Déli Hirlap, 1926. január-március (2. évfolyam, 1-73. szám)

1926-01-01 / 1. szám

2. oldal - 1926 január 1 ---- ----------------------------------------------------------------- -------- ---------- _________ ----- —!■■■!■ ■■mu Miiii-iimnunr "iTiiTiriir-iiiri r n— imimni-'i 1 —— mm — mm m wn»wn> ■»m k mm wm* i ni Nyolc milliárd uj adóteher Franciaországban Páris, december 30 A kormányválság elintézést nyert. A minisztertanács jóváhagyta Dóri­ii­er pénzügyminiszternek az egye­nes adók revíziójára, az új adók életbeléptetésére és a jövedéki cik­kek áremelésére vonatkozó javasla­tait. Ezek az új pénzügyi javaslatok az államnak nyolcezernyolcszáz mil­lió bevételi többletet jelentenek. Ez az összeg a külföldi tartozások annuitására, valamint a belföldi kölcsönök fedezésére szükséges- A javaslatokat még tegnap este áttették a kamara pénzügyi bizottságához, mely haladéktalanul megkezdte azok tárgyalását. Szilveszter és Újév a temesvári templomokban Temesvár, december 30. Az év utolsó napján, ma délután az összes temesvári templomokban hálaadó istentiszteletek lesznek. A római katolikus székesegyházban dél­után öt órakor Pacha Ágost apos­toli kormányzó tartja az istentisz­teletet és utána magyar és német­nyelvű szentbeszédet mond. Újév napján délelőtt kilenc órakor a szé­kesegyházban ünnepi nagymise lesz, melyet Kayser Lajos prelátus­­kanonok tart. Szentségimádás, melyet délután Fiedler István kanonok német szentbeszéde zár be. Az összes plébánia­templomokban délután szintén istentisztelete­k lesz­nek, amelyeket a Belvárosban F­e­r­c­h Mátyás apátplébános, a Gyárváros­ban R­e­c­h K. Géza esperesplébános, a Józsefvárosban pedig Metzger Márton tart. Valamennyi templomban a hálaadó istentisztelet öt órakor veszi kezdetét és mindenütt magyar és német szentbeszédek lesznek. Újév napján délelőtt pedig ünnepi isten­tiszteleteket celebrálnak. A református templomban a szil­veszteri istentisztelet délután hat óra­kor, az evangélikus templomban pe­dig öt órakor veszi kezdetét. A Maros, Tisza és Duna áradása még nem ért véget Bukarest, december 30. A hatalmas árvizek a regátot sem kímélték meg. Mint Galacból jelen­tik, a Duna folytonos növekedőben van. A Galac mellett fekvő Cos­­tache Negri községet a vizár elpusz­tította. Egy nyolcezer juhból álló nyáj a hullámok martaléka lett. A galaci révkapitányság segélycsapatokat és mentőcsalnakokat küldött az elön­téssel fenyegetett községekbe, hogy a lakosság értékeit megmentse. Galac tele van a szomszédos községek menekültjeivel. Erdély majdnem egész területén ismét normális viszonyok kezdenek helyreállani és az árvíz okozta pusztulásnak már csak nyomai láthatók. Arad megyében az árterület még nem szabadult fel teljesen. Magyarországból érkezett hírek szerint a Maros áradása súlyos hely­zetet teremtett Szegeden, ahol Tisza máris 6,17 méterre emelkedett, a Makón a Maros állása tegnap 4,76 méter volt. Békéscsabára még mindig ezrével érkeznek a menekültek, de még ennél is sokkal több menekült tartózkodik Szeghalmon és Békésen. Csaba külső részein felbukkant a talajvíz. Mayer János magyar föld­­mivelésügyi miniszter megérkezett Csabára és személyesen járja be az árvíz sújtotta vidékeket. A pusz­tulásnak kitett vidékeken az adó­­végrehajtásokat beszüntették. Anghelescu törvénye külföldön, Bukarestből jelentik : A kormány azt az értesülést nyerte, hogy a külföldön több helyen támadást intéztek a magánoktatási törvény ellen. Anghe­lescu közoktatásügyi miniszter ezért elhatározta, hogy az új törvény szövegét francia nyelven kinyomatja és azt külföldön terjeszti. Ugyancsak eljuttatják külföldre az elemi iskolai oktatásról szóló törvény szövegét is. Félnek az emberek a házasság­tól mert nem tudják családjuk megélhetését biztosítani Temesvár, december 31. Temesvár népességi statisztikája a lakosság számának szaporodásá­ban az 1925 január elsején volt állapottal szemben körülbelül nyolc­ezer lélekszámmal való növekedést mutat. Ez a szaporulat azonban nem természetes uton — születések által — hanem ideköltözés követ­keztében állott be. A természetes szaporodás az elmúlt esztendőben igen-igen gyenge volt. Úgy a házasságok, mint pedig a születések száma kevesebb volt a tavalyinál Csak éppen a halálozások terén mutatko­zik némi javulás, amennyiben a múlt esztendőben kevesebben hal­tak meg Temesvárott, mint az előtte való évben. 1925 január 1-től 1925 december 31-ig a temesvári állami anyakönyvi hivatalban 709 házasságot kötöttek. 1924-ben a házasságok száma 787 volt. Ebben az évben tehát hetven­nyolc párral kevesebben házasodtak mint tavaly. Ez a körülmény a gazdasági helyzet rosszabbodására vezethető vissza. A jövedelmek nem, vagy csak kis százalékkal szaporodtak, ellenben a drágaság egy év óta körülbelül hatvan szá­zalékkal emelkedett. A születések száma 1463 volt. Az apadás éppen száz az 1924. évi 1563-al szemben. Tekintve, hogy 1925-ben kevesebb volt a házasság, mint az előző évben, attól lehet tartani, hogy 1926-ban a születések arányszáma újból csökkeni fog. Az egészségügyi viszonyok — úgy látszik — kedvezőbbek vol­tak, mert 1925-ben 173-al keveseb­ben haltak meg, mint 1924-ben, amikor a halálozások száma 1711 volt, ami most csak 1538-at tesz ki. A lakosság természetes szaporo­dását a halálozások és születések száma közötti különbözet mutatja. Eszerint 1925-ben 248-al születtek többen, mint amennyien meghaltak. A természetes szaporulat tehát cse­kély. Vigasztalásunkra szolgáljon ellenben az, hogy vannak vidékek az országban, ahol egyáltalán nem volt természetes szaporulat, mert a halálozások száma meghaladta a születésekét, Tisztviselő nélkül maradt a temesmegyei és temesvári árvaszék Átszervezési törvény, amelyet csak félig haj­tottak végre Temesvár, december 31. Az újesztendő egy régi, ezeréves intézmény fölött kongatja meg a halálharangot. Amikor 1913 ban Brüsszelben nemzetközi gyámügyi kongresszust tartottak, megállapítot­ták, hogy Magyarország volt az európai államok között az első, amely már Szent István korában törvény alapján intézményesen ke­zelte az árvaügyeket és azt, hogy a kongresszus idején a magyar gyám­ügyi eljárás volt a legtökéletesebb A vármegyei és városi árvaszékek most egy csapásra megszűnnek Francia mintára a parlament törvényt alkotott, amelynek értel­mében az árvaügyeket Romániában is a törvényszékek hatáskörébe utalják és ezeknek intézésére külön gyámügyi osztályokat létesítenek a törvényszékek mellett. Az erre vonatkozó törvényt a hivatalos lap még szeptemberben közölte s a törvény kimondta azt is, hogy az új rend január elsejével lép életbe. Az árvaszékek személy­zetéről úgy határozott a törvény, hogy egyes tisztviselőket részint máshová fognak beosztani, azokat pedig, kiknek jogi doktorátusuk van, kinevezik törvényszéki és ítélő­­­táblai bírákká és átteszik a törvény­székek gyámügyi osztályaihoz. Azóta egyéb nem történt. Az új gyámosztályok szervezeti szabályainak kidolgozására az igaz­­ságügyminisztériumban bizottság alakult, amely azonban munkáját máig sem végezte be. Közben azonban eljött az esztendő vége és a törvény értelmében el­következett az ideje annak, hogy az árvaszékek a törvényszék hatás­körébe kerüljenek. Temesvárott úgy a vármegyei, mint pedig a városi ár­vaszékek átvétele tegnap történt meg. A törvényszéki elnök egy tábla­­biró kíséretében megjelent a vár­­megyeházán és Matolay Zoltán dr. árvaszéki elnöktől átvette az árva­széket, amiről jegyzőkönyvet vettek fel. Hasonló aktus folyt le a város­házán a városi árvaszéken, melyet Győr­bíró Jenő dr. elnök adott át. Nagy meglepetést keltett azonban mindkét helyen az a körülmény, hogy a törvényszéki elnök az árvaszékek személyzetét nem vette át. Ezek január elsejével nemcsak foglalkozás, hanem fizetés nélkül is maradnak. A törvény értel­mében sem a vármegyénél, sem pedig a városnál nem voltak többé felvehetők a fizetési lajstromokba, az igazságügyi személyzet jegyzékei­ben pedig azért nem szerepelhetnek, mert nincsenek átvéve. Ebben az ügyben különben fel­­terjesztést intéztek az igazságügy­miniszterhez, Matolay dr. és Győr­­biró dr. árvaszéki elnökök pedig táviratilag kérték az igazságügy minisztert, hogy intézkedjék az árva­székek személyzetének fizetése iránt, mert különben ezek a legnagyobb szükségnek lesznek kitéve. Az átvett árvaszéki intézmények aktáit és könyveit egyelőre régi helyiségeiben hagyták a megyénél és a városnál, mert azok részére előbb helyet kell csinálni a törvény­széken. Azonban kétséges, hogy ennek megtörténte után hogyan fognak az intézmények működni, ha az eddigi személyzetet nem veszik át. A törvényszéken úgyis biróhiány van s a mostani birák nem terhel­hetők meg újabb munkával. Illetékes helyen azt hiszik, hogy a miniszter az ügyet rövidesen mindenki meg­elégedésére megoldja. Bútor Saját készítésű­ háló- és ebédlő-bútorok különböző színekben és formákban. Első­rendű munka, jótállás mellett, olcsó áron kapható Siebold Fülöp műbútoraszta­losnál, esetleg terv szerinti rendeléseket elvállal. Gyárváros, Távirda­ u. 10. Tel. 6-99 Rentábilis, jól bevezetett gyári üzem elsőrendűen fekvő ingatlanon, felszabaduló 3 szobás lakással nagy raktárhelyiségekkel, más irányú elfoglaltság miatt eladó. Megkereséseket „Biztos tőke“ jeligére a kiadóhivatal közvetít. 189 C Antik vitrin berakott szekretár, íróasztalok, asztalkák, Biederm­ayer, Empü garnitúrák olcsón részletre is Sternbergnél.t A Népszövetség elé kerül az árvíz ügye Budapest, december 31. A Pesti Napló értesülése szerint a magyar kormány diplomáciai lépése­ket tett a román kormánynál az árvíz miatt, mert a katasztrófa tulajdon­képpeni okát abban látja, hogy a Körös folyó felső folyásánál a román hatóságok nem tették meg a kellő intézkedéseket és a magyar hatóságo­kat nem értesítették az árvízről. Nem lehetetlen, hogy Magyarország a Nép­­szövetséghez fordul és nemzetközi bizottság kiküldését kéri a katasztrófa okainak megállapítására. Villányi báró bukaresti magyar követ is megtette a szükséges lépé­seket, amelyekre a román kormány azt válaszolta, hogy tudomásul vette a magyar panaszt és utasította szak­embereit, hogy a szerencsétlenség további elhárításában nyújtsanak se­gédkezet. Békésgyuláról érkezett jelentés szerint a magyar kormány futárja el­indult Bukarestbe, hogy a román kor­mánytól felvilágosítást kapjon a szék­udvari gátszakadás ügyében, amely a magyarországi árvizet okozta. Az Uj Nemzedék értesülése szerint az ellenzék össze akarja hivatni a nemzetgyűlést az árvízkatasztrófa miatt ausz**./ 1926 Temesvár, december 31. Január elsejétől kezdve a Déli Hírlap új előfizetési negyedbe lép. Fennállásunk óta lüktető, eleven, élénk és jólinformált lapot adtunk az olvasó kezébe. Nem képviseltünk osztályér­deket, nem szegődtünk senki uszály­hordozójává, véleményünket és ma­gyar hitünket mindenkor bátran kiál­tottuk világgá. A Déli Hírlap a ma mozgalmas napjainak elevenen és jól szerkesztett hírmondója. Most, hogy uj előfizetési negyedbe lépünk a Déli Hírlap uj kedvezményeket akar előfizetőinek biztosítani. Minden egyes uj előfizető a világ­­irodalom legjelesebb és legújabb al­kotásait, amelyekhez a mai nehéz kö­rülmények között csak sok utánjárás­sal juthat, tetemesebben alacsonyabb áron kapja meg. A sok könyv közül felemlítjük Wells világtörténetét, amely az egész világot bámulatba ejtette. Wells könyvének bolti ára kettőezer kettőszáz lej, míg a Déli Hírlap előfizetője, aki ezt az előfizetési nyug­tával igazolja, ezerötszáz lejért meg­veheti a L­é­g­r­á­d­y-féle könyvke­reskedésben. E mellé sorakoznak a világirodalom legjelesebb művei, mind­egyiknél húsz százalék engedménye­ket kap a D­é­l­i Hírlap előfizetője a Légrády könyvkereskedésben. Má­sik nagy kedvezményünk, hogy aki mint a D­é­l­i Hírlap előfizetője beiratkozik a L­é­g­r­á­d­y-féle köl­csönkönyvtárba, harminc százalék en­gedményben részesül. A legnagyobb engedmény és kedvezmény az lesz az előfizetők számára, hogy lapunk, amely a közeljövőben nagyobb terje­delemben fog megjelenni és ennek megfelelően az utcai árusításban drá­gább lesz, most belépett előfizetők számára sem lesz drágább, dacára a hatalmas nyomdai és papír kiadások­nak. A megnagyobbodott Déli Hírlap előfizetési ára a régi marad. Előfizetési árak: Egy hónapra 60 lej Három hónapra 160­0 Hat hónapra 300 Egész évre 600>3 Káldor és Társa rövidáru nagykereskedés Timișoara I. Str. Gheorghe Lázár (Szerb­ u.) 6

Next