Dél Keresztje, 1956 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1956-01-15 / 1-2. szám
1956. jan. 15. EUROPA NEM HANYATLIK! Oxford, 1956, január. “Európa gyűlöli Oroszországot és a szlávságot, mert érzi, hogy az európai civilizáció leáldozóban van, a szlávság pedig emelkedőben”; “minél őszintébben és mélyebben magáévá teszi Oroszország Európa álláspontját és szempontjait, annál jobban ellene fordul Európa”; “amint Európa elrendezi saját belügyeit, egyesült erővel Oroszország ellen fordul majd”. Ezek Nikoláj Danilevszki 1869-ben írott hires könyvének, az “Európa és Oroszországénak alapelvei, mely évtizedekig a pánszláv mozgalom bibliája volt s melyben P.A. Sorokin, az orosz származású kulturfilozófus, a mai szovjet rezsim vezérfonalát véli megtalálni. A szovjet rezsim radikálisan magáévá tette a nyugateurópai felfogást, mely a társadalmi együttműködést anyagias és nem eszmei célok szolgálatába állítja. Moszkva egyben úgy érzi, hogy Európa nem tudja neki megbocsátani, hogy a szovjet rendszer gyorsabb és rövidebb utat talált az anyagi jólét emeléséhez, mint Európa. Végül, mióta a hidrogénbomba kölcsönös birtoklása a két tábor közti háborút majdnem elképzelhetetlenné tette, mind az atlanti, mind a szovjet oldalon úgy látják, hogy a két rezsim közül az marad majd a győztes, amelynek társadalmi berendezkedése alkalmasabbnak bizonyul az életszínvonal gyors emelésére. A szovjet nézet ma az, hogy a kommunista rendszer ebbeli fölénye az orosz oldalra állítja majd Ázsia és Afrika népeit, melyeket a mindennapi kenyér jobban leköt, mint a polgári szabadságjogok kérdése. Lehetséges, hogy a két szembenálló rendszert valóban csak anyagias szemszögből ítéli majd meg a világ. Lehetséges, hogy a verseny nem kereszténység és marxizmus, demokrácia és diktatúra közt zajlik, hanem azon dől el, hogy melyik crpt... és kormányforma tud több kenyeret, cipőt és mosógépet nyújtani. Sokan vannak Nyugaton, de méginkább Indiában, akik erkölcsileg és érzelmileg a szabad életformához húznak, de a mosógép miatt, rezignáltan, a szovjet diktatúrának adják a pálmát. Kiáltó példájával találkoztam ennek az álláspontnak egy joviális, kövér bombayi egyetemi előadónál, aki az indiai kormány megbízásából a magyar tervgazdaság eredményeit tanulmányozza. Szerinte a magyar kommunista kormány minden igazságtalanságát és jogtiprását jóváteszi azzal, hogy a Horthy-rezsimmel ellentétben hatalmas tempóban emeli a nemzeti termelést és ezáltal a parasztság és munkásság életszínvonalát. Erre a magántulajdont és az egyéni szabadságot tisztelő rendszerek nem volnának képesek. Indiának ezért Magyarországtól s általában a szovjet rendszertől, nem pedig a nyugati demokráciáktól kell leckét vennie. Ennek az álláspontnak másik példáját a politikai színkép másik végéről a napokban hallottam Malcolm Muggeridge, a nagynevű angol publicista, a konzervatív Punch főszerkesztője szájából. Muggeridge jéghidegen megjegyezte, hogy ha I fiatalabb lenne, Ausztráliába I vándorolna ki, az angolszászág I kültelkére, mert Angliának leáldozóban van a napja. “Ez nem szemrehányás, hanem egy I szerű tény”, — mondta, — “a mi civilizációnk túljutott a virágkorán, ezen nem lehet változtatni, gazdaságilag hanyat- t lani kezdtünk.” Ezekben a hiedelmekben a legérdekesebb az, hogy teljesen alaptalanok. A demokrácia, hindu barátom és elvtársai szerint, az anyagi haladás helyett mindinkább az egyének és osztályok szociális és politikai jogaival kell, hogy törődjék, s így lemarad a minden erőt az anyagi fejlődésre összpontosító, durvább de eredményes kommunizmus mögött. Muggeridge “kültelkei” még nem hanyatlanak, hála kiaknázatlan természeti kincseiknek, de Európának már alkonyul; a jövő a Szovjeté. A tények azonban ennek pontosan az ellenkezőjét mutatják. 1945 óta Nyugateurópa gyorsabban fejlődik gazdaságilag, mint akár a Szovjet, akár az USA. Ha a materialisták veszik maguknak a fáradságot, hogy felüssék a termelési sta- t tisztikákat, akkor nem Cleveland és Chicago, de nem is Leningrád, Kujbisev, Diósgyőr vagy Nova Huta felé kell hajlonganiok. Igazi Mekkájuk Milano, Stuttgart, Brüsszel, Amsterdam meg Birmingham. Hogy, hogy nem, a nyugateurópai országok nemzeti jövedelme meredekebben emelkedik, mint az egymással körülbelül lépést tartó USAé és a szovjetblokké. Hol az európai hanyatlás, a dekadencia? Világjáró utazók, üzletemberek és írók megegyeznek, hogy az igazi nagy “boom”, az ötvenes évek renaissance-a Európában található. Az USA nemzeti jövedelmének 19 százalékát fordítja bruttó tőkebefektetésekre, a Szovjet (pártatlan számítások szerint) 17 százalékát, míg Németország 28, Belgium 17, Franciaország 19, Anglia 15, Olaszország 20 százalékot. E számok azt látszanak mutatni,, hogy Nyugateurópa fejlődése a jövőben is gyorsabb lehet, mint a Szovjeté, s hogy jelenegi gyors tempóját a jövőben is megtarthatja. Világos tehát, hogy a szovjetrendszer, a kényszerkölcsön, a munkaverseny, a hajszoltság és a pártfegyelem nem az egyetlen út az iparosodáshoz és az anyagi jóléthez, sőt nem is a leggyorsabb út. Az északolasz gyárak zajongó, tréfás és fegyelmezetlen légkörében gyorsabban emelkedik a fejenkénti termelés, mint az orosz, magyar és cseh üzemekben a pártbizalmiak és normamnérők árgusszemei előtt. Oroszország luxusbörtönökben tartja atomtudósait, Amerika megfullasztja őket a biztonsági rendszabályok tengerében, Angliában viszont majdnem úgy élnek, mint más halandó ember, s miért, miért nem, kisebb anyagi eszközeik ellenére eddig a legmesszebb az angol tudósok jutottak az atomenergia ipari felhasználása terén. Látva a fiatal atomfizikust, aki “szigorúan titkos” pecséttel ellátott papírokat hoz este haza harwelli dolgozószobájából s a nappaliban, papucsban és pipázva olvassa őket felesége, a nevelőnő és egy vendég jelenlétében, az orosz vagy amerikai szemlélőnek a hideg futhatott volna végig a hátán. Az eredmények azonban arra mutatnak, hogy épp ez a szabados könnyedség lehet a siker titka. Talán ez az a titok, melynek ismeretében a ravasz, öreg Európa tért nyer éretlenebb versenytársaival szemben. (jgy) Dél Keresztje 8. old. ÚJ MAGYAR LEMEZEK ÉRKEZTEK I Dr. Palló Imre, Svéd Sándor, Székely Mihály Vörös S. Mind- Iszenty O. Simándy, Orosz Julia énekszámaival. MICROGROOVE lemezek: Barabás Sári, Bécsi Ilonka, Koczé Antal közreműködésével. MAGYAR KOTAK — zongorára és énekre kaphatók: ELECTRO & CENTRE CO — 95 Oxford Street, Bondi Junction — Sydney cégnél. Tel. FW 2369 — FW 2923. Magyarul levelezünk. RÁDIÓK, lemezjátszók, jégszekrények, mosógépek stb. elektromos készülékek nagy választékban. ‘ Trade-in, részletfizetés.” Legelőnyösebb Feltételekkel: vvv*. -. . -. '-*>->v•:*-. ORAT CSAK SZAKKÉPZETT ÓRÁSNÁL VEGYEK? CYMA, DOXA, MARVIN, TITUS és az összes jó márkás svájci órák kaphatók 18 és 14 karátos aranyékszerek, nagy választékban! HUBERT magyar órásmester 9 STRAND ARCADE, SYDNEY Az első árkád a King St. után, a Fitz és George St. között. MINDEN KONTINENTÁLIS ÉLELMISZERT csemegekülönlegességet a magyar EDDY’S DELICATESSEN üzletben szerezhet be, a City közepén, a “Central”-nál 18/A RAWSON PLACE, SYDNEY — TEL.: MA 4788 - a GYÓGYSZERT bárhová legolcsóbban küld || MAGYAR PATIKA Dr. Vana László s 13 Darlinghurst Rd., Kings Cross, Tel.: FA 3476 1 MINDENFAJTA KONTINENTÁLIS HENTESÁRU ÉS FRISS HÚSOK NAGYBAN—KICSINYBEN ÁLLANDÓAN KAPHATOK I. HANDLER PTY. LTD. 10 LAMROCK A VE., BONDI, —TEL: FY 6256 —ren..deléseket házhoz számítjük