Délamerikai Magyarság, 1943. január-március (15. évfolyam, 1986-2022. szám)
1943-01-02 / 1986. szám
2 - ik oldal DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG , Péntek, 1943. január hó 1 Miért vagyunk ilyen kevesen? — Válasz egy kérdésre — ön egy társaságban arról vitatkozott, hogy a Szent István idejében élt magyarságnak vannak-e még a mai napig is utódai s ha vannak, mekkorára tehető a fajtiszt, magyarok száma napjainkban? Felhozza az angol példát, amely szerint egyes angol családok még a jó Alfréd királyra tudják visszavinni családfájukat s hogy az angol nép, amely Mátyás király korában csak fele annyi lelket számlált, mint a magyarok, a századok folyamán — az angolul beszélő embereket véve számításba — azóta megszázszorozódott. Mi annak az oka, hogy a magyar nép, amely a XV. század végén még mintegy ötmillió lelket számlált, máig sem tudta felvinni többre, mint ennek a kétszeresére? Hát abban igaza van önnek, hogy Mátyás király korában körülbelül kétszer annyi magyar ember élt a földön, mint amennyi angol. Igaza van abban is, hogy 1913-ban magában az angol anyaországban 40 millió — többé-kevésbé fajtiszta — angol élt, Magyarországon ellenben csak kilencmillió ember vallotta magát magyarnak. De ne feledje el, hogy a Mátyás király halála óta lepergett négyszáz esztendő alatt a magyarságot kétszer próbálták kiirtani: először a törökök, mégpedig olyan sikerrel, hogy Budavár visszafoglalása után a magyarság száma egymilliókétszázezerre csökkent, azután a Nagy- Ausztria fanatikusai, akik ezt a maradék magyarságot is el akarták nemetesíteni. Jól jegyezzük meg: Magyarország először a tatárok, aztán a törökök ellen védte Európát s eközben kizárólag csak a színtiszta magyarság vérzett el, nem pedig a nemzetiségek, mert ezek a négyszáz éves tragédia alatt a Mátyás korabeli harminc százalékról a szatmári békéig (1711) hetvenegy százalékra szaporodtak. A magyarság Mátyás király óta az első világháborúig ötmillióról 9 millióra szaporodott, a nemzetiségek kétmillióról szaporodtak kilencmillióra. (Így fest az a tüzzel-vassal történt magyarosítás s igy fest az ezeréves igazságtalanság.) A II. században Mátyás király 70 százaléknyi magyarsága harminc százalékra csökkent s ez Magyarország sorsát megpecsételte. A 18. század alatt valamivel pótolni kellett a török háborúk alatt lecsökkentett lakosságot. E célból ki kellett nyitni az ország kapuit településeknek és bevándorlásoknak. A törökök után csak homok maradt meg Magyarországon. Egész vidékek teljesen elnéptelenedtek. Leszerelt katonák hazátlanul kóboroltak az Alföldön és a dunántúli vidékeken. Magyarország népessége egymillió hétszázhetvenezer, Erdélyé nyolcszázezer főt tett ki. Ebből mindöszsze alig több, mint egymilió magyar! Az utazó Bécstől Belgrádig négyszáz mérföldön keresztül csupa pusztaságon utazik. Savoyai Eugen nem nagyon túlzott, amikor azt írta, hogy Buda és Eszék között egyetlen házat sem lehetett találni. Király és főurak pedig ahelyett, hogy az elnéptelenedett területeket magyar harcosoknak és koldusbotra juttatott városi polgároknak adták volna, német és rác telepeket létesítettek, megalakították a te************************ -HIRDESSEN- a .D. Magyarságában □□ □□ rpnnnnnnonnnnnnnnnnonnnnnnnnnnnnnnnnannnncinnnnannnaonnnnoannnnnnnnnnnnnCv BB □□ □D □□ □□ □□ □□ □□ □□ no □□ □□ na □□ □□ □□ DD □□ □□ na □o □□ □□ □□ □□ □□ □□ □□ □□ □□ □□ DD □D □□ □a □□ □□ Boldog uj évet az “EL és a kíván az egész magyar kolóniának GITANO” “VIOLIN” kávéház BAR tulajdonosa Horváth Sándor Buenos Aires — CARLOS PELLEGRINI 525 531 U. T. 35 0902 ^□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□annnnnnnnnnDncrinnnoannnnnDnnnonnnononnnnoDnnnnDncSn ^□□□□□□□□□□□ooannnnnnnnnnonnnnnDüQncannDonDDODaonnoDnnnDoaDnnnnnonoDnooDi;' mesi bánságot. Mária Terézia svábokon kívül francia, spanyol és bolgár jövevényeket költöztetett be, a románok és rácok lepik el a Bánságot és Bihart, görögök, zsidók, tótok a városokat, úgyhogy az országban a magyarság hamarosan kisebbséggé olvadt le az idegenekkel szemben. Ehhez járult, hogy ez alatt a száz év alatt a magyarságot is csak mint egy korlátolt szuverenitású nemzetiséget kezelték, sőt mint a legveszedelmesebb és legéletképtelenebb nemzetiséget, el akarták németesíteni, akkor, amikor tót, román, szerb a bécsi centralisztikus köröknek nemcsak türelmességét, de egyenesen jóindulatát és tüntető kedvezéseit életet. Külön sötét nemzeti tragikum, hogy ezen az állapoton a 18. század végén keletkezett liberális ■ atmoszféra a magyar államnyelvnek a latin helyébe való beiktatásával nemhogy javított volna, hanem még rontott. Ha a 18. század alatt nem lehetett szó magyarosításról az osztrák-német állameszme miatt, — az alkotmány helyreállítása után a nemzetiségek már olyan nagyfokú faji öntudat birtokában voltak, — hogy nem lehetett magyarosítani belső okok miatt. Ezért vagyunk mi magyarok olyan kevesen. Az angol tengerészet jövendő tisztjeinek oktatásához újabban felhasználják azokat a filmeket is, amelyeket gyakorlatozás közben készítenek, hogy így a kadétok mindent tudjanak, mielőtt még hajóra kerülnének. Képünkön egy mozifelvevő azt a jelenetet örökíti meg, amikor egy páncélos romboló felszedi horgonyát. Súlyos gazdasági ellentétek Magyarország és Olaszország között Az olaszok „be akarják fagyasztani” a magyar követeléseket is? Buenos Aires, december 31 A svájci Bernből táviratozza a “The New York Times” ottani levelezője az alábbi jelentést: “Az olasz—magyar gazdasági egység, amely a csereforgalom egyenlőségén alapult, súlyos feszültséghez jutott ma, amikor az “Insituto Italiano de Cambios” hivatalos jelentést adott ki, amelyben felhívta az Olaszország területén élő olasz és idegen állampolgárokat, akiknek követeléseik vannak Magyarországon, hogy azokat január 15-ikéig az illetékes hatóságok előtt jelentsék be. A nemzetközi pénzügyi körök véleménye szerint ez az intézkedés előjele annak, hogy blokálni fogják (vagyis “befagyasztják”) a magyar követeléseket Olaszországban, nyilván azzal a szándékkal, hogy felhasználják ezeket arra, hogy “megakadályozzák, hogy a magyarok felmondhassák a legutóbb kötött megállapodásokat, amelyek különösen kedvező feltételeket biztosítottak Olaszország részére.” Bevatott diplomáciai körök véleménye szerint Magyarország helyzete most a következő: A régebben — folyó év január és február hónapokban — kötött szerződések alapján az olasz kormány kötelezte magát, hogy bizonyos mennyiségű lábasjószág leszállítása ellenében egy megállapított menynyiségű hadianyagot szolgáltat ki a magyar kormánynak. Ezek a szállítások igen késedelmesen történtek s amikor emiatt a magyar kormány tiltakozását jelentette be, Rómában azt a választ adták, hogy “a szállítási viszonyok igen nehezek” továbbá azt, hogy “bizonyos — Magyarország részére szánt — mennyiséget át kellett adniok a németeknek az orosz fronton.” Az igazi ok, ami megakadályozza Olaszországot, hogy vállalt kötelezettségeit teljesítse, valószínüleg az, hogy Németország nem teljesítette szén- és vas-szállításait, amelyekből már eddig is mintegy 50 százalékkal adós s a szállítások még mindig jobban késnek. A magyar tiltakozás és a római válasz után, valamint az olasz kormánynak Berlinbe intézett jelentése következtében Er. Funk német gazdasági miniszter elküldötte legfőbb “tárgyalóját”, a híres Dr. Claudiust ezelőtt 10 nappal Budapestre, hogy ott tisztázza a helyzetet. Azóta Dr. Codius többször repült át Budapestről Rómába és vissza, azonban a mai események tanúsága szerint igen kevés eredménnyel. A nemzetközi pénzügyi körök rendkívüli figyelemmel kísérik az események fejleményeit, miután egyre több jel mutat arra, hogy a “tengely” ki nem egyensúlyozott gazdasági gépezete a közeljövőben összeomolhatik.” A kádi aranykulcsa Van egy aranykulcs, mondja egy régi keleti mese, amellyel minden ajtót fel lehet nyitni. Csak hármat nem: az igazság, a mennybolt és a pokol kapuját. Volt azonban — ugyancsak a mese szerint — egy kádi, aki kinyitotta az igazság templomát, ha a jogkereső fél aranykulcsot hozott. Hivői incselkedtek vele, hogy ilyen csalafintaságokkal nem kerülhet a mennyországba. — Minden második kulcsot — felelte a ravasz kádi .— Odaadom a paradicsom temploma bölcs papjának, aki belőle a mennyországba való kulcsot kovácsol nekem. — Akkor ő is huncut — mondották a hívők — és maga sem fog a paradicsomba juni. — Nem törődik ő ezzel — szólt a kádi felvilágosítása — mert félretesz minden harmadik kulcsot, ebből lesz a pokol kapujába illő kulcs. — Hát oda igyekszik? — kérdezték az együgyű hívők. — Nem — mosolygott a bölcs kádi — de ha mégis oda kerülne, hát gondoskodni akar róla, hogy ki is juthasson belőle. SIR NEVILLE HENDERSON Anglia legutolsó követe a német kormány előtt, 64 éves korában Londonban meghalt. — Az elhunyt volt a híres “müncheni egyezmény” egyik előkészítője és ő adta át az angol hadüzenetet is. — Régebben argentínai angol nagykövet volt, a háború óta pedig ezredesi rangban szolgált a szigetvédelmi csapatokban “-****•* Újévi ajánlatok: Momo- ]4 U() rókák $ IT.1/U Selyem- ^ P ruhák $ Kosztümök $ 25. Nyári Ott kabát $ 44ca 90 kabát $ £'*7* ®'“- e 24. koppeny $ (urak és hölgyek részére) 31urok $ 5.90 Modelek erős hölgyeknek Mérték utáni osztály KALAPOK Portlé- ruhák ¡LAVALLE sarok) 3-ik EMELET 5. — U. T. 31—1981«