Délamerikai Magyarság, 1947. április-június (19. évfolyam, 2632-2668. szám)

1947-04-01 / 2632. szám

I ***********************| -HIRDESSEN­ D. Magyarságban" ** DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG ' ? -ik oldal Kedd, 1947. április hó 1. szabadságharc hattak arra, hogy hazalátogassa­nak, olcsó és jól megszervezett tár­sasutazások során néhány hétre ha­zatérni Magyarországra és ott meg­látogatni rég nem látott hozzátar­tozóikat. javára, amelyek a fontos eseményeire emlékeztetnek, hogy így hirtelenében csak Debre­cent, Czeglédet, Isaszeget és Kis­köröst említsem. Mint ez a nyilatkozat is sejttetni engedi, a magyar kormány komoly előkészületeket tesz annak érdeké­ben, hogy a jövő évben minél na­gyobb tömegekben fogadhassa a hazalátogató amerikai magyarokat. magyar kormány megbízásából rövidesen egy Amerikában, különö­sen a tengerentúli magyarság kö­rében nagyon népszerű nagynevű politikus, továbbá minden feleke­­zetnek egy-egy lelkésze utazik majd az Unióba, elsősorban persze Cl­e­velandba, hogy ott az amerikai ma­gyarság vezetőivel érintkezésbe lép­jen, továbbá gyűléseken ismertesse az ottani magyarokkal a centenná­­ris esztendő jelentőségét és megszervezze az amerikai ma­gyarok tömegeinek hazalátoga­tását, Így a jövő esztendőben alkalmuk lesz azoknak az amerikai magya­roknak is, akik az egyéni utazás költségei miatt eddig nem gondol­ A tengerentúli magyarokat is bevonják az 1948-49-es centenárium ünnepségeibe Az amerikai magyarok tömeges hazalátogatását készíti elő a magyar kormány Budapestről írják: Az amerikai magyarokat bizonyá­ra élénken érdeklik azok az elő­készületek, amelyek most kezdőd­tek meg Budapesten az 1848-as sza­badságharc centennáriumának mél­tó megünneplésére. A jövő esztendőben, 1948-ban lesz­nek ezek az országos ünnepségek, a­melyeket a szabadság eszménye je­gyében akar minél fényesebben megülni a fiatal magyar demokrá­cia. Európának talán legfiatalabb mi­nisztere, a mindössze 29 éves (de időközben lemondott) Bognár Jó­zsef tájékoztatásügyi miniszter ké­szítette elő a magyar kormány meg­bízásából a Szabadságharc Emlék­évének megünnepléséről szóló tör­vényjavaslatot és rövidesen megkez­dődik az ünnepségek gyakorlati előkészítése is. A centennáris ünnepségekbe a magyar kormány minél na­gyobb számban szeretné bele­vonni az amerikai magyarokat is. A szabadságharc leverése után ugyanis Kossuth Lajos nem vélet­­­lenül éppen Amerikában tartotta továbbra is kibontva a magyar sza­badság zászlaját. A magyar szabad­ságakarat hirdetését az Egyesült Államok demokráciája mellett az amerikai magyarság tette lehető­vé, amely akkor is, azóta is, min­denkor a magyar függetlenség és szabadság nemes eszméinek elő­­harcosa volt, így tehát érthető, ha az amerikai magyaroknak is fontos szerepet szánnak Ma­gyarországon, amikor a szabadságharc száz éves fordulójának megünneplésére ké­szülnek. A magyar tájékoztatásügyi mi­nisztérium osztályvezetője, Nádas József, aki nagy lelkesedéssel dol­gozik a centennáris ünnepségek elő­készítésén, az amerikai magyarság bevonásával kapcsolatban a követ­kező érdekes dolgokat mondotta: " A centennárium évét nemcsak országos jellegűvé akarjuk tenni, hanem úgy kívánjuk azt megünne­pelni, hogy a határokon túlra, a külföldi magyarok felé is megmu­tassuk, hogy a mai Magyarország Kossuth és Petőfi, 1848 Magyaror­szága. — Azt kívánjuk, hogy ne csak a külföldiek jöjjenek majd ezekre az ünnepségekre Magyarországra, ha­nem a külföldön élő magyarok — és itt elsősorban az amerikai ma­gyarokra gondolunk — is minél na­gyobb számban hazalátogassanak. Ennek előkészítése érdekében már meg is indultak a munkálatok és remélem, hogy azok teljes sikerrel járnak majd. — Lehetővé kívánjuk tennni, hogy 1948-ban minél több amerikai magyar látogasson haza az ünnepségekre, persze társasuta­zásokut, minél olcsóbb áron. Ezen­kívül úgy képzeljük, hogy az ame­rikai magyarság, amelyet méltó hely illet meg a magy­ar szabadság­harc ünnepségein és amely már annyiszor — így éppen a legutóbbi két esztendőben is — annyi tanúje­­lét adta áldozatkészségének, ami­kor az óhazáról volt szó, a centen­­ná­ris ünnepségek alkalmából ne­m esetleges egyéni adományokkal, ha­nem maradandó alkotásokkal nyíl- A délafrikai Durban jélegzete, érdekessége a furcsa díszbe öt- Várathassa meg a magyar szabad- tűzött “bérkocsis”-ok. — Ezek a fiatalemb­rek elképzelhetetlen gyorsa tóceszményhez való ragaszkodásé­­íkal száguldanak a kikötőváros poros utcáin és robogva húzzák gageszmenynez való ragaszkodása,­­ a„Ritk „fán kocsijaikat, amelyek közül egyik-másikra már taxit is ,különösen azoknak a városoknak a szereltek... *********************** Pelete­ria O L O N Finom szőrmék Charcas 1362, első emelet óriási raktár KÉSZ MODELEKBEN Weiner és Langesfeld magyar szücsmesterek. ************************************************ e visszatér a politikai Buenos Aires, március 31 Párizsból jekentik. De Gaulle tábornok több hóna­pos visszavonulás után ismét meg­jelent a politikai színtéren. Bruneval városban, a “comman­­dó”-csapat által 1942-ben végrehaj­tott első partraszállásnak emléké­re tartott hazafias ünnepélyen 15 ezer főnyi tömeg előtt tartott be­szédet. A szabad francia mozgalom volt vezére a hősök emlékének mélta­tása után rátért Franciaország je­lenlegi helyzetének bírálatára és hangoztatta, hogy Franciaország csak akkor árheli el ismét nagysá­gát, ha megszűnik a pártok szét­húzása és az egész nemzet egy­sége helyreáll. A tömegből többször felhangzott a kiáltás: — "Vegye át De Gaulle a hatal­mat!” Tovább folyik a vita a német békeszerződés felett Az északamerikai javasla­t három alap­gondolata Buenos Aires, március 31 Moszkvából jelentik. A német és osztrák békeszerződés megszövegezését továbbra is akadá­lyozzák a nagyhatalmak között ki­élesedett ellentétek. Marshall tábornok a munka egy­szerűsítése és meggyorsítása érde­kében javasolta, hogy a német kér­dést három csoportba osztva a kö­vetkező sorrendben vegyék döntés alá: 1. Németország gazdasági egy­sége. 2. Az ipari termelés fő a jóváté­tel. 3. Németország új kormányzati rendszere. Az alapvető kérdéseken kívül még vitás, hogy mely államok ve­gyenek részt a német békeszerződés végleges szövege feletti döntésben. Az Unió és Anglia azt javasolta, hogy minden országot hívjanak meg, amely hadat üzent Németor­szágnak. M­olotov élesen ellenzi ezt a javaslatot és példaképpen meg­említette, hogy "nevetséges lenne, ha Paraguay, vagy Fülöp szigetek, vagy Törökország kormánya ugyan­olyan joggal vennének részt a dön­tésben, mint azok az országok, a­melyeknek népe ténylegesen részt vett a németek elleni hadjáratban”. Törökország részvételét külön is ki­fogásolta Molotov és részletesen in­dokolta azzal, hogy Törökország a háború első éveiben és éppen a leg­válságosabb időkben nagy segítsé­get nyújtott Németországnak. A jvátétel kérdésénél is fennáll még a vita afelett, hogy kötelezhető e Németország mun­kaszolgálatra Oroszország jó­részét vára és köteles e a jóvátétel egy az ipari termelésből fizetni. Molotov a jaltai szerződés titkos egyezményére hivatkozva követeli a jóvátétel ezen módját és idézte er­re vonatkozólag Roosevelt kijelen­téseit. Igaz, hogy Truman elnök Potsdamban a német nép munka­szolgálati kötelezettségét ellenezte s igy két ellentétes vélemény áll egy­mással szemben Oroszország Roo­sevelt kijelentését és a galtai egyez­ményt veszi alapul, amelyeket a potsdami szerződés nem tett ér­vénytelenné. Molotov az osztrák békeszerződés napirendre tűzését is ellenzi a jelen pillanatban és ragaszkodik az ere­deti napirendhez, amelyben Auszt­ria az utolsó helyen szerepel. *******­***************************************** BOTELLAS ck UN LITRO FRESCA y. helada

Next