Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
Dás lesz az ünnepi asztal Húsvét előtt a boltokban A borús, ködös idő ellenére is igazi húsvét előtti kép fogadja a vevőket a miskolci boltokban. A vásárlási láz az élelmiszer- és a ruházati boltokban egyaránt a finishez közeledik. Előnyben a férünk A ruházati boltokban legtöbben tavaszi kabátot, felöltőt és cipőt keresnek. Az előbbiből, az elmúlt évekhez hasonlóan, nem a legjobb a kínálat. Mind a férfi-, mind a nőiruha-osztályokon a szivacs alapanyagú, laminált felöltőket látni. Ezúttal is hiányoznak a könnyű, gyapjú- vagy műszál szövetből készült kabátok. A cipőboltokban már kaphatók a kánikulai szandálok, papucsok, bőséges a választék a műlakk és antilop alkalmi cipőkből. Kevés ellenben a kifejezetten tavaszi, zárt női lábbeli. Egy-két kivétellel a tavalyi, tavalyelőtti modelleket láthatjuk viszont, az újabb fazonok pedig már általában drágábbak, mint a régiek. A férfiaknak — úgy tűnik — az idén jobban kedvez a kereskedelem, mint a nőknek. Változatos fazonú, és minőségű férfi lábbelik sorakoznak a boltok polcain. Várják a vevők ostromát A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a szokásosnál 25 millióval több, 60 millió forintos készlettel várta, illetve várja a húsvét előtti csúcsforgalmat. Sok év tapasztalatai alapján mára és holnapra várják a vevők ,,ostromát”. A legfontosabb húsvéti élelmiszerből, a sonkából eddig hét vagonnal szállították a boltokba. Az utolsó két napban még 30 mázsa főtt sonkát kapnak a miskolci üzletek. A hét végéig hat vagon sertéshúst, egy vagon marhahúst és 2,2 vagon baromfit szállítanak ki. Ez utóbbiból, az igényektől függően, korlátlan mennyiséget tudnak a húsboltokba szállítani. A zavartalan ellátást nehezíti, hogy a húsipar meglehetősen rendszertelenül szállítja a megrendelt árut. Tegnap este például az egyik húsboltba háromnegyed 7- kor jött meg a sonkautánpótlás. Dió és mazsola Az ünnepek előtti sütéshez-főzéshez megfelelő mennyiségű vaj, dió, mazsola van a boltokban, de még mindig hiánycikk a mák. A hét végéig 20 ezer tortakarika és 20 ezer különböző méretű kalács kerül a miskolci üzletekbe. Kenyérből 13 vagonnal rendeltek a kétnapos ünnepre, tej korlátlanul lesz. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban 200 fajta palackozott borból, 100 ezer literes készletből vásárolhatnak a vevők. f. É. A munkaverseny első helyezettje: az Állami Biztosító megyei igazgatósága Ma délelőtt a Hámor étteremben a megye és a város több vezetője és az Állami Biztosító vezérigazgatója jelenlétében átadták az 1969. évi országos munkaverseny első díját az Állami Biztosító Borsod megyei igazgatóságának. Az igazgatóság az elmúlt évi kiváló munkájával, eredményeivel nyerte el az első díjjal járó serleget. Felszabadulásunk negyedszázados évfordulójára ünnepi díszbe öltözik a város. A boltok is megkezdték a szépítkezést, s csillognak a kirakatüvegek. (Ágotha felv.) i szövetkezeti küldöttgyűlés második napja Újjáválasztják a vezetőséget A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fogyasztási, takarékos lakásszövetkezetek küldöttgyűlése ma délelőtt a választmányi elnökök jelentésével folytatta munkáját. A tegnap megválasztott munkabizottságok állásfoglalása után a küldöttgyűlés vitája következett. Az elhangzott hozzászólásokra a Szövetkezetek Borsod megyei Szövetségének vezetői válaszoltak. A gazdasági, szervezeti és szövetkezetpolitikai feladatok elvégzésére határozatokat hozott a küldöttgyűlés. Ezután kerül sor a vezető szervek, a 11 tagú elnökség és a 9 tagú felügyelő bizottság megválasztására. Lapzártakor a választás még tart Szövőnők bújtatták Egy élet a munkásmozgalomban Jubileumi felszabadulási emlékérmet kapott tegnap délután az Úttörőházban a III. kerület 2. számú területi pártszervezetének 107 tagja. Az ünnepi párttaggyűlésen nyújtották át az érmet Szendrői Imrénének is, aki 48 éve vesz részt a munkásmozgalomban. Alacsony, szemüveges asszony, magatartása határozott. Ősz haja, mosolygása azonban gyengédséget árul el. — Tizennyolc éves voltam, amikor beléptem a szakszervezetbe. A „női fronton” dolgoztam. Jártam a házakhoz, s arról próbáltam meggyőzni az asszonyokat, hogy mennyire fontos férjük mellett állni a sztrájkban, jogaik kiharcolásában — emlékezik. A mozgalmi munkában ismerkedett meg a férjével is, akiben hűséges segítőtársra talált: 1930-tól már együtt biztattak, agitáltak. — A szociáldemokrata pártba 1937-ben léptem be — mondja. — Ottani megbízóink már nehezebb munkát adtak nekem. Sztrájkra felh'k röpcédulákat terjesztettem. Aztán jöttek az éjjeli plakátragasztások. Mésszel rajzoltunk lázító szöveget a miskolci utakra. Párosával küldtek bennünket ezekre az éjszakai „kirándulásokra”. Bizony jó volt érezni, hogy valaki ott lélegzik mellettem, s ugyanolyan veszélyben van, mint én. A kockázat kimerítette. Arra mégsem gondolt, hogy abbahagyja a veszélyes „játékot”. Érezte munkája súlyát még akkor is, ha nem volt olyan könnyen lemérhető az eredmény. — A Gutman kötszövőgyárban alacsony volt a bér — meséli. — Elmentem oda, sztrájkra biztattam az asszonyokat. Ők bújtattak, amikor a rendőrség kutatott utánam a gyárban. A felszabadító csapatok bevonulása után azonnal megkezdte munkáját Fekete Pál nyomdájában, amely korábban a MOKAN-nak is dolgozott. Ekkor lépett be a kommunista pártba is. A nyugdíjas könyvkötőnő 1968-ban megkapta a Szocialista Hazáért érdemérmet. Gyermeke nincs, de gyakran mesél életéről a Ságvári Endre utcai iskola fiataljainak. Életéről, mely mindmáig szorosan egybefonódik a munkásmozgalom, a párt életével. (erdélyi) Életünk sorsfordulóin Tizenegy meghatottan mosolygó mama ölében, tizenegy almafejű csöppség. A fénykép — mellyel olvasóink találkozhattak lapunkban — az SZMT-székház klubjában készült, a posta távbeszélő központjának névadó ünnepségén. — Felejthetetlenül szép volt — mondta az egyik édesanya a családias hangú ünnepség után, megigazgatva néhány hónapos fiacskája nyakában az úttörőktől kapott kisdobos nyakkendőt. Nem megy ritkaságszámba manapság az ilyen jól sikerült társadalmi rendezvény, és a „felejthetetlenül szép volt” dicséretet gyakran hallják a város anyakönyvvezetői is, akik összehasonlíthatatlanul szebb, színvonalasabb külsőségek mellett adhatják össze a fiatal párokat manapság, mint néhány évvel ezelőtt. De miért beszélünk ennyit ünnepeinkről, az esküvőkről, keresztelőkről? Valóban ennyire fontos a „körítés”? Igen, ennyire fontos, mert jó ünnepelni, mert jó megosztani örömünket, meghatottságunkat és gyászunkat is családunkkal, barátainkkal. Sajnos, hosszú évekig figyelmen kívül hagytuk ezt a nagyon emberi igényt, valamiféle polgáriságot, maradiságot sejtve mögötte. Az egyház — gazdag hagyományaira támaszkodva — napjainkig igyekszik magas színvonalon lebonyolítani a szertartásokat, őszintén meg kell mondanunk: sokáig szegényesebb ünnep jutott azoknak, akik materialista meggyőződésüknek megfelelően, nem a paptól, hanem a társadalmi szervektől, munkatársaktól kérték a családi ünnep lebonyolítását. Pedig korántsem mindegy, hogy ki szól hozzánk és mit mond életünk sorsfordulóin, hiszen ezeknek az eseményeknek minden apró mozzanata kitörölhetetlenül bennragad emlékezetünkben. A megye és Miskolc párt-, társadalmi, valamint tömegszervezetei fontos kérdésként kezelik a családi ünnepeket, eseményeket, felismerve tudatformáló szerepüket. Az eddig elért fejlődést meggyorsítandó, tavaly tanácsi határozat is született a társadalmi rendezvények színvonalának emelésére. A végrehajtás során eddig született eredmények biztatóak. Néhány kiragadott példa: a megyei, városi és járási tanfolyamokon összesen csaknem száz szónok kiképzéséről gondoskodtak ... Miskolcon egy családi ünnepeket szervező intézet létrehozását tervezik... A IV. ötéves tervben jelentős összeget irányoztak elő a házasságkötő termek fejlesztésére. Nem akarjuk csökkenteni az említett intézkedések értékét, amikor azt állítjuk, hogy a feltételek megteremtése még nem minden. A vállalatok párt- és KISZ-szervezeteinek is sokat kell tenniük azért, hogy ne tétlenkedjenek majd a jól képzett szónokok, s egyre gyakrabban örülhessünk olyan szép, családias ünnepnek, mint amilyet a posta dolgozói rendeztek. Vélemények a nagy családról Kevesebb a gyermektelen házaspár A gyermektelen családok aránya csökken hazánkban — állapította meg a Népességtudományi Kutató Intézet a legutóbbi felmérések alapján. Az elemzés azt mutatja, hogy míg 1930-ban a termékeny korban levő házas nők 18 százaléka volt gyermektelen — s még 1960-ban is több mint 15 százalék volt ez az arány —, addig a legutóbbi vizsgálatnál száz család közül átlagosan már csak 11 gyermektelen. Érdekes, hogy az 1936 és 1960 között férjhez ment nők körében a gyermektelenek száma még ennél is kisebb, csupán 6—8 százalék. Megállapították azt is, hogy a családon belül — a nők foglalkozása szerint — igen eltérő a gyermekek száma. Például a mezőgazdaságban fizikai munkát végző nők körében sokkal több az élveszületés, mint az egyéb, különösképpen pedig a szellemi foglalkozású nőknél. Vizsgálták az úgynevezett nagy családról kialakított különféle véleményeket is. Hazánkban a nők többsége — 58,2 százaléka — a kétgyermekes családot tartja ideálisnak, viszonylag sokan vannak — 29 százalék —, akik még a három gyermeket is elfogadják, ugyanakkor a négy vagy ennél is több gyermek vállalása nagyon ritka. Pedig a nők egyharmada csak a hat-, vagy ennél több gyermekes családot tartja igazán „nagy családnak”, további 30 százalék az ötgyermekes, 28 százalék pedig a négygyermekes családot is ide sorolja. Ugyanakkor a fővárosban — sokak véleménye szerint — már a háromgyermekes család is nagy családnak számít. Csónakok a tavon Kétmillió 45 ezer forintot költ az idén a miskolci vízművek a tapolcai fürdők karbantartására. A strand és a termálfürdő festése, berendezéseinek javítása, környékének rendezése együttesen egymillió 560 ezer forintba kerül, a többi pénzt a csónakázótóra költik.. A vízisport kedvelőinek húsz új csónakot vásárolnak. Sár a belvárosban Sok gondot okoznak a köztisztasági vállalatnak az építkezések. Az anyagot szállító teherautók ugyanis a bekötő utakon felszedik a sarat, s a városon keresztülhaladva maguk után hagyják. A köztisztasági vállalat újra rendkívüli munkád sokat keres, mert saját dolgozóin kívül 50—80 emberre van szüksége ahhoz, hogy megtisztíthassa a város útjait. A seprőgépek és a locsológépek pedig — az idő javulásával — a szokásos egy műszak helyett újra éjjel-nappal dolgoznak. Megnőtt a forgalom a Patyolatban A miskolci Patyolat Vállalat tisztítóiban a tavasz közeledtével 25 százalékkal nőtt a forgalom. Naponta átlagosan 600 ruhaneműt visznek a Patyolat-fiókokba, s még 300 azonnali gyorstisztítást végeznek. Tanfolyam kisegítőknek Két csoportban indítan házi tanfolyamot a napi 4- 6 órában foglalkoztatott dolgozói számára a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat A mintegy 120 bolti kisegítőnek április 13-ig az egyszerűbb matematikai számításokról, a vásárlókkal való foglalkozásról, az áruismeretről és a csomagolás technikájáról tartanak előadásokat