Délamerikai Magyarság, 1946. április-június (18. évfolyam, 2482-2518. szám)

1946-04-02 / 2482. szám

i­k oldal DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG Kedd, 1946. április hó 2. chi­­mler Márton cikkei Megyünk-e HIM.) Szeretteiktől régen elvá­­rcsizott amerikai magyarok nehe­zen várják, hogy rokonaikat és az óhazát meglássák s itt is, ott is hangokat hallani, hogy ez is, az is a tavasszal, a nyáron (már mint ezen a most jövő tavaszon és nyá­ron) átmegy majd az óhazába. Az ilyen terv, vagy reménység, enyhén szólva is — naivság, önmagát bolondítja, aki azt hi­szi, hogy a tavaszra az óhazát meg­látja s önmagának az ellensége, aki nagyon siet, hogy a leírhatat­lan és elképzelhetetlen európai nyomorúságot megnézze. Civileknek utazni a közeljövő­ben egyszerűen NEM LEHET. Havi egyszáz vízumot ad ki kor­mányunk jelenleg fontos küldetés­ben járó civileknek, nagystílű üz­letembereknek s ennél több civil egyénnek nem lehet Európába utazni. Van ugyan egy pár kis hajó, a mely az utasokat Portugáliába, vagy Spanyolországba átviszi és a Pan American Airwaysnek van ci­vilek számára repülőjárata Íror­szágba. De ezekről a helyekről tovább csak az az egyszáz ember mehet, akiknek a kormány egyenesen le­hetővé akarja tenni, hogy fontos amerikai üzleti érdekekből a kon­tinensen utazhassanak. Tudnia kell mindenkinek, hogy Németországban és Ausztriában, valamint Olaszországban a civilek utazása erősen korlátozva van. Az amerikaiak által megszállt területen idegen civilek szállást, vagy élelmet csak amerikai kato­nai bikierekben, vagy étkezőkben kaphatnak. S természetes, hogy rokoni látogatásra ilyen ellátáso­kat nem nyújtanak s csak a száz amerikai veheti igénybe a katonai vonatokat és az étkezőket. A hadi zónák (és ilyen zóna tu­catszám van, amit valaki Magyar­­országba elérhet) száz féle enge­­délyhez kötik az egyik faluból a másikba való utazást s akinek a mozgást meg is engedik, annak azt nagyon meg kell okolni. Úgy Németországban, mint Auszt­riában (hogy Olaszországról, vagy Jugoszláviáról ne is beszéljünk) éppen elég gondot ad a katonai hatóságoknak a lakosságot élelem­mel és szállással ellátni, hogy ven­dégeket egyáltalán nem hajlan­dók fogadni. Magyarország tudvalevőleg orosz megszállás alatt van s az orosz ka­tonai kormányzat különös szigor­ral zárja el a határokat minden olyan egyén elől, akinek a jelen­léte nem feltétlenül fontos és szük­séges-S ha valaki, mondjuk, ma az it­teni orosz követségtől netalán kap­na egy vízumot, vagy engedélyt, amely lehetővé teszi, hogy Magyar­­országba utazzék, az még egyálta­lán nem biztosítja az illetőt, hogy oda eljuthat. Megtértedik, hogy valaki egye­­nlően Moszkvából kap ilyen en­gedélyt, de a határt őrző katonai parancsnokság még­sem engedélye­zi a határ átlépését, mert a hadi­zónákba való ki-beutazás mindig és mindenütt (nálunk is) a hatá­ron levő katonai parancsnokság kontrollja alatt áll. De ha mindez nem így lenne, ha ez utazás könnyű lenne, ha a de­markációs vonalak tucatjai nem is állnának az utasok útjába, helyes­­e, céltudatos-e ma nagyon fontos­ak, vagy cél nélkül Magyarország- e az óhazába? ha sietni? Budapesten nincs száz kiadó szo­ba az összes szállodákban, mert hiszen a megszálló katonai alaku­latok a megmaradt helyiségek nagy részét igénybe veszik. Arra is bajos számítani, hogy a rokonoknál, vagy barátoknál meg­szállhatunk, mert hiszen a városok­ban csak úgy, mint a falvakban a házak ezrei hevernek romokban és szerencsés az, akinek — mondjuk — négy szobából amilyen, olyan, épségben maradt egy-két szoba. S ha már azt mondaná valaki, hogy végre tavasszal, vagy a nyá­ron az ég alatt is elhalhat, helyes-e a Magyarországon levő kis élelem­ből csak egyetlen falatot is el­venni? Tudja mindenki, akit érdekel, a magyar sors, hogy a tavaszon már a magyarok tízezreinek nem lesz elegendő ennivalója, el lehet-e enni előlük akármit nyugodt lel­kiismerettel? S ne csaljon meg sen­kit az a hit, hogy majd dollárt ad helyette, mert a dollárt­­ nem le­het Magyarországon megenni. Jó lesz mindezeket meggondolni mindenkinek, aki nagyon szeretne Magyarországba sietni. Himmler Márton következő cikke: "Még egyszer szót kérek!” Ezt lapunk legközelebbi számában­­ közöljük. • , a,’ .. 1 -H.Jt4t3.3jt . ." <r. -. CSOMAGOK Magyarországba !!!! iiiiHiiiMiituiin .nit int nini >«• tiiiimiitiiiiiitiiiin 11111111 AMEROPA 1333 Av. of the American New York, USA. kizárólagos képviselője Argentina területére a LA ENCOMIENDA EUROPEA "te Colis Europeen” ESMERALDA 920 U. T. 31—3923 — Buenos Aires ismerteti a ,Családi segély” néhány csomagjának tartalmát, amiből látható, hogy mire van a legnagyobb szükség Európában ? 3. számú csomag (11 fontos posta­csomag) 1 és fél font hús 1 font teljes tej 5 oz. tojás-por 1 font szalonna 3 fél oz. szardínia olajban 1 font rizs 1 font kávé Fél font Maggi-leveskocka 1 font lekvár 107. számú csomag: 1 kgr- szalonna 1 kgr. száraz szalámi 1 kgr. dobozos sonka és szalonna Fél kgr. vaj 1 font dán tejszin * Árainkba bele van számítva a fuvar, csomagolás, a házhoz­szállítás, valamint biztosítás minden költsége. — Az összes ‘A M E R O P A-csomagok a “LLOYDS of London” társaság­nál vannak biztosítva. Kérje árjegyzékünket! * AM EROP A a csomagok kéz­besítését az északamerika posta hivatalos feladóvevényével biz­tosítja. Üzenetek hazulról Esteban Baksay, Santiago de Chile Olvastuk üzeneted, jól vagyunk. Hoffmann Jenő deportálásban el­hunyt. Luizi, Emmi, Julika meg vannak. Erzsi eltűnt. Hegedűs jel van. Levél amerikai közvetítéssel megy. Várjuk értesítésedet. * Blatter Margit, Vicura Mackenna 284. Dep. E. Casilla Correo 13251, Santiago de Chile. Mama, papa meghalt. Béla, Im­­réék, Mártonék megvannak, Ár­pádról nincs hir. Csókol mindenkit Steinitz Béla, Budapest, Széll­ u. 31 sz­* Georg Gergely, Rio de Janeiro. Apa meghalt, értesíts ezúton, cím régi. Anyu, Vera. * Kenedi Béla, Rio de Janeiro. Legkülönfélébb utakon küldtem üzenetet március óta, türelmetle­nül várom vádászaitokat. Egészsé­ges vagyok. Anyu. * Ladislas Kállai, Ruta Arango, Ganolini 21, Rio de Janeiro Valamennyien jól vagyunk. Sze­retnénk hallani rólatok. Az üzle­tet folytatjuk. Kállai és Fiszl-csa­­lád. Nyámcsuk Lászlóné Huerfanos 2871 Santiago de Chile. Jelenlegi tartózkodási helyéről szíveskedjék engemet értesíteni. — Rosenfeld Istvánná, Kispest, Kis­­faludi-ucca 1. Adolfo Kazsdán, Grecia 705. Villa Cerro, Montevideo és Leon Rott­­mann Sarmiento 2086, Buenos Aires Drága Bácsikám, Unokatestvé­rem! Ezúton értesü­lek összetörve a fájdalomról, a gyerekeket 1941- ben elhurcolták, semmi hír róluk. Egyedül maradtam, férjhez men­tem. Szeretnék rólatok hírt hallani, üzenjetek. Percikov Berta, Ding­­nyés Jánosné, Budapest, Almási­­ucca 8. 1. 2. «-f «"•?• ********* Nevető Budapest Régi cég Porgesz betér a kávéházba és iszik egy kávét. Utána dühösen hivja a pincért: — Hallja, az van kiírva, hogy maguknál békebeli kávé kapható és én még ilyen pocsékot nem it­tam. — Kérem szépen — hajlong a pincér — nálunk már békében is ilyen pocsék volt a kávé... Pesti étlap két vasárnapon Budapest egyik legdrágább étter­mében január elején a vasárnapi étlap így festett (zárójelben az előző vasárnapi árak szerepelnek): Kelkáposzta 360 (240) Adag burgonya 360 (300) Kaszinótojás 750 (620) Ponty rántva, tartármár­­tással 2000 (1500) Süllő rántva, tartárral 2500 (1700) Töltött kelkáposzta, krém­ mártással 1200 Rizzsel töltött káposzta 1200 Orsovai kaviár, egy adag 3000 Rákcomb burgonyával 1500 Házitorta 650(550) Párolt alma 460(310) Trappista 850(600) Kovászosuborka 200 (130) Dachauban tárgyalják a mathauseni borzalmakat Hány ember pusztult el a haláltáborban ? Buenos Aires, április­­ Dachauban szombaton kezdődött meg a mauthauseni haláltábor 61 náci­ bestiája elleni bűnper tárgya­lása. A vádlottak, az SS-terrorcsapat tisztjei és altisztjei, borzalmas ke­gyetlenséggel kínozták halálra a Lukács Pál budapesti és bécsi akadémiai oklevéllel rendelkező zongora­ tanár órákat ad kezdettől a legma­gasabb művészi fokig, úgyszin­tén jazz-zongoraórákat a leg­modernebb és saját kipróbált módszere után. V. T. 31—2615 Párbeszéd — Te már megint csak most jöt­tél haza? — Már itthon is vagyok. — Te már megint ittál? — Már megint itt állok, mauthauseni táborba hurcolt ártat­lan polgárokat, akik között többezer magyar is volt. (Ezeknek a szenvedéseiről Par­­ragi György megrendítő feljegyzé­seit egész terjedelmében közöltük.) Denison ezredes-ügyész vádbe­­szédében kifejtette, hogy a maut­hauseni táborban főképpen Euró­pa különböző országaiból depor­tált értelmiséghez tartozó szemé­lyek voltak, akiket német szadista fegyencek kínoztak az SS-tisztek utasítása alapján.­­ Ugyancsak Mauthausenben volt őrizetben több száz angol, északamerikai és fran­cia hadifogoly is, akik szintén rossz bánásmódban részesültek. Az ügyész által előterjesztett ira­tok szerint Mauthausenben 165.000 embert végeztek ki, de ezenkívül több, mint egymillió embert irtot­tak ki a gázkamrákban. A vádlottak első kihallga­ssuk alkalmával ártatlanságukat han­goztatták s azzal védekeznek, hogy felsőbb parancsra cselekedtek *****-******S*g-:s**-**»*-***-**-*4&».Hf..***«-i*«******JHHHI A nazi-Németország munkafront­jának egykori vezetője, Dr. Ley ta­valy októberben, a nürnbergi fog­házban öngyilkosságot követett el. A nazi-vezér agyvelejét akkor az Unióba szállították, ahol a Webb Haymaker őrnagy-orvos vezetése alatt működő tudományos vizsgá­ló­bizottság megerősítette azt, amit már előbb orvosszakértők megál­lapítottak, hogy t. i. Hitler munkás vezére — nem volt normális.­­ A jobboldali kép az agysejtek vizs­gálatára szolgáló mikroszkópot mu­tálja egy vékony szelet agy­velővel.

Next