Délamerikai Magyarság, 1945. július-szeptember (17. évfolyam, 2366-2404. szám)

1945-07-03 / 2366. szám

Kedd, 1945. július hó 3. DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG 3 - ik oldal ofoxMEnmAf -HUNGAROS DE SUDAM ERICA* Organo de la Colectividad Húngara en la América del Sud 2 LAVALI.K 101 — u. r. 31—281» — Casilla Como 1483 Director-propietario: RODOLFO FARAGÖ _____ EDITORIAL Disminución del intercambio comercial El reci.ute informe producido j' r el Consejo Nacional de Esta­dísticas da cuenta, de que el valor efectivo del intercambio comercial argentino, en los primeros cinco meses del corriente año, alcanzó a 1153 millones de pesos, contra 1365 millones en el mismo período de 1944, lo que representa un des­censo del 15.5 por ciento. Tanto en las importaciones co­mo en las exportaciones las ac­tividades fueron menores, no ob. stante el intercambio en los pri­meros cinco meses de 1945 acusó un saldo positivo de 375 millones de pesos. Entre los renglor.es 'e exporta­ción donde más se advirtió la di­simulación de salida, se destacaron las carnes, cueros, lanas, produc­tos de lechería, harina, trigo y productos de la minería. A külkereskedelmi forgalom csökkenése Az országos statisztikai igazga­­tóság legutóbbi jelentése azt közli, hogy az argentínai külkereskede­lem forgalmának tényleges értéke a folyó év első öt hónapjában 1153 millió pesót ért el, szemben az 1944-ik év ugyanazon időszaká­nak 1365 trilliójával, ami egy 15,5 százaléko­s csökkenést jelent. Úgy a behozatali, mint kiviteli tevékenység kisebb volt, azonban ennek dacára az 1945. év eső öt hónapja 375 millió pesónyi egyen­­leget mutat fel javunkra. Azok az árucikkek, amelyeknek kivitelében legjelentősebb volt a csökkenés, első helyen állottak a húsfélék, azután a bőrök, gyapjú, tejtermékek, liszt, buzi és ásványi termékek. Délutáni uitfúA. Egész éjjel teához és mulatni és r**o­ vacsorázni Cocktailhez • HlUJiv * zene és OLEVSKY suiPACNA •­­ V. 7. SS -­S'OJ énekszó hegedül mellett A Vatikán és Szovjet diplomáciai viszonyba lép? Buenos Aires, julius 2 XII. Fiús pápa 20 perces magán­kihallgatáson fogadta az United Press egyik tudósítóját s igen me­legen érdeklődött nála a nemzetkö­zi helyzetről és a san franciscoi kon­ferenciáról. A Pápa ‘‘félhivatalosan” nagy elismeréssel nyilatkozott a konfe­rencia nemes törekvéseiről s ami­kor a tudósító felvetette azt a kér­­dést ,hogy milyen lesz a viszony a Szentszék s az orosz szovjet között, a Pápa azt mondotta, hogy “a Va­tikán elégtétellel látná a diplomá­ciai kapcsolatot a világ bármely ál­lamával.” a?árt*' w *************************************************** IMm*\ GLUCK AMDOR^ A ’"Tizenkettedik óra" egyik jelenete (Tábor Jenő rajza) Tudósítás a 4-ik oldalon. ■....... % '■ Ne feledkezzen meg róla, hogy SZOMBATON JÚLIUS 7-én lesz TEATRO LASALLE az AMZIE és a SZERETET CSOMAG AKCIÓ nagy varieté bálja cangallo 2373 A külföld magyarjaiak kell megmenteni az elszakított három és félmillió magyart! Cubában erdélyi bizottság alakul a felvilágosítás munkájának irányítására Buenos /­ . júliu 3 A Cuba fővárosában, Havanna­­ban megjelenő “Szabad Magyar Szemle” most ideérkezett legutóbb; számában azt olvassuk, hogy ott “Erdélyi komité” alakul. A bizott­ság célja “megvédeni Cubában az erdélyi magyarság létérdekeit.” Ezzel a készülődéssel kapcsolat­ban (amely a Szemle megjelenése és ideérkezése óta bizonyára már meg is valósult), Tamás Ferenc kollégánk, a Szemle szerkesztője “Az igazi Magyarország” c­ím alatt vezércikket irt s abban — többek között — így vélekedik: Bízzunk tehát a demokráciákban és h­igyjük, miszerint a békekonfe­renciáit igazságot fognak szolgáltat­ni az osztrák, szlovák, román és szerb uralom alá terelt szinmagyar tömegekkel szemben! Hisz nem is lehet ez másképen. . . Addig is iparkodjunk a világgal tudatni, hogy nekünk demokrati­kus jogaink vannak, melyek azt célozzák, hogy igazságos népsza­­vazások útján orvosoltassanak azok a határkérdések, amelyekben bíró­nak sem magunkat, sem pedig szomszédainkat el­imerni soha em fogjuk! A döntést csakis maguk az érdekelt k­éptömegek ejthetik meg. Szólunk különösen a tehetősebb külföldi magyarokhoz, kiváltkép az Erdélyből kiüldözött magyarság­hoz és székelységhez. Ha azt akarják, hogy szavuknak súlya legyen, úgy adakozzanak me­g a propaganda-célokra. Néma gyermeknek anyja sem ér­ti a szavát! Ha a magyar propa­ganda kuka marad, míg szomszé­daink propagandája milliós tételek­ben folyik, akkor mi, magyarok, adjunk fel minden reményt! Az amerikai magyarságnak reá kell ébrednie a zord valóságra. A világ még mindig nem tudja, hogy a három és félm­illió tőlünk elcsatolt magyar, — demokratikus módokon — vissza­kívánkozik szülőhazájá­hoz! A becsületes, tisztességes demok­ratikus propaganda nem szégyen! Adakozzunk tehát ezekre a célokra ott, ahol erre mód és alkalom nyí­lik! Semmiből nem lehet más, mint semmi. Ha eredményt akarunk el­ém­, mozognunk kell. Talán még nincsen késő­.. Tamás Ferenc ************* ■Ht**********************************************************­Bobrik volt argentínai követ útja Buenos Airesből Vichyn át a bitófáig... Nevetve beszél Párizsban hal­álraitéléséröl Buenos Aires, junius 28 Magyarország utolsó argentínai követének — boldvai Bobrik Annának — neve még élénken él a m­gyar kolónia em­lékezetében s amikor — ismert körülmények között történt hir­telen — távozása után, hébe hóba ellenőrizhetetlen forrásból sorsának fordulásáról hírek érkeztek, mindig együttérző ér­deklődéssel fogadták azokat. Egyszer az a hír járta, hogy feleségével együtt halálba kergették, másszor, hogy kivégezték s mert akinek halála hí­rét keltt­k, az rendszerintt hosszú életű marad, hát róla is ki­derült, hogy F­él s nemrégen maga adott hírt egy argentínai barátjának arról, hogy Párizsban várta be a szövetségesek felmentő csapatait s azóta — egykori követsége több tagjá­val együtt — a francia főváros közelében “védő őrizet"-ben van. Most egy Párizsban élő jeles magyar újságíró, Mikes Imre kollégánk, a következő érdekes tudósítást közli Bobrik követ franciaországi szerepléséről és a nylas-nazik által történt ha­­lálraítéléséről. “A németek augusztus 27-én fu­­tamodtak meg Vichyből. A követ­kező napon, augusztus 28-án, a ma­gyar kormány franciaországi köve­te levelet intézett a franc­a külügy­miniszterhez. Íme, hír fordításban ez az írás, amely e korszaknak ugyan szerény, de mégis drámai dokumentuma: Miniszter Úr! Miután nincs lehetőségem a kül­földdel kapcsolatot találni, Excel­­lenciádat kérem meg arra, hogy kegyeskedjék a rendelkezésére ál­ló leggyorsabb eszközzel a követ­kező üzenetet eljuttatni őexcellen­ciája, báró Apor Gábor urnak, — Magyarország szentszéki, követé­nek: Apor követ Vatikánváros. A megszálló erők távozásával visszanyervén akciószabadságo­mat és tudomást szerezvén arról a felhívásról, amelyet Excellen­­ciád Róma felszabaditása után intézett a semleges országokban akkreditált magyar miniszterek­hez, kijelentem, hogy Magyaror­szágnak a német elnyomás alól való felszabadítási munkájában Excellenciád rendelkezésére állok. BOBRIK ARNO: Egyben kérem nagyméltóságo­­dat, hogy szíveskedjék a táviratot Apor Gáborén kívül Franciaország ideiglenes kormányának is tudo­mására hozni, valamint a szövet­séges hatalmaknak Franciaország­ban működő katonai és diplomá­ciai szerveit értesíteni fenti dé­­marcheum-ról. Előre is köszönve fáradozását, maradok Nagyméltó­­ságodnak stb. íme a levél, amelyről azt mondot­tuk, hogy drámai dokumentum. Egy öreg diplomatának mindenké­pen megrázó elhatározása a dis­­­szidálás mintegy coriolanusi sze­repét vállalni. De Bobrik Amno nem habozott. A cselekvési szabadság első pillanatában, amikor a germán hód­tóknak még a helye sem hűlt ki Vichyben s a láthatárt még elsö­tétítette a tovarobogó szoldateseka sarka nyomán felverődő porfelleg, vissza­foj­tha­t­a­tlan türel­metlenség­gel foglalta el helyét a tiltakozó és szembeszegülő diplomaták sorában. A franciaországi magyar követ­nek és a horogkeresztes eszmény­világnak a konfliktusa már 1­7 év­vel ezelőtt kezdődött­­ Berlinben. Bobrik Anno, aki ebben az idő­ben kö­vetségi tanácsos volt a né­met fővárosban, egy csomó jelen­tést küldött Budapestre arról a pro­pagandáról, amelyet a nácik foly­tattak Magyarország, illetve az önálló Magyarország ellen. Később, mikor Bobrik Arnót argentínai ma­gyar miniszternek nevezték, ki, a newyorki magyar sajtó is beszámolt az új követ és a buenosairesi nyi­­las­csoportocska ellentéteiről. Em­lékezetes, hogy ennek az óceánon­­túli nyilaskeresztes társaságnak messzire ért a keze; a buenosairesi “testvérek” sugalmazására a buda­pesti ’’testvérek” képviselőházi in­terpellációban támadták Bobrikot, akit erre a Bárdossy-kormány ha­­zarendelt Argent­íából. A vádak — elvégre nyilas vádakról volt szó — alantasak és légbőlkapottak voltak. De az már a korszellemből adódott, hogy Bobrik Arno még­sem foglal­hatta vissza posztját. Régi méltó­ságában, elvben, megerősítették ugyan. De egyébként — még ha okmányszerűleg argentínai minisz­ter is — Buenos Aires helyett Vi­­chybe küldötték ki a magyar érde­kek franciaországi képviseletére. Mindezek után érthető, hogy Bob­rik Arno az első adott p­llanatban a disszidencia útját választotta. De miután személyi sérelmei voltak, csak habozva, hosszas lelki­ismere­­ti mérlegelés után határozta el az őrségváltást. 1944. tavaszán, ami­kor a germán áradat elöntötte Ma­gyarországot, Bobrik még hazauta­zott, hogy feleletet találjon arra a kérdésre, váljon a Sztójay.kabinet képes-e még, vagy sem Magyaror. Dr. WAINER ügyvéd Hivatalos órák: délelőtt 8—12, délután 2—5.30 között Avenida de Mayo 1370 8-ik emelelt 194—197 számú szobák. Telefon 38—4162

Next