Délamerikai Magyarság, 1954. január-június (26. évfolyam, 3637-3676. szám)

1954-01-05 / 3637. szám

if ' Z, tirt BAKAtH-BESSENY­Y- LEVELE : A bermudai konferenei» be(ejew»e után kialaki­H ' ncaaxetkön­ banfulaU^ kapeaulatben a Ma^jar Nem­zeti Bizottmány knliMTi merbizottj» m alábbiakban­­ foglalta össze a Vasfüggöny mögötti ellenálló orszá­ ~ gok problémáit — a NEW YORK TISZES hasábjain. A bermudai konferencia hivatalos zárónyilatkozatána­k­angja enyhébbnek és kevésbbé erélyesnek tűnik, mint Dulles államtitkár előző kijelentései. Ennek valaszinn­ oka­­jobban rejlik, hogy Dulles két európai kolligája kevesebb megértést mutatott az európai tankérdések iránt, mint maga az Egyesült Államok külügyi államtitkára. Európai szempontból ez kiábrándító és megdöbbentő.­­Ezért szükségesnek tartjuk leszögezni néhány olyan szem­pontot, melyet a nyugateurómi külügyminisztereknek fi­gyelembe kelett volna venniök a zárónyilatkozatu­k meg­­nenyegetéseket. Nyugat.Európa virágya gazdasági és társadalmi élete csakis a keleteurópai védőbástya mögött alakulhatott ki Albánia, Románia, Bulgária és Szerbia függetle­sségü­k tel­jes elveszítésével fizettek meg annak idején ezért a védelmi szerepért a törökkel szemben, mely­­ken a lengyelek is hősiesen harcoltak. Magyarorzság pedig egy közel három évszázados élet-halál keadesem során a „Kereszténység Pajzsa“ címet érdemelte ki a történetemtől. Lakosanyának több mint fele kipusztult és gazdaságtag altette sohasem heverte ki ezt a küzdelmet. Ma ismét ezt a régi szomord szer­epet töltik be a Vas­­függöny mögött élő képek. Nyít­án földalatti ritenállának egyik legfigyelemren méltóbb akadálya a Nyugat elen szán­­d­ék­olt Szovjet tervek megindulásának. Az el­últ nyár eatanényei és maguknak a kapamunista ivezéreknek nyilatkonatat te biaonyitják, hogy ea aa rh­eo­­,villási msegulom sikerea. Meghiúsította az Ötéves Tervet, aláiluiázta a gazdasági termelést és a Szovjet.vezetést­­ meghátrálásra kényseritette Mesakvának tudomásul kel­lett vennie, hogy esek a nyers erővel leigázott országok é­rllemileg függetlenek tudtak maradni. Épp ezért hadi­ngasítás esetén nem a Szovjetunió védelmi k­ötelét ke­­r­­esnék, hanem egy belső csatateret, a támadó Vörös Had­­sereg hátában. Az ipari szabotáis annál te nagyobb jlentőségű, min- Uin esetnek az orsságoknak termelése a szovjet hadiipar mintegy 30 saálalércát jelenti Az orosz ipar ugyanis egy­­ju.^|ta képtelen lenne a hadiszükségleteket fedező nehézipar ^ 7.,­a lakosság elemi szükségletet biszoaitó polgár­­ipar egy V xja ellátására. Különösen szembeszökövé vált ez a hely. :et a gazdaságilag elmaradt Kínának a szovjet-blokkba ^'való bekebelezése óta. A leigázott államok hősi istenállásának tehát világpoli­tikai jelentősége van. Folytatása és éberentartása a sza. 'tad világ elsőrendű létérdeke. Ec elenállás hősi áMo/.at­­.‘‘..illstás és mint ilyen a legünzetlenebb hazafiságból fakad. Nyolv évi küzdelem után azonban eljutottunk oda hogy e­­z a folytonos véráldozat nem fokozható támogatás és bá­torítás nélkül. Különösen a hivatalom bátorító nyilatko­­zatoknak lenne fölötte serkentő hatása- Ha a Nyugat­­ mindig engedményeket tesz Moszkvának a rabságban siny­adó nemzetek rovására, olybá tűnhetnék, mintha a sza­­lad világ elvesztette volna érdeklődését a vasfüggöny hősi fenállói iránt. Ha pedig úgy tűnnék, hogy a felszabadu­­l­ás óráját bizonytalan időre halagztották, az ellenállás fo­­vsatosan csökkeni fog sőt könnyen a közönyös Nyugat an­ti­llenszenvé is tájolhat. 954. Januar 5 D. MAGYARSAG 9UTIKUS0K *­­Az alábbiakban egy-egy , .indatot idézünk a világpoli­­' —­a főezerelvnek újévi nyi. okozatából. íme: kURCHILL: — 1953-ban csökkent a háborús veszély­­ként a szabai­ világ egyr­e övekvő ereje miatt GNAUER: — 1954 a világ­­* üce kiépítése szempontja. *' 1 1 rendkívül fontos év lesz. ‘KOSILOV: — Az or­oszok­­n­ak újabb sikereket kell el­­niök ,konstruktív béke­ munkájukkal." ANCO: — A világ szem­­pntjából katasztrofális len­e, ha a Nyugat elvesztené ■­­I. hidegháborút, hogy ez be­következzék, hosszú lejá­­r­­tú kölcsönöket kell osztos­ítani a gazdasági gondok­ig­­ küszködő államok szá­­m­ira, hogy problémáikat h­ordhassák. 1"^. — Egyre kevésbbé .'oblématikus hogy a béke a hábor'i felett. h j4ANG-KAI-SHEK. — ' ■ '154 döntő jelentőségű lesz formozai nemzeti kínaiak VSEMÉNYE •atikommunista hadjárata szempontjából. KIM al SUNGI — Az észak- koreaiaknak küzdeniök kell a békéért és Korea egyesí­téséért. HAHTMARSKJOELD, AZ UN FŐTITKÁRA! _ " A békét nem teremtheti meg csu­pán egy nemzetközi szerve­­zet tekintélye: ennek alap­ja csak a gazdasági és szo­ciális viszonyok javítása le­­het. KÖRNER, AUSZTRIA EL­NÖKE: — 1954-ben a munka, a jóérzés és a megbékélés útján kell maradni. Menthon, az Európa Tanács parlamentjének elnöke: — 1953 pozitív eredményekkel zárult; az európai egység megerősödött s ha továbbra is akadályok gördülnek út­­jába, ez az eszme továbbra is közeledik a teljes megva­lósuláshoz. MARSHALL, az Európa Ta­­nács főtitkára: — Az elmúlt évben az Európa Tanács nagy lépéssel ment előre a kijelölt után. 3. oldal Jólevegő, Ezüstfolyó és Garay János Az Argentinában kikötő ma­gyar átlag-emigránsnak rend­szerint három különlegesség szúr szemet. 1. Miért nevezték el a fővá­rost pont a­­Jó Levegő... 31, mikor pár kilométerrel idébb, vagy odézük a levegő tulajdon­képpen sokkalta kellemesebb? 2. Miért hívják a hatalmas folyamot „Ezüst Polyó“-nak, holott habjainak mindenféle árnyalata van, csak éppen ezüstszínűnek nem mondható ? 3. Várjon nem volt-e vélet­­lenül hazánkfia ama bizo­nyos J­uan de Garay, aki a várost 1580-ban újra alapítot­ta? * A két első gyermeteg kér­désre kapásból megfelel min­den argentin neo­vó. 1. A spanyol ,,alre“­gro, — éstÚgy, mint a latin ,aer“, — egyesszámban levegőt, többes lazámban azonban légjáratot, saetet, fuvallatot jelent. Mi­­den tehát Pedro de Mendoza az 1538-ben birtokba vett új kikötőhelyet ..Puerto de Nues­­tra Sen­ora Santa Maria de Buenos Aires" r.évre keresz­telte, ez magyarul mindössze annyit jelentett: a Kedvező Szelek Boldogasszonyának Ki­kötője. Hálaadá­s a panpás shirtszéléirt, mellyel idehajóz­­tak. Semmi köze sincs a jó levegőhöz. a. Az Uruguay és Argentína partjait elválasztó hatalmas folyamtorok eleinte, felfedező­je után a Mar de Sols nevet viselte. Midőn azonban meg­­állapították, Koery vize édes, átkeresztelték Mae Dulce-ra. A partvidék teljes felkutatása után kiderült, hog­y nem is tengerágról, hanem szokatla­­nul széles torkolatról van szó! ..Ekkora folyam csakis a le­gendás EstiH Hegyekben ered­hét!“ — vélték a régiek és együtt elnevesték a szélenhá­­tú vizet „Rio del Plata‘-nak. A névnek esmmd köze a ha. kök sadnéhez, mint például a ..kék“ Duna, vagy a .szőke' Tisza esetében. Ami pedig az Ezüst Hegyeket illeti, ezen a bolíviai Cordillera Real érten­dő, melynek érc­ermő vidé­­ke már az inka­ időkben is nagyarámról ezüstbányászat folyt. 3. A harmadik kérdést u­­gyanilyen rövidséggel intéz­­hetniük el, ha két érdemes laptársunk. — egy clevelandi és egy helybeli. — nem szellen­­tette volna meg az újvilági Garay család magyar szár­­mazásának lehetőségét. Ez a kérdés tehát hosszabb és komolyabb mérlegelés tár­­gyát kell képezze Akit tehát vntat a történeti értekezések kötelezően tárgyilagos hang­­ja és Aprólékos érvelése, má­ris abbahagyhatja az olvasást Elég, ha a zárszót tudomásul veszi. * A középkori ember társa­­dalmi hovatartozását a genea­lógia, egyéni kötelékét pedig a címerpecsét határozza meg. Alig akad oklevél, mely az ér­­­dekelt atyafiságát gondosan fel ne sorolná. Ugyanigy, azo­­nos címer családi összearto­zást, különböző címer pedig családi különfél­eséget jelent. Ez sokkalta inkább irány, adó k­örülmény az egész kö­zépkoron át, mint maga ,a csa­ládnév. Arról nem is beszélve, hogy kevés kivétellel, — és na­zánk ézen ide tartozik, — a családnév" ekkortájt a bir­­tok ténye után igazodott. Nem egyszer előfordult, — mint Spanyolországban és Angliá­ban még ma is. — hogy apa és fiú vagy két édes testvér más,más ,,nevet" visel Címe­rük azonban ilyenkor is azo­nos marad. Vegyünk egy közelebb fek­­vő példát: Ma­­yarországon legalább 200 féle Kovács nevű nemes családot ismerünk Ne­­vük mind azonos, de címerük különböző. Ha ellenben két egymást addigele nem is lár mert Kovács netán azonos cí­mert viselne, jogosan feltéte­­lezhető, hog­y közös törzsek­ből erednek. Ugyanakkor senkinek sem jutna eszébe, hogy például a Tomaj-nembeli Losonci Bánt­­fyakat összeboronálja a Ha­­hót.nembeli Lendvai Bánffyak­kal, pusztán a családnév a­­zonossága miatt. Ennek heral­dikai megfelelő.Je, hogy az előbbiek kék mezőben arany griffmadarat, az utóbbiak pe­dig vörös mezötten ezüst i­l­­kafejet viselnek címerül Ha tehát a név szerint való ,összekomplikálás"-t még egy országon belül sem lehet meg­oldani, sokkalta óvatosaban kell eljárjunk olyan távolsá­gok esetén, mint Buenos Ai­­res és Magyarország, — a XVI. században! Természetesen, kivétel min­dig lehetséges. Családok már régebben is változtattak or­szágot, sőt világrészt is Elég ha csak a kreszteshadjára­­tok idején a Szentföldre, Cyp­rusra, Örményországba sza­kadt és ott gyökeret vert fran­cia családokat emlitjük. A családi azonosság meg­­nyugatató megállapitásának azonban ilyenkor tárgyi is­mérvei vannak. & pedig: a- A név asm-as-sága, a ket­tős jelentés lehetőségének ki­zárásával; b. A címer föltétlen azonos­sága; c- Az idegen származás tu­­datának, vagy hagyom­ányá­­nak ténye. És most ne vegyük sorra a további 18 (!) ismérvet, amit okmány­szerű bizonyíték híj­­ján­ a francia udvar Címerki­­rálya, vagy a Más­ád Lovag­rend nótáriusa még ezenfelül is megkívánt... Vizsgáljuk csak a fentemlitett három leg­elemibb genealógiai követel­mény szempontjából a Buenos Airest újraalapító Juan de Caray esetét. «• A fonnai névazonosság kétség kívül fesinál,­s­át egyenesen szembeönöke. Mondhatnók: táptalaja az egész sajnálatos félreértésnek. Hogy azonban tárgyi ismérv­ként elfogadható tegyen, szük­séges, hogy a nevet a két kér­déses vidéken, — Magyaror­szágon és a Juan de Duray pátriájaként ismert Bagsklö­­dön, — azonos formában ha­s­náljuk légyeit, illetve hogy mindkét helyen azonos jelen­tésű legyen, avagy pedig egyik ,helyen éppenséggel ne je­lentsen semmit, csak a mási­­kon. • A Garay név esetében a helyzet a következő: Magyarország híres nádorai sohasem írták magukat ,,de Garay“-nak, hanem ,de Os­­ra“jnak. Az „y‘, — illetve .4“ — eredethatározás: a Szerém (egykor Valkó) vármegyében lévő Gara (ma Oorján) kö­zségből való. Ugyanakkor a „Garay" szó baszkul csúcsot, emelkedést, felső részt jelent. (lásd: Isaac Ja Viez Mendizáb»:: La lengua vasca, Buenos Aires, 1943. p. 263.: Oaray: alto, e­ evación, eminente, triunfo; vagy: Ped­­ro.Xavier Fernández Pradel: Linares Vascos y Montaneses en Chile, Santiago, 1930, p. 276. Garay: cima.­ A baszk Garay család nevét thát va­lahogy így fordíthatnám ma­gyarra: Pelvégi, Halmi. Elt­ű­nik e jelentés a bőséggel elő­forduló basde név összetételek­ből is: Ellzagaray: Feltemplo­­mi, Agarragaray: nesehátt. Bchegaray: Magasházi otb. Tessék csak fellapozni » bue­­nos alresi telefon könyvet: hány agaray összetételű ne­vet tartalmaz! Ezek mind ma­gyarok? Eltekintve ettől, nyelvésze­tileg a magyar Garay­ban az ..y"; 1, a baszk Garay-ban pedig az »y*‘; j. Vagyis a ma­gyarok Garayok, a ba-'s zkok pedig Garayok. De térjünk át a második isu mérvre. A magyar nádori csa­lád a Dorozsma nemzetségből származott, melynek ősi cí­mere a kék mezőben aranyak, már tartó háromszor tekere­­dett koronás aranykigyó U­­gyanigy látható ez Dara Lász­ló 1401 nádos pecsétjén is. Ezzel szemben a buenosai­­resi Juan de Caray hitel­pe­csétjén látható címer: vörös mezőben zászlót tartó arany oroszlán fölött három ezüst érme. (Láad. p.­ X Fernan­­dezJETadel­­l m, p. 377). Mint mondánk, a középkori ember bajosan változtatott cí­mert. Ha netán új adományt nyert, — pláne angol író­­d&d­, —- as új heraldikai mo­tívumot egyeztette a régivel: szívpajzs, négyelés törés, stb. formájában. Fanén a számtal­­lan parcellára oszlott Spanyol címerek sokasága. A Diparia-nemzetség a­­ranyágyója sehol sem szere­­pel Juan de Garay, vagy utó­dainak címerében, ami annál is szembeszökőbb, mert mint a spanyol heraldikában isme­­retlen motívum, kitűnően meg­felelt volna a címer elsődle­­ges céljának: az egyéni meg­­különböztetésnek De menjünk tovább Élt-e az idegen származás tudata vagy hagyomát­ya Juan de Caray­­ban, vagy a spanyolországi Garayok valamelyikében? Mindenütt és mindvégig kö­vetkezetesen ősi baszk tör­zsekből eredőeik vallották magukat. Azok közé valónak, akik az 12121 Na''a­ de la Tu­­hisa-i győzelem után a csata­téren nyertek címeradom­ányt I. Ferdinánd királytól. Sok korukbeli rangos és ke­­vésbbé rangos spanyol famí­lia büszkélkedett ■ német, ír, francia, sőt arab eredetével is (pl. Moncada, Trava, Ouz­­mán, Ponce de León, Medina etc.). Aragóniában a Dionisi család még a XV. században is büszkén vallotta magyar származását, mivelhogy a Jo­­lánta királyleányt Budáról Hóditó Jakab udvarába kísé­rő Apodfia Dénes tárnokmes­tertől származtak Csak ép­­pen a Garay-Cs­alád titkolta volna el magas származását, holott a magyar­­nádor­ Mt. fa­míliája fél Európa m­intlen uralkodóházával sógor­ságban állott, Cilley Annával illetve Alexandra ttschevi hercegnő,­vel kötött házasságaik révén? Következö svi'.iminkban: A bascivá'k és Délanit.ika —' A Gara tjádorok ».ündöklés« és bukása — Dar­'.y János a költő — B­in­que de Gandia újabb Butí­tást.­ — Néhai való Ko­váth Mihály történet-tu­­dós uram kópéságai — És vé­­gül a tanulás.i ESTUDIO JURIDKO SIMON-TELLO Dr. Simon László és Dr. Angel Tello ügyvédi irodája Állampolgársági útlevés és beutalási ügyekben iratokat leggyorsabban besseres FOGADO-ORAK szombat kivételével minden köznapon délután 4—6-ig * Telefon: 35—8249 és 35—9920 Buenos Aires Cangallo 1133 BIZALOMMAL vegyen vagy alakíttassa át FASZEREIT Kollmann Jenő-nél Diagonal Norte 929 - T. E. 35-0378 KAR 28 ÉVE A MAGYAROK ÉK­SZERÉSZE ÉS ARASA! CORDOBAI HEGYEK­BEN MOTI-'i “SAN BERNAItDit” Bálint Testvérek Magyar konyha, elsőren­dű ki­oigálás. trdeklond­ E.s. Airesben: jabi­do 3607. — .8-S.093. 31 33. 35. 87 , a . MODISTIN I I bietet Röcke und Biusen t ■ | I an, Conesa 2681 J • L I­TE: 76-3851 |

Next