Délamerikai Magyarság, 1932. október-december (4. évfolyam, 425-467. szám)

1932-10-01 / 425. szám

1932. október h­ó I Pánamerikai „Magyarság” Abból a magyar zsentriből iió amely inkább hasonlít történetében az angol ’­­sentrihez, amellyel a ne­ve is rokon, mint porosz junker,ég­hez. tíz az osztály nem volt soha az uralkodó szolgája és sokszor i­gy hasznára volt a közösségnek. Born­é szakadtak ki a magyar jobbágy­oi­­­szabaditól és soraiból­­származtak — azok, akik­ megteremtették a magyar kultúrát. Értékes fajta ez, amelynek sok hibája között a legnagyobb, hogy évszázadokon keresztül nem törődött a maga érdekeivel. Ez a hibája nincs meg Gömbös Gyulának, aki bár a Dr­sentriből való és bár a fiatalságát a császár kabát­jában élte le, a praktikumok embere. A magyar közéletben a legreálisabb és akarások vezetik. Cselekvéseiben nem korlátozza az a romantikus al­truizmus, amely az egyetlen ma élő nagy magyart, gróf Apponyi Albertet kizárta az aktív politikából, hogy csodálatos kvalitásai európai politi­kai vezérférfiúvá tegyék meg. Göm­bös k. u. k. vezérkari tiszt volt, an­nak a nagyon előkelő és nagyon kép­zett testületnek a tagja, amelynek legfőbb törvénye az avancement volt. Ez érzik meg Gömbösön, a politiku­son . Előre akar jutni. Nagy kvalitásait érvényesíteni akarja. Ehhez, joga van, mert a tehetség a legnagyobb jog. És azt még az ellenségei se tagadják meg, pedig sok ellensége van, hogy kivételesen tehetséges, talán zseniá­lis politikus. Vannak politikai elgondolásai s Szeret hosszútávra is tervezni. A tet­teiben megint a régi vezérkari tiszt isszik meg, aki tudja az erőket lemér­ni. Mindenesetre jellemző, hogy az új magyar politikában Gömbös Gyu­la vol­t az első, aki felvetette a jugosz­­láv-magyar szorosabb együttműködés gondolatait. Tisztán a praktikumok alapján, a kölcsönös érdekközösségek alapján. Gömbös nem romantikus,­­csak a beszédeiben szereti a romantikát. *— Mert jó szónok, a magyar politikában elengedhetetlen feltétele az érvénye­sülésnek és mert a romantikus neki­lendülések nagyszerű takarói igazi «áljainak. Nem szereti ha ismerik céljait éá, azért csak kényszerbaeg to­rnás­ztotta' politikai barátai' frannaji.­­ifivel nincsenek, de a tömegben yap* Wák rajongói. Gömbös­örös ember. Az ideálja fut kés .politikája. 'A. tömeg cseren m Bids embereket. A tömegben !»*»­­Vr-v yfút salami femm'wf. Js­zerei meg'­­MirslífaS h boiSeir. ka -ember .$«› Gömbös bizonyára jó katona volt, mert tud parancsolni. Félnek töte. Politikai előretörésének a titka az a félelem, amely elötte ja*. Az már a politikai ügyesség dolga, hogy ezt a félelem jól ki tudja használná. A pub­likál ügyesség netovábbja pedig az, ahogy a félelmet n­eg 'tu­lt is nyézni. Esztendőkig riaszgatn­ak Gömbös nevével a magyar politi­k A*, és égül számitásba kellett venni a középeu­­rópai kalkulációknál is. Gombos for­ma szerint a magyar politikában*, még semmit sem ért el, ak­it már felügyelt rá a nemzet kin sajtó. Mi mindent nem írtak róla, kára ycsiná­­■p lesz, ő lesz a magyar , éle Mus­solinié, diktátor lesz. Kiszé gúnyo­san a magyar Napóleonnak nézték és nem egészen nyugodtan nézték, hogy mikor is fogja megcsinálni a maga l.iiiiuairc 18-át. Hát nem csinálta i’.. Meglepő •V ny.,i illatai gurcinam'mtéles politi­kus lett. Bizonyára alapos taktikai számvetések után. Úgy számította ki, hogy miniszterré kell lennie. Bethlen távozása után talán miniszerelnök is akart lenni. De ez nem sikerült. Akkor nem elkerült Gömbösnél ez ak­kor azt jelentette hogy egyszer majd sikerülnie kell. Nagyon szívós ember. A legszívósabb valamennyi európai politikus között és külön előnye, hogy nem terhelik elvi megmerevedenégek És­ei vannak, de bajlttani tudja őket. A maga tervei és a maga elgondo­lásai szerint. Tulajdonté­v­ei a jövő politikai ideálja. A pr­­.Glitin po­litikusa. Bill,.,,. v‚,.., »‚(» M ««krirt a­nilina COLIBRI­S - f­i­­ L­Ó­H­A­N­T k­HÍ. CONFIANZA .................................................... .—*■—— Vízsugárral oszla­tták szét a szenátus előtt tüntető tömeget A tüntetők a kereskedelmi törvény megszavazását követelték Buenos Aires, szept 30 Pénteken este a Congreso épületé­nek a calle Victoria felöli oldalán, a Szenátus bejárata előtt kisebb csopor­tok alakultak, melyekhez azonban mind többen csatlakoztak, úgy, hogy mire a Szenátusban szolgálatot telje­sítő rendőr figyelmessé­ lett a szokat­lan gyülekezésre, már jelentékeny tö­meg verődött össze. Miután azonban a csoportokra sza­kadozott tömeg csendben volt éss egy­általában nem tanúsított olyan maga­tartást,a­­mely rendőrségi beavatkozást indokolttá tett volna, a rendőr sem zavarta meg a gyülekezést, ellenben a Kongreszo rendőrfőnökének jelentést tett. Mire a rendőrfőnök két rendőrrel az­­ uccára ment, hogy a gyülekezés cél­­j­­áról tudomást szerezzen, a tömeg már megváltoztatta magatartását és éles kifakadásokkal bélyegezte meg­­ az ülésező Szenátus munkáját , majd a Kamarától már elfogadott ke­reskedelmi törvény szentesítését köve­telte. A rendőrfőnök ekkor szétosztásra szólította fel a tömeget, mely azonban nem vette tudomásul­ a felszólítást,­­ sőt még hangosabb tüntetésbe kezdett. Miután pedig a rendőrfőnök a ren­delkezésére álló két rendőrével, tehe­tetlen volt a többszáz főnyi tömeggel szemben, egy tűzoltókülönítmény ki­­vezény­lését kérte. Szinte pillanatok alatt meg is érke­zett a tűzoltókülönítmény és miután a tüntetők még ekkor sem voltak haj­landók a Kongreszo épülete elöl elvo­nulni, a calle Victoria és Entre Rios sarkán felszereltek egy hatalmas vízcsapot , és vastag vízsugarat lövettek a tö­meg közé. A víz meg is tette hatását, mert per­cek alatt teljesen kiürült a Kongre­szo előtti utcaszakasz. A4444 A4444444444444 A4AA44 A** Tudja - e, ...hogy Liu Csungnak mind a két szemében két szembogár volt? A ter­mészet e furcsa szeszélye semmikép sem zavarta. Shansi tartomány kor­mányzója lett s később miniszter is. .­.hogy Ezechiel Eads, aki 1844-ben halt meg New Yorkban, fül nélkül szü­letett? Egyáltalán nem látszott fején a fül nyoma sem, még nyílása sem. De azért hallott, úgy, hogy száját kitá­totta. Rövid lejáratú moratóriumot kívánnak a tönkrejutott argentínai termelők Concordia állásfoglalására erősödőben a gazdaságmentő mozga­lom­­ Október 10-én nagygyűlés lesz Buenos Airesben Buenos Aires, szeptember 30. A súlyos gazdasági bajokkal küzdő b­rgnentinai agr­ártársadalom hely,hi­tének orvoslása érdekében mind tö­megesebb megmozdulások észlelhe­tők az utóbbi időben. Amilyen mér­tékben rosszabbodik a helyzet, ugyan­olyan mértékben kezd tért hódítani a termelők körében az a gondolat, hogy idhnörülni kell egy nagy egységes­és országos szervezetbe, amelynek keretében sikeresen felvehetnék a har­­cot­ a gazdasági krízis ellen.­­ Két­ségen kívül gyökeres reformok és rendszabályok bevezetéséről volna szükség a mai vigasztalan helyzet szanálására, s legelsősorban is a tör­vényhozás illetve a kormányhatalom támogatására. A többféle megindult gazdaságmen­tő akció közül a legjobban szervezett és legimpozánsabb keretek között megindított az Entre Rios provincia­­beli Concordián bontakozott ki né­hány héttel ezelőtt.­. Ennek a termé­szetben gazdag, kitűnő földjeiről Pi­res és régebben szilárd gazdasági ta­lajon nyugvó porvineiának gyűlt m­eg talán legjobban a baja az általános gazdasági krízissel, s így érthető, hogy itt talált legkedvezőbb talaj­a az a gazdaságmentő mozgalom, ame­lyet hivatalosan „Comission pro Dc­­ien­sa de la Economía Nacional’-nak neveztek el, illetve erre a szervezetre bízták a további országos akció élet­­rekeltését. A védelmi akció vezető­sége részletesen megállapította már követendő magatartását és aktivitá­sának irányát, amely elsősorban arra terjed ki, hogy kedvező véleményre hangolja az iletékes kormányköröket. ? Legelső és legsürgősebb követelései között szerepel egy rövidebb lejárat belföldi m­oratórium elrendelése, a­­melynek révén enyhíteni lehetne az agrártels­adelem nyomasztó terhein, ezernyi gazdálkodót megmentene a­ különben gyorsan bekövetkező teljes gazdasági csődtől. Az említett congordiai gazdaság­­védelmi tömörülés égisze alatt jövő hónap 10-én Buenos Airesben nagy­gyűlést tartanak, amelyen részt ves­z­­t­ek majd Entre Rios provincia va­lamennyi departamentóján­ak kikül­döttei. A naggyűlés tárgysorozatán­a­k többek között a következő nagyfon­­tosságú problémák megvitatása fog szerepelni: A külföldre szóló készpénzfizetések beszüntetése; belföldi rövid lejáratú moratórium, amely lehetővé tenné az egyéb megteendő intézkedések révén várható eredmény kivárását; végül pedig Dr. Villafane, ismert, jaltai po­litikus és szenátor azon javaslatának elfogadása, mely a jelzálogköl­­­én­ből vények ki­bocsá­jtási és konvertál­­lási módjának megváltoztatására vo­­ntt­kozik. AXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^ X X x ■ X MA, SZOMBATON este nyílik meg újonnan átalakítva az ^ ffX X X X X X X X X X X X X XX X XIX. Aranyit juság” CORRIENTES 431 sz. a. illllllllillllllllllllllllllillllllllliMlllllllllilllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllltllllllllllltllllllll a “LA TROYKA” orosz zenekar és a “VITYEZ” orosz doni kozák énekkar szereplésével Orosz szakács! Orosz konyha! Orosz italok! Rendes, polgári árak!! X X X X X X X X X X X X X X X X X X X ■■■■■WM Rádiósok könyve. A rádió elméleti és­­gyakorlati ismertetése 373 ábrával. Irta Molnár és Jovitza. Ara­di pesó — Kap!­utó a Magyarságnál.

Next