Déli Hirlap, 1937. július-szeptember (13. évfolyam, 144-220. szám)

1937-07-02 / 144. szám

BiblioteouASTRA' 5 Ví­vtm m m TIMISOARA, m ÉVR* m, SZÁM ARA S BEI ' PÉNTEK, 19S7 JUN­IUS 2 a­a H MHR JéJ­j^^Hv _ /jPjpifif JsBjkj? &&& Is&SM aÉaföm űmEj üf jjHKm jBNBffl mV JKjgp $Sjj&& űSBk­jdgEp A JjXg­M­W­a <f& U Hr JmB­­Jb ^j| ■ J| ■ JHf skhb* MBp Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piața L CL Bra» B A R­ii KI C ll fi ! Cikkeink utánnyomása a forrás megjelölése nél­k­ann No. 3. Telefon: 2­ 52. Felelős szerkesztő: I fi UAIijAU I kéi tilos. Kellően fel nem bélyegzett leveleket Vuchetich Endre dr. A lap megjelenik minden I PI/I|iY/^D^/IÍI/IlVI/IItf | /| ||­V­A­I nem fogadunk el. Kéziratokat nem őrzőnk meg reggel, kivéve az ünnep s vasárnap utáni napokat 8 llí*UII*K3/*U/*ni/*Il LflPJil 8 és azokat a feladóknak vissza nem küldjük. Öngyilkos gyermekek Turnu Severinben öngyilkos lett egy tizenhárom éves leányka, ugyancsak a halálba menekült néhány nappal ezelőtt két kisfiú. Nem a véletlen furcsa lánco­lata ez a két eset, mert egyre gyakrab­ban szerepelnek napirenden a gyer­mektragédiák. Igazén sürgős volna mér felkutatni, hogy mi sodorja ilyen ellen­állhatatlan erővel a nemlét sötét part­jai felé ezeket a megzavarodott, vég­leg egyensúlyt vesztett kis lelkeket, amint agg Sokrateshez méltó bátorság­gal kiürítik az önként vállalt méregpo­harat, golyót kergetnek szívükbe, leve­tik gyenge testüket emeletek elrémítő magasságából, vagy neki rohannak sö­tét zúgó vizeknek. Valóban megdöb­bentő bátorság, félelmetes tettrekész­­ség az, ahogyan ezek az embercseme­ték leszámolnak az élettel. Halálos íté­letet mondanak önmaguk felett ők, akiknek még halvány fogalmuk sincsen arról, hogy mi az az élet, mert alig nőt­tek ki a falóval, babával játszadozó sorból. rejtély, probléma, a mai­kko­n egyik legnagyobb misztikuma az öngyil­kos gyermek. Emlékezzünk csak vissza saját gyermekkorunkra. Nem is tudtuk megérteni, hogy mi az a halál. Nem is tudtuk elhinni a növekedés, a testi fej­lődés vérpezsdítő, öntudatlan életöröm mámorában, hogy egyáltalában meg­halt, is lehet. Amint a fakadó rügy, a nyiladozó rózsabimbó, a serkedő nö­vény sem sejti ifjúi vérdús nyílásában, hogy hullani is fog egyszer, hogy van­nak a­ hervadásnak is színei. Nem, a fa­kadó gyermekkor még csak nem is gon­dolt sohasem a halálra és ha riadt sze­mébe komorlott mégis egy gyászmenet, úgy vette tudomásul a halált, a majdani saját elmúlását, mint valami végtelen távoli ködfátyolba borított káprázatos messziséget. Ilyenek voltunk mi, a bol­dog béke arany napsugarában érlelő­dött nemzedék. De íme Itt áll előttünk ez a furcsa, borús, temetőkkel és fe­kete lobogókkal meghitt csapat, gyer­mekek, akiknek akár az elmúlás révüle­tébe hajló Adynak ismerősük, meghitt rokonuk a halál gondolata. Fáradt, sze­rencsétlen gyermekek, unottak, kiábrán­dultak, szökevényei az életnek. De vaj­jon mi készteti őket a kétségbeesett, utolsó lépésre, amikor gyakran még év­tizede is alig, hogy első lépéseiket gyakorolták e kisded öngyilkosok? Fe­lületesen talán könnyedén kiutalhatjuk a választ. Baj, nyomorúság, társadalm zűrzavar, íme itt vannak az okai a tö­meges gyermeköngyilkosságoknak. Bi­zonyos, hogy ennek is van szerepe hogy rengeteg sok gyermek ellátatlan rongyos, koplal, kétségbeejtő helyzet­ben tengődik. Azonban ez minden, sőt igen sokszor nem még nem­ is ez az igazi ok. Hiszen olvashattuk régebbet és egész kis könyvtárt írtak az elha­gyott szovjet gyermekek sorstörténeté­re­. Valóságos farkasfalkákba tömörül­tek és így csatangoltak rengeteg orszá­gukban, elképzelhetetlen módokon sze­rezve meg a mindennapi falatot. Váro­sunkban is láttunk megbújó elvadult gyermekcsapatot. Az öngyilkosok na­gyobbrészt nem ebből a kategóriából kerülnek elő. Sőt ezek inkább meged­ződnek, életbíróbbak lesznek, ha, saj­nos nem is annyira a jóra, mint a rossz­ra. De ez viszont az őket elejtő társa­dalom méltó büntetése. A gyermekön­gyilkosok inkább olyanok sorából ke­rülnek ki, akik túl gyöngék, túlérzéke­­nyek, túl életképtelenek ahhoz, hogy él­ni merjenek. Mi nem is merünk mélyeb­ben hozzányúlni e problémához, mert egészen alapos lelkies kivizsgálást kö­vetel, a tudományosság, az orvosi szak­értelem, a szociális kutatás mindent fel­táró eszközével. Amint egyéb nagy kol­lektív társadalmi bajok okát keresik mostanában, úgy a gyermeköngyilkos­­ságok kollektív tünete is sürgős orvos­lást kíván. Megtudni azt, hogy miért tör­ténik mindez? Mert meg kell szüntetni ezt a legszörnyűbb járványt és az em­beriség legfinomabb zsengéi ne veszít­sék el olyan könnyen azt az életet, amelyet még meg sem éltek (Flaneur) Diktatórikus pénzüdül hatalom birtokában van már az u­­­rancia kormány A világ figyelme napok óta ismét Penis fölé összpontosul, ahol pénz­ügyi téren olyan események játszód­nak le, amelyekre a Blum-kormány utolsó óráiban még gondolni sem le­hetett. Bonnet új pénzügyminisz­ter császárvágást akar végezni a fran­cia pénzügyeken az adók lényeges felemelésével Egy csapásra szándékszik helyreállítani a költségvetés egyensúlyát és ugyanakkor a legnagyobb valószínűség szerint — ha hivatalosan nem is, de a gyakorlatban — újabb frankleértékelést hajt végre. Az eddigi intézkedések mindenesetre azt engedik sejtetni, hogy Franciaor­szág pénzügyei döntő fordulat előtt államaik. Mint derült égből a villámcsapás. Tegnapelőtt este terjesztette elő a kormány a kamarában a felhatalma­zási javaslatot, amely mindössze egy szakaszból áll A kormány a törvényjavaslat értelmében a költségvetési egyensúly helyreállítására, a francia bank aranykészletei­nek megóvására, a frank vé­delmére és a spekuláció letö­résére augusztus 31-ig tartó korlátlan felhatalmazást kap. A kamaai ülésén­­ Chautemps mi­niszterelnök felolvasta az új kormány programját. A külpolitikai irány nem változik és a kormány energiáját a béke, a szociális haladás szolgálatába állítja. A szövetségesekhez és a Nép­­szövetség gondolatához való hűség a francia politika sarktétele a jövőben is. Franciaország más államot nem fenyeget meg, de nem hagyja magát megfenyegettetni és éppen azért a úgy érte a teljes szabadság­"- rokolt francia, gazdasági életet B­ü­gyminiszter rend­elete, amellyel a felhatalmazási javaslat megszava­zásáig bezárta a párisi érték- és de­vizatőzsdét és moratóriumot rendelt el az összes arany- és devizatartozásokra. Váltóóvatodások további intézkedésig nincsenek, a késedelmes fizetésért a hivatal­os kamatlábbal egyenlő kése­delmi kamatot kell fizetni. A francia jegybank további intézkedésig fel­függesztette a bankári ügyletek telje­sítését. A francia kormány intézkedésének közvetlen hatása a külföldön is mu­tatkozott, amennyiben a londoni tőzs­dén felfüggesztették a francia iráni jegyzését. kormány mindent megtesz a fegyver­kezés fokozására, habár nem adja fel azt a reményt, hogy a fegyverkezések korlátozására egyezmény jön létre. A kormány a népfront pro­gramjának megvalósítására a szociális reformok egész soro­zatát hajtja végre, de ezek az intézkedések csak az álla­mi pénzügyek szanálása után jöhetnek sorra, mert az ál­lamkincstár részére újabb k­­adásokat jelentenek. A kamara a felvetett bizalmi javas­latot 393 szavazattal 142 szavazat el­lenében megszavazta, majd megkezd­te a felhatalmazási javaslat feetti vi­tát. A vita folyamán Bonnit pénz­ügyminiszter is kifejtette, hogy szán­dékában áll a francia frank részére az eddigi stabilizációs törvényben meg­határozott alsó és felső határt törölni úgy, hogy elméletileg a francia frank pr. 1. <_</ ,Jț.' kormány ner k a gazda­sági autarkia útjaira lépni, hanem folytatja pénzügyi téren az együtt­működést a nyugati demokrácia nagy­hatalmaival. A kamara ezután 386 szava­zattal 2S0 szavazat ellenében módosítás nélkül elfogadta a pénzügyi felhatalmazási ja­vaslatot A kamara ülése azért néhányszor igen vöarois volt és a folyosón több kommunista képviselő tettleg bántal­­maz a Devinards gróf jói­­ldali lankán­g képviselőt, aki a vi­tán a­­ kommunistákat gazemb­­er­n­ iek nevezte. A szenátusban Blum­­eaura várt a feladat, hogy a kora atkoza­ta mint helyettes ir . - mék fel­emássá. U­tólag a eltekintett ítői, mert a szó és a Lebas postaügyi szocia­­ raszter között keletkezett méh ellentétből ki­folyólag éles ' .5 okot várt. Köz­ben Lebas mi:­ visszavonta egy előbbi népgyül­­mondott és a sze­­nátust sé­rő sza­v­it, mindazonáltal a kormány-nyila­­to: Sarra­ pt ol­vasta fel Blum­b­yett. A szenátus­énzü­gyi bizott­ságában Bor* újabb beszé­det tartott, ,, iyet helyeslés­sel fogattak sót Aubert sze­nátor még kiegészítette a kormányjavslatot azzal, hogy a kormánynj. jogában álljon bármely pol­tkai gyűlés meg­tartását ma akadályozni még akkor is, ha a­z elnöki tisztet történetesen vhoy aktiv mi­­niszter­ tjítené be. Az uj pénzig felhatalmazási ja­vaslatnál a gérdekesebb minden­esetre az, lényegesen nagyobb Megvalósul a népfront programja

Next