Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1971-02-23 / 45. szám
Száz arany Zölfikar agának Ha a Corvinák Falakra kerültek volna A 440 éves sárospataki kollégium legnagyobb pártfogója a letűnt századokban I. Rákóczi György volt, feleségével, Lorántffy Zsuzsannával együtt. A fejedelem könyvszerető ember lévén, tervszerűen gyarapította udvari könyvtárát, de bőkezűen ajándékozott értékes műveket a kollégiumnak is. A könyveket vagy maga szerezte be, vagy a külföldi egyetemeken tanuló pataki diákokkal vásároltatta meg. De a gazdasági ügyekben eljáró ügynökei, sőt az idegen uralkodókhoz küldött diplomatái is rendszerint magukkal hozták a legfrissebb könyveket is. Levél a szultánnak Igen érdekesek azok a feljegyzések, amelyek arról tanúskodnak, hogy Rákóczi György sárospataki könyvtárának gyarapítására és értékének növelése céljából meg akarta szerezni Mátyás király híres Corvin-könyvtárát is, amely Buda elfoglalása után jó ideig még a várban maradt. Az első levelet ebben az ügyben 1632. augusztus 10-én írta követének, Szalánczi Istvánnak, közölve vele, hogy hajlandó Zelfikár török agának 100 aranyat adni, ha eredményesen közbenjár a szultánnál ,„a Budán levő sok szép régi deák könyvek” megszerzése érdekében. Pár hónap múlva a 100 aranyon kívül még egy értékes gyémántgyűrűt is ígért az agának, „csak a Budán levő könyvek ideszerzésében hasznosan munkálkodjék”. Az aga tanácsára a fejedelem a Corvinák ügyében magának a szultánnak is levelet írt, s ebben többek között ezt olvashatjuk: „Mivel a könyvek ott való tartásában semminemű haszna nem lehet hatalmasságodnak, sem azok kiadattatásában kára, nagy alázatossággal esedezem, méltóztassék hatalmasságodnak azokat kiadatni, hadd ne kellessék országának fiait sok költséggel az németek között felneveltetni.” „Csak az moly emészti őket” Tehát Rákóczi György a magyar ifjúság oktatásának elősegítésére is gondolt a Corvinák visszaszerzésekor. Később Mikó Ferenc, majd Keresztesy Pál főkövetek is eljártak a fejedelem megbízásából a török szultánnál. Egy ránk maradt másik levelében többek között ezt írja követének Rákóczi: „Ha lehet, legyen érte, nyerhesse meg a császártól, adassa ide a könyveket ő hatalmassága, ott is csak az moly emészti őket, semmi hasznát nem vehetik.” A szultán ötezer tallért kért a még megmaradt Corvinákért. Bár a fejedelem soknak találta az összeget, de még ezen az áron is megvásárolta volna. Mi volt végül is az oka, hogy Mátyás híres bibliotékájának könyveit mégsem sikerült megszereznie, máig sem tudjuk, bár a kollégium egykori tudós főkönyvtárosa, Harsányi István sokat kutatott utána. Pedig ha a Corvinák akkor Patakra kerültek volna, talán nem lennének ma a magyar könyvművészetnek és kultúrának ezek a felbecsülhetetlen értékű remekei szétszórna szinte az egész világon. Vetített világűr A prágai Planetárium fennállásának első tíz éve alatt összesen 23 855 rendezvény színhelye volt. A csillagászati, csillagföldrajzi, űrhajózási előadásokat több mint kétmillió részvevő hallgatta meg. Ha a látogatók számát a lakosság számához arányítjuk, kiderül, hogy a prágai Planetárium a második helyen áll Európa 16 nagy planetáriuma között. Az intézmény műszaki berendezése igen magas színvonalú. Az előadásokat két nagy teremben tartják. A főteremben, ahol 460 ülőhely van, a kupolára kifeszített óriási vetítővászonra vetítik az égbolt nappali és éjszakai képét. Az egész műszaki berendezést, amely 5 méter magas és 3 tonna súlyú, az előadó irányítja. Ö mozgatja a többi, a terem különböző pontjain elhelyezett vetítőket és egyéb kísérleti berendezéseket is. A Planetárium 1971-ben televíziós kamerát kap, amelynek segítségével csoportosan is megtekinthető a Hold, és különböző bemutatókat lehet „szcenírozni” álló és mozgó makettekkel. Alkotóház gyermekeknek Kevés olyan intézmény van a világon, mint a lengyelországi Torunban ötödik éve működő gyermekművész-alkotóház. Azokat a gyermekeket oktatják a kiállítási termekkel és műtermekkel ellátott művésztelepen, akiknél már korán jelentkezik a tehetség a művészet valamelyik területén. Az intézmény legfontosabb munkája a szülők és tanítók pedagógiai tevékenységének összehangolása. A szülők és tanítók közös munkájának első eredményeit nemrég a milánói kiállításon mutatták be, ahol felvonultatták a rajz szerepének minden olyan mozzanatát, amely nemcsak a gyermekek képzeletvilágát fejleszti, hanem támogatást nyújt egyéb ismeretek megszerzésénél is. Mese a molnárkalácsról Evett már molnárkalácsot? A kérdésre nálunk, Észak-Magyarországon és persze, másutt is, sokan igennel válaszolnának. Az ózdi József Attila Gimnázium tanulói néhány tucat ivén közlik, hogy környékükön milyen formájú kalács(ostyasütő)vasat lehet feltalálni, hogyan sütötték a molnárkalácsot régen, milyen anyagból készült, kik készítették a családban stb. Dr. Bodgár Ferenc muzeológus asztalán egyre szaporodnak a dokumentumok, írásos feljegyzések, fotókópiák, sőt a levelek között van néhány lapos, szép mintával díszített molnárkalács is. Az anyagból idővel tudományos munka születik majd; hazánkban még senki sem foglalkozott a molnárkalács-sütés eredetével, hagyományaival, kultúrtörténeti, néprajzi jelentőségével. A muzeológusnak nagyon sokan segítenek, miközben ennek a XII—XIII. századból eredő népi csemegének a titkait kutatja. A faluszemináriumtól a szakkörökigo A megyében 150 egyéni gyűjtő és harminc önálló szakkör működik. A néprajz szeretetének az alapjait néhány évtizeddel ezelőtt a sárospataki faluszemináriumon vetették meg. Az egykori pataki diákok közül kerülnek ki az idősebb gyűjtők, de fiatalságunk körében is igen népszerű a szakköri munka. Szerencsére, a középiskolai tanárok között is többen vannak, akik kellő előképzettséggel rendelkezve, bizton elvállalhatják és vállalják a gyűjtőmunka irányítását. Miközben az ostyasütő vasakat (nem is egy van már a múzeumban) latolgatjuk a kezünkben, s gyönyörködünk a beléjük vésett mintákban, Bodgár Ferenc, az amatőr néprajzosokról beszél. Az amatőr megjelölést persze csak én használom, a muzeológus sok szempontból egyenrangú társnak tekinti a gyűjtőket. Ezt bizonyítandó, két vaskos kötetet mutat. A „Borsod megye népi hagyományai”, illetve „Népünk életéből” című kötet a néprajzi gyűjtők és szakkörök munkáját dicséri. Az utóbbit például a mezőkövesdi Földes Ferenc Kollégium Györffy István néprajzi szakkörének anyagából állította össze Zupkó Béla. A népi hagyományokat feldolgozó könyvet Bodgár Ferenc szerkesztette. Hiteles leírást A szerzőknél kicsit hosszabban is érdemes idézni. Középiskolások, tanárok, papok, óvónők jelentkeztek tanulmányaikkal, sőt ápolónő is akad a névsorban. — A múzeumokban sok kézirat vár nyomdára — mondja Bodgár Ferenc. — Itt őrizzük például Nagy Géza karcsai gyűjtő nyolc kötetnyi mesegyűjteményét, valamint dr. Szabó Lajos taktaszadai munkatársunk mondáit. Természetesen nem minden gyűjtés érdemel szélesebb körű publikációt, az országos pályázatokon való jó helyezéseink azonban azt bizonyítják, hogy néhány gyűjtőre különösen fel kell figyelni. Hogy mit kíván a szakember a gyűjtők többségétől? Elsősorban pontos, hiteles leírást. Ezzel segíthetnek a gyűjtők leginkább a hivatásos néprajzkutatóknak. Eltűnnek a díjkutak De a szakemberek is segítik a gyűjtőket. Nemcsak hasznos tanáccsal, módszertani útmutatással, hanem azzal is, hogy mindig a legizgalmasabb problémákra irányítják a figyelmüket. A mezőgazdaság szocializálásával például megszülettek a nagyüzemi táblák, s lassan feledésbe mennek a régmúlt századokból való földrajzi nevek. Ezeknek a megmentése most az egyik legfőbb feladat. Az ózdi járás 49 községében Dabasi László tanár és növendékei már összegyűjtötték ezeket a neveket. * Meglepetéssel tapasztalom, hogy az egyik ostyasütőlap 1970-ben készült. A molnárkalács-sütés eszerint még nem is a múlté. Jeles napokon, lakodalmakban időnként még a vendég elé rakják az ízes lapos ostyákat. Akik jó étvággyal elfogyasztják a csemegét, nem gondolnak arra, hogy a tésztába nyomott minták sok százada születtek, s hogy a molnárkalácsról könyvet is lehet írni. (gyarmati) Élő Napjaink A Művészklubban tegnap került sor az Élő Napjaink sorozat első irodalmi találkozójára — örvendetesen szép számú közönség előtt — a Napjaink szerkesztősége és a Miskolci városi Tanács művészeti és propagandaosztálya rendezésében. Bevezetőül Serfőző Simon szólt a sorozat céljáról, majd néhány szóval bemutatta a megjelent vendégeket. Ágh István József Attila-díjas költő A tündér megkötözése című legújabb kötetéből a Balassi, Költözködő, Lamentáció a kutyákért, A világvégi otthonom című verseket adta elő. Tóth Lajos Az a szép dolog című novelláját Harkányi János interpretálta. Ebben egy XV. századi kitalált mese ürügyén arról vall a szerző, hogy az egyén nem lehet áldozata a köz boldogulásának. Bari Károly régebbi és a Nekünk fáj, nekik fájjon címen tervezett leendő kötetéből adott ízelítőt (Rekviem, Hegedűk vijjogásából, Anyám, Elfelejtett tüzek, Nagyapám, Vers). Hangja komorabbá vált, verseiben sötétebb képek uralkodnak. Az ankét befejezéséül írásban előre feltett kérdésekre válaszoltak a művészek. Sajnálatos, hogy friss kérdések feltevésére nem volt mód. A sorozat legközelebbi találkozója előreláthatólag március 22-én lesz, Varga Lajos, Császár István és Serfőző Simon részvételével, akiket Zimonyi Zoltán mutat be. Remélhetőleg a következő alkalmakkor az Élő Napjaink sorozat több lesz, mint szokványos író—olvasó találkozó. Kiadja: a Kossuth Könyvkiadó A Kossuth Könyvkiadó huszonhét olyan kiemelkedő művet jelentet meg ebben az évben, amelyek hozzájárulnak a kultúra, a tudomány, a politikai és gazdasági kérdések iránt érdeklődők ismereteinek bővítéséhez. Az újságolvasók és a diákifjúság valószínűleg örömmel fogadják a körülbelül 1500 címszót tartalmazó, a legfontosabb általános politikai, külpolitikai, munkásmozgalmi és gazdasági fogalmak magyarázatával szolgáló Politikai kisszótárt. A Vallástörténeti kislexikon a kislexikon-sorozat új kötete, a marxista valláskritika és a tudományos ateizmus legfontosabb címszavait tartalmazza. Zoltai Dénes tollából Az esztétika rövid története címmel kapunk áttekintést az esztétikai gondolkodás fejlődéséről, az antikvitástól napjainkig. Ezt egészíti ki Szigeti József munkája, a Bevezetés a marcista—leninista esztétikába. Lenin összes műveinek 27 —29. és 30. kötetét és Plehanov válogatott filozófiai írásait néhány hónapon belül jelenteti meg a kiadó. Dolmányos István: A Szovjetunió története című tanulmánykötete a XIX. századi Oroszország viszonyait, majd a szovjet periódus teljes történeti képét adja. Radó Sándor Direktornak, Dórától című, már a címében is figyelemfelkeltő írása eredeti táviratváltásokra, dokumentumokra támaszkodva, emlékirat formájában tárja fel a szovjet hírszerzés svájci hálózatának tevékenységét. Egyben cáfolja az utóbbi években Nyugaton széles körben elterjedt felfogást, hogy a háborút nem a szovjet hadsereg, hanem a hírszerzés nyerte meg. Széles ívű történelmi regény Cseres Tibor A háborúi vége című műve, amely a magyar katonák szemszögéből mutatja be a második világháború hadműveleteit, a magyar hadsereg tragikus sorsát, a háborús bűnösök felelősségét. John 150 évvel ezelőtt, 1821. február 23-án halt meg John Keats, a világhírű angol költő, a romantikus költészet kiemelkedő alakja. A fiatal Keats eredetileg orvosnak készült, de orvosi tanulmányaival csakhamar felhagyott, s élethivatásként a költészettel foglalkozott. Az angol romantika második nagy költői generációjához — Byronhoz, Shelleyhez — tartozott. Elsősorban a görög mitológia és a középkori romantika ihlette elbeszélő költeményeit (Endymion, Izabella, Szent Ágnes előestéje, Hyperion), ódáit (Óda egy Keats görög vázához, Óda az őszhöz) és klasszikus tökéletességű, zeneiséggel teljes szonettjeit. Keats verseit a klasszikus szépségeszményre való törekvés, tömör nyelvi kifejezőerő és a képek gazdagsága jellemzi. Magyarországi népszerűségéhez nagyban hozzájárult, hogy olyan kiváló műfordítók ültették át műveit magyarra, mint Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály. John Keats 26 éves korában, tüdőbajban halt meg Olaszországban. ELVÁLT A világhírű táncdalénekesnőt, Caterina Valente-t egy nyugat-berlini bíróság elválasztotta férjétől, Gerd Erik Scholztól, aki az énekesnő menedzsere volt , és mint közölték, ezután is az marad. BETÖRTÉK AZ ABLAKOT Koppenhágában ismeretlen személyek betörték az Aeroflot szovjet légitársaság irodájának ablakát. A tett színhelyén talált röpcédula arra mutat,, hogy a merénylők Dániában működő cionista szervezet tagjai. KIKÉZBESÍTETTÉK Nyolc londoni postás sztrájkot tört és kikézbesítette a Downing Street 10.-be, Edward Heath miniszterelnök címére azt a 10 000 levelezőlapot, amelyet az egyik nagy tüntetésen részt vevő dolgozók intéztek a kormányfőhöz. Az aláírók követelik a mielőbbi intézkedés megtételét. FÉKHIBA MIATT A mexikói Penalában egy vasúti átkelőhelyen fékhiba miatt személyvonatnak rohant egy túlzsúfolt autóbusz. A 35 férőhelyes busz 70 utasa közül 20-an a helyszínen szörnyethaltak. Az autóbusz kigyulladt, 40 sebesültet a kórházba szállítottak. BOSZORKÁNYKODÁS Az egyik kenyai labdarúgóklub tavaly 11 ezer nyugatnémet márkát fizetett ki „varázslóknak”. Az illetők a mérkőzések előtt látták el különböző tanácsokkal a játékosokat és szuggerálták beléjük a győzniakarást. Egy sportvezető mondta: sajnos, a „boszorkánykodást” nem tudják kitiltani futballsportjukból. ORGIÁK A pireuszi görög bíróság megkezdte Petrosz Tangasz gyáros és két amerikai pilóta ügyének tárgyalását. A vád ellenük, kábítószerek élvezete, kiskorú lányok megrontása, orgiák rendezése. Állítólag arisztokraták és neves színészek is részt vettek az orgiákon. NYOLCSZÁZEZER DOLLÁR BÜNTETÉS Az ecuadori parti őrség hajói feltartóztatták és egy közeli kikötőbe kísérték a Westport amerikai hajót, amely Ecuador felségvizein halászott. Ez a 19. amerikai hajó, amely megsérti az ország felségvizeit. Az USA előbbi 18 hajójának tulajdonosai összesen 800 000 dollár büntetést fizettek ki. NAGYSZABÁSÚ MEGMOZDULÁS További 2000 magas beosztású állami tisztviselő csatlakozott a svéd állami alkalmazottak sztrájkjához, amely 1945 óta a legnagyobb szabású szervezett megmozdulás Svédországban. A sztrájkban 47 000 állami alkalmazott vesz részt. ZAVARGÁSOK Újabb zavargások törtek ki Reggio di Calabriában. A tüntetők követelték a város parlamenti képviselőinek lemondását, tiltakozásul amiatt, hogy Catanzaro lett az új calabriai tartomány székhelye. A karhatalom tűzoltófecskendővel és nehezen lemosható vörös festékkel árasztotta el a tüntetőket.