Délamerikai Magyarság, 1952 (24. évfolyam, 3152-3244. szám)

1952-01-11 / 3152. szám

1­2. oldal L­­ - * ARGENTIN HÍREK 30-án indul * "Come Biancamano" E hónap 30-án indul Buenos Ai­­resből Genova felé az "ITALIA” hajós társaság nagy tengerjáró ha­jója, a "Conte Biancamano", út ■ közben Rióban, Barcelonában és Villafrancában áll meg. A Földközi tenger — Rio de la Plata közti hagyományos útvona­lon ez év márciusában éri el a forgalom a tetőpontját, amikor a "Giulio Cesare” nevű hajó iker­társát, az "Augustus" nevű 30.000 tonnás kiváló hajóóriást is beállít­ják. Ez a két hajó a legmodernebb és legfényűzőbb tengeri utasszállí­tó, amit a háború után építettek. Ezek, valamint a két híressé vált "gróf", a Conte Grande és a Conte Biancamano alkotják a nagy né­gyest, amely a délamerikai utolsó­ közönség kényelmét van hívatva szolgálni. 8 |'­ A FŐVÁROSI KÖZLEKEDÉSI részvénytársaság az állami közle­kedés kezébe került. A részvény­­társaság felszámolása már h­osz­­szabb ideje tart s mint egyetlen ajánlattevő az állam vette meg. |‘|­­ * AZ ÉV ELSŐ NAPJÁN fontos ren­delkezések léptek életbe. Újból é­­letbe léptették a benzinfogyasztás­­korlátozását. Magánszemélyek ha­vi 30, utazók havi 45, orvosok ha­vi 60, a taxisok havi 280 liter­ben. Siint fognak kapni. I* 1’l AZ ANTIBIOTIKUMOK EL­­ knőrzése céljából a gyógyszertá­rak ezekről a szerekről, mint a pe­nicillin, streptomicin, aureomicin, Stb. könyvet tartoznak vezetni. A NEMZETKÖZI TÁVIRATOK­IG 41%-os pótdíjat számítanak fel és pedig arany értékben. * A I.A.P.I. VETTE ÁT AZ AR­gentin bányák termékeinek keres­kedelmi forgalomba való hozását. * A CARSENA SUR-ban kizárólag szombaton és vasárnap adnak el hajójegyeket Montevideoba és Co­­loniába, egyéb napokon 11-től 17 óráig a Compañía de Navegación Argentína pénztárainál lehet e jegyeket megvenni. * A GENERAL MITRE VASÚT vo­nalain életbe lépett a nyári menet­rend.* KILENC MILLIÁRD PESO meg­közelítőleg a takarékpénztári hi­telek összege a pénzügyminiszté­rium jelentése szerint. A kamatlá­bat évi 3%-ra emelték fel a 25 ezer pesos vagy kisebb betétek után. A MAR DEL PLATAI szállodák és penziók eddig rögzített árai fel­emelését engedélyezték. Az emelés 10-20%-os a kategória szerint. * TIZENNÉGY TŰZOLTÓ sebesült meg Londonban egy ha­talmas tűzvész során. A tűz a South Eldon Street áru­raktárai­ban ütött ki. 250 tűzoltó vonult ki hatvan pumpával. Ennnek ellené­re a raktár, amelynek felső emele­te papírral volt tele, teljesen le­égett. I DESENMASCARANDO Á LOS SOVIETS El martirio de los prisioneros húngaros de guerra y de los deportados civiles en Rusia Descripción de) hecho N" 17 M. G.. anteriormente prisionero de guerra alemán, escribe: "En el campo N‘-’ 7434, en Cherepovec, asignaron los " trabajos más duros a los húngaros. En invierno, ellos u fueron obligados a cortar el hielo y a sacar los árboles "talados del río helado, con las manos desnudas.” L ‘ Descripción del hecho N9 18 I. K., anteriormente deportado civil, escribe: "El comando soviético ordenó el 20 de diciembre de " 1944 en el pueblo de Szigetasép, que todo hombre entre “ i6 y 45 años, y toda mujer entre 16 y 30, se presentasen “ para trabajos de guerra. Como no se presentaron volun­­" tariamente suficientes personas, el 28 de diciembre de “ 1944 soldados soviéticos con ametralladoras cercaron el *• pueblo y marcharon de casa en casa, guiados-’ por los “ líderes comunistas del pueblo, y arrestaron a los hom­­" bres con violencia. De nuestro pequeño pueblo deporta­­" ron a 120 personas, y el transporte fué completado con " ios de otros dos pueblos húngaros, hasta llegar a 1.600 personas. La meta del transporte deportado era el cam­­** po de mineros N9 1026 en Novijodonbas, que sobrecarga­­" ron en poco tiempo con 10.000 civiles húngaros. Los pri­­“ sioneros no recibían ni comida, ni trajes. Las epidemias “ y el hambre hacían sus victimas en masa. Por falta de “ médicos y de medicamentos el número de muertos osci­­“ laba entre 18 y 20 por día. Yo, conductor del coche que '‘transportaba los cadáveres, participé personalmente en “ la inhumación de 4.600 compañeros, los cuales fueron " echados por veintenas, completamente desnudos, como " perros, a las fosas comunes, sin señal. Una prueba de “ ello es, que sólo de los deportados de nuestro pequeño ,*• pueblo murieron 48 personas entre hombres y mujeres M n dos años. Los parients de los muertos no recibieron hasta hoy ninguna noticia oficial, ni de parte de los i,1* soviéticos, ni de los húngaros, y sólo saben por los repa­­" triados lo que ocurrió”. El artículo 7b del convenio ordena, que: "Los prisioneros de guerra deben ser transportados en “ el mínimo tiempo después de su detención, para que “ estén fuera de peligro”. 5n contra de esto, los soldados soviéticos obligaron no j sólo a los prisioneros militares, sino también a los civiles j arrancados violentamente de sus hogares, a descargar mu­niciones, sepultar muertos y cavar trincheras para el ejér­cito rojo. Esta conducta del Soviet no lesiona solamente este punto, sino que también s contrario a todo senti­miento humano. El artículo 99 de la convención dispone sobre el alo­jamiento de los prisioneros: “Los prisioneros deben estar separados en ciertos dis­­“ ¡ritos, pero pueden ser encerrados en campos sólo mien­­“ tras sea necesario desde el punto d vista higiénico o de “ la seguridad”. En contra de esto, la Unión Soviética encerraba a los prisioneros y deportados civiles en campos cercados con tres líneas de alambres de púa y con torres de observación. Erx los mismos campos, los prisioneros eran alojados en cuevas subterráneas, en establos, cuyas paredes se desmo­ronaban y en el mejor caso, en barracas de madera, pero en todos, con millones de parásitos. Esos campos eran des­de todo punto de vista inaptos para la vivienda del hom­bre. Para los que volvían de ltrabajo forzado del día, las horas en el campo representaban, en lugar de descanso, una nueva serie de sufrimientos. El alojamiento de los prisioneros en las barracas es indescriptible desde el pun­to de vista higiénico, ya que eran verdaderas incubadoras de epidemias. La absoluta imposibilidad de mantener la higiene ayudó en sumo grado al desarrollo de las mismas. Según el artículo 129: "El traje, ropa blanca y zapatos de los prisioneros se­­“ rán entregados por la Potencia que los tiene en su poder”. El Soviet interpreta este artículo en tal forma, que no es él quien está obligado a suministrar, sino quien debe recibir los trajes que los prisioneros tengan en su poder. (Continúa en el próximo número) A Fehér Könyv mai számunkban | szövegét technikai okokból nem k«­­«panyolul közölt részének magyar! dőlhetjük. * ÚJABB KOMMUNISTA ATOM­KUTATÓ Denver, (USA, Colorado) INS : —Franklin Viktor Reno, a kiváló atom­kutató bűnösnek vallotta magát, miután letagadta kommu­nista párttagságát, amikor eskü a­­latt vallania kellett. Reno volt az a tudós, aki az a­­tombomba bevetését egy­ teljes év­vel előbb tette lehetővé, mintsem számítottak rá. Ezért a legmaga­sabb amerikai polgári kitüntetést kapta meg. Annál nagyobb meglepetést és kínos feltűnést keltett mostani vallomása, hogy hamisan eskü­dött. Ezért a bűncselekményért 5 évi börtön és 10.000 dollár pénzbír­ságot szabhat ki a bíróság Reno azzal mentegeti­ magát, hogy állá­sának elvesztésétől félt. Volt kom­munista társai, akikkel úgy látszik már régebben megszakított minden kapcsolatot, 1948. óta zsarolták fenyegették, hogy feljelentik az illetékes hatóság és feljebbvalói előtt. Egy ideig pénzzel igyekezett befogni a szájukat s amikor látta, hogy mindig újabb követelésekkel jönnek inkább bejelentette saját magát. ÉRDEKES PÁLYAFUTÁS után a napokban halt meg francia­országi birtokán Jo Davidson híres amerikai szobrász. Kezdetben kifutófiú volt egy new yorki üzletben. Szabad idejé­ben tanult s­­z­épiskoláinak elvég­zése után beiratkozott az orvosi karra. Tanulmányi ideje alatt mind nagyobb előszeretettel foglalkozott emberi testrészeknek gipszből va­ló megmintálásával, míg végre ott hagyta az orvosi pályát, hogy egé­szen a szobrászatnak szentelje ma­gát. A nyomor néhány éve követke­zett, majd egyszerre a nagy siker A világ leghíresebb embereinek szobrait készítette: Mussoliniét, Rooseveltét, Foch francia tábor­nagyét. Néhány hónap előtt egy * A JAPÁN DZSIU-DZSICUT TA­NULMÁNYOZZA EGY FRANCIA BÍRÓSÁG Huertas dr. párisi orvos szorgal­masan tanulta a japán birkózást egy sportintézetben. Egyik oktató­ja egy "fogász", bemutatása alkal­mával kitörte a doktor lábát, térd­ben. A tanítvány miután kivették a lábát a gipszből, pert­ indított a sportintézet tulajdonosa ellen és kártérítést követel. Arra hivatko­zik, hogy a­ki ért a dzsin-dzsicsu­­hoz, tudja, egy emberi lábat nem lehet csak úgy véletlen kis ha­nyagságból kitörni. Ahhoz vagy szándékos rosszindulat, vagy na­gyon nagy lelkiismeretlenség és tu­datlanság kell. A bíróság elhatározta, hogy mie­lőtt ítéletet mondana, néhány na­pon át szorgalmasan látogatja a sportintézetet­ és "elméletben" ta­nulmányozza a helyszínen a dzsin­­dzsicut. Ír RÁDIÓN IRÁNYÍTOTT RAKÉ­TÁK kilövésére rendezik be és részben átépítik az USA "Canberra” és "Boston” nevű nehéz cirkálóit. Mind a két cirkáló tizenhárom­­ezer tonnás. Ezek lesznek a világ­­ első hadihajói, amelyek rádión i­­rányított — egyébként a német V- 2-höz hasonló — rakéta kilövésére is képesek lesznek. Könyvével aratott nagy sikert, a­­melyen leírja, milyennek ismerte m meg szobraik készítése közben ezee­ket a híres embereket. * * A FITZ ROY EXPEDÍCIÓ egyik tagja, a 29 éves Jacques Por­­cenot szerencsétlenség áldozata lett. Mint ismeretes, nem rég in­dult el Argentína egyik legmaga­sabb, ember nem taposta csúcsa felé az a francia kutatókból és sportemberekből álló expedíció, a­­melynek Poicenot is tagja volt. Az argentin hadügyminisztérium hi­vatalos közlése szerint Poicenot éppen egy kötelet feszített ki az egyik sebes hegyi patak fölött, ami­kor megcsúszott a meredek parton, a vízbe esett s a kötél, amelybe ka­paszkodott, elszakadt. Az Argentin Hadügyminisztérium Rio Gallegas­tól és Puerto Deseadóból kirendelt katonai mentő osztagai sem talál­ták meg a holttestét. 1952. Január 11 RITKA EREJŰ FÖLDRENGÉS volt Törökországban. A rengések 29 másodpercig tartottak. Szerencsé­re Anatólia ritkán lakott vidékein volt a legerősebb a földkéreg meg­mozdulása s igy "csak" 15 falu há­zai dőltek romba, 58-an haltan meg. A sebesültek száma 72. * A SZOVJET “JÉGMENTESSÉ’ TETTE VLADIVOSZTOKOT? Tokio, AFP.: — Jól értesült kö­rök úgy tudják, hogy a Szovjet­­ birtokában levő Szah­alin sziget­­e az ázsiai szárazföld közötti ten­­gerszorost eltemette. Tokióban már 1950 nyarán sejtettek valamit, de csak az idei tél tette bizonyossá, hogy a Szovjetnek sikerült e terv keresztül­vitele. Szah­alin sziget északi csúcsa csak tíz kilométerre van a szibériai parttól, Nikolajevszk közelében. A tenger itt csak 4-5 méter mély, csupán egy keskeny sávon közle­kedhettek, eddig is nagyobb hajók A háború előtt a japánok akik akkor Szah­alin déli részének urai voltak, foglalkoztak a tervvel,­­ hogy eltemetik ezt a keskeny át,­­­iáról. Így akarták lehetetlenné tenni, hogy az orosz flotta Vladi­­vosztokból kifuthasson az Oh­otszk tengereen át a nyílt Csendes ó­­ceánra. Az oroszok most maguk tömték el, nem csak az említett keskeny átjárót, hanem az egész tengerszo­rost.­­ katonai körökben rámutatnak ennek a munkálatnak a kettős je­ln­tőségére. Az oroszokra nézve hátrányos annyiban, hogy Vladi­­vosztokból a flottájuk most már csak a Japánhoz veszedelmesen közel fekvő két csatorna valame­lyikén át futhat ki a Csendes -ó­ceánra. Ezen csatornák egyike a híres Csuzima sziget mellett, vezet ahol a japánok 1905-ben megsem­misítették az egész orosz flottát Ezt a hátrányt viszont bőven el­lensúlyozza az előny, hogy Vladi­­vosztok így jégmentes kikötővé lett s a szovjet tengeralattjárók onnan most már az év minden sza­kában kifuthatnak, átcsúszva a két csatorna valamelyikén

Next