Délamerikai Magyarság, 1940. október-december (11. évfolyam, 1642-1679. szám)
1940-10-01 / 1642. szám
2 1^3 a 2 ES 3 BY szféráikat pontosan meghatározzák s ezzel előreviszik, szolgálják a tartós világbékét. Természetesnek tartják, hogy a szerződés ötödik pontjában fentartják a Szovjettel kötött egyezmények státusát s nagy érdeklődéssel várják az Unió állásfoglalását. Ribbentrop felszólítását a résztvenni szándékozók csatlakozására, itt úgy kommentálják, hogy Magyarország már évekkel ezelőtt kifejezte a tengelypolitikához való hozzáidomulását, amidőlt a legszorosabb barátságra lépett Német-és Olaszországgal. Magyarország már régen együtthalad a tengely külpolitikájával. Összefoglalva, megjegyzik, hogy a hármas koalíció különösen fontos a háború miatt, mert azt csak a nagyhatalmak, illetve a nagyhatalmak koalíciója dönti el. A kis- és középállamok abban reménykedhetnek, hogy a koalíció lényegesen közelebb hozza a békét, mert vele szembe szállni Lehetetlen.” HAZAI LEGELEK Közel huszonötezer magyar rekedt idegenben, ahol a nagy háború dúl A fővárosban a Géza-utca 4. szám alatti házban székel a Magyarok Világszövetsége, amely a szélrózsa minden irányában szétszórt magyarok nyilvántartó és istápoló szerve. Itt tudják, hogy a világ legeldugottabb részében is hány magyar él és mivel keresi meg a kenyerét. Amióta a nagy háború a nyugati fronton megindult, jelentősen megsokszorozódott ennek a hivatalnak a munkája és sokezren érdeklődnek naponként főleg Belgiumban, Hollandiában és Franciaországban rekedt hozzátartozóik felől. Báró Perényi Zsigmond elnök, vitéz levelei Kozma Miklós társelnök, Nagy Károly ügyvezető elnökkel együtt állandóan a legnagyobb odaadással segítenek azokon, akik a szövetség közbenjárását kérik. • Belgiumból és Hollandiából nemrég érkezett haza több magyar leány, akik, mint háztartási alkalmazottak voltak hosszabb ideig külföldön; őket a megszálló német hatóságok segítették haza. Ugyancsak hazasegítettek a német parancsnokságok egy hollandiai magyar vendéglőst is, ki teljes vendéglős berendezését magával hozhatta. — Hollandiában egyébként — mondja Nagy Károly elnök — nyilvántartásunk szerint 1200 magyar él. Arról nem tudunk, hogy itt magyarok életüket vesztették volna. Belgiumban némileg más a helyzet. Brüsszel, Antwerpen, Lüttich, Lőven, Namur Gent és Limburg vidékén mintegy 8000, főleg bányamunkás magyaréi. Dr. Szabó András katolikus lelkész, Kuttner Erzsébet és Miklós Mária miszsziós nővérek rendszeresen beszámoltak egy ideig az ottani magyarok helyzetéről. Ezek a beszámolók kivétel nélkül arról szóltak, hogy bár a magyar munkásság távol tartja magát minden ellenséges mozgalomtól, mégis egyre nehezebb lett a helyzetük. Volt olyan eset, mikor a hadiüzemmé nyilvánított munkahelyekről betegségük miatt távol maradt magyar munkásokat az ágyból rántották ki és azonnal megindították ellenük az internálási eljárást. Ezeknek a sorsuk teljesen ismeretlen. Legerősebb szervezetünk a franciaországi. A párizsi Magyar Önsegélyző Egyesület kétemeletes székháza a XV. kerületi Square de Vergennes 9 alatt van, ahol 15.000 magyart tartanak nyilván. Az egyesület 1864-ben alakult és az első tagok soraiban Munkácsy Mihály és Zichy Mihály gróf is helyet foglalt. Észak-Franciaországban Lille, Roubaix és Lens bányavidékén, Dél-Franciaországban Grenobleban, Lyonban és St. Etienne-ben élnek nagyobb tömegekben magyarok. Grenobleban külön városrész van, ahol csak magyarok laknak. Ezek főleg selyemgyári munkások és munkás lányok Sárvár, Gerenc környékéről, bányászok Tokod, Tatabánya és Pécs vidékéről. Az ő gondozójuk Uhl Antal lillei, Szokolyi Alajos brenoblei lelkészek, továbbá Kozma Ferenc püspöki tanácsos és Kulifai Imre református lelkész, párisi lakosok — mondja elgondolkozva Nagy Károly elnök. Hozzávetőlegesen huszonötezer magyar él ma a hadműveleti területen és annak közvetlen közelében. EL GITANO : ■ • 1. cukrászda/ kávéház és étterem 6. Pellegrini 525 u. X. 15-0902 .Délamerika 1940. október hó 1 Bevehetetlen-e Gibraltár erődítménye? Londonból írják: Amióta Franco magának követelgeti Gibraltárt és amióta német, olasz és francia repülők jelennek meg Gibraltár sziklái felett, a világsajtó sokat foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy váljon a gibraltári erőd ellen fog-e állhatni a modern hadászati módszerekkel vezetett támadásnak és a repülőknek. Két kiváló tábornok, Sir Edmund Ironside és Sir Alexander Godley, akik mindketten hajdan Gibraltár parancsnokai voltak, ismételten megmagyarázták hogy — nézetük szerint — miért nincs ok az aggodalomra. Azt állítják, hogy Gibraltárt nem lehet sikeresen megtámadni sem a tengerről, sem a szárazföld felől. A levegőből szintén nem fenyeget veszély. Gibraltár állítólagos sérthetetlenségét a természet különös játékának köszönheti: a meredek sziklák, a tenger, sőt az éghajlat összejátszásának is, mivelhogy az ellenséges repülők munkáját veszélyes légáramlatok nehezítik meg. Gibraltár apró kis félsziget, csak három mérföld hosszú és csak egy mérföld széles s a szárazfölddel csak egy keskeny földszoros köti össze. A gibraltári “szikla” függőlegesen emelkedik a tenger színétől több, mint 400 méter magasságba, oly természetes erődöt képezve, amelyet ellenséges repülőbomba csak akkor találhatna el, ha a repülők a sziklán elhelyezett légvédelmi ütegek gránátzáporába egyenesen belerohannának. A földszorost magát félelmetes erődítmények zárják el, két oldalról pedig, a Földközi-tenger és a gibraltári öböl felől a brit hadihajók tüze védi. Igaz, hogy a németek szemben, az afrikai Ceuta városnál, spanyol Marokkóban nagyobb ütegeket állítottak fel, de ezekkel egyrészt a gibraltári nehéz ágyúk néznek farkasszemet, másrészt pedig még akkor sem tudnának nagyobb kárt okozni, ha a spanyol szárazföldön elhelyezett ütegekkel egyszerre tüzelnének. Gibraltár ugyanis a szikla belsejében épült város, mélyen a hegyoldalba vésett végtelen alagutakkal, földalatti termekkel és laktanyákkal, amelyekbe az egész lakosság, valamint mérhetetlen mennyiség ígű muníció és élelmiszerkészletek térnek el. A brit kormány nagyon is jól tudta, milyen veszély fenyegethetné Gibraltárt és ezért hónapok óta állandóan tovább tökéletesítette a gibraltári erődítményeket. A nőket és gyermekeket már rég elszállították és mindössze csak 15.400 ember maradt a városban a nagyszabású védőrségen kívül. Oly hatalmas a légvédelmi fegyverzet, hogy az ellenség ezideig csak szédületes magasságban merte átrepülni a “Sziklát”, ami lehetetlenné tette a pontos célzást. A kis félsziget viszont oly csekély célpontot képez, hogy a bombák legnagyobbrészt a tengerbe hullanak. A sziklába vésett mély erődítmények titkát nem ismeri persze senki, de egy angol újságíró a St. Michael kazamatákról nemrég ezt írta: “Ez a félelmetes fellegvár és a benne elhelyezett mérhetetlen hadianyag, teljesen meggyőzi az embert Gibraltár bevehetetlenségéről.” A St. Michael kazamata pedig a védőmunkálatok végtelen láncának csak egyetlenegy szeme. Bevásárlásainál, vagy megrendeléseinél, hivatkozzék MINDIG arra, hogy az illető kereskedő, vagy iparos cégét a “ Magyarság” hirdetéséből ismerte meg, vagy az emlékeztette mostani rendelése, illetve vásárlása alkalmából is. Rizses és véres hurkák Házilag készített fris kolbász, disznó sajt és kocsonya TÖMÖTT LIBÁK és KACSÁK, LIBA-APRÓLÉK. Nagy választék belföldi (Rio Negroi) borokban MOKRANY-nál Lavalle 370 U. T. 31 Retiro 2573 JUB 's műr éiszakamerikai is készül a háborúra:egy New York melletti arzenálban készült felvétel mutatja, mily hatalmas ágyukat készítenek benne