Délamerikai Magyarság, 1945. július-szeptember (17. évfolyam, 2366-2404. szám)
1945-07-03 / 2366. szám
Kedd, 1945. július hó 3. DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG 3 - ik oldal ofoxMEnmAf -HUNGAROS DE SUDAM ERICA* Organo de la Colectividad Húngara en la América del Sud 2 LAVALI.K 101 — u. r. 31—281» — Casilla Como 1483 Director-propietario: RODOLFO FARAGÖ _____ EDITORIAL Disminución del intercambio comercial El reci.ute informe producido j' r el Consejo Nacional de Estadísticas da cuenta, de que el valor efectivo del intercambio comercial argentino, en los primeros cinco meses del corriente año, alcanzó a 1153 millones de pesos, contra 1365 millones en el mismo período de 1944, lo que representa un descenso del 15.5 por ciento. Tanto en las importaciones como en las exportaciones las actividades fueron menores, no ob. stante el intercambio en los primeros cinco meses de 1945 acusó un saldo positivo de 375 millones de pesos. Entre los renglor.es 'e exportación donde más se advirtió la disimulación de salida, se destacaron las carnes, cueros, lanas, productos de lechería, harina, trigo y productos de la minería. A külkereskedelmi forgalom csökkenése Az országos statisztikai igazgatóság legutóbbi jelentése azt közli, hogy az argentínai külkereskedelem forgalmának tényleges értéke a folyó év első öt hónapjában 1153 millió pesót ért el, szemben az 1944-ik év ugyanazon időszakának 1365 trilliójával, ami egy 15,5 százalékos csökkenést jelent. Úgy a behozatali, mint kiviteli tevékenység kisebb volt, azonban ennek dacára az 1945. év eső öt hónapja 375 millió pesónyi egyenleget mutat fel javunkra. Azok az árucikkek, amelyeknek kivitelében legjelentősebb volt a csökkenés, első helyen állottak a húsfélék, azután a bőrök, gyapjú, tejtermékek, liszt, buzi és ásványi termékek. Délutáni uitfúA. Egész éjjel teához és mulatni és r**o vacsorázni Cocktailhez • HlUJiv * zene és OLEVSKY suiPACNA • V. 7. SS -S'OJ énekszó hegedül mellett A Vatikán és Szovjet diplomáciai viszonyba lép? Buenos Aires, julius 2 XII. Fiús pápa 20 perces magánkihallgatáson fogadta az United Press egyik tudósítóját s igen melegen érdeklődött nála a nemzetközi helyzetről és a san franciscoi konferenciáról. A Pápa ‘‘félhivatalosan” nagy elismeréssel nyilatkozott a konferencia nemes törekvéseiről s amikor a tudósító felvetette azt a kérdést ,hogy milyen lesz a viszony a Szentszék s az orosz szovjet között, a Pápa azt mondotta, hogy “a Vatikán elégtétellel látná a diplomáciai kapcsolatot a világ bármely államával.” a?árt*' w *************************************************** IMm*\ GLUCK AMDOR^ A ’"Tizenkettedik óra" egyik jelenete (Tábor Jenő rajza) Tudósítás a 4-ik oldalon. ■....... % '■ Ne feledkezzen meg róla, hogy SZOMBATON JÚLIUS 7-én lesz TEATRO LASALLE az AMZIE és a SZERETET CSOMAG AKCIÓ nagy varieté bálja cangallo 2373 A külföld magyarjaiak kell megmenteni az elszakított három és félmillió magyart! Cubában erdélyi bizottság alakul a felvilágosítás munkájának irányítására Buenos / . júliu 3 A Cuba fővárosában, Havannaban megjelenő “Szabad Magyar Szemle” most ideérkezett legutóbb; számában azt olvassuk, hogy ott “Erdélyi komité” alakul. A bizottság célja “megvédeni Cubában az erdélyi magyarság létérdekeit.” Ezzel a készülődéssel kapcsolatban (amely a Szemle megjelenése és ideérkezése óta bizonyára már meg is valósult), Tamás Ferenc kollégánk, a Szemle szerkesztője “Az igazi Magyarország” cím alatt vezércikket irt s abban — többek között — így vélekedik: Bízzunk tehát a demokráciákban és higyjük, miszerint a békekonferenciáit igazságot fognak szolgáltatni az osztrák, szlovák, román és szerb uralom alá terelt szinmagyar tömegekkel szemben! Hisz nem is lehet ez másképen. . . Addig is iparkodjunk a világgal tudatni, hogy nekünk demokratikus jogaink vannak, melyek azt célozzák, hogy igazságos népszavazások útján orvosoltassanak azok a határkérdések, amelyekben bírónak sem magunkat, sem pedig szomszédainkat elimerni soha em fogjuk! A döntést csakis maguk az érdekelt képtömegek ejthetik meg. Szólunk különösen a tehetősebb külföldi magyarokhoz, kiváltkép az Erdélyből kiüldözött magyarsághoz és székelységhez. Ha azt akarják, hogy szavuknak súlya legyen, úgy adakozzanak meg a propaganda-célokra. Néma gyermeknek anyja sem érti a szavát! Ha a magyar propaganda kuka marad, míg szomszédaink propagandája milliós tételekben folyik, akkor mi, magyarok, adjunk fel minden reményt! Az amerikai magyarságnak reá kell ébrednie a zord valóságra. A világ még mindig nem tudja, hogy a három és félmillió tőlünk elcsatolt magyar, — demokratikus módokon — visszakívánkozik szülőhazájához! A becsületes, tisztességes demokratikus propaganda nem szégyen! Adakozzunk tehát ezekre a célokra ott, ahol erre mód és alkalom nyílik! Semmiből nem lehet más, mint semmi. Ha eredményt akarunk elém, mozognunk kell. Talán még nincsen késő.. Tamás Ferenc ************* ■Ht**********************************************************Bobrik volt argentínai követ útja Buenos Airesből Vichyn át a bitófáig... Nevetve beszél Párizsban halálraitéléséröl Buenos Aires, junius 28 Magyarország utolsó argentínai követének — boldvai Bobrik Annának — neve még élénken él a mgyar kolónia emlékezetében s amikor — ismert körülmények között történt hirtelen — távozása után, hébe hóba ellenőrizhetetlen forrásból sorsának fordulásáról hírek érkeztek, mindig együttérző érdeklődéssel fogadták azokat. Egyszer az a hír járta, hogy feleségével együtt halálba kergették, másszor, hogy kivégezték s mert akinek halála hírét kelttk, az rendszerintt hosszú életű marad, hát róla is kiderült, hogy Fél s nemrégen maga adott hírt egy argentínai barátjának arról, hogy Párizsban várta be a szövetségesek felmentő csapatait s azóta — egykori követsége több tagjával együtt — a francia főváros közelében “védő őrizet"-ben van. Most egy Párizsban élő jeles magyar újságíró, Mikes Imre kollégánk, a következő érdekes tudósítást közli Bobrik követ franciaországi szerepléséről és a nylas-nazik által történt halálraítéléséről. “A németek augusztus 27-én futamodtak meg Vichyből. A következő napon, augusztus 28-án, a magyar kormány franciaországi követe levelet intézett a franca külügyminiszterhez. Íme, hír fordításban ez az írás, amely e korszaknak ugyan szerény, de mégis drámai dokumentuma: Miniszter Úr! Miután nincs lehetőségem a külfölddel kapcsolatot találni, Excellenciádat kérem meg arra, hogy kegyeskedjék a rendelkezésére álló leggyorsabb eszközzel a következő üzenetet eljuttatni őexcellenciája, báró Apor Gábor urnak, — Magyarország szentszéki, követének: Apor követ Vatikánváros. A megszálló erők távozásával visszanyervén akciószabadságomat és tudomást szerezvén arról a felhívásról, amelyet Excellenciád Róma felszabaditása után intézett a semleges országokban akkreditált magyar miniszterekhez, kijelentem, hogy Magyarországnak a német elnyomás alól való felszabadítási munkájában Excellenciád rendelkezésére állok. BOBRIK ARNO: Egyben kérem nagyméltóságodat, hogy szíveskedjék a táviratot Apor Gáborén kívül Franciaország ideiglenes kormányának is tudomására hozni, valamint a szövetséges hatalmaknak Franciaországban működő katonai és diplomáciai szerveit értesíteni fenti démarcheum-ról. Előre is köszönve fáradozását, maradok Nagyméltóságodnak stb. íme a levél, amelyről azt mondottuk, hogy drámai dokumentum. Egy öreg diplomatának mindenképen megrázó elhatározása a disszidálás mintegy coriolanusi szerepét vállalni. De Bobrik Amno nem habozott. A cselekvési szabadság első pillanatában, amikor a germán hódtóknak még a helye sem hűlt ki Vichyben s a láthatárt még elsötétítette a tovarobogó szoldateseka sarka nyomán felverődő porfelleg, visszafojthatatlan türelmetlenséggel foglalta el helyét a tiltakozó és szembeszegülő diplomaták sorában. A franciaországi magyar követnek és a horogkeresztes eszményvilágnak a konfliktusa már 17 évvel ezelőtt kezdődött Berlinben. Bobrik Anno, aki ebben az időben követségi tanácsos volt a német fővárosban, egy csomó jelentést küldött Budapestre arról a propagandáról, amelyet a nácik folytattak Magyarország, illetve az önálló Magyarország ellen. Később, mikor Bobrik Arnót argentínai magyar miniszternek nevezték, ki, a newyorki magyar sajtó is beszámolt az új követ és a buenosairesi nyilascsoportocska ellentéteiről. Emlékezetes, hogy ennek az óceánontúli nyilaskeresztes társaságnak messzire ért a keze; a buenosairesi “testvérek” sugalmazására a budapesti ’’testvérek” képviselőházi interpellációban támadták Bobrikot, akit erre a Bárdossy-kormány hazarendelt Argentíából. A vádak — elvégre nyilas vádakról volt szó — alantasak és légbőlkapottak voltak. De az már a korszellemből adódott, hogy Bobrik Arno mégsem foglalhatta vissza posztját. Régi méltóságában, elvben, megerősítették ugyan. De egyébként — még ha okmányszerűleg argentínai miniszter is — Buenos Aires helyett Vichybe küldötték ki a magyar érdekek franciaországi képviseletére. Mindezek után érthető, hogy Bobrik Arno az első adott pllanatban a disszidencia útját választotta. De miután személyi sérelmei voltak, csak habozva, hosszas lelkiismereti mérlegelés után határozta el az őrségváltást. 1944. tavaszán, amikor a germán áradat elöntötte Magyarországot, Bobrik még hazautazott, hogy feleletet találjon arra a kérdésre, váljon a Sztójay.kabinet képes-e még, vagy sem Magyaror. Dr. WAINER ügyvéd Hivatalos órák: délelőtt 8—12, délután 2—5.30 között Avenida de Mayo 1370 8-ik emelelt 194—197 számú szobák. Telefon 38—4162