Délamerikai Magyarság, 1962 (35. évfolyam, 4066-4113. szám)

1962-10-18 / 4104. szám

. Ara: 10.— peso, 1962. október hó 18 CINZANOOd­a­m­­erikai MAGYAR HUNGAROS DE SUDAMERICA C. DE CORREO 1483 T­E. 31 (Retiro) 2819 XXXV. évfolyam - 4104. szám - Csütörtök Dirección y Administración LAV­ALLE 361 - Bs. AIRES A magyar forradalom emlékünnepe Jorge W. Perkins volt belügyminiszter lesz a vezérszónok A magyar forradalom ha­todik évfordulóján az ar­gentin politikai világ kiemel­kedő alakjai szólalnak fel. Az Argentin önrendelkezési Bizottság, amely arra kérte az argentin kormányt, hogy október 23-át nyilvánítsa hi­vatalosan “Magyarország i­gen Dr. Jorge Waite Perkins Napjá”-nak, emlékünnepélyt­­ volt belügym­iniszter s­zólal rendez a magyar forradalom­­ fel. Színhely: Libertad 1258. évfordulóján. Az ünnepség : Asociación Argentina per la Libertad de la Cultura. Idő­ponti: október 23., kedd, 19 óra. — A rendező szervezet meghívja az ünnepélyre a magyar kolóniát. Az argen­tin politikai élet és társada­lom ismert személyiségei is jelen lesznek az ünnepélyen. A magyar tragédia diplomáciai temetése előtt i­ gének tartotta, hogy a Köz­gyűlés határozatait teljesítse, a magyar ügyben a szovjet és a magyar kommunista re­­zsimek következetesen sza­botálták azok végrehajtását azzal a képmutató indokolás­sal, hogy az ENSZ Magyar­­ország belügyeibe avatko­zik.­­ Ezek után a magyar­ kérdésnek az ENSZ kere­tében évről-évre való tárgya­lása mindössze azt a célt szolgálhatta, hogy egyrészt a magyar kérdés életben maradjon, másrészt hogy a magyar nemzet ellen elkö­vetett szovjet agresszió idő­ről-időre emlékeztesse a sza­bad világot, hogy milyen sors várhat olyan népre, a­­melynek egy idegen zsarnok­ságot szolgáló rendszer ül a nyakára. — Szívszaggató — hang­zik a memorandum további szakasza — hogy a vérbefoj­tott magyar szabadságharc ügye rövid hat év után már erre a célra sem használható mert az ENSZ rohamosan növekvő taglétszámának je­lentős részét képező új né­ A newyorki Magyar Bi­zottság drámai hangú me­morandumban foglalkozik a magyar forradalom ügyével, abból az alkalomból, hogy a magyar kérdés napirenden tartását kevesebb szavazat támogatta az ENSZ-ben, mint eddig bármikor. — A memorandum így hangzik: — A győzedelmes ma­gyar szabadságharc vérbe­­fojtásának ügye minden jel szerint ezúttal utoljára sze­repel az ENSZ közgyűlésé­nek napirendjén. Megrendí­­tően szomorú, hogy éppen akkor készülnek a nagy ma­gyar tragédia diplomáciai temetésére, amikor e tragé­dia hatodik évfordulója kö­zeledik. Megdöbbentő, hogy az emberek milyen hamar felejtenek és hogy az idő, valamint a pillanatnyilag veszedelmesebbnek látszó problémák mennyire elho­mályosítják a magyar nem­zet hősies küzdelmét, mely­­lyel vérét áldozta az embe­riség legféltettebb kincsei­ért: a szabadságért és az em­beri jogokért. — Mérhetetlen csalódá­sunk után, hogy a Nyugat még a politikai és diplomá­ x ciai segítséget sem adta megl a­­ győzedelmes forradalom-­­ nak — ami pedig a szabadi világ elsőrendű érdeke lett! Október 6-án kilenc sze­­volna — talán már nem is, mély érkezett meg Magyar­meglepetés az, hogy most: országról Rómába az egye­­s Világszervezet is cserben-ü­temes zsinatra. A csoport hagyja a magyar nemzetet,­ tagjai: Hamvas Endre ésa­­amely nem először vérzet:a­nádi megyéspüspök, a pas­­a nyugati civilizációért. : pökkari konferenciák ezidő­— Már amikor a Nyugat a­ szerinti elnöke, Kovács Sán szabadságharc leverésének, kor szombathelyi megyéspüs ügyét a világrenditő forra-i pök, Brezanóczy Pál, egri halom politikai támogatása: apostoli kormányzó, Timkó helyett az ENSZ elé vitte.­ Imre központi szemináriumi nyilvánvalóvá lett, hogy ez a görögkatolikus tanár, Ham­­a lépés korántsem egyenget-I­vas István káplán, Rád Pe­­heti a magyar nép felszaba-­­likára, bencésprofesszor, i­dulásának az ügyét. A Biz-t Septey László, a központi tensági Tanácsban a Szovjet­ szeminárium vicerektora. A unió vétója már kezdetben. Mihelics Vid­a Viglia szer­megakadályozta, hogy e tesz­ kesztője, és Esty Miklós, vi­­tület kötelező erővel bírói­­ági pápai kamarás, határozatokat hozzon, vi­ E Brezanóczy Pál, egri apos­­szent a Közgyűlés nagy, téli kormányzó a hirek szó­­többséggel elfogadott 14 po-k­ént Papp Kálmán győri me­litikai rezoluciójának az e­gyéspüspök, Timkó Imre pe- ENSZ alapokmánya értelméi dig Dudás hajdudorogi me­­ben csak ajánlási jellege lé-; gyéspüspök megbízottjaként vén, kötelező ereje nem is­ érkezett a zsinatra. volt.­­ Húsz meghívott közül Ká — Bár a szabad országoki dárék csak négyet engedtek kormányainak legtöbbje po-­ ki Rómába. A vatikáni ál­litikai és erkölcsi kötelessé-­­lamtitkárság jelentése szé­pek delegátusai minden el­lenakció dacára elfogadják a kommunista propaganda azon taktikai érvelését, hogy a magyar kérdés az ame­ri­­kai kormány hidegháborús eszköze s hogy a Kádár-re­zsim fokozatosan és lénye­gesen “liberalizálja” a meg­szorító rendszabályokat tá­gítja az emberi jogokat,­­ amit sajnos az utóbbi időben egyre tömegesebben Buda­pestre hívott nyugati tudó­sítók kedvező cikkei is alá­támasztanak. Sőt már maga Sir Leslie Murro, a Közgyű­lés megbízottja is utal erre a javulásra ez év szeptember 25-én nyilvánosságra hozott jelentésében, habár megálla­pította, hogy a kommunista totalitárius rendszer alapve­tő jellege mit sem változtat. — A magyar kérdésben le­folyt szavazások eredményei szomorúan jellemzik az év­ről-évre rosszabbodó hely­zetet — állapítja meg a me­morandum. Míg például az 1956. évi rendes ENSZ Köz­gyűlés ügyrendi vitájában a magyar ügy napi­rendre tű­zésére 62 szavazat esett 9 kommunista szavazat elle­nében, 1961-ben 51 szavazat esett a napirendre tűzésre, 15 ellenében.­­ A jelenlegi közgyűlésen pedig már csak 43 delegáció szavazott (108 közül) a napi­rendre tűzés mellett, 34 ellenében, a töb­biek tartózkodtak a szavazás­tól. A rezoluciók terén is évről-évre csökkent a ked­vező szavazatok száma. Míg pl. a szovjet agressziót a ténymegállapító bizottság je­lentése alapján elítélő és a Kádár rendszert meggbélyeg­ző határozat (1957 szept. 14) 60 szavazatot kapott­­10 kommunista szavazat ellené­ben, a múlt évi Közgyűlés 1961 december 21-i igen bá­tortalan hangú és színtelen határozatára már csak 49 szavazat esett 17 ellenében, míg 332 delegáció tartózko­dott a szavazástól. Bár ki­zárólag a ténylegesen leadott szavazatok veendők tekin­tetben a szükséges kéthar­mad többség kiszámításánál, ez a kvalifikált többség a jövőben alig érhető el. A továbbiakban a memo­randum rámutat arra, hogy nyugati diplomáciai körök­ben erősödik az aggodalom, hogy az egyre romló szava­zati arány a kommunista de­legációt felbátoríthatja arc­nak indítványozására is, hogy a Kádár-rendszert kép­viselő magyar kommunista delegáció megbízólevelét for­málisan ismerjék el. — Ez a helyzet dióhéjban — hangzik a memorandum befejező része. — A ma­gyar ügy felszámolásának processzusa megindult és a világraszóló­ magyar tragé­dia diplomáciai temetése már csak rövid idő kérdé­se lehet. Fájdalmunkat azon­ban még növelheti, ha a temetési szertartáson Kru­­schev, a magyar nép hóhéra is megjelenik. — A magyar ügy utolsó, befejező tárgya­lását november végére terve­zik .Kruschev jövetelét is akkorra várják. * Ez a maga realitásában is elszomorító gondolatmenet azonban arra késztette a ma­gyar emigráció vezetőit, hogy nagyszabású ünnepsé­gekkel emlékeztessék a világ 'lllllllllllllllllllilllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlllllllllllllllllllllllllllllllllllflllll* got a magyar forradalomra. Nemcsak október 23-án szó­lalnak fel nyugati politiku­sok a világ minden táján, hanem november 4-én is. Ebben a helyzetben foko­zott politikai jelentősége is van annak, hogy október hó 23-a megünneplése mellett, méltóképpen emlékezzünk meg november 4-ről, a ma­gyar szabadságharcnak a Szovjetunió által történt vér befojtásáról. November 4-én, New York­ban a St. Patrick székesegy­­házban Msgr. Varga Béla, a Magyar Bizottság elnöke mu­tat be ünnepélyes szentmisét a magyar forradalom és sza­badságharc áldozataiért és a magyar nemzet felszabadulá­sáért, amelyre az amerikai kormány és törvényhozás képviselőit, a diplomáciai testület tagjait és az Egye­sült Nemzetek delegációit is meghívják. Az évfordulón egy new­­yoki protestáns templomban és egy zsidó zsinagógában hasonló megemlékezés lesz. A Magyar Bizottság egy másik memorandumának főbb részletei egy hangzá­snak:­­ — A szabad világ emléke­­­zetében is kezd elhalványod­­ni, hogy Kruscher adott pa­­küldöttség p­arancsot a magyarországi október 3-án a budapesti­­mészárlásra. Minden eszközt Szt. István bazilikában Ve-­­fel kell használnunk, hogy ni Sand­en vesz részt s­ok-­­a szabad emberiséget a oe­­tóber 4-én hagyják el az or- Eredesi gonosztettre emléker­­szágot. ¡tessük. Hamvas Endre, Csanádi . — Hiszem, hogy ha Isten püspök a búcsúzáskor meg- »is segít bennünket és a ma­jegyezte, reméli, hogy a zsi- a gyarság egyesülten megtesz naten kifejtett munkájuk az ¡minden tőle telhetőt, ezek az egész nép javát fogja szol- ¡ünnepélyes megemlékezések gálni. Hhozzá fognak járulni ahhoz, ¡hogy a szabad világ a ma­­• Nem “püspöki küldöttség” ¡gyár szabadságharcot és en­­nek mártírjait emlékezeté- A budapesti rádió Szülő-­­ben tartsa és hogy a magyar földünk című adásában úgy ¡ügy az Egyesült Nemzetek Állítja be a csoportot, mint­ E napirendjén maradjon, amíg (Folytatás a 2. oldalon )megoldást nem nyer. Ilii llllllllKlllllllllll III lllll’llll II llllllll 111 Iliim Ilii Ilii III II MII III llllllllllinilllltüllimillt): Magyarok a Vatikáni Zsinaton •Mint minden magyar nép­pásztornak elmente a hivata­los zsinati meghívó: Mind­­szenty bíboros, továbbá a hejcei két rab püspök, Péter József és Badalik Bertalan ugyanúgy hivatalos a zsinat­ra, mint a többi megyés-, illetve segédpüspök, valamint a zsinati szakbizottság tag­jai, szám szerint összesen hú­szan. A húsz meghívott közül személyesen kettő és megbí­zott révén szintén kettő sze­repel a Rómába érkezett cso­portban. A csoport másik öt tagja mint tanácsadó ,tudó­sító, illetve titkári megbíza­tással jött. • Játék a nevekkel A budapesti kormányzat az utolsó­ pillanatban közöl­te a vatikáni államtitkár­sággal, hogy kilenc személy­nak megadja a kiutazási en­gedélyt. De a kilenc személy közül csak hármat jelölt meg. Ezek: Hamvas Endre, Kovács Sándor és Brezanó-­­ a kilenc tagú­czy Pál. A vatikáni állam­­titkárság remélte, hogy a többi hat­­.év között Sch­­warz-Eggenhoffer, esztergo­mi és Krempa Sándor vesz­prémi apostoli kormányzó is szerepelni fog. Annál is in­kább, mert a Szentatya őket is felvette a szeptember vé­gén megalakított zsinati szak­bizottságba. Az utazás előtti napon ér­kezett római jelentésben az állt, hogy a kilenc személy közt a két apostoli kormány­zó közül legalább az egyik megkapja az útlevelet. Né­hány óra múlva azonban ki­derült, hogy a két apostoli llllllllllllllllllllllll kormányzó nem kapta meg­ a kiutazási engedélyt s­he-E­gyettük Semptey László, a­ központi szeminárium vice-E rektora került a csoportba,­ a sappau’.oi körzetben a Az utazás másik érdekes-­ konzervatív Adhemar de Ba­­sége, hogy a budapesti vá-­­rros győzött, több mint 135 dió eddig, október 4-én esty ezer szavazattal megelőzve tig, csak a külföldi masva­: Jario Quadrest, a volt elnö­­koknak szánt Szülőföldünk, Kö­ .Quadres viszont Sao adásában jelentette be, hogy­ Paulo városában aratott győ­ mi mi iiiiimiiiimiiiiiiii mim iiimiiimiuiii Iliim iiiiiumiii iiiiiiiiiium mn A brazíliai választások A brazíliai választásokon ,­zelmet és több, mint egymil­lió szavazatot kapott. A választások eredménye­képpen erősödik a kapcsolat Goulart és Kubi­chek párt­jai, a laborista és a szociál­demokrata párt között, ami Goulart helyzetét erősíti.

Next