Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

He Robert Siodmak látványos színes filmje, a Harc Rómáért kettős produkcióban, román és NSZK-beli művészek közreműködésével­­ készült. A VI. század elején játszódó történet a római birodalom válságos időszakát mu­tatja be, miközben a néző betekintést nyer a szerelem, a hatalom birtokosainak kegyet­len világába. A kétrészes monumentális film statiszták százait vonultatja fel, s a közön­ség találkozhat két kedvencével, Orson Wel­­les-szel és Sylva Koscinával, Kiváló együttesek Vasas festők, szobrászok Csak a beavatottak tudják, hogy a Kiváló együttes mint melyben a Bartók Béla Művelődési Központ képzőművészei részesültek, tulajdonképpen három csoport megérdemelt ju­talma. Seres János, Papp László festő és Varga Miklós szob­rász tanítványai már többségükben nem az ifjú generációhoz tartoznak. A képzőművészeti kör még 1943-ban alakult — azóta több művészt is adva az országnak —, de néhányan az alapító tagok közül még ma is itt dolgoznak. A vasas szakkör tagjaival néhány éve Tokajban talál­koztam először. Minden esz­tendőben ott töltenek néhány napot, az immár országszerte ismert művésztelepen. A táj — a Tisza és a Bodrog talál­kozásának színhelye, a Ko­paszhegy, a folyót átszelő híd, a régi pánszláv templomépü­let és a városka sajátos há­zai — sok élményt kínálnak, amit jó mesterek, tanárok út­mutatása segít képpé formá­lódni. Itthon azután az üzem dolgozóinak, a szocialista bri­gádok érdeklődő tagjainak be kell számolni a nyárról... A szakköri tagok 1969-ben 16 kiállítást rendeztek, ré­szint az üzemben, részint pe­dig különböző borsodi tele­püléseken, munkásotthonok­ban, művelődési házakban. Az elmúlt esztendő különösen jól sikerült, mert a vasas­szakszervezet elnökségének nagydíján kívül ismét elnyer­ték a Kiváló együttes címet, melyet 1987-ben szereztek meg első ízben. Még így sem elégedettek. Nem a díjakat keveslik. Most lesz a Lenin Kohászati Művek 200 esztendős jubileuma; ki­állításukon szeretnének mi­nél többet, igazabbat mutatni saját munkájuk évtizedeiből, és jó lenne megjeleníteni a szakma két évszázadát is. Mert a szakköri tagok azért mégsem a képeikre, szobraik­ra, hanem mindennapi mun­kájukra a legbüszkébbek. Hi­szen civilben formázok, vas­munkások, de van köztük könyvtáros, sőt egészségügyi dolgozó is. Valamennyien a Lenin Kohászati Művek és a gépgyár dolgozói. GY. Zenei vetélkedő százezer forintért A megyei és a városi tanács művelődésügyi osztálya kör­levélben tájékoztatta a középiskolákat arról a nagyszabású zenei műveltségi versenyről, amelyet a Magyar Rádió, a Mű­velődésügyi és Munkaügyi Minisztérium, továbbá a KISZ Központi Bizottsága hirdetett a középiskolás diákok részére Beethoven születésének 200. és Bartók halálának 25. évfor­dulója alkalmából. A versenyen a zenei szakiskolák tanulói nem vehetnek részt. A verseny február­ l­1-án írásbeli válogatóval kezdődik. A rádióban elhangzó kérdé­sekre beküldendő választ te­kinti a rendezőség jelentke­zésnek. A válogató alapján a legjobban szereplő 24 iskola csapata megy a májusi elő­döntőre, majd innen a legjobb 8 csapat a novemberi döntő­re, amelyet a rádió nyilvá­nossága előtt tartanak meg. Az iskolákat egy-egy 7 ta­gú csapat képviselheti, de a csapateredmények mellett az egyéni teljesítményeket is ér­tékelik. A győztes csapat isko­lája 100 ezer forint jutalom­ban, a csapat tagjai a patro­náló tanárukkal együtt kül­földi üdülésben, ezenkívül egyenként 2 ezer forint ju­talomban részesülnek. A má­sodik helyen végző csapat is­kolája 50 ezer, a harmadiké 25 ezer forintot kap, a diá­kok szintén külföldi üdülés­ben és egyenként 1500, illetve 1000 forint jutalomban része­sülnek. Bizonyára Borsod és Mis­kolc diákjai is szép számban indulnak a február 16-án kez­dődő, kellemes élményt ígérő, nemes vetélkedésen. i­i Nyelvtanulás A házigazda megmu­tat vendégének egy féléves fiúcskát: „Franciaországból fo­gadtuk örökbe ezt a gyereket. Ha majd be­szélni kezd, mi is meg­tanulunk tőle franciá­ul” \ Húszezer kötet könyv, kétszáz szaklap A SZELLE KOHÓI Köynvtár, gazdag archív részleggel rendelkező folyóirattár, felbecsülhetetlen értékeket tartalmazó kohászmúzeum tarto­zik a Lenin Kohászati Művek dokumentációs osztályához. A műszaki szakirodalom körülbelül 20 000 kötetben áll az üzem dolgozói rendelkezésére, és a magyar nyelvű folyóiratokon kívül tizenkét nyelven 200 külföldi szaklap érkezik rendsze­resen a vállalathoz, ad munkát a műszaki fordító és doku­­mentátor részlegnek. Itt dolgozzák fel az újabb ismereteket, referátumokat fűznek az anyaghoz. Mint Zoltay Endre, a Mű­szaki Dokumentációs Osztály vezetője elmondta, különösen büszkék a folyóirattár archív részlegére, és abban is a Stahl und Eisen (Vas és Acél) című német nyelvű folyóiratra, melynek 1881-től napjainkig valamennyi lapszáma megta­lálható. A többi folyóirat há­borús anyagát is igyekeznek megszerezni, állományukat teljessé tenni. Életszükséglet lépést tartani a fejlődéssel, érdeklődni a legújabb tudományos ered­mények iránt, de legalább ilyen fontos ismerni a régmúlt idők történetét, a magyaror­szági vasgyártás első lépéseit, a fejlődés útját. Ebben az évben lesz 200 éves a volt Diósgyőri Vas­gyár, a Lenin Kohászati Mű­vek. Ebből az alkalomból nyitják meg a nagyközönség előtt a kohászati múzeumot, melynek legrégebbi anyagai Mária Terézia idejéből szár­maznak, s az üzem belső éle­tét, munkásainak helyzetét, életkörülményeit, a kohászati technológia fejlődését, az el­múlt kétszáz év sok-sok mun­kás hétköznapjának esemé­nyét forrásértékű hitelesség­gel őrzik. Az 1739-es nagy francia forradalom diósgyőri visszhangját éppúgy nyomon kísérhetjük mint a két világ­háború nehéz éveit, a munkás­mozgalmak itteni jelentkezé­sét. Az Európában egyedül­állóan értékes anyagot a ne­héz történelmi években a volt főhatóság, a Selmecbányai Főkamaragrófság őrizte meg sértetlenül. Megfelelő váloga­tás után egy részét rövidesen kiadják a gyár 200 éves tör­ténetét feldolgozó munkában. A remélhetőleg rövidesen átadásra kerülő új, modern műszaki könyvtár, a gazdag dokumentációs és múzeumi anyag egyaránt szolgálja az ország egyik legnagyobb üzeme mintegy 19 000 dolgo­zójának ismeretszerzését, lá­tókörének szélesítését. Fontos út a szakma szeretetéhez és az igényes munkához a gyár történelmi múltjának és ered­­ményes, gazdag jelenének is­merete. MAKAI KÖNYVESPOLC Elérhetetlen föld Az Első ének című antoló­gia megjelenése óta sok szó esik az infduló fiatal költők­ről. Eleinte valóban csak sza­vak hangzottak el. Többnyire elmarasztalók. Hökkenten kapta fel fejét az idősebb nemzedék. Valami szokatlan és nyugtalanító volt ebben a hangban, mellyel a fiatalok toporzékolóan köve­telték jussukat, helyüket, fe­lelősségüket a társadalomban, történelemben. Generációs és világnézeti viták csattogtak a levegőben. Az eredmény: mindkét fél önvizsgálatot tartott; kiderült, a nagy izgalom oka örömteli esemény: irodalmunknak új „családtagja” született. Nem „generációs pesszimizmusról”, nem „történelmi talaj­talan­­ságról” van szó, még „új hul­lámról” is csak annyiban, amennyiben minden nemze­dék szemlélete valamiben különbözik az előzőétől. Pi­linszky szavaival: „... új hul­lám, mely leváltja nemzedé­kemet, a nemzedékváltás ir­galmával és könyörtelenségé­vel. E hullám széthúzódik, de gerince elvéthetetlen. ... úgy jelentkezett, hogy tudta mind­azt, amit mi megszereztünk, s valamit, amit mi már sose birtokolhatunk a dolgok alvi­lági sorsáról”. Két év óta sokan „kihulltak az idő rostáján”,­­ de sokak­nál az első ének kamaszos lá­za lecsitult az ifjúság hevére. A folyóiratok, napilapok is közlik verseiket, többjüknek már kötete is megjelent. Nem ismeretlen már egyikük neve sem, akiknek költeményeiből antológiát publikált az író­szövetség KISZ-szervezete: az Elérhetetlen földet — bizonyí­tékul, hogy az „új hullám” nem kérdés, hanem tény iro­dalmi életünkben. Ezek a fiatalok önmaguktól és a társadalomtól kivereke­dett felelősségük teljes tuda­tában vannak. S ez a felelős­ség magát a történelemben nemcsak előre tekintve méri, a legnagyobb ütőereje azok­nak van közülük, akik leg­többet magukba ötvöztek ha­gyományaink nemesfémeiből. A kötet alaphangja egysé­ges, követelő, friss lendülete a legnagyobb erénye, a kilenc különböző egyéniséget azonos célba forrasztó hevület. Az igazmondás és őszinte­ség híréből merített öntudat­tal állnak így odadobbanva a történelem által kimetszett, helyükön. Állásfoglalásuk, hangvételük egyben bizonyí­téka költésztünknek: ígéret („Arról kell írni, AMI NINCS, és ami nincs, vallom, LEHET­NE” — fogalmazza meg egyi­kük, Utassy ezt a közös célt). Egyetlen öleléssel akarják magukhoz ölelni, amit kap­tak, és ami feladatuk: a tör­ténelmet ezer évre vissza és előre. Ebben rejlik erényük és hibájuk is. Oly széles a lendület, hogy természetsze­rűleg „szavaik hibátlan had­sorba” nem állhatnak. A stra­tégiát azonban jó helyen ke­resik. A népköltészet gazdag szimbólumvilágát éppúgy be­építik verseikbe, mint a XX. századi verselés vívmányait. MEINER MAGDOLNA Magyar folklór a Burgban Bécsben táncoltak a pataki fiatalok A közönség és a szakemberek körében idehaza és külföl­dön is jól csengő neve van már a 15 éve működő sárospataki Bodrog Táncegyüttesnek, amely mögött több száz hazai fel­lépés és kereken egy tucatnyi külföldi vendégszereplés áll. ősszel megtekintette műso­rukat Bécs főpolgármestere is, s olyan nagyszerű hatást gyakorolt rá a fiatalok mű­vészete, hogy meghívta az együttest Bécsbe, a januári nemzetközi táncfesztiválra. Nemrég tértek vissza ötnapos bécsi vendégszereplésükről. Tizenhét ország legjobb tán­cosaival együtt léptek fel a Burgban, ahol telt ház előtt, a közönség szűnni nem akaró tapsától kísérve mutatták be a magyar folklór legszebb da­rabjait, közöttük a cigándi, pusztafalusi és a szentistváni táncokat, amelyekre kiváló művészeti vezetőjük, Sipos György tanítóképző intézeti tan­ár tanította őket. Olyan nagy volt a sikerük a borsodi néptáncokkal, hogy előbb a városi­­ tanács díszter­mében, majd a közeli Baden közönsége előtt még kétszer kellett fellépniük. Az öt nap alatt a bécsiek elhalmozták őket meghívásokkal, s részt vettek azon a fogadáson is, amelyet Bécs főpolgármestere adott a fesztivál vendégsze­replőinek tiszteletére. A NYOLCADIK ÖNÉGETÉS Reggel benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát Albert Rousseau, 20 éves városi ta­nácsi munkás egy üres tel­ken, a franciaországi Lens­­ben. Az elmúlt 11 nap folya­mán ez volt a 8. hasonló ön­­gyilkosság. Rousseau-t már nem tudták megmenteni. ÉGŐ LÁVADARABOK A LEVEGŐBEN Az Etna égő lávadarabokat lövellt a magasba, a tudósok véleménye szerint a vulkán újabb kitörése nem veszélyez­teti a hegy oldalán épült fal­vakat. A HISZÉKENYSÉG VÁMSZEDŐJE Gáti Róbertné Sándor Magdolna Mónika 26 éves gépírónő, érdi lakos két, ben­­ne megbízó személytől külön­böző ürügyekkel többször is nagyobb összegeket csalt ki. Több mint 10 000 forintot vett fel hiszékeny ismerőseitől. A bíróság csalásért egyévi és 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte. LEÉGETT A GYUFAGYÁR A Hawaii-szigeteken tűz­vész tört ki, egy gyufagyár is leégett. 9 személy meghalt, 13 megsebesült. VALÓSÁGOS CSATA A FŐUTCÁN A Costa Rica-i elnökválasz­tási kampány során valósá­gos csata folyt egész éjjel San José főútvonalán a szemben­álló két elnökjelölt hívei kö­zött. Harmincan megsebesül­tek. BANKRABLÁS RENDŐRI SEGÍTSÉGGEL öt fegyveres bandita meg­támadott egy kisvárosi rend­őrséget. Egy rendőrt foglyul ejtettek, arra kényszerítették, hogy a banktisztviselőket fel­ébressze álmukból, és átkísér­je őket a pénzintézetbe. A rendőri asszisztencia mellett végbement bankrablás csak 857 dollárt eredményezett a rablóknak a Cordoba melletti Cintrában. KITILTOTTÁK A SZTRIPTÍZ­­TÁNCOSNŐKET Az indonéz kormány kitil­totta az országból a külföldi sztriptíz-táncosnőket és betil­tott egy sor sex-filmet. Az in­tézkedés a mohamedánok kö­vetelésére történt. A PER 17 ÉVIG TARTOTT 1952-ben egy május 1-i tüntetetésben való részvétel miatt 271 embert vád alá he­lyeztek Japánban. Az azóta eltelt 17 év és 9 hónap alatt a gyanúsítottak közül 16-an természetes halállal meghal­tak. 90 vádlottat közülük el­ítéltek, felfüggesztett börtön­­büntetést kaptak. A maratoni tárgyalás.200 millió yenbe ke­rült. SZERENCSÉTLENSÉG Johannesburgban egy isko­lásokat szállító autóbusz egy kereszteződésnél belerohant egy áthaladó vasúti szerel­vénybe. 32-en a helyszínen meghaltak. A lakosságot vér­adásra szólították fel a sebe­sült gyermekek életének meg­mentésére.

Next