Déli Hirlap, 1926. július-szeptember (2. évfolyam, 145-221. szám)

1926-07-02 / 145. szám

2. oida! r 1926 iul'us 2 ---------- *” " *" * I....... ii I ■■i[iiTrrTîTniiTi-TiTTrMrmrTî~nnBinrfnm«wriBTTri,TrTWrnnnTr~r"r Dögkeselyűk raja kering a holttestek százai felett New York, június 30 A Mexikóban levő León nevű városkában a védőgátat a hatalmas áradás elszakította és olyan súlyos természetű szerencsétlenséget oko­zott, amelynek eddig háromszáznyolc­­vanhét halottja van. A holttestek még mindig százával hevernek a házakban és a leírhatatlan rémületbe kergetett lakosságot pestis is fenyegeti. A tö­­megszerencsétlenségeknél jelentkező hullarablókat azonnal halálbüntetéssel tartják féken. A városka felett a dög­keselyűk óriási raja kering. Sok hűhó Bukarest, julius 1. A fővárosi lapokban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint a brai­­lai fogház fegyencei fellázadtak és többnek sikerült megszökni. A brailai hatóságok hitelesen megállapították a fegyház elleni támadás részleteit és ekkor kiderült, hogy az első jelenté­sek túlzottak voltak. Az állítólagos támadást, amelyet az első órákban lá­zadásnak minősítettek, részeg járó­ke­lők követték el, akik többször a leve­gőbe lőttek és a fegyintézet ablakait kövekkel dobálták meg. A vizsgálat megállapította, hogy a foglyok tulaj­donképpen teljesen ártatlanok a táma­dásban. Ketrecbe zárta az embereket, mert baptisták voltak Kolozsvár, július 1 A kolozsvári tábla tegnap vonta fe­lelősségre Oiuvergian Konstantin csendőrőrmestert, az óradnai csendőr­ség parancsnokát, aki a vádirat szerint összefogatott az óradnai baptisták kö­zül húsz jámbor hívőt, akiket azért mert vallásos összejöveteleket tartottak ketrecbe zárt el huszonnégy órán keresztül. A különös fogdát úgy ké­szítette el, hogy a foglyok sem állni, sem ülni nem tudtak és ilyformán rettenetes szenvedéseket állottak ki. A tanúvallomások alapján a bíróság igazoltnak vette a vádat és az ember­­kínzó csendőrőrmestert tizennégy havi fogházra ítélte. A betegek segélye is emelkedett a járulékok felemelésével Temesvár, Julius 1. Hírt adtunk már arról, hogy a betegsegélyző pén­ztár legfőbb véle­ményező bizottsága elhatározta a járulékoknak százszázalékos fel­emelését. Az új rendelkezés értel­mében a betegsegélyző pénztári ta­gok 1926 julius elsejétől tiz, 1927 január elsejétől kezdve pedig öt osztályba lesznek sorozva. Az első osztályba tartoznak a napi tiz lei keresettel birók és heti ötven bánit fizetnek és igy fokozatosan válta­kozik egészen a nyolcvan-százhusz lei keresettel bírókig, akik heti egy lejtől egészen heti huszonnégy lőig terjedő betegsegélyző díjat fizet­nek. Ennek arányában a táppén­zek is ugyanolyan arányban emel­kedtek, úgyhogy a tizedik osztály­ban az egy napra eső táppénz öt­ven lejt tesz ki. A temetkezési se­gélyek pedig kétezer és ötezer lei között váltakoznak. A temesvári betegsegélyző pénz­tár felhívja az összes húsznál ke­vesebb alkalmazottal dolgozó mun­kaadókat, hogy nyolc napon belül jelentsék be új egyéni lapokon ös­­­szes alkalmazottaik névsorát a ter­mészetbeni járandóságok pontos megjelölésével, míg a húsznál több alkalmazottal dolgozó üzemek a rendes, havi bejelentési tárcákon jelentsék be az alkalmazottaik ne­vét. A pénztár egyúttal felkéri a munkaadókat, hogy megbetegedő alkalmazottaik beteglapjára vezes­sék rá az illető alkalmazott fize­tését és esetleges természetbeni já­randóságait, is, hogy így az össz­jövedelmet összegezve a megfelelő táppénzt lehessen kiutalni. A bácskai nábob tönkremenetele Bacher vezérigazgató i­zelmeinek tulajdonítható Budapest, június 30 Magyarország közgazdasági éle­tének legújabb szenzációja, Bacher Emil letartóztatása újabb részlete­ket hoz nyilvánosságra ennek a krőzusi vagyonnal rendelkezett nagyiparosnak anyagi összeroppa­násáról. Megállapította ugyanis az ügyészség, hogy Bacher, mint a Viktoria-koncern vezérigazgatója, félév alatt kétszázhuszonhárom mil­liárd koronával károsította meg a Viktoria részvényeseit. Bacher ta­valy a csikágói tőzsdén balul sike­rült búzaspekuláció következtében többszáz milliárdot veszített, ami­kor a magyar gabonát megkontre­­minálta. A Viktoria tőzsdei értéke ez év januárjában még kétszáz­negyvenmilliárd volt és ma már alig tizenhétmilliárdot reprezentál. A Molinum-társaság, amely a Vik­toria-koncern szanálására­­ alakult meg az állam bevonásával, az angol hitelezők kárából már felénél töb­bet visszatérített és az ötnegyed­millió fontot kitevő angol követe­lésből még hatszázezer font áll fenn. Bacher ellen az újvidéki Lov­­rekovich-család tett feljelentést öt­rendbeli csalás és okirathamisítás címén. Az újvidéki feljelentésektől függetlenül Lovrekovichék Buda­pesten is megtették a lépéseket Bacher ellen. A háborúban a Lov­­rekovich-család tagjai nábobok vol­tak még és Bacher tette őket — a vád szerint — tönkre. Maurer megkezdi a szezont és szombattól kezdve játszik a temesvári nyári színházban Temesvár, julius 1. Maurer Béla, a temesvári ma­gyar színház igazgatója, tegnap megjelent Dobosán János dr. fő­polgármester előtt és bejelentette, hogy játszási engedélye értelmében julius hónapra társulatával Temes­várra érkezik, hogy nyári szezon­ját megkezdje és lejátsza. Dobosán János dr. főpogármester ezt a be­jelentést tudomásul vette és magá­hoz kérette a Déli Hírlap mun­katársát, akivel a következőkben közölte a temesvári sajtóban meg­jelent ama színházi hírnek az előz­ményét, amely szerint megengedte, hogy Fekete tovább is Temesvá­rott, játsszék: — Fekete Mihály feljött hoz­zám és arra való hivatkozással, hogy Maurer Béla temesvári szín­­igazgató társulatával nincs Temes­várott és annak a közlése után, hogy Maurer még e hét péntekjére premiert is hirdet Aradon és­ így egyelőre nem is jön, kérte, hogy engedélyezzem, hogy társulatával továbbra is Temesvárott játszhas­­sék. Én tekintettel arra, hogy első­sorban a közönség érdekét néztem és nem akartam, hogy Te­mesvár közönsége színházi előadá­sok nélkül maradjon, eleget tettem Fekete Mihály kérelmének,, a kért engedélyt megadtam azzal a kikö­téssel azonban, hogyha Maurer jön, úgy haladéktalanul őt illeti meg a játszási jog. Maurer ma jelentke­zett nálam és azonnal tudomására adom Fekete Mihálynak, hogy ju­lius hónapban Maureré a temesvári színház. Ezután a főpolgármester magá­hoz kérette Fekete Mihályt, akivel tudatta, hogy tovább nem játszhatik Temesvárott, mert Maurer beje­lentette, hogy megkezdi az­ idényt. Maurer egy-két napot azzal tölt el, hogy a megfelelő intézkedéseket megtehesse az előadások megkez­désére. A megnyitó előadás való­színűleg szombaton lesz. Maurer a Fekete Mihályhoz átszerződött ta­gokat pótolta. Így viszontlátjuk majd Temesvár kedvencét, Len­gyel Irént a primadona szerep­körben, míg szubrettnek Lend­­v­a­i Babát szerződtette le Kolozs­várról, aki B­e­t­e­g­h Bébi­ mellett erőssége lesz a társulatnak. Régi is­merősként kopogtat be D­é­s­y Jenő is a pompás táncos komikus sze­repkörben. Tehát azok a hírek, mintha Maurer züllött társulattal jönne Temesvárra, légből kapottak, mert nagy zenekarral, kiváló kó­russal és segédszemélyzettel ren­delkező társulattal kezdi meg elő­adásait. Vendégszereplésekben is lesz részünk, mert mindjárt az új szezon elején játszik a kolozsvári magyar színház drámai együttese Poór Lilivel az élén. A Műmalom válsága elintéződött A sváb gazdák részvételével részvénytársasággá alakul Temesvár, július 1. A Bánság és Románia egyik leg­nagyobb malomüzemét sodorta vál­ságba néhány hónappal ezelőtt a magyarországi Viktória malomkon­­cern összeomlása. Az összeomlás közvetlen oka Bacher Emil, a koncérn vezérigazgtójának túl me­­rész spekulációja volt, amely ma­gával rántotta a temesvári „Mű­mal­­mot is. Önhibáján kívül a műma­lom úgy sodródott ebbe az ügybe, hogy­ a koncéra hitelezőivel szem­ben egyetemleges kezességet vál­lalt. A Proh­ászk­a-fivérek, akik a mű­malmot évek hosszú sora óta a legnagyobb szakértelemmel vezetik és az egész ország egyik egnagyobb és legvirágzóbb telepé­­­t i­s élesztették, nem riadva vissza az anyagi áldozatoktól az elmúlt he­tekbe­, , megszabadultak ettől a­ súlyos tehertől, a hitelezők­éi való egyetemleges felelőség alól. A Műmalomnak ma semmiféle kapcsolata a Viktória koncernnel nincsen, egészen önálló üzem és — amint azt már megírtuk — egy újonnrm alakítandó részvénytársa­­ság által a legjobb uton halad, hogy rövidesen ismét felvehesse teljes Tőzsdei árfolyamok: Zürichben a lej 2*37 Párisban 14*53 Temesvári magánforgalom július 1-én reggel­i (A Temesvári Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság belvárosi fiókjának árfolyamai.) Dollár 222*5, angol font 1085, francia frank 6*35, svájci frank 43*20, belga frank 6*46, Ura 8*13, szokol 6*62, dinár 3*97, magyar korona 320, osztrák silling 31*60, márka 53*20, hollandi forint 9*75. Terményárak: Búza 900, zab 570, árpa 540, rozs 520, tengeri 515 métermázsánként a­ feladóállomás üzemét és ezzel újra egyik legerő­sebb vállalata legyen a Bánság közgazdaságának. Az a terv merült fel, hogy a Mű­malom érdekeltségébe vonják bánsági sváb gazdaközönséget és a ebben az irányban már több értekez­let is volt. Tegnap a Műmajomban ú­jra összejöttek az érdekeltek és a gyűlésen a bánsági sváb községek képviseletében körülbelül száz meg­bízott jelent meg. Képviseltette ma­gát ezenkívül a Sváb Központi Bank, a Sváb Kereskedelmi és Iparbank és az aradi Polgári Ta­karékpénztár is. Elvben határozat­ba is ment mái*, hogy a műmalom­­ból kétszázezer darab egyenként hatszáz lej névértékű részvény ki­bocsátásával vagyis százhúszmillió lej alaptőkével részvénytársaságot alakítanak. Az érdekeltséget vállalóknak egyik fő feltétele az, hogy a malom veze­tése továbbra is a Proh­ászka-fivé­­rek kipróbált vezetése alatt marad­jon. Egy fecske még nem csinál tavaszt Temesvár, július 1. A temesvári tábla adófelebbezési ta­nácsa előtt tegnap érdekes adófelszó­lamlás került tárgyalás alá. A szász­városi Ardeleana nevű bank felebbe­­zett az adókivető bizottság által kirótt közel kétmillió lej adó kivetése ellen. A másodfokú felszólamlási­ bizottság a hatalmas adóterhet szintén jóváhagyta. Tegnap a temesvári tábla Antones­­c­u tanácselnök elnöklete mellett fog­lalkozott az üggyel és megállapította, hogy a szászvárosi adókivető­ bizott­­ság alapos előzetes informálás nélkül állapította meg az Ardeleana adóját. Ezek alapján a tábla az adót törölte és utasította a szászvárosi adókivető­bizottságot, hogy az Ardeleana bank adóját újból állapítsa meg és az ered­ményt közölje haladéktalanul a táblá­val. Hosszú hetek során ez volt az egyetlen felebbezés, amelynek a tábla helyt adott. A régi zárórarend lép ismét életbe a jövő héten Temesvár, július 1. Nagy visszatetszést szült a temes­vári és általában a bánsági és erdélyi kereskedők körében a munkaügyi mi­niszternek rendelete, amellyel az üzletek nyári záróráját délután egy órától négy óráig állapította meg. A rendelet végrehajtása ellen Temesvárott úgy a kereskedelmi és iparkamara, mint a Kereskedők Egyesülete terjedelmes memorandumban tiltakozott a kor­mánynál és ezt a memorandumot el­küldték a bánsági képviselőknek és szenátoroknak is. Az akció a Buka­restből érkezett híradás szerint eredménnyel járt, amennyiben a mi­niszter a bánsági parlamenti képvise­lőknek kijelentette, hogy már e hó tizenötödikén a rendelet végrehajtását felfüggeszti és a Bánság és Erdély tzületén ismét a régi rend lép életbe. A képviselőknek ez az első sikeres akciója n­agy megelégedést keltett a kereskedők körében. Kimosta a berendezést az árvíz a kolozsvári házakból Kolozsvár, julius 1. Négy órán keresztül olyan hatalmas méretű nyári zivatar vonult el Kolozs­vár felett, amely a város alacsonyabb pontjait víz alá sülyesztette. A feleki hegyről lezúduló víztömeg megduz­­zasztotta az úgynevezett Cigány pata­kot, amely kiáradt és elöntötte a Hel­­tay valamint a Zápolya utcák alacso­nyan fekvő részeit. Egyes házakból az ár valósággal kimosta a berendezést. Különösen a tisztviselő-telep lakóit érte meglepetésszerűen az ár, akik kénytelenek voltak ingóságaik hátra­hagyásával menekülni. A Malomárok elöntötte az Eperjes, Csertörő, Lázár és Apor­ utcákat. A Pap-utca végén a Kis-Szamos lépett ki medréből számos házat árasztva el nagy tömegű vízzel. A kár több millió lej.

Next