Déli Hírlap, 1971. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

LENIN ÉL! A valóban nagy emberek, az igazán történelmi személyi­ségek sohasem halnak meg. Eszméikben, alkotásaikban mind­addig élnek, amíg hátrahagyott örökségüket az utánuk fel­növő nemzedékek számon tartják, s tanításaikat, a jelent és jövőt formáló tevékenységükben, harcaikban iránytűként használják. Lenin — akinek születése 101. évfordulójára em­lékezik ma a haladó világ — ilyen ember. Mit kaphatunk tőle örökségül? A leninizmust, halhatatlan egész életművét. Marx, Engels forradalmi tanításainak megvédését, továbbfejlesztését és al­kotó alkalmazását az imperializmus, a proletárforradalmak­­ korszakára; az új típusú forradalmi marxista pártot, a világ­­ első szocialista, munkás-paraszt államát és több mint négy­­­­ven vaskos kötetet kitevő, lebilincselően gazdag, páratlanul értékes eszmei útmutatásait korunk átformálásához, a leg­igazságosabb társadalom, a kommunizmus megvalósításához. „Dióhéjba” foglalva, ezt örököltük Lenintől. A valóságban pedig ennél sokkal többet. Ideált, módszert, s munkastílust ahhoz, aminek elvégzését a történelem ma ránk bízta. Ideált, minden kommunista vezető és forradalmár leg­jobb példaképét, a kommunizmus győzelmébe vetett szikla­szilárd meggyőződés, a fáradhatatlan pártmunkás, az egysze­rűség, becsületesség és igazságosság, a proletár humanizmus lenyűgöző eszményképét. Módszert az alkotó elméleti és a gyakorlati átalakító tevékenység szoros egységének kialakí­tásához, példát az élet új és új jelenségeinek elemzéseire és általánosítására, az elmélet és gyakorlat egységére. Stílust, ahogyan egy kommunista vezetőnek dolgoznia kell össze­forrva a dolgozó tömegekkel — milliók boldogságáért. Mert Leninben sűrítve volt a történelem eddigi legnagyobb forra­dalmárainak minden erénye. Lenin ezért él és ezért példa­kép ma is. Lenin él a kommunizmust építő, a világűrt meghódító, a félelem nélküli világért harcoló hatalmas Szovjetunióban, a szocializmust sikeresen építő országok népének szívében, mindennapos munkájában­­, az egész szocialista világrend­­szer létrejöttében és szüntelen fejlődésében. Lenin él az újjászülető nemzeti demokratikus államok, s a kapitalista országok dolgozóinak harci elszántságában. Igen, Lenin él! Az általa alapított SZKP minap megtartott XXIV. kongresszusának munkájában, határozataiban, ame­lyek különös erővel és varázzsal ragadják magukkal a kom­munista és munkáspártok immár több mint fél­száz milliós harci seregét, az egész haladó emberiséget. A mi pártunk is azért tudott jó politikát kimunkálni az elmúlt másfél évtized során, azért érünk el sikereket a szo­cializmus teljes felépítéséért folytatott harcunkban, mert az MSZMP a lenini tanítások útján jár... Lenin eszméinek és tevékenységének hatása az emberiség­re szinte felmérhetetlen, s hatása egyre növekszik. Tanításai­val a nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb élő géniusza ma is, akinek lángesze — Martin Andersen Nexo szavaival szólva — „egyesítette magában a tervezőt és megvalósítót, új célokat mutat a kultúra képviselőinek: a passzív szemlélet világából a cselekvés, a tettek világába vezeti őket. A prole­tariátus harca új lendületet kapott, a mozgalmat nem lehet többé visszafordítani. Lenin életet lehelt azokba az erőkbe, amelyek az emberiség haladásáért harcolnak”. Igen, Lenin ma él! CSÉPÁNYI LAJOS Kiállítás Egerben Tegnap délután megnyílt az egri megyei könyvtár elő­csarnokában a Miskolcon is többször szerepelt Kishonthy Jenő festőművész Lenin-tár­­lata. A művész 27 grafikai lapon állított emléket száza­dunk kimagasló egyéniségé­nek: karakteres rajzok ábrá­zolják a töprengő, vitázó, majd az estvársai között pi­henő, mosolygó Lenint. Mivel a művésznek rajzok, fotók alapján kellett meg­idéznie modelljét, kellő imp­resszió hiányában néhány portré, vázlat illusztratív jel­legűvé vált. Úgy érezzük azonban, hogy a kiállítás mégis jelentős állomás Kis­honthy munkásságában; még­pedig azért, mert a korábbi műveihez képest világosabb kifejezésre törekvést árul el, s némelyik műve vérbő gra­fikai erényekről tanúskodik. Császármadár Borsod erdőségeiben fel­tűnt a ritkaságnak számító, mogyorófajdnak is nevezett császármadár. A tavaszi vad­számlálás alkalmával mint­egy 800 császármadár fészket vettek számba, különösen az aggteleki karsztvidéken, a szín—bódvaszilasi erdőségek­ben, a Bütókben, Vesszős kör­nyékén és a zempléni hegy­vidéken, Vajdácska környé­kén. „Húsgyárak” nyékládházi panelekből A nyékládiházi épület­elemgyárban e hónap­­ elején kezdték meg az üzemszerű termelést. Az olasz techno­lógiával működő üzemben az idén összesen mintegy 250 ezer sertés hizlalására alkal­mas, korszerű telephely fel­építéséhez elegendő épület­elemet gyártanak. Jelenleg 13 állami gazda­ság, termelőszövetkezet és kö­zös társulás épít „húsgyárat” a nyékládházi panelekből. Orvosság a panaszokra A 21-es választókörzet jelöltje Bak Lilla, a Gyógyszer­tári Központ szakfelügyelő­je, a 21-es számú körzet tanácstagjelöltje nyolc éve képviseli a belváros egyik legnagyobb és legsűrűbben lakott területét. A kétsze­res tanács- és kerületi ob­­tag előtt így nem ismeret­lenek a körzet hét utcájá­nak sajátosan helyi problé­mái. A körzetéhez tartozó csak­nem valamennyi utca az északi tehermentesítő út építése miatt lebontásra ke­rül. A leggyakoribb panaszos kérdés, amivel ostromolják: a tanács miért kezeli olyan „mostohán” az ott lakókat? Az elmúlt választási ciklus­ban ezért tartotta egyik leg­fontosabb feladatának a ta­nács munkájáról való állan­dó tájékoztatást. A fogadó­órákon, s a választókkal való találkozások alkalmával — eloszlatni szándékozván a té­ves felfogást — többször is ismertette a város anyagi le­hetőségeit, s a rekonstruk­ciós terveket. — Gyakori panasz: nincs játszótér, kicsik és egészség­telenek a lakások, rosszak az utak... Nehéz ám megma­gyarázni és türelemre inteni az embereket, hogy rövide­sen szanálásra kerül a lakó­helyük, s mindezek a prob­lémák megoldódnak. Ez a felvilágosító munka — hiszen nem egyszerű do­logról volt és van szó — hi­hetetlen energiát követelt Bak Lillától. Ha ismét bizal­mat kap, abban eddigi mun­kája elismerését látja. S ez önmagában is megéri a fá­radtságot. — 1952-től dolgozik jelen­legi munkahelyén. Mint ér­demes gyógyszerész, s négy­szeres kiváló vállalati dolgo­zó, hogyan tudja összeegyez­tetni a tanácstag és a gyógy­szerész munkáját? — Hasonlóságot érzek a hivatásom és az önként vál­lalt tisztségem között. Mind­két feladat: emberekkel fog­lalkozni, amit én nagyon sze­retek. A gyógyszerész segíti a gyógyulást, a tanácstag eh­hez hasonlóan orvosolja — ha jól és lelkiismeretesen él jogaival — a hozzá forduló emberek ügyes-bajos dolgait. SZÁNTÓ ISTVÁN REFLEKTOR Ma Budapesten, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főis­kolán felavatják az intéz­mény névadójának szobrát. e Debrecenben délelőtt 10 órakor rendezik meg a finn napok záróünnepségét. + Egerben országos tanácsko­zást tartanak a MTESZ idő­szerű feladatairól. ^ Győr­ben a szovjet külkereskedel­­mi miniszterhelyettes elláto­gat a vagon- és gépgyárba, sjc Kőszegen megkezdődik a textilipari üzemekben dolgo­zó fiatal műszakiak három­napos országos tanácskozása, sjc Kaposvárott kollégiummá avatják a tanítóképző inté­zet diákotthonát, Szolno­kon KISZ-érdeméremmel tüntetik ki a Szamuely Tibor Közlekedésgépész Ipari Tech­nikum és Szakközépiskola KISZ-szervezetét.­­ Veszp­rémben hegesztési bemutatót és tanácskozást tartanak. Készülődés a fáklyás felvonulásra Lampion és drapéria — Lampionok sehol — rob­ban be valaki az ajtón. — Az egész város lampionhián­­­nyal küzd. — Akkor ... De el is hallgatja a többit a válaszadó, mert tudja, hogy ez esetben olyan nincs, hogy nincs. Lampionhiány miatt nem semmisülhet meg a mis­kolci fiatalok április 30-i fák­lyás felvonulása, ezért így folytatja: — Fel kell hívni Pestet. A KISZ budapesti bizottságától kell kérnünk segítséget. Hírhozó ki. Egy fiatalas­­­szony be: — Sem kék, sem fehér vásznakat nem kapni. — Végigtelefonáltad a mé­teráruboltokat ? — Oda-vissza kétszer is. — S a Centrum?! —hang­zik fel a kérdés hitetlenke­dőn, mert a Centrum a vá­rosi KISZ-bizottságon is, mint a bőség szaruja ismert. — Egy méterünk sincs be­lőle. — Akkor... (és itt most már valóban elhangzana a drapériák és a lampionok hiányában az ámen, ha az előző hírhozó dicsőséges arc­cal vissza nem térne időben). — Van! — lihegi. — Lam­pion ... Budapestről... öt­ezer ... — Akkor drapériának is kell lennie — így a döntés és egy félóra múlva valóban meg is szerzik a kutatók a tavasz üde színeit magukon viselő vég­vásznakat az ápri­lis 30-án 18.30-as kezdettel a Hősök terén rendezendő KISZ-fogadalomtételi ünnep­ség színhelyének díszítéséhez. Az előző évek gyakorlatá­tól eltérően az MSZMP Mis­kolc városi vb-jének döntése értelmében az újonnan fel­vett KISZ-tagok fogadalom­tételére nem április 4-én, ha­nem a május elseje előtti utolsó estén kerül sor. A fo­gadalomtétel, melyen kétezer fiatal vesz majd részt, s az ezt követő lampionos, fáklyás felvonulás a Hősök teréről a Kazinczy és a Széchenyi utcákon át a Tanácsház térig — rossz idő esetén pedig a sportcsarnoki ünnepség — a proletáriátus nemzetközi ün­nepének méltó előkészítését szolgálja. Egyben kifejezi, hogy a magyar ifjúság a munkásosztály világszerte fo­lyó harcának részese, támo­gatója. Ny. Sz. jc Az utóbbi időben napról napra tovább élénkül a miskolci piac forgalma, bár — mint a szakemberek mondják — az elmúlt napok hűvösebb időjárásának hatására még mindig kevés friss zöldáru érkezik a déli megyékből. Borsodi gondok a miniszter asztalán Tervek, javaslatok a lakosság érdekében (Folytatás az 1. oldalról) A KGM felügyelete alá tartozó vállalatok többsége a negyedik ötéves terv idősza­kában a jelentős fejlesztések ellenére is csak alig foglal­koztat több munkaerőt, mint jelenleg. Új gyártmányprofi­lok kialakítására kerül sor a Borsodnádasdi Lemezgyárban is, amit kifejezetten a lét­szám emelése nélkül kíván­nak megoldani. Új öntödét kap Borsodnádasd A fejlesztés során új ön­tödét kap a lemezgyár, an­nak ellenére, hogy a közel­ben megfelelő minőségű ho­mok nincs. Ennek biztosítása okoz még gondot. Minden­esetre egy biztos: az öntödé­be elsősorban férfi munka­erőre van szükség. A nők foglalkoztatására konkrét ja­vaslat ugyan még nincs, de számításba jöhet egy — fő­ként bedolgozó rendszerre épülő — üzem Nádasdra való telepítése, amire a kihaszná­latlanul álló bányász mun­kásszállók kiváló lehetőséget nyújtanak. A tegnapi tanácskozáson ezt követően a KGM-válla­­latok által gyártott termé­kekkel kapcsolatos kifogások kerültek terítékre. A korábbi borsodi panaszok nyomán a minisztérium vizsgálatot kért a KERMI-től, amelynek ered­ményeit összehasonlították a borsodi kereskedelmi tapasz­talatokkal. A KERMI által közölt adatok alapján kide­rült: a rádió- és televízió­­készülékek közül a gyárból való kiszállítás után keve­sebb romlik el, mint ami a fejlett ipari országok hasonló termékeinél tapasztalható. Ezzel szemben Borsodban tíz VIDEOTON-készülék közül 4—5 már a boltban való ki­­csomagolás után javításra szorul. A boltból való elszál­lítást követően, a 72 órában — átlagosan — ebből még újabb kettő romlik el. Ma­gas a szállítás közben meg­sérült készülékek száma is. A miniszter ígéretet tett arra, hogy féléves átlagban meg­vizsgálják a készülékek mi­nőségét és rendezik a vitás kérdéseket. Akadozó alkatrészellátás A megye kereskedelmi ve­zetői panaszkodtak az új mo­sógépautomata minőségére is. Ebből a típusból mindössze néhányat adtak el Miskolcon — többségük máris üzem­­képtelen, ráadásul a javítá­suknak nincs igazi gazdája. Vagy alkatrészhiányra hivat­koznak, vagy elfogadhatatla­nul hosszú vállalási időt szabnak meg. Mindezekhez annyit tett hozzá a miniszter, hogy a kö­vetkezőkben figyelemmel kí­sérik ennek a terméknek a minőségét is. A legégetőbb gondok közt került napirendre a szolgál­tatások helyzete is. A mi­nisztérium vezetői úgy fog­laltak állást, hogy a legtöbb problémát jelenleg a régi, már kifutott készülékek okoz­zák, amelyekhez az alkatrész beszerzése már igen körül­ményes Ebben segíthetnének a tanácsi, szövetkezeti javító­­részlegek azzal, hogy felvá­sárolnák a régi készülékek egy részét, amiből aztán a többi, még kint levő rádió, televízió javítását megold­hatnák. Mind a mai napig megoldatlan viszont a kül­földről behozott, viszonylag olcsó rádió- és tévékészülé­kek alkatrészellátása. Több cse­rekészü­léket! — A KGST keretein belül már tárgyaltunk arról, hogy még a következő öt évben meg kellene valósítani bizo­nyos cikkeknél a szabványo­sított alkatrészek gyártását — mondta Horgos Gyula mi­­­­niszter. Ugyanakkor arra is kitért, hogy a borsodi GEL­­KA szervizekben a forgalom­nak megfelelő mennyiségű cserekészüléket kell biztosí­tani. Tarthatatlan ugyanis, hogy a javítási időt a lakos­ság rovására nyújtsák meg. A válaszban megfogalma­zódott: ha a GELKA nem teljesíti a rendeletben előírt kötelességét, pénzügyileg is marasztalják el. A tanácskozás végén dr. Horgos Gyula bejelentette: a KGM és a megye kapcsola­tait tovább javítják azzal, hogy Bartha Zoltánt, a KGM főosztályvezető-helyettesét borsodi összekötőnek nevez­ték ki. Ugyanakkor ezután évente rendeznek ilyen jel­legű tanácskozást. NAGY JÓZSEF

Next