Délamerikai Magyarság, 1930. július-szeptember (2. évfolyam, 54-66. szám)
1930-07-05 / 54. szám
1930. július hó 5. Délamerikai “Magyarság" Magyar honfoglalás Missionesben Beszélgetés egy régi magyar telepessel Idestova egy éve már, hogy először írtunk Missionesről, Argentína legészakibb részéről, ahol — Corpus vidékén — közel harminc esztendeje, zárt egységben mintegy 30 magyar család él. Egy ottani olvasónk hívta fel figyelmünket erre a dústermő, gazdag vidékre, amikor arról volt szó, hogy telepíteni kellene a vándorutat járó, kálváriás magyar földmunkásokat. Akkor az a lelkes corpusi honfitársunk megüzente az illetékes köröknek, hogy a magyar telepítésekre ideális volna Missiones. Közöltük azután azokat a hősi küzdelmeket is, amelyeket az első magyar telepesek folytattak az új honfoglalás első idejében, amikor jórészt szekéren érkezve Brazília kegyetlen rengetegein keresztül, megvetették lábukat az akkor még egészen irdatlan őserdőben és megvetették az alapját annak a nyugodt, polgári jólétnek, amely — ’ háda Istennek — minden corpusi magyar házban évtizedek óta honos. Azóta azonban hallgatott a krónika Missiones magyarjairól, míg most egyszerre leérkezett a messze északról a corpusi magyar kolónia egyik úttörője, Tompos György, aki honfitársai nevében hivatalosan és üzletileg is szorgoskodik néhány nap óta a fővárosban. Alkalmunk volt Tompos Györggyel hosszabb ideig beható eszmecserét folytatni úgy az ottani magyar kolonisták gazdasági és társadalmi helyzetéről, mint egy esetleges magyar kolonizálás lehetőségéről és azt a meggyőződést merítettük ezekből a beszélgetésekből, hogy a corpusi viszonyok figyelemre méltók, az eredmények páratlanok és az arra hivatottaknak komoly tanulmány tárgyává kell ternniök azokat a lehetőségeket, amelyekről Tompos György oly sok szeretettel beszél. Tompos György, elmondotta, miként érkezett közel 20 év előtt — hatesztendei északamerikai kísérletezés után feleségével és kisfiával Argentinába, hogyan indult neki — sok lebeszélő jóindulat dacára — a corpusi munkának és úgy éreztük: jogosan büszke arra, hogy ma nemcsak 163 hektár föld, két ház és több telek tulajdonosa ,hanem a kis városka társadalmi életében is jelentős tényező, sőt a hivatali adminisztrációban is szerepe jut, mint elöljárósági tagnak. Tompos elbeszéléséből plasztikusan domborodik ki az első "honfoglalók" hősi küzdelme a vadonnal ,az őserdőkkel, de tanulságként nyújtja azt a tényt, hogy kitartó munkával igen is lehet eredményt, sőt vagyont is szerezni Argentínában. Csak akarni kell! Megkérdeztük Tompos Györgyöt, hogy milyen tőkével és milyen feltételek mellett telepedhetne le ott még néhány magyar család? A válasz tömör és egyszerű volt. — Akinek, tőkeje van, az könnyebben boldogul, de a legfőbb töke, amelynek nem szabad hiányoznia: a törhetetlen akarat és kitartás. Ha valaki akar, egy centavos nélkül is megszerezheti a maga saját földjét és azon a maga és családja egzisztenciáját. De akarnia kell és nem szabad igényeket támasztani. Nekem már két autóm is van ,többi telepes társaim is rendezett jó anyagi viszonyok között élnek, azonban mind úgy kezdte (sőt még ugyabban!), mint ahogy most kell kezdeni annak, aki ott telepes akar lenni, megfogni a dolog végét, nem finnyáskodni, nem igényeket támasztani, hanem elhódítani az őstermészettől a termőföldet. Ha akad magyar család, amely vállalja a kezdet súlyos Sokszor napokig fekszik, képtelen minden mozgásra. De aztán megint összeszedi magát... Nicola nem kérdezősködött többet és szinte szótlanul ment Ada oldalán, amig a lakáshoz értek. Napokig nem csatlakozott a leányhoz, szinte kerülte. De a reggeli munkáját, az esti föllépéseit kitartóan figyelte, ilyenkor úgy tetszett neki, mintha az idő visszafordult volna a múltba és nemAdynak hívnák ezt a nőt, aki halványkék trikóban, mint a pattanó nyíl, repül át a négy ló háta fölött. A vér sebesebben keringett ereiben, keze ökölbe gyúródott s a tenyere megnedvesedett. Azt hitte, vörös trikó feszül a testén, a zenekar mindjárt az ő indulóját fogja húzni s már kihúzta magát, hogy könnyű lépésekkel a porondra fusson, a trapéz kötele alá. De pillantása siralmas gúnyájára esett és égető könny szivárgott a szemébe: — Ajaj! Vége mindennek, mintha soha más valóság nem lett volna... — Most bohóc lettél, bohóc, vénségedre, — gondolta keserűen. — De ezen nincs mit búsulni. Thomas mindig azt mondta: egyik mesterség olyan mint a másik. Mindig az a fő, hogy meg tudjunk élni... Nem elég vigasztalás ez? S este megint kifestette magát, rijkitó szikekkel, vastagon, botladozva járkált a porondon, ostobaságokat beszélt és óriási erejét tréfákra pazarolta. Az erőművész óriási súlyait játszva kapkodta el, a gladiátor bigájába fogott két nehéz lovat hígastul elhúzta helyéből, de a törpe bohóc ujjáérintésére orra bukott. A közönség ámult és ujjongott. Egy este megint meg akarta várni Adát, hogy elbeszélgessen vele Hamburgról, a szüleiről, a régi jó időkről. Már uccai ruhában volt. Be akart kopogni a leány öltözőjébe, de hangokat hallott bentről: — Ne ostobáskodjél, Ada... Kislány ... Ennek semmi értelme... Fütyülök a polgári morálra, maga az enyém lesz! Enyémnek kell lennie... Tetszik nekem és ezt már százszor megmondtam magának... Naa, kicsikém... Nézd, olyan toalettet választhatsz magadnak, amilyet akarsz... — Takarodjék, mert kiáltok! — Hát azt is lehet... de ennek semmi értelme sincs drágám... Itt azt már megszokták... Ez cirkusz... és ha nem tudnád, én vagyok az igazgatója! A leány kiáltott és erre a kiáltásra megreccsent az öltöző gyenge ajtaja, Nicola, mint valami tigris, úgy vetette magát az igazgatóra és egy pillanat alatt a földre teperte. Ada kirohant, és előkiáltotta a szolgákat, de mire az igazgatót kiszabadították Nicola kezéből, már nem volt lélek benne. A kollégák, a szolgák, a kocsisok összecsődültek. Hangos zsivaj kerekedett. Nicola nem látta, nem hallotta őket. Fáradtan támaszkodott a kopár deszkafalnak, karja ernyedten lógott le s az arcát valami szörnyű kin torzította el. Az ügyeletes rendőrtiszt átfurakodott a bámészkodókon és szinte megdöbbent a gyilkos arcától. — Ki ez az ember? Idevaló? — kérdezte az istállómestertől. — A bohóc... Nicola... Nem tetszik ismerni? .—Ez... Nicola? Ezen a rémen mulattunk annyit? Zavartan csóválta a fejét, némi rendet teremtett, aztán Nicolához fordult: — Miért ölte meg az igazgatót? Feleljen őszintén... Nicolo csak a megismételt kérdésre nézett föl. — Négyszemközt... kapitány úr, megmondhatom: erőszakoskodott a kisasszonnyal... — Na, és? — A kisasszony az én leányom, — nyögte ki nehezen és könnyen, kicsordult. ' --------Még huszon hétig lehet pályásul az ingyenes hajósjegyve rához három hétre, július 26-án véglegesen lezárul az első gyűjtési verseny, tehát most már csak rövid bár és elég idő áll rendelkezésre, hogy ön is részt vehessen abban és új előfizetők szerzésével erősítse kedvelt Természetesen nem változott a gyűjtési akció eredeti feltétele abban a tekintetben sem, hogy mindenki, aki munkájával részt vesz az előfizetés gyűjtő akciónkban, könyvjutalmat kap és pedig növekvő arányban az új előfizetők számához és az előfizetés tartamáho viszonyítva, éspedig minden negyedéves előfizető újságját, a délamerikai “Magyarság” ot, egyben pedig esetleg kegyeltje lehessen a Sorsnak és elnyerhesse a nagyértékű jutalmat, az ingyenes hajójegyet. Az ingyenes hajójegy szól Buenos (illetve Montevideo) hajóállomásától bármely magyarországi, vagy utódállambeli vasúti állomásig, vagy bármely magyarországi, vagy utódállambeli városból Buenos Airesbe (illetve Montevideoba) III. osztályon. A hajójegy nyertese tehát TELJESEN DÍJMENTESEN hazautazhatik, vagy kihozathatja bármelyik hozzátartozóját. után 1, minden féléves előfizető után 3 és minden egészéves előfizető után 8 regényt kap a könyvosztályunk által hirdetett olcsó sorozatokból — tetszés szerint kiválogatva. Új előfizetőknek tekintjük azokat, akik még nem voltak előfizetők, vagy bár előfizetők voltak, de előfizetésük 3 hónapnál régebb idő óta lejárt és valamilyen oknál fogva nem újították meg. Minden előfizető szerezzen újabb előfizetőket! — Mert a délamerikai “MAGYARSÁG” a “mi újságunk”, — mindenki lapja, amit becsületes magyarok írnak — magyarokról — magyaroknak! nehézségeit és látom benne a munkás jószándékot: egy centavos nélkül is földhöz segítem, oly feltételeket szerzek, hogy a föld hozadékából kifizetheti a vételárat. De aki nem akar dolgozni, azt én is, meg a többi telepes társaim is nyugodt lélekkel hagyják bizonytalan sorsára. — Körülöttünk 92 léten dolgoznak lengyel telepesek, a sok gyereken kívül egynek sem volt semmije: ma vetekedik a vagyonuk a mieinkével. Elszorult a szívünk, hogy mindenfajta náció oly szépen boldogul, csak a magyar van tele panasszal!... Megkérdeztük ,hogy nem-e érintette súlyosan a magyar telepeseket az, hogy az idén a yerba-nak, a legfőbb missionesi terméknek az ára esett, amire Tompos György büszkén jelentette ki, hogy a missionesi telepesek, sem a magyarok, sem az idegenek, nem kértek és sohasem is fognak segítséget kérni a kormánytól, mint tették a búzatermelők, mert a gerba akkor is megfizeti a munkát és fáradtságot, ha a mai alacsony árat kell érte elfogadni. Jóleső örömmel hallgattuk végig egy magyar telepes ily büszke és bizakodó nyilatkozatait, mert — sajnos — eddig csaknem minden magyar panaszszal volt teli. S ezért el kell hinnünk, ami minden corpusi levélből, nyilatkozatból stb. felénk cseng: rosszul teszik a magyarok, hogy ép ezt a helyet kerülik el. — Mert — íme — ott lehet a legszebben boldogulni. Csak épen dolgozni kell! Hát ez talán csak nem lehet akadály a magyar boldogulásban?!... Újdonságok 100 Magyar Nóta Kóta, magyar és német szöveggel 6.— Genius Kis Lexikona 800 képpel és 64 nai melléklettel (kötve) 10 — Szakácskönyvek Nagy Házi Cukrászat. Irta: Kugler Géza. I. rész: Cukrászat II. rész: Tészták könyve III.rész: Befőzések könyve IV. rész: Italok és fagylaltok 200 képpel is— Gyakorlati nagy budapesti szakácskönyv. Irta Kugler Géza. Hires magyar és francia szakácsművészet vényei évei 8.— Hegyesi József: Előételek 100 Álmoskönyvek Nagy álmoskönyv. Függelékül: Csízió vagyis minden jóslás tudománya ?.Nagy álmoskönyv és ezer jó tanács 1.— Szerelmi levelező Szivek Tolmácsa 3.50 Legújabb, Hölgyek Titkára: Házi tanácsadó és levelező minden rangú és rendű nők számára 2.— Magyar toasztok könyve, vagyis születésnapi, névnapi eljegyzési, menyegzői stb. felköszöntök 1.4. Az eljegyzéstől az esküvőig 3.— A társalgás és udvarlás könyve _ 2.50 Házastársak tanácsadója .80 Kézimunkakincsek könyve 147 kézimunka képpel és egy kézimunkaivvel 2.50 3