Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)
1969-09-11 / 10. szám
Megújhodik a Felolvasó Színpad A mór megtette kötelességét, de még nem mehet, mert új feladatok várnak rá. A Felolvasó Színpad „Lenni, vagy nem lenni?” dilemmájában a fenti döntés született. Véleményünk szerint nagyon bölcsen, mert a Felolvasó Színpad az elmúlt hat esztendőben nemcsak „színfoltja” volt a város művészeti életének, hanem módszeres kiegészítője a Miskolci Nemzeti Színház munkálkodásának, serkentette az érdeklődést a világ drámairodalmának megismerése iránt, tágította a látókört, derék híveket toborzott a színi kultúrának. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a Felolvasó Színpad jó fél évtizeddel ezelőtt mint kezdeményezés országosan is példaadó volt. A színpad természetében hordta buktatóit; a felolvasás „statikussága” vagy a rendelkező próbaszerűen mozgásra tagolt megjelenítés, mindvégig figyelmeztetett a műfaj provizórikusságára, hiánypótló jellegére. Idővel ugyan kialakult a felolvasásnak az a ,,hangjátéki” jellege, amely optimálisnak mutatkozott, de a színpadon színészek ültek, kezükben fekete mappa, abban pedig a felolvasásra szánt mű gépelt példánya. A megjelenítés eszközei, módozatai elszürkültek, megfáradtak. Lassan a közönség is hálátlanabb lett: csak néhány száz fiatal tartott ki. E sorok írója néhányszor felvetette a színpad továbbfejlesztésének gondolatát. Arról is szó volt, hogy a színpad műsortervét úgy kell összeállítani, hogy az érdeklődők horizontja valóban táguljon. Eddig ugyanis az történt, hogy zömében folyóiratokban vagy könyvekben megjelent műveket olvastak fel, vagyis olyan alkotásokat, amelyek könnyen hozzáférhetők, megszerezhetők, elolvashatók. A színpad az elolvasástól „kímélte” meg a hallgatóságot. Mi a magunk részéről Orosz Györggyel, a Miskolci Nemzeti Színház főrendezőjével értünk egyet, aki ma délelőtt a Rónai Sándor Művelődési Központban a Felolvasó Színpad sorsát tárgyaló tanácskozáson azt javasolta, hogy olyan darabokat mutasson be a színpad, amelyek kevésbé hozzáférhetők, ezek sorában is új magyar műveket. A főrendezőnek az a javaslata is megfontolást érdemel, miszerint olyan bérletrendszert kell kialakítani, amely összetettebb élményt ígér. Mire gondol Orosz György? A felolvasó estek számát csökkenteni kell. Mindössze három darabbal érdemes közönség elé lépni; a fennmaradó estekre meg kell hívni az Irodalmi Színpadot, az Egyetemi Színpadot s a kor érzékeny összeállítások tolmácsolóit, például Mensáros Lászlót. Variálni lehetne a műsort politikai aktualitások színvonalas, irodalmi szintű bemutatásával is. A főrendező e gondolatai mellett felsorolta annak a három darabnak a címét, amelyet érdemesnek tart a felolvasásra. Az eredeti hangvételű Schwajda György Álomügynök, G. B. Shaw hazánkban még ismeretlen Iddy (Az együgyű meglepetések szigetén) és Manzari Satud című drámája került szóba. A részvevők más javaslatokat és gondolatköröket is felsorakoztattak. Ezekről majd a program végleges összeállítása idején szólunk. PÁRKÁNY LÁSZLÓ Mától vetítik A fehér szoba A gazdag kulturális programból, mellyel hazánkban is ünnepeljük a 25 esztendeje felszabadult Bulgáriát, a legjelentősebbnek tűnik az a filmalkotás, melyet ezekben a napokban láthat a magyarközönség. A fehér szoba egy kicsit jelképe is annak a negyedszázadnak, melyet a háború után eszmélő generáció megélt. Egy életút áttekintése, az ilyen nagy számadás sohasem könnyű. A siker egy tehetséges író, Bogumil, és a filmvilágban már jól ismert rendező, Metodi Andonov szerencsés találkozásának köszönhető. A téma alapjául szolgáló novella mintha már eredetileg is forgatókönyvnek készült volna. A több síkú cselekmény-bonyolítás, a tér és idő egységének megbontása, az álom, a valóság és a vízió egymásba olvadása, itt nem pusztán modern és látványos dramaturgiát jelent, hanem a bonyolult lélektani ábrázolás elengedhetetlen eszköze, amely kitűnően sűríti a cselekményt és érzelmi hatása is jelentős. Alekszandrov — akinek korát tekintve most kellene élnie legproduktívabb időszakát —, súlyos betegen fekszik egy kórház elszeparált fehér szobájában. Vasszervezete bizonyára könnyen legyőzné a májgyulladást, ha a tudósban erősebben élne az életbe vetett hit, ha jobban remélné, hogy kinn várja az egészséges emberek társadalma. A beteg azonban csak alig gyógyul, mert a fehér szoba magányában újra és újra végigélt, — álmodott élete — melybe a jelen csak a kötelességtudó orvosnő, az apát meglátogató két kislány és a kórházi fegyelmet kijátszó jó barát képében villan fel egy-egy pillanatra — nem teheti optimistává. Mint a boldogság szigetére, úgy menekül vissza minduntalan az elvesztett házastárs karjaiba, a családi élet melegébe. A felidézett derűs napokat azonban mindig megzavarja a háború réme, a tudományos karrierjét gátló személyi kultusz, mely nem kevesebb áldozatot kívánt tőle, mint kommunista hitének feláldozását. A tudós élete nehéz évtizedeiben egyszer sem választotta a kompromisszumok könnyű útját. Nem siránkozott. A magán- és a közéletben ért csapások, mellőzések ellenére is megőrizte acélos keménységét. De az emberi erőnek, tartásnak vannak határai... Egy magyar filmnek, Sára Sándor Feldobott kő c. alkotásának szavai visszhangzanak bennünk Alekszandrov tragédiáját nézve: a történelemtől kérjük számon az embert! Mikor a jó barát lelkendezve rohan a kórházba — mert végre kiadják a meggyötört tudós könyvét, életművét —, Alekszandrov már nem nyitja ki a betegszoba ablakát.. . A történelem bizony néha későn szolgáltat igazságot. Van ideje, hiszen lapjain az évszázadokat is csak másodpercekkel méri. A mi életünk rövidebb... GYARMATI BÉLA A „vsz“, a papír* teszt és társai Melyiket az ötezer közül? „Mi leszel te, hogyha megnősz, drága fiacskám? .. Akik huszonöt-harminc esztendeje jártak valamelyik falusi elemi iskola első osztályába, azok bizonyára emlékeznek még a versikére. Akik nem tudják a folytatást, azoknak elmondjuk, hogy a kisfiú — a kor szellemének megfelelően — természetesen a huszári „pályát” választotta, hogy az ellenség levágásával tegyen szolgálatot a hazának. Nem nehéz kitalálni a tankönyvírók szándékát sem: a súlyos gazdasági válságból épp hogy csak kilábalt Európa már a háborúra készülődött ... Álmok és divatok Az ellenség levágása helyett a pályaválasztási tanácsadó most több mint ötezer polgári foglalkozást, szakmát kínál a fiataloknak. A nagy szám olvasásakor bizonyára sokan meglepődnek, talán leginkább az érdekeltek, akik — ezt hivatalos felmérés igazolja — legfeljebb 25— 30 szakmát tudnak megnevezni és legfeljebb nyolc-tíz divatos foglalkozás közül akarnak választani. Már ezért is szükség volt az ország második városában a pályaválasztási tanácsadó intézetre. Az új módszertani és tudományos központnak azonban csak egyik feladata a felvilágosítás. Ennél sokkal bonyolultabb a „víz” (vizsgált Személy) fizikai és szellemi erőinek felmérése, s annak a megállapítása, hogy milyen helyet töltsön be a dolgozók társadalmában. Természetesen nemcsak az adott személyiség tulajdonságait, hanem a társadalmi lehetőségeket is figyelembe kell venni. Nem lehet mindenki kozmetikus, orvos, fodrász, vagy áruházi eladó. A szülők akarata sem teljesülhet sok esetben, akik gyermekeikben többnyire saját álmukat kívánják megvalósítani. A jóakaratú családi befolyásolás nem egyszer vált már kárára a gyermekeknek, akik nem boldogultak, vagy nem érezték jól magukat az annyi mr dicsért pályán. A felderítés eszközei A miskolci kutatóintézetnek nemcsak szakemberek, hanem korszerű eszközök is rendelkezésére állnak ahhoz, hogy segítse a pályaválasztást. A specializáció, az egyre kvalifikáltabb munka, amely napjainkban az iparágak és a szellemi munkakörök szinte mindegyikét jellemzi, sokoldalú vizsgálatot kíván. A memória, a figyelem, az intelligencia, a konstruáló képesség, a manuális készség és számos pszichikai, valamint emocionális tulajdonság felderítésére van szükség. A több száz papír-teszt, a műszaki érzéket vizsgáló Support készülék, az emlékezet tartósságát felmérő Moode-tábla és a nagy figyelmet igénylő fonal-„térkép” egyelőre még pihen a volt bányaipari technikum helyiségeiben. A tanácsadó munkatársai most a pedagógusokat készítik fel, mert a pályaválasztás — akár 14, akár 18 évesekről van szó — mégiscsak az osztályfőnöki órákon kezdődik. Vagy még előbb, talán már a negyedik osztályban, mikor a gyerekek a természet világáról és az emberi munkáról olvasnak: „Könyvedbe bújva, téli este, míg künn szél rázza a tetőt, emlékezz, gondolj rá egy percre: lásd a bányászt magad előtt. Erős és nyugodt, bátor ember, hazánknak biztos támasza . . A kis vers eszünkbe juttat valamit: az okos tesztek, táblák példát nem tudnak adni, erre csak az ember képes, legyen az kohász, vagy költő... És egy-egy gyermek sorsát sokszor a jó, vagy rossz példa dönti el. GY- ik Makrisz Agamemnonnak, a görög származású művésznek, aki 17 esztendeje dolgozik hazánkban, számos szobrát őrzik városaink. Képünk a művészt és egyik legújabb alkotását ábrázolja. tizenegy millió analfabéta az USA-ban Az Amerikai Egyesült Államokban a legújabb adatok szerint 11 millió ember nem tud írni és olvasni. Philadelphiában most húszhónapos kurzust rendeznek 50— 70 ezer felnőtt részére. A kurzus száz félórás leckéből áll, a tankönyvet az amerikai népfőiskola nevelői dolgozták ki. Eltűnt egy működési engedély KI TUD RÓLA? Levelet kaptunk Szabó Sándorné mérai tanítónőtől. Idézünk az episztolából: „1968 februárjában Miskolcon díszítőművészeti szakkörvezetői vizsgát tettem. Ezt követően csoporttársaim közül hárman megkapták működési engedélyüket, de én nem, pedig a vizsgám sikerült. Ezért kérem a Népművelési Intézetet, szíveskedjenek az engedélyt számomra elküldeni, mert szakkörvezetői munkámat nem tudom megkezdeni.” A Népművelési Intézet a több mint egy esztendeje lezajlott vizsgával és a működési engedéllyel kapcsolatban a következőt válaszolta Szabó Sándornénak: „Könyveink alapján megállapítottuk, hogy a vizsga után a működési engedélyeket — miként csoporttársainak — önnek is megküldtük. Önnek az 1282 számú „B”-kategóriájú működési engedélyt adtuk postára, méghozzá utánvéttel. Kérjük, szíveskedjen utánanézni, hol akadhatott meg a működési engedély”. Szabó Sándorné mind ez ideig nem kapta kézhez a díszítőművészeti szakkör vezetésére jogosító okmányt. Fogalma sincs, hogy miképpen nézhetne utána, hol akadhatott el a működési engedély. Az intézet leveléből nem derül ki, hogy milyen postai ragszámmal küldték el az okmányt. De ha ez rendelkezésére is állna Szabó Sándornénak, reménytelennek látszik, hogy a posta a több mint egy éve elkallódott küldeményt valahol megtalálhatja. Mi lenne tehát a célravezető megoldás? Aligha kell töprengeni ezen. Van okmánymásolat is a világon, s ha eltűnt az a működési engedély, ki lehet helyette állítani egy másikat is. (P-I) ÖSSZEÜTKÖZTEK Az Izmirtől 80 kilométernyire fekvő Selcuk közelében összeütközött két autóbusz. A szerencsétlenségnek 11 halottja és 25 sebesültje van. FELLÁZADT SZURKOLÓK Casertában továbbra sem csitulnak a szenvedélyek az együttesnek a második ligából történt kizárása miatt. A fellázadt szurkolók csoportjai járják a várost, ami útjukba akad, összetörik. A tüntetők ilyen feliratú transzparenseket visznek: „Halál az Olasz Labdarúgó Szövetség vezetőire”. PAPOKAT TÜNTETTEK KI A második világháború 30. évfordulója alkalmából egy ünnepségen Varsóban mintegy 150 lengyel papot tüntettek ki, akik 1939 szeptemberében a lengyel hadseregben, majd ezt követően a népi hadseregben, a honi hadseregben és a partizánmozgalomban fegyveresen küzdöttek a fasiszta megszállók ellen. ÉKSZERRABLÁS Másfélmillió dollár értékű ékszert raboltak el egy párizsi hotelben egy amerikai turistától, aki Floridából érkezett. Az 50 éves Mrs Simone Karoff az ékszereket egy kézitáskában tartotta. LÁZMÉRÉS AZ OROSZLÁNNÁL Az oroszlánnak nem lehet csak úgy egyszerűen hőmérőt a hóna alá dugni. Túlságosan rizikós lenne a dolog. Egy angol állatorvos a csillagászok távhőmérőjét vette alapul. Ahogyan az égitesteket hőmérőzik. A távhőmérővel két másodperc alatt 30 méter távolságról is megállapítható a készülékkel, hogy van-e láza az állatnak vagy sem. BÁLNAIKREK A japán bálnavadászok az Indiai-óceánban kifogott egyik nősténybálna feldarabolásakor egymással összenőtt két bálnabébit találtak. A kicsinyek testhossza körülbelül 1,8 méter volt. A bálnáknak általában egy kicsinyük van. Az ikrek ritkaságszámba mennek. SÖRHIÁNY Sörfogyasztásban Magyarország valahol a 20—25. helyen található. A sörfogyasztás világjelenség. Nálunk már nemcsak nyáron, de télen is akadozik az ellátás. Söripari szakemberek megállapítása szerint az 1972-ben üzembe lépő borsodi sörgyár 100 millió literes évi termelése csak némileg enyhít a gondokon, miután a sör szezonjellege szűnőben van és télen-nyáron egyre több fogy belőle. SIKERÜLT Egy holland mérnöknek sikerült 12 óra 47 perc alatt átúsznia a La Manche-csatornát. A MÉRKŐZÉS ÁRA 30 EZER DOLLÁR „Pályafutásom befejezéséig az FC Santosnál maradok” — mondotta Pelé, a fekete gyöngyszem, aki csapatával jelenleg Jugoszláviában vendégszerepel. Négy mérkőzést játszanak, mérkőzésenként 30 ezer dollárért. MEGTALÁLTÁK Teheránból jelentenék, hogy az ország északi részében, Galikosh városban több mint 1100 kilogramm csempészett ópiumot találtak elrejtve egy vasúti tartálykocsiban. reggelig