Eden maga veszi át a külügyi tárcát; de Eden egészségi állapota aligha en­gedné meg, hogy a miniszterel­nöki és külügyminiszteri széket egyszerre töltse be. Ahogy a ’’Times” befolyása női, úgy csökken a ”Tim,es”-nél tiz-husszorosan nagyobb példá­nyszámban megjelenő népszerű konzervatív lapok, a Beaver- brook és Kemsley csoportok új­ságjainak hatása a kormány irányára. Ez elkerülhetetlenné teszi a kormány és a tömegek közti távolság növekvését ugy­anakkor, amikor Gaitskell ve­zetése alatt a Labour pártot hasonló el-intellektualizálódás veszélye fenyegeti. Néhány fi­atalabb konzervatív miniszter, mint Sir David Eccles, Duncan Sandys, Peter Thomeycroft és Aubrey Jones élénken érzi en­nek hátrányait és jövő helyze­tének megerősítésére a ’’Daily Expressl”-szel, ’’Daily Mail”­eel és hasonló nagypéldányszá­mú lapokkal keres kapcsolatot. Magyarországot is felvették az UNQ-ba még 17 más állammal együtt. Miután a nyugati nagy­hatalmak nincsenek abban a I helyzetben, hogy diktálhassa­nak a Szovjetuniónak, s mivel Németország, Olaszország, Por­tugália, Spanyolország, Japán stb. felvétele a nyugati hatal­mak szempontjából fontos volt, el kellett fogadniuk szovjet ér­dekszférába tartozó öt állam felvételi kérelmét is. Egyes j emigrációs politikai testületek­nek ezt megakadályozandó ak­ciója már csak ezért is ügyet- 'en és oktalan volt. Nem besz­élve arról, hogy a Magyar Nép­köz társaság felvételével az UNO-nak talán több lehetősége lesz ahoz, hogy az UNO alapok­mányaival ellenkező események­be, intézkedésekbe a világ Egy- i esült Nemzetei “hivatalból” is i beleszóljanak. Az UNO tagság nemcsak jogokkal, de kötele­zettségekkel is jár. A párt és a sajtó Magyarország felvételét úgy állítja be oda- haza-termcszetesen minden alap nélkül, mintha az UNO elis­merte volna a rendszernek az igazát, helyességét. Otthon és kint, mindenki tudja, hogy a í felvéte-l kompromisszumos volt, I mert 4 keleti blokkba tartozó j állam felvétele nélkül 12 nyu- j gáti blokkban tartozót nem tu- i dtak volna bevenni az UNO-ba. ★ Kruscsov a Legfelsőbb Szov­jet előtt tartott beszámolójában az Eisenhower, Dulles és más amerikai államférfiak által a keleteurópai államokhoz intéz­ett karácsonyi üzenetet idegen j államok belügyeibe való durva ! beavatkozásnak minősítette. Kiilönösan szemére hányta Kru- scov Harriman newyorki kor- ; mányzónák, hogy a magyar né. pet a kapitalista kizsákmány- I olás visszaállítására bujtogat- I ta, mert Magyarországon bir- i tokai voltak s szeretné azokat ' visszaszerezni.

Next

/
Thumbnails
Contents