Délamerikai Magyarság, 1958 (31. évfolyam, 3872-3919. szám)

1958-01-11 / 3872. szám

«.«It* ÁLLAMI közjegyzői iroda ESCRIBANIA DE REGISTRO CLAUDIO ALBERTO BLASETTI Escribano Público Nacional Ingatlan adás-vételi szerződések, végrendeletek, csisalog és egyéb közokirat, magyar nyelvű szes­mélyzet tolmácsolásával Cangallo 1479, 3.-ik em.­­ (Dr. Szily iroda) T. E. 40 - 5736 - 2129 s 1502 szeretetadományával segítsen otthoni hozzátartozóin! Magyarországra vámmentesen küldhet: JKKA-csomagokat és Dollár-utalványt, korlátlan összegben, továbbá gyógyszert és használt ruha­csomagokat. Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Ausztriába és egyéb európai országokba élelmiszer, uj és használt r­uha-csomagok küldését vállalom. — Romániába 2­0 kg-­­os uj ruhát tartalmazó csomag küldhető. Nagy választék uj és régi kiadású magyar könyvekben. Magyar műszaki és szépirodalmi könyvek állandó raktára. Minden fajta könyv megrendelhető! Ajándékozási problémájával forduljon bizalommal LAVALLE 861 - E. P. - BUENOS AIRES - T E. 32—801T LAKÁS: T. E. 740 - 4103 Forfida órák: hétköznap 10-től 19-ig, szombat kivételiveL ÉKSZERT VESZ VAGY ELAD? FORDULJON BIZALOMMAL Legmodernebb ékszer újdonságok és márkás órák nagy választékban TUCUMAN 787 - Bs. Aires - T. E. 31 - 4052 Dr. SZILY IMRE ügyvéd FOGADÓÓRÁK 16.30 és 19 között T. E. 40-9162 - 5736 - 4767 40 - 2129 s 40 -1502 CANGALLO 1479, 3-ik emelet Dr. IMRÉDY TAMÁS ügyvéd fOGADÓ 17 ét k­ óra közt hétfőtől péntekig. FLORIDA 336 - Cf. 211 T. E. 45 - 6037 Dr. PÓK ZOLTÁN fogorvos - szájsebész Rendel d. e. - d. u. Csakis telefon bejelentésre. PALPA 2477 (Cabildo 1000)­­ T. E. 76 - 2782 Magántelefon: 740—5315 DR. MEZEY SÁNDOR IRODÁJA Teleim 76-5241 • Fogadás: d.u. 3-6 között Hálaaitatt OKIRATOK BB03KIZJHM Xttrinmtfrfl fc Wfti waépat 411»««kb 61. Magyarorasági éa Italféléi reg­én állaa apolféra Afok. . Tájékoztatének, m­aéttál fc hálasági bontó porok jól áláéalt ügyek As kártérítések! Airea , Bahaverria 1849. Dr. C. PAPP János: j/i i y. u k (A Nemzetür a meneki­ szabadság harcos magyar írók v­ég­ő­lapja novellapályázatot hirdetett. Most jelentették, hogy a pályzatot tyúk” című írásával a Buenos Airesben élő Papp János nyerte meg.­ Kis szabadsága legvégső határán ült a tyúk. Fé­lig ült félig feküdt kicsapott szárnyára támaszkod­va. Egyik lába mereven kinyújtva feszült a zsineg­hurokban amivel ki volt kötve. Másik lábával a kőbe karmolt, feje zúgott meg, hiszen csak az előbb hoz­ták fejjel lefelé lógatva a piacról. Belefújtak a tolla közé, asszonykéz nyomkodta húsát, dicsérték és ócsá­rolták. Vörös, piszkos párnás kéz adta, sovány ere­zett asszonykéz vette. Hosszas alkudozás volt. Fia­tal tércék, két fiatal kakas, egy nagy vörös tyúk nézték a ketrecből. Mindent fordítva látott. Nagy kövér liba szuszogott rá a fejénél, lábait szorosan összekötözte a vörös kéz. Látta, hogy pénzt adnak érte és aztán megindultak vele. Egy—két helyen még megálltak, zöldséget vett az asszony meg krumplit. Aztán utcákon át sietve vitte. Mindent fordítva látott. Zaj volt, sáros kövek, szürke ég, és piszok amerre mentek. Zörgő rossz kocsik fáradtarcú rosszruhájú emberek. Sehol egy kert, egy rét, egy gyom, vagy bogár. Vastelep-gyár és kő és kő minden. Öreg sárga piszkos kapualjba fordultak, a kapu alatt láncolt kerekű kiskocsi szén­poros tetejére egy pillanatra letette őt az asszony. Zsebkendőt vett elő, beleköhögött és aztán tovább vitte. Lépcsőn tekeregtek fel aztán végtelen hosszú folyosón végig. Alul nagy mélységben az udvar, és az ajtók mögül ahol elmentek, nehéz rossz levegő áradt ki. Piszkos rossz lábtörlők és szegénység min­denütt. A folyosó végén — talán mert tovább nem lehetett menni — befordultak a legutolsó lakásba. A konyhába letette őt az asszony. A szobából gyereksí­rás hallatszott. Darab zsineget kötött rá és kikötöt­te a folyosóra. Most itt van. Lent a mélyben az ud­var. Pláza mögött ködös utca, mozgó kocsik, villamo­sok. — Óriási kémények fekete füsttel és utálatos szürkeség mindenütt.­­ Az asszony kukoricát szórt elé egy papírzacs­kóból és egy bádogtányérban vizet adott. Dohosszagú volt a mag és valószínűtlenül tiszta a víz. Zúgott a feje, alig tudott gondolkozni. Tudta hogy ez a vég. Tudta hogy ide nem élni jött, hanem meghalni. Né­hány rokonát és barátját látta meghalni otthon, lát­ta az egyforma borzalmas véget, — átvágott nyak­kal véresen... A mezőre goldolt, a harmatos napos reggelekre amikor illatos finom magokat szórtak ki reggelire, a kövér bogarakra a szántáskor és a finom magokra, amit az elhagyott tarlón összeszedtek. Az udvarra, a nagy fehér kakasra, aki úgy védte őt... A tojásaira, amit lerakott, hogy kicsinyei legyenek majd és amik mindig eltűntek a meleg fészekből. Hogy miért vit­ték el és mit csináltak vele, nem tudta. Nem is volt már fontos semmi. Meg-meg­rándult, hideg volt a kő és szomorúan reménytelen minden. A nyitott konyhaajtóba látta, hogy aprófát vág az asszony, be­rakja egy tűzhelybe, papírt gyújt alá, maró füstöt érzett. Az asszony veregette a fekete vascsövet aztán a lobogó tűzre, nagy edény­vizet tett fel. Nézte a fáradt, megtört asszonyt és sehogysem tudta elkép­zelni gyilkosának. Néha megcsillant benne a remény hogy talán mégsem... — hiszen a városból jött kutya mesélte, hogy ahonnan ő jött az öregasszonynak is volt tyúkja és nagyon jó dolga volt. De egy napon meghalt az öregasszony, a tyúkot megölte a ház­mester, ő meg megszökött, mert mindig házőrző sze­retett volna lenni a tanyán, ahonnan egyszer fiatal­korában elhozták. Képzelgette, hogy is lehetne vele... Ő is újra tojna, van is már tojása és hát nem szép itt, de majd csak meglenne valahogy. Fontos hogy élne. Talán hoznának egy kakast is... Milyen szép is lenne. Ha a nagy fehéret hoznák, azt igen... Vibrálva rezdült a rács és látta, hogy a folyosó végén egy ember közeledik. Mindig nagyobb és na­gyobb lesz. Szürke gyűrött nadrágja van, szűk za­kója. Sápadt és borotválatlan. Hajlottan jön kis tás­kával és újságpapírcsomaggal. Beközsön a szomszéd nyitott ajtón és aztán odaér. Egy pillanatig ránéz, meg is löki a lábával hogy ne húzza annyira a zsi­neg, — aztán bemegy. Jó ember lehet. Kis idő eltelt. Hallotta hogy bent beszélgettek. Aztán kijött a fér­fi, ingujjban, volt. Bevitte őt a konyhába. Látta,hogy KULCSÁR DEZSŐ szobafestő és mázoló vállalata Modern Stílus! Lelkiismeretes munka! Av. S. Martin 4432 - Florida - T. E. 740-3893 Kérjen költségvetést! Vegyészeti Tanácsadó Iroda Dr. MONOSTORY JÁNOS vegyész Gyártások - Eljárások kidolgozása T. E. 53 - 1336 A “Délamerikai Magyarság” Könyvosztálya Új és régi kiadású magyar könyvek. Könyv­ritka­ságok. Magyar műszaki s szépirodalmi könyvek. Antik­vár könyvek. Magyar írók spanyolra fordított művei. IKKA-csomagok és IKKA dollár utalványok. Vám­mentes használt ruhacsomagok és élelmiszer csomagok. SALE-SERUM küldése vámmentesen a leggyorsabban Orvosságok küldése repülővel. Pók-féle sósborszesz Forint kifizetés Magyarországra teljes garanciával. Lei-kifizetés és csomagküldés Romániába Uj magyar hanglemezek GIRSIK GÉZA LAVALLE 361) félemelet. — T. E. 31—2819 DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG KÖNYVOSZTÁLYA. Található: Hétfőtől péntekig 10—13 és 14—19 óráig. Szombaton 10—12 óráig. Kérjen árjegyzéket! RontOJJLKÚJAt MITZ Sah a város központjában HERSBERGER RENÉ és JAKAB JÁNOS délben gyors és előzékeny kiszolgálás. — Este a hét bár­mely napján esküvők, bankettek, társas összejövetelek rendezését vállaljuk. 25 DE MAYO 238 - T. E. 34-2473 BUENOS AIRES RE­STAURANT Vacsorázzon virágok közt, kellemes társaságban és táncoljon NICO KARABATAS két zenekarának zenéjére este 9 órától. . AIRE ACONDICIONADO Virrey del Pino 2448 1 Cabildo 1600 magasság) 1. E. 76—3489 kis reszelővel az asztal sarkán megreszel egy zseb­kést. Az asszony egy tányért tett egy székre, ráné­zett és bement a szobába. A férfi felvette, összekö­tözött lábait a térde közé szorította, szárnyai alá nyúlt, hátracsavarta a fejét. Égő maró fájdalmat érzett, rettenetes volt. Kiáltani szeretett volna, de forró nedvesség borította el és nagyon szorították. Szemei elborultak, egy pillanatra látta még, hogy a széken volt tányér fölött lógatják és folyik a vére Aztán a fehér kakasra gondolt, a tojásra, amit most úgy megszeretett volna tojni, de olyan fárasztó lett minden. Lábait zsibbadni érezte, vagy már nem is érezte. Sötétség borult rá, olyan jó lett volna mégis megmozdulni de jaj, a szárnyát úgy szorítják... Egy pillanatra elhagyta magát, aztán egyszerre csak min­den olyan tiszta lett, olyan világos, olyan könnyű. — Látta tisztán saját véres testét, látta, hogy az asszony is meg az ember is kicsit sajnálták őt, érezte, hogy távolodik, emelkedik, hogy tűnik át az öreg konyha ajtón. Hogy lebeg el a város felett, látta a napos­mezőket, a tanyát és a tarlót a mélyben és könnyen boldogan lebegett el a végtelen felé. " „DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG* 1958. január 11.

Next