Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)
1969-12-03 / 80. szám
Huszonöt éve szabad Miskolc írta: dr. Havasi Bea az USZfP Mi4ocvárosi Bizottságának első titkára Városunk felszabadulásának jelentőségét úgy érezhejük át valójában, ha számba vesszük, hogy népünk, történelme során, hányszor küzdött a szabadságért. Őseink védték a hazát, miközben Európáért is véreztek. Végvári vitézeink dicsőségét, Bocskai, Rákóczi szabadságharcát nem feledhetjük. Büszkék lehetünk arra, hogy népünk nem egyszer a történelmi haladás élvonalába került: az 1848—49-es forradalomban, s 1919-ben, amikor a Tanácsköztársaság kikiáltásával hazánkban a világon másodiknak létrejött a proletárdiktatúra — s amikor Miskolc is méltón viselte a vörös város nevet. Nincs mit szégyenkeznünk történelmünk miatt. Bár sajátos történelmi helyzetünknél fogva — gigászi küzdelmeink ellenére — többször elbuktunk, a szabadság utáni vágyakozás, s az érte való küzdés szándéka sohasem szűnt meg népünkben . 1945 tavaszán megvalósult az, amiről legjobbjaink álmodtak, küzdöttek, elérkezett hazánk felszabadulása, amely Miskolcon már 1944. december 3-án bekövetkezett. Jubileumot ünneplünk: a szovjet hadsereg huszonöt esztendeje űzte el városunkból a náci megszállókat és magyar cinkosaikat. Ünnepünk e történelmi mérföldkőnél akkor telítődik méltó tartalommal, ha levonjuk negyedszázados utunk tanulságait, s így tekintünk előre, a jövőnkbe megemlékezésünk első gondolata felszabadítóinké, azoké a hősöké, akik szabadságunkért a legdrágábbat, életüket áldozták. Városunk lakói örök hálával gondolnak a hős szovjet hadseregre, amely hozzánk, egy ellenséges országba, barátként jött. Ez a barátság nem merült ki a felszabadítás tényében: azóta elmélyült, s tartós elvi, politikai, gazdasági segítséggel párosult. Negyedszázados fejlődésünk elválaszthatatlan a Szovjetuniótól. A pártjaink közötti, s a gazdasági kapcsolattól a személyes barátság számtalan megnyilvánulásáig ezer és ezer szállal kötődünk össze. S barátságunk kiállta az idő próbáját. Az évfordulón tisztelettel emlékezünk azokra a hős magyar hazafiakra is, akik életük kockáztatásával segítették az út megszületését. Miközben a szovjet hadsereg Miskolc felé közeledett, itt bontakozott ki hazánk egyik legeredményesebb antifasiszta mozgalma. A MOKÁN tevékenysége bizonysága annak, hogy városunk lakói mennyire gyűlölték a fasizmust. A felszabadulást követően bebizonyosodott városunkban is, hogy mire képes a nép, ha szabad. A régi képet, amelyet az embertelen élősdiek rendszere festett a magyar dolgozók vérével és verejtékével, végleg letörölték a harcos és dogös munkáskezek. A vagyoni, társadalmi differenciáltság, a kulturális monopólium, a jogi megkötöttségek, farkaserkölcsök — mind a múlté lettek. Az eltelt negyedszázad városunk fejlődése által is igazolja, hogy a proletariátus tud élni a hatalommal, s hogy a munkásosztály a harcok, megpróbáltatások révén edzetté, bölccsé vált élcsapattal rendelkezik. A kommunista párt mindig úrrá tudott lenni a nehézségeken, amelyek a szocializmus eddigi építése során támadtak, mert feltárta a bajok forrását, nem hallgatta el, hanem elemezte a hibákat, s megmutatta a kivezető utat is. A sok beteljesedett szándék, megvalósult terv, elért cél azt mutatja: volt erőnk leszámolni a múlt szomorú örökségével. Mindez, a társadalom szerkezetének megváltoztatása, az osztályszövetség, s a szocialista nemzeti egység erősítése — abból a célból, hogy egész népünk a haladás útján járhasson — kemény osztályharc közepette ment végbe. A Tanácsköztársaság után másodszor is — és már végérvényesen — bebizonyosodott, hogy a munkásosztály hatalma, a proletárdiktatúra, nem egyszerűen politikai jelszó, hanem társadalmi realitás. z eltelt 25 év alatt városunk az ország legnagyobb vidéki városává fejlődött. Lakóinak száma a legutóbbi két évtizedben több mint 70 ezerrel növekedett. Miskolcon ma nemcsak többen élünk, de jobban is. Új üzemek épültek, a régebbiek azelőtt elképzelhetetlen módon bővültek, korszerűsödtek, s új városrészek szinte egyik napról a másikra „nőnek ki a földből’. Városunk több mint 600 esztendős, de az elmúlt 25 év alatt többet fejlődött, gazdagodott, mint századok alatt. A háborúban tönkrement városnak nem csupán az újjáépítése történt me, hanem lakosságának forradalmi átalakulása is végbement. Fejlődésünk legutóbbi időszakában a továbblépés követelményei szükségessé tették, hogy átfogó kritikai elemzésnek vessük alá egész gazdasági mechanizmusunkat. S 1966 májusában pártunk központi bizottsága határozatot hozott a gazdaságirányítási rendszer reformjára. Hathatós intézkedéseket tettünk és teszünk rendszerünk demokratizmusának fejlesztésére is. Röviden arról van szó, hogy a szocializmus építése magasabb szakaszának a küszöbéhez értünk. S ahhoz, hogy ezt átlépve gyorsabban haladhassunk előre, jobban kell élnünk a reform myúnotta lehetőségekkel, s még derekasabban kell helytállnunk mindannyiunknak ott, ahol dolgozunk. Ez a záloga jobb jövőnknek, valamint az, hu minél maradéktalanabból eleget téve internacionalista kötelezett éveinknek, szolidaritással vagyunk a nagyvilágban folyó szabadsági küzdelmekkel, s önmagunk, rendszerünk erősítésével növeljük a békéért harcolók táborát. E sokrétű, de egy célt szolgáló közös erőfeszítéseinkben pártunk irányít bennünket. A siker kétségtelenül a miénk, amihez a bizonyságot azok az eredményeink szolgáltatják, amelyeket pártunk vezetésével, a kommunisták példamutatásával az elmúlt negyedszázad alatt elértünk. Nem szabad elfelednünk, hogy a kommunisták az elsők között ragadtak fegyvert a fasizmus ellen a független, szabad demokratikus Írországért, s el ők voltak vombgdöntött hazánk újjáénbéréi>ert és a szocializmus emtékében is. Ők folytatták azt a harcot, amelyet már századokkal ezelőtt vívtak némink Teffíobhjai a betudásért s maguk mellé sorakoztatva valamennyi demokratikus erőt, megváltozott körülmények között és más módszerekkel folytatnak ma is. lkotó jelenünk forradalmi múltunk fényeiben teremtődött meg, s vált át napról napra a még szebb jövőbe, amelyért együttesen munkálkodnunk legszebb kötelességünk. Ennek eltökélt szándékával ünnepelhetjük legméltóbban szűkebb hazánk, Miskolc felszabadulását. M A A \ ■X POLITIKAI NAPILAP XI. évfolyam, 80. szám 1960. december 3., szerda ■»un nin_j.mii ARA: 1 FOftáNT Koszorúzás a Hősök ferén Ma délelőtt 10 órakor nagyszabású ünnepség keretében, koszorúzták meg a város felszabadításáért folytatott harcokban elesett hősök emlékművét. A koszorúzási ünnepségen részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára és Bialis József, a Miskolc járási Pártbizottság első titkára. A megyei tanács részéről dr. Ladányi József vb-elnök, a városi tanács nevében dr. Fekete László vb-elnök, a Miskolc járási Tanács képviseletében pedig Juhász Sándor vb-elnök helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. A Szovjetunió, városunkban tartózkodó katonai küldöttsége — Mihail Nyikolajevics Vtyenkov és Mihail Dimitrijevics Cigankov ezredesek — és városunk fegyveres erőinek vezetői tisztelegtek a hősök emlékének. Lerótták kegyeletüket testvérvárosunk, Kassa küldöttei is, Stefán Cabarn vezetésével. Majd a magyar és szlovák partizánok küldöttei és a MOKAN-komité volt tagjai, valamint a megye és Miskolc tömegszervezeteinek vezetői, a vállalatok és intézmények képviselői helyezték el a megemlékezés virágait . A jövő belvárosa egyetlen asztalon. A Miskolci Tervező Vállalat kiállításán a belváros rendezési tervét szemléltető maketteknek van legnagyobb sikere. A látogatók közül sokan fedezték fel meglepődve, hogy földszintes lakóházuk helyén 10—15 év múlva kisebb felhőkarcolók emelkednek majd Persze lehet, hogy nem pontosan olyanok, amilyeneket a tervezők megálmodtak, hiszen ezen az asztalon ma még konkrét tervek és elképzelések keverednek. (Miskolc jövőjével foglalkozunk a 3. oldalon.) Moszkvában megkezdődött a találkozó Moszkvában megkezdődött Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió párt- és állami vezetőinek találkozója. A résztvevők — mint már jelentettük — véleménycserét folytatnak az időszerű nemzetközi problémákról. Mint várható, a találkozó egy-két napig tart. Kisebb havazás lehetséges Előrejelzés Miskolc térségére csütörtök délig: felhős, párás, ködös, hideg idő. Kisebb havazás lehetséges. A hőmérséklet hajnalban —8, holnap délben —5 fok körül lesz. város vendégei Szovjet küldöttség Miskolcon Magas rangú szovjet vendégek érkeztek tegnap Miskolcra, a város felszabadulásának huszonötödik évfordulójára: Mihail Dimitrijevics Cigankov és Mihail Nyikolajevics Utyenkov ezredes. Vendégeinket a városi pártbizottság, a városi tanács, a Hazafias Népfront és a M Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei, illetve városi vezetői fogadták. A Hazafias Népfront és az MSZKT székházában rendezett fogadáson megjelent Varga Zoltán, a városi pártbizottság titkára, Rózsa Kálmán, a városi tanács vb-elnökhelyettese, Bartha László, az MSZBT megyei titkára, Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Gyárfás Imre, az MSZBT megyei elnöke,’izachy Róbert, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. A vendégeket Gyárfás Imre köszöntötte meleg hangú szavakkal. Az évforduló jelentőségéről szólva külön köszönetet mondott a két magas rangú szovjet tisztnek — a Miskolc felszabadításáért vívott harc részeseinek — azért az önzetlen áldozatért, amit a huszonöt évvel ezelőtti háborúban társaikkal együtt vállaltak. Az MSZBT megyei elnökének szavaira Cigankov ezredes válaszolt. A fogadás ünnepélyes perceit baráti beszélgetés követte. A vendégek tegnap meglátogatták a tapolcai barlangi fürdőt. Ma dr. Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára és dr. Fekete László, a városi tanács vb-elnöke Cseterki Lajosnak, az Elnöki Tanács titkárának társaságában fogadta a szovjet vendégeket, majd dr. Bodnár Ferenccel, a Központi Bizottság tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával találkoztak, s részt vettek a koszorúzási ünnepségeken és az ezt követő színházi díszünnepségen is. Háromnapos programjukban városnézés is szerepel, s találkoznak a drótgyári munkásokkal is. j c Ma délelőtt, a koszorúzást megőző katonai hús—Igés Te erestében Somogy megye és Kaposvár katonafiataljai nevében a I S néphadsereg zászlaját nyújtották át a Miskolci Helyőrséget képviselő honvédeknek. A zászlóra a miskolciak is ráfűzték a megemlékezést jelképező szalagot. A lobogó elviszi Wo*tMiba a magyar katonafiatalok köszöntését. (Ágotha fel?*? Diszinem A ma délelőtt 11 órakor, a színházban rendezett díszünnepség elnökségében helyet foglalt Aczél György, az MSZMP KB titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tag?ja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Papp Lajos miniszterhelyettes, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője, Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, dr. Havasi Béla, a Miskolc városi pártbizottság első titkára, Utyenkov Mihail Nyikoajevics ezredes, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, dr. Fekete László, a városi tanács elnöke, Angyal András, a városi Munkásőrség parancsnoka, Cigankov Mihail Dimitrjjevics ezredes, dr. Koleszár István rendőr-ezredes, megyei rendőr-főkapitány, Tóth Tibor alezredes, városi rendőrkapitány, dr. János, a miskolci Nehézipari Műszaki Füyetem rektora. Ott voltak ezenkívül az elnökség soraiban a munkásmozgalom veteránjai, volt narb'zénok, az üzemek szocialista brigádjainak képviselői, városunk közéltének számos kiválóság a. naft'-'szemeink gazdasági vezetői. Dr. Fekete László tanácselnök megnyitója után Acsél Györmt tartott "inneni beszédet. Felszólaltak az, ünnensé ÍÍ6T1 R PS n colo,*á|venc^tfp’c Fzután HofTMi+atták P^rVpnv T jóestét! című művét. fiai,