Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)

1969-12-03 / 80. szám

Huszonöt éve szabad Miskolc írta: dr. Havasi Bea az USZf­P Mi4o­c­városi Bizottságának első titkára V­árosunk felszabadulásának jelentőségét úgy érezhe­jük át valójában, ha számba vesszük, hogy népünk, tör­ténelme során, hányszor küzdött a szabadságért. Őse­ink védték a hazát, miközben Európáért is véreztek. Vég­vári vitézeink dicsőségét, Bocskai, Rákóczi szabadságharcát nem feledhetjük. Büszkék lehetünk arra, hogy népünk nem egyszer a tör­ténelmi haladás élvonalába került: az 1848—49-es forrada­lomban, s 1919-ben, amikor a Tanácsköztársaság kikiáltásá­­val hazánkban a világon másodiknak létrejött a proletár­­diktatúra — s amikor Miskolc is méltón viselte a vörös város nevet. Nincs mit szégyenkeznünk történelmünk miatt. Bár sajá­tos történelmi helyzetünknél fogva — gigászi küzdelmeink ellenére — többször elbuktunk, a szabadság utáni vágya­kozás, s az érte való küzdés szándéka sohasem szűnt meg népünkben . 1945 tavaszán megvalósult az, amiről legjobb­jaink álmodtak, küzdöttek, elérkezett hazánk felszabadulása, amely Miskolcon már 1944. december 3-án bekövetkezett. Jubileumot ünneplünk: a szovjet hadsereg huszonöt esz­tendeje űzte el városunkból a náci megszállókat és magyar cinkosaikat. Ünnepünk e történelmi mérföldkőnél akkor telítődik méltó tartalommal, ha levonjuk negyedszázados utunk tanulságait, s így tekintünk előre, a jövőnkbe m­egemlékezésünk első gondolata felszabadítóinké, azoké a hősöké, akik szabadságunkért a legdrágábbat, életüket áldozták. Városunk lakói örök hálával gon­dolnak a hős szovjet hadseregre, amely hozzánk, egy ellen­séges országba, barátként jött. Ez a barátság nem merült ki a felszabadítás tényében: azóta elmélyült, s tartós elvi, politikai, gazdasági segítséggel párosult. Negyedszázados fejlődésünk elválaszthatatlan a Szovjetuniótól. A pártjaink közötti, s a gazdasági kapcsolattól a személyes barátság számtalan megnyilvánulásáig ezer és ezer szállal kötődünk össze. S barátságunk kiállta az idő próbáját. Az évfordulón tisztelettel emlékezünk azokra a hős ma­gyar hazafiakra is, akik életük kockáztatásával segítették az út megszületését. Miközben a szovjet hadsereg Miskolc felé közeledett, itt bontakozott ki hazánk egyik legeredmé­nyesebb antifasiszta mozgalma. A MOKÁN tevékenysége bizonysága annak, hogy városunk lakói mennyire gyűlölték a fasizmust. A felszabadulást követően bebizonyosodott városunkban is, hogy mire képes a nép, ha szabad. A régi képet, amelyet az embertelen élősdiek rendszere festett a magyar dolgozók vérével és verejtékével, végleg letörölték a harcos és do­gös munkáskezek. A vagyoni, társadalmi differenciáltság, a kul­turális monopólium, a jogi megkötöttségek, farkaserkölcsök — mind a múlté lettek. Az eltelt negyedszázad városunk fejlődése által is igazolja, hogy a proletariátus tud élni a hatalommal, s hogy a munkásosztály a harcok, megpróbál­­tatások révén edzetté, bölccsé vált élcsapattal rendelkezik. A kommunista párt mindig úrrá tudott lenni a nehézsé­geken, amelyek a szocializmus eddigi építése során támad­tak, mert feltárta a bajok forrását, nem hallgatta el, hanem elemezte a hibákat, s megmutatta a kivezető utat is. A sok beteljesedett szándék, megvalósult terv, elért cél azt mu­tatja: volt erőnk leszámolni a múlt szomorú örökségével. Mindez, a társadalom szerkezetének megváltoztatása, az osztályszövetség, s a szocialista nemzeti egység erősítése — abból a célból, hogy egész népünk a haladás útján járhas­son — kemény osztályharc közepette ment­ végbe. A Ta­nácsköztársaság után másodszor is — és már végérvényesen — bebizonyosodott, hogy a munkásosztály hatalma, a prole­­tárdiktatúra, nem egyszerűen politikai jelszó, hanem társa­dalmi realitás. z eltelt 25 év alatt városunk az ország legnagyobb vidéki városává fejlődött. Lakóinak száma a legutób­bi két évtizedben több mint 70 ezerrel növekedett. Miskolcon ma nemcsak többen élünk, de jobban is. Új üze­mek épültek, a régebbiek azelőtt elképzelhetetlen módon bővültek, korszerűsödtek, s új városrészek szinte egyik nap­ról a másikra „nőnek ki a földből­’. Városunk több mint 600 esztendős, de az elmúlt 25 év alatt többet fejlődött, gazda­godott, mint századok alatt. A háborúban tönkrement vá­rosnak nem csupán az újjáépítése történt me, hanem lakos­ságának forradalmi átalakulása is végbement. Fejlődésünk legutóbbi időszakában a továbblépés követel­ményei szükségessé tették, hogy átfogó kritikai elemzésnek vessük alá egész gazdasági mechanizmusunkat. S 1966 má­jusában pártunk központi bizottsága határozatot hozott a gazdaságirányítási rendszer reformjára. Hathatós intézke­déseket tettünk és teszünk rendszerünk demokratizmusá­nak fejlesztésére is. Röviden arról van szó, hogy a szocia­lizmus építése magasabb szakaszának a küszöbéhez értünk. S ahhoz, hogy ezt átlépve gyorsabban haladhassunk előre, jobban kell élnünk a reform myúnotta lehetőségekkel, s még derekasabban kell helytállnunk mindannyiunknak ott, ahol dolgozunk. Ez a záloga jobb jövőnknek, valamint az, hu mi­nél maradéktalanabból eleget téve internacionalista kötele­­zett­ éveinknek, szolidaritással vagyunk a nagyvilágban folyó szabadsági küzdelmekkel, s önmagunk, rendszerünk erősítésé­vel növeljük a békéért harcolók táborát. E sokrétű, de egy célt szolgáló közös erőfeszítéseinkben pártunk irányít bennünket. A siker kétségtelenül a miénk, amihez a bizonyságot azok az eredményeink szolgáltatják, amelyeket pártunk vezetésével, a kommunisták példamu­­tatásával az elmúlt negyedszázad alatt elértünk. Nem sza­bad elfelednünk, hogy a kommunisták az elsők között ra­gadtak fegyvert a fasizmus ellen a független, szabad de­mokratikus Írországért, s el­ ők voltak vom­bgdöntött hazánk újjáénbéréi­>ert és a szocializmus emtékében is. Ők folytatták azt a harcot, amelyet már századokkal ezelőtt vívtak némink Teffíobhjai a betudásért s maguk mellé sora­koztatva valamennyi demokratikus erőt, megváltozott körül­mények között és más módszerekkel folytatnak ma is. lkotó jelenünk forradalmi múltunk fényeiben terem­tődött meg, s vált át napról napra a még szebb jö­vőbe, amelyért együttesen munkálkodnunk legszebb kötelességünk. Ennek eltökélt szándékával ünnepelhetjük legméltóbban szűkebb hazánk, Miskolc felszabadulását. M A A \ ■X POLITIKAI NAPILAP X­I. évfolyam, 80. szám 1960. december 3., szerda ■»un nin_j.mii ARA: 1 FOftáNT Koszorúzás a Hősök ferén Ma délelőtt 10 órakor nagy­szabású ünnepség keretében, koszorúzták meg a város fel­szabadításáért folytatott har­cokban elesett hősök emlék­művét. A koszorúzási ünnep­ségen részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tag­ja, a megyei pártbizottság el­ső titkára, dr. Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára és Bialis József, a Miskolc járási Pártbizottság első titkára. A megyei tanács részéről dr. Ladányi József vb-elnök, a városi tanács nevében dr. Fekete László vb-elnök, a Miskolc járási Tanács képviseletében pedig Juhász Sándor vb-elnök he­lyezett koszorút az emlékmű talapzatára. A Szovjetunió, városunk­ban tartózkodó katonai kül­döttsége — Mihail Nyikolaje­vics Vtyenkov és Mihail Di­­­mitrijevics Cigankov ezrede­sek — és városunk fegyve­res erőinek vezetői tiszte­legtek a hősök emlékének. Lerótták kegyeletüket test­vérvárosunk, Kassa küldöttei is, Stefán Cabarn vezetésé­vel. Majd a magyar és szlo­vák partizánok küldöttei és a MOKAN-komité volt tagjai, valamint a megye és Miskolc tömegszervezeteinek vezetői, a vállalatok és intézmények képviselői helyezték el a megemlékezés virágait . A jövő belvárosa egyetlen asztalon. A Miskolci Tervező Vállalat kiállításán a belváros rendezési tervét szemléltető maketteknek van legnagyobb sikere. A látogatók közül sokan fedezték fel meglepődve, hogy földszintes lakóházuk helyén 10—15 év múlva kisebb felhőkarcolók emelkednek majd Per­sze lehet, hogy nem pontosan olyanok, amilyeneket a terve­zők megálmodtak, hiszen ezen az asztalon ma még konkrét tervek és elképzelések keverednek. (Miskolc jövőjével fog­lalkozunk a 3. oldalon.) Moszkvában megkezdődött a találkozó Moszkvában megkezdődött Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjet­unió párt- és állami vezetői­nek találkozója. A résztve­vők — mint már jelentettük — véleménycserét folytatnak az időszerű nemzetközi prob­lémákról. Mint várható, a találkozó egy-két napig tart. Kisebb havazás lehetséges Előrejelzés Miskolc térsé­gére csütörtök délig: felhős, párás, ködös, hideg idő. Ki­sebb havazás lehetséges. A hőmérséklet hajnalban —8, holnap délben —5 fok körül lesz. város vendégei Szovjet küldöttség Miskolcon Magas rangú szovjet vendégek érkeztek tegnap Miskolcra, a város felszabadulásának huszonötödik évfordulójára: Mi­hail Dimitri­je­vics Cigankov és Mihail Nyikolajevics Utyenkov ezredes. Vendégeinket a városi pártbizottság, a városi ta­nács, a Hazafias Népfront és a M Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei, illetve városi vezetői fogadták. A Hazafias Népfront és az MSZK­T székházában rende­zett fogadáson megjelent Varga Zoltán, a városi párt­­bizottság titkára, Rózsa Kál­mán, a városi tanács vb-el­­nökhelyettese, Bartha László, az MSZBT megyei titkára, Hegyi Imre, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára, Gyárfás Imre, az MSZ­BT m­­egyei elnöke,’izachy Róbert, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. A vendégeket Gyárfás Imre köszöntötte meleg hangú sza­vakkal. Az évforduló jelentő­ségéről szólva külön köszö­netet mondott a két magas rangú szovjet tisztnek — a Miskolc felszabadításáért ví­vott harc részeseinek — azért az önzetlen áldozatért, amit a huszonöt évvel ezelőtti hábo­rúban társaikkal együtt vál­laltak. Az MSZBT megyei elnöké­nek szavaira Cigankov ezre­des válaszolt. A fogadás ün­nepélyes perceit baráti be­szélgetés követte. A vendégek tegnap meglá­togatták a tapolcai barlangi fürdőt. Ma dr. Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára és dr. Fekete László, a városi tanács vb-elnöke Cseterki Lajosnak, az Elnöki Tanács titkárának társaságá­ban fogadta a szovjet vendé­­geket, majd dr. Bodnár Fe­renccel, a Központi Bizottság tagjával, a megyei pártbizott­ság első titkárával találkoz­tak, s részt vettek a koszo­rúzási ünnepségeken és az ezt követő színházi díszünnepsé­gen is. Háromnapos­­ programjuk­ban városnézés is szerepel, s találkoznak a drótgyári mun­kásokkal is. ­­j­ c Ma délelőtt, a koszorúzást megő­ző katonai hús—Igés Te ere­­­s­tében Somogy megye és Kaposvár katon­afiataljai nevében a I S néphadsereg zászlaját nyújtották át a Miskolci Helyőrséget­­ képviselő honvédeknek. A zászlóra a miskolciak is ráfűzték a­­ megemlékezést jelképező szalagot. A lobogó elviszi Wo*tM­­i­ba a magyar katonafiatalok köszöntését. (Ágotha fel?*? Diszinem A ma délelőtt 11 órakor, a színházban rendezett díszün­nepség elnökségében helyet foglalt Aczél György, az MSZMP KB titkára, Cse­terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tag?ja, a megyei pártbizottság első tit­kára, dr. Papp Lajos minisz­­terhelyettes, a Miniszterta­nács Tanácsszervek Osztályá­nak vezetője, Úszta Gyula al­tábornagy, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, dr. Hava­si Béla, a Miskolc városi pártbizottság első titkára, Utyenkov Mihail Nyiko­a­­jevics ezredes, dr. Ladá­nyi József, a megyei ta­nács elnöke, dr. Fekete Lász­ló, a városi tanács elnöke, Angyal András, a városi Munkásőrség parancsnoka, Cigankov Mihail Dimitrjje­­vics ezredes, dr. Koleszár Ist­ván rendőr-ezredes, megyei rendőr-főkapitány, Tóth Ti­bor alezredes, városi rend­őr­­kapitány, dr. Já­nos, a miskolci Nehézipari Műszaki Füyetem rektora. Ott voltak ezenkívül az elnökség soraiban a munkásmozgalom veteránjai, volt narb'zénok, az üzemek szocialista brigád­­jainak képviselői, városunk közéltének számos kiváló­ság a. naft'-'szemeink gazda­sági vezetői. Dr. Fekete L­ászló tanács­elnök megnyitója után Acsél Györmt tartott "inneni beszé­det. Felszólaltak az, ünnensé­ ÍÍ6T1 R PS n colo,*­á|­venc^tfp’c Fzután HofTMi+atták P^rVpnv T jóestét! című művét. fiai,

Next