Délamerikai Magyarság, 1962 (35. évfolyam, 4066-4113. szám)

1962-01-04 / 4066. szám

1962. január 4. "DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG"* ­l­a....­..— ^«i­tíl­ens iaox.pen1. Februárban dr. Alfredo­ Talacios szocialista vezetői győzött a Duenosairesi szeli natos valasztason 2. Dr. Frondizi az Antark­­tiszra utazott, ahonnan ra­­diobeszedet intézett az ar­gentin nephez. 3. Egy krízis sikeres megol­dása után Toranzo Montei­ro tábornok leváltását ker­­te s megvált a hadsereg 16.­parancsnoki tisztjétől 4. Gronchi, Olaszország köz­társasági elnöke ellátoga­tott Argentínaira, ahol napy lelkesedéssel fogadták 5. Áprilisban kabinetkrízis után lemondott Alvaro A., sogaray gazdasági csúcsmi­­niszter, helyét dr. Riemani foglalta el.6. Augusztusban újabb sú­­­lyos krízis robbant ki, Che Guevara látogatása folytán. Che Huevara a puntadeies­­­tei konferenciáról titokban Argentínába repült és a két társasági elnök fogadta, a veszélyes krízis pár nap a­­latt megoldódott 7. Szeptemberben dr. Artu­­­ro Fi­ond­zi az Egyesült Ál­lamokba utazott, az ENSZ közgyűlésének megnyitásár­­a, ahol beszédet mondott.­ Útközben tárgyalt Goular és Betancourt brazíliai, ille­­­ve enezuelai eln­ökkel s az­ Egyesült Államokban John­ F. Kennedyvel. 8. Októberben robbant ki a kubai dokumentumok ügye A dokumentumok többségé­­­ről kiderült, hogy hamisí­l­ványok. 9. Dr. Nicolás Repetto a szo­ciáldemokraták nagy öreg emberének kilencvenedik születésnapját egész Argen­­tina ünnepelte. 10. Dr. Santiago Dantas bra­­ziliai külügyminiszter fon­­tos tárgyalásokat folytatott Argentínában. 11. Dr. Arturo Frondizi vi­­lágkörüli útra indult, amely­nek során ellátogatott Ka­­nadába, Görögországba, majd Teherán, érintésével Indiá­ba, onnan Sziámba és Ja­pánba repült. Közben Tri­­nidad szigetén Stevensonnal s visszafelé jövet Miami­­ban Kennedy elnökkel tár­­gyalt. 12. A vasutas sztirájk 42 nap után végetért. A kormány és a szakszervezetek közt a közvetítést Antonio Caggia­l­no bíboros végezte­­. Az év első szenzációja Henrique Gaivao és a San­­ta Maria nevű ócenánjáró nevéhez fűződik. Salazar el­lenfele akkor kerítette ke­­zére a hajót, amikor Ken­nedy már átvette a h­atalmat az egyesült Államokban, de Jamo Quadrost még nem iktatták be hivatalába. 2. Patrice Dumumba neve az év első heteiben naponta megjelent a világlapok első oldalán. Lumumbat elfog­tak, a fogságból megszokott, aztán meggyilkoltak, m­­oszk­va mártírt csinált be id­e s róla nevezték el a színes diákok beszervezésére szánt moszkvai Barátsag- egyete­­met. 3. Márciusban jelentette be Kennedy, hogy az Egyesült Államok és Latinamerika szakemberei nagyszabású a Marshall tervhez hasonl­­ó — tervezetet dolgoztak ki az amerikai kontinens gazdasági fejlesztése s Észak Közép, és Délamerika e­­­gyüttműködése céljából. 4. Áprilisban Yuri Gagarin — a moszkvai rádió híre­i szerint — egy mesterséges bolygón körülrepülte a föl­­­det. 5. De Gaullet rendkívüli ha­talommal ruházta fel a fran­cia nemzetgyűlé­s, abból a célból, hogy gyorsan és ha­­tá­sosan­ inte akad,tlen Algír­ban.6. Az amerikai Alan Shepar­dot fellőtték egy floridai bá­zisról a világűrbe, ahol ma is­ visszairányította űrhajóját a földre. 7. Júniusban Bécsben talál­kozott Kennedy Kruscher­­vel. A hivatalos jelentések szerint lényeges tárgyalé,­sokra nem került sor, mint össze­ismertették egymás­­sal álláspontjukat néhány sarkalatos világpolitikai kér­désben .8. XXIII. János pápa “Matei et Magistra” című encikli­­kájában foglalta össze az Egyház­­álláspontját az a­­tomkorszak jelenségeivel kapcsolatban. 9. Augusztusban Tytov szov­jet űrhajós egy napig rel­­pült a föld körül. 10. Augusztus 13-án a panko­wi Ulbrich­ kormány, szov­jet utasításra, falat emelt Berlin zónai határán. Ezzel az év legnagyobb krízisét idézte elő Moszkva. 11. Menderes török miniszter­­elnököt kivégezték. 12. Dag Hammarskjoeld, aki Kongóba utazott, hogy a helyszínen folytasson tárgya­lásokat az afrikai ország ve­zetőivel, tragikus baleset következtében meghalt. Re­pülőgépe lezuhant a kon. 1961 legfontosabb eseményei­ nek szakértői kidolgoztak egy Marshall-tervhez hason­ló tervezetet, amelynek cél­ja a latinamerikai országok megsegítése . 4. Április 17-én kubai invá­­ziós hadsereg támadta meg Castro milíciáit. Támogatás hiánya folytán a partraszál­lás sikertelenül végződött s Castro leverte a támadás. 5. Dominika köztársaságból májusban jelentették, hogy meggyilkolták Rafael Tru­­j­illót, a középamerikai or­szág diktátorát, aki 31 év óta élet-halál ura volt a ka­ribi szigeten . 6. Fidel Castro csereajánlat­tal lepte meg a világot: a traktorokat követett az el­fogott kubai partaszállókért cserébe. Ehhez hasonló aján­latot egyet ismer a közel­múlt történelme: Eichmann útján felajánlott az SS a háború alatt, hogy teherau­­tókért szabadon enged, kül­földre, zsidókat. 7. Júniusban latinamerikai körutat bonyolított le Ad­­lai Stevenson. 8. Augusztusban a brazíliai fegyveres erők vezetői fe­lmondásra kényszerítenek Ja­nio Quadrost, aki Európá­ba hajózott. Joao Gouiart megszakította távolkeleti körútját s átvette az elnök hivatalát. 9. Punta del Este­n megala­kult a Haladás Szövetsége, a Kennedy_féle latinameri­kai együttműködési és se­­gélytervezet alapján. Az E­­gyesült Államok a követke­ző tíz év alatt húszezermil­ió dollárt fordít Latin_Ame­rikára, a kontinens orszá­gának gazdasági fejleszté­se céljából. 10. Ecuadorban puccs folytán újra megbukott Velazco Ibarra elnök. 11. Novemberben Venezuela megszakította diplomáciai kapcsolatait Kubával. 12. Colombia és Panama is megszakították kapcsolatai­kat Kubával; összesen 13 amerikai ország nincs már diplomáciai kpcsolatban — Castro kommunista rendőr­államával . 13. Fidel Castro bejelentette, hogy marxista-leninista, min­dig is az volt s az lesz ha­láláig. Diplomáciai szakértők szerint ezzel a bejelentéssel a Szovjetunót akarja presio­nálni kétségbeejtő helyzeté­ben, amikor a Szovjet már­­sorsára hagyná a fegyelme­zetlen fiók-diktátort. 14. Colombia kérésére kül­ügyminiszteri konferenciát hívnak össze a kubai kér­­dés tanulmányozása céljá­ból. A külügyi konferencia színhelye, január 22.-én, a Punta del Este lesz, gót őserdőben. 12. A német választásokon Adenauer kereszténydemok­rata pártja győzött, de a szo­ciáldemokraták pozíciója az utolsó választások óta erő­södött. 14. Októberben a Szovjetunió atomrobbantás-sorozatot kez­dett meg, amelynek során felrobbantott egy 50 mega­fonos bombát is. Az atom­­kísérletek felújításáért a világ közvéleménye megbé­lyegezte a Szovjetet. 15. A szovjet kommunista párt 22. kongresszusán Krus­chev döntő támadást inté­zett a sztálinista csoport el­len. Szafin bebalzsamozott holttestét elszállították a Vörös-téren felállított mau­zóleumból. 16. Kina — a kommunista, kontinentális Kina — és a Szovjetunió között kiéleződ­tek az ellentétek. Mao és Choou- Ena­lai a sztálinista vonalat követik. 17. Szíriai felkelők rajtaütés­­szerűen hatalmukba mentet­­ték az adminisztrációt és ki­mondák Szíria elszakadását az Egyesült Arab Köztársa­ságtól. 18. A burmai U Than­t meg­választották az ENSZ főtit­kárának, átmenetileg, más­fél évre. 19. Decemberben megszakadt a diplomáciai viszony a Szov­jetunió és Albánia közt. 20. Thorez és Togliatti nyilat­kozatai bizonyítékai annak a ténynek, hogy a nemzet­­közi kommunizmus nem irá­nyítható többé egyetlen köz­pontból. 7.e£etMía "Litu­m Tulajdonos: ÉLIÁS JÁNOS Florida 556, 1. em. 103 Buenos Aires T. E. 31—4014 Lakás: 791—8158 Nemes prémek, nemesített báránybundák, irhabundák, campera-bélések és gallérok stb. Bundák készítését és alakítását mérték után vállalom. Az amerikai kontinens 1961-ben Az Egyesült Államok kor­mánya megszakította a dip­­lomáciai kapcsolatokat Cas­­tro Kubájával. Uruguayban dr. Frondizi és Victor Haedo hitet tesz­nek a Rio de La Plata or­­szágainak testvéri együttműködése mellett. 3. Kennedy bejelenti, hogy az Egyesült Államok kor­­mányának és Latinamerika “Életünket és vérünket Kelet-Németországért” (FEC) A magyar kommunisták minden le­hetőt elkövetnek, hogy a magyar népet meg­győzzék a Kelet-Németországért hozandó áldo­zatok szükségességéről. Állandóan arra ösztö­kélik a népet, hogy legyenek ebben egysége­sek (azaz úgy nézzék a német kérdést ahogy a kormány), többet dolgozzanak, készüljenek fel, ha kell a harcra is a “béke védelmében” és hoz­zanak meg minden áldozatot a “szocialista” Ke­­let-N­émetországért. “Cselekedni kell a tartós béke biztosításá­ért úgy is, hogy túlteljesítjük terveinket. Ke­­let-Németország, melyet Adenauerék gazdasá­gi blokáddal fenyegetnek, segítségünkre szorul. Volt már hazánk is olyan helyzetben, mikor Kelet-Németország sietett segítségére” írja a Békés Megyei Népújság, (aug. 30). A kelet-né­met segély, mire a lap céloz, nem volt jelen­tős. 22 millió keletnémet márka árban 1.3 mil­lió pár cipő, 100.000 m2 ablaküveg, 10.000 gyap­­jútakaró, stb., amit közvetlen a forradalom után a Kádár kormánynak adtak. A párt napilapja lelkesítő cikkében írja, hogy “társadalmunk megérti a hazaszeretet pa­rancsát”. “A jobb munka és nagyobb állam­­polgári fegyelem, a szocialista öntudat sokrétű megnyilvánulása, a helyes állásfoglalás és a bátor tett — ezek a követelmények, melyek a hazaszeretet parancsából fakadnak... Ezekben a tettekben erősítsük az egész ország egységét”. T MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍT .Bátóti Te­ndvérek NYOMDÁJA Kereskedelmi és propaganda nyom­tatványok, könyvek, meghívók, szí­nes folyóiratok gyorsan és pontosan készülnek. CENTENERA 2266 Cap - T. E. 922—5305 ~T~ Newyorki tudósítás ■ (FEC) Az Egyesült Nem­zetek Mandátum- Vizsgáló Bizottsága 1961 december 18-án beterjesztette jelenté­sét a Közgyűlésnek, mely­ben — többek között — ja­vasolta, hogy az előző évek döntéseihez hasonlóan a Közgyűlés ne ismerje el a magyarországi delegáció mandátumát. A Bizottság aval indokolta javaslatát, hogy a magyarországi rend­szer nem tartja be az ENSZ Magyarországra vonatkozó határozatait, nincs jele an­nak, hogy ezt a magatartá­sát megváltoztatná és­ így nincs ok arra, hogy a Man­­dáum-Vizsgáló­­Bizottság a magyar forradalom óta kia­­lakult gyakorlatától elér­jen. A Bizottság javaslatát közgyűlési vita követte, melynek folyamán Burma, Indonézia, a Szovjetunió, Lengyelország, Brazília, Af­ganisztán, Guinea, Jugoszlá­via, az Egyesült Arab Köz­társaság, Csehszlovákia, Ku­ba, India, Nepál, Románia és Mongólia a magyar man­dátum elfogadása mellett szólalttak fel. Mr. Plimton az Egyesült Államok nevé­ben kifejtette, hogy a ma­gyar kérdés lényege az, hogy a szovjet fegyveres e­­rők a forradalom alatt ala­kult törvényes magyar kor­­mány és a magyar nép a­­karata ellenére tartózkod­nak Magyarország területén a mai napig is. A Közgyű­lés végül is 73 szavazattal 1 ellenében (10-en tartóz­kodtak a szavazástól) elfo­gadta a Mandátum­ Vizsgáló Bizottság javaslatát. * A magyar kérdés 1961 de­cember 21-én hajnalban, a­ Szűnjön meg a gyarmati uralom !Magyar­or­szágon! Újra elutasították a magyar MNSZ-delegáció mandátumát u­ tolsó tárgysorozati pontként került a Közgyűlés elé. El­sőnek A. Stevenson, az E­­gyesült Államok fodenfiga­­tusa szólalt fel, ki hangsú­lyozta, hogy a magyar kér­dés tárgyalása nem a hideg­háború folytatódat jelenti, ellenkezőleg, az­t kívánja elérni, hogy Magyarország szűnjön meg a kolonizá­ló uralom”. A Stevenson ki­jelentése nagy feltűnést keltett, mert a Közgyűlés i­­előtt eddig ritkán mondták ki azt az egyszerű igazsá­got, hogy a Szovjet katonai jelenléte ,vagy politikai meg­szállása a Vasfüggöny mö­gött a kolonizálás tiszta pél­dája­­. Stevenson a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy a magyar kérdést tárgyalni kell, mivel idegen fegyve­res erők a magyar nép aka­rata ellenére Magyarorszá­gon tartózkodnak, üldözik és börtönbe vetik a magyar polgárokat, továbbá minde­­zek megváltoztatására sem a szovjet kormány, sem a magyarorszgi tényezők nem mutatnak hajlandóságot A magyar ügy mellett felszólalt még J. Pu­msoll (Ausztrália) és Sir Patrick Dean (Nagybritannia) dele­gátusai, míg ellene a szov­jet és a magyar delegátus beszélt. A Közgyűlés végül is 49 szavazattal 17 ellenében (32 en tartózkodtak a szavazás­tól, 6-an távol voltak) meg­szavazta a javaslatot, elfo­gadva Sir Leslie Munro 1961 december 1.én beterjesztett jelentését, és sajnálkozását fejezte ki, hogy a “szovjet kormány és a jelenlegi ma­gyar rendszer továbbra sem teljesítik a Közgyűlésnek a magyar ügyben hozott hatá­rozatait.” ­ oldal

Next