Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-02 / 1. szám

Dómján Edit temetése Dómján Edit, a Madách Színház művésznőjének te­metése január 3-án délután 3 órakor lesz a Farkasréti temetőben. A búcsúztatót Kerényi Imre, a színház rendezője és Mándi Iván tartja. Dómján Edit elárvult szerepét a Candidában Vass Éva veszi át, Tabi László Családi dráma című, bemu­tatásra váró vígjátékában pedig Káldy Nóra próbálja a korábban Dómján Editre kiosztott szerepet. A Te meg én-t és a Mizantrópot, mely­ben ő játszotta a főszerepe­ket, halála miatt végleg le­vették a színház műsoráról. Dürer rajzolja Erasmant (Barczi Pál rajza) Az új esztendő első ősbemutatója r BERCI BÁCSI Gödöllőnél van a front, a pv­szományosok azonban cs­ak extra ruhában mehet­nek ki a városba. Ebben az egyetlen tényben annyi tra­­gikomikum van, hogy elég egy dráma expozíciójához. A szerző azonban sokkal dina­mikusabban kezd ennél. A függöny után már a harma­dik, negyedik mondat így hangzik: „Ne alakoskodj. Az elhárítók parancsnoka vagy, és nem színész. Megígérted, hogy az információimat bi­zalmasan fogod kezelni. Tönkretettél...” Mindezen nem csodálko­zunk, hiszen a szerző Berke­si , az utóbbi évtized les­jabb írója, akinek •nyere az izgalom­­a kalandos mese­egkönyv a kezem­­­nem tudom, meny­hatok el a Miskolci­­ Színház készülő ős­­ .­i. ójáról. Ezt majd a rend"­r -e bízzuk ... • • De nicsak, itt jön Berci bácsi, a címszereplő. S nem egyedül jön! Csapó János, akire a főszerep kiosztatott, civilben is barátkozik a tíz­­esztendős Kovács Jóskával, aki Bősze Isti szerepét játsz­­z­a majd. (Csak gyerekkel, meg kutyával ne játsszon az ember — szokták mondogat­­n­i a színészek —, mert ak­­ár nem lehet elég okos, te­hetséges, rokonszenves.) Úgy látszik, a babonának van va­­lami alapja, mert én sem a népszerű színésszel, hanem a kisfiúval kezdek beszélget­ni. Rövidesen megtudom, hogy 13 oldalas szerepről van szó (kezdetben oldalra mérik a szerepet), s ez már rém is az első: a Lámpás­ban nyújtott alakítása an­­­nyira megnyerte Laci bácsi Csurka László rendező­ tet­szését, hogy ismét meghívta. Lévén most téli szünet, ezt még jogilag tisztázni­a kell a Palóczy utcai iskola igaz­gatóságával. Ezután (minő éles néha az ember logikája) a félévi bi­zonyítvány után kezdek ér­deklődni, de Jóska magabiz­tosan csak ennyit mond: az ötödikeseket meg nem osztá­lyozzák ... Berci bácsi (Csapó János) büszkén nézi Ids védencét. Így csak egy öreg szabómes­ter és ócskás tud egy gyerek­hez ragaszkodni, életre-ha­­lálra. Berci bácsi, a gyáva kisember hőssé válik, mert nem akar ennek a gyereknek csalódást okozni. • • Hát persze, itt még nem­ tartunk. Most még csak azt mondja báró Temessy Bálint őrnagy (Csiszár András): „Nem szeretem az olyan sza­bómestereket, akik nyelveket beszélnek, akik sokat csava­rogtak külföldön, akik mű­kedvelő színészek, akik mű­veltebbek az átlag kispolgá­roknál, akik kívülről tudják Shakespeare-t, akiknek a múltjáról legendákat me­sélnek .. — Hát ilyen ember volna ez a Berci bácsi’ Csapó titokzatosan moso­lyog, s csak ennyit árul el: jó szerep, de nincs benne semmi rejtélyes. Berci bá­csit nagyon is emberi mér­tékkel kell mérni. — Arról van szó — kap­csolódik be most már Jutka László is a beszélgetésbe —, hogy senki sem születik hős­nek, de mindenki azzá lehet. Csak azon múlik, hogy mi­ként viselkedünk a lélekpró­báló időkben. És még vala­mit: a meséinkért is vállalni kell a felelősséget. Berci bá­csi vállalja a meséit, önma­gát, mert csak ez lehet be­csületes. — Nem akar tovább élni? — kérdezi tőle a nyi­las körzetvezető. Az öreg sza­bó így felel: Szeretnék, de nem minden áron . — Ez a lényeg; élni, túl­élni nem lehet akárhogyan. Mi most talán túlságosan komor hangokat ütöttünk meg. A darab műfaja: tragi­komédia. • • Berkesi András művének ősbemutatója január 26-án lesz. Az említetteken kívül Balogh Zsuzsa, Somló Fe­renc, Dariday Róbert, Szili János, Kulcsár Imre, Pákoz­­dy János és Varga Gyula játsszák a jelentősebb sze­repeket. GYARMATI BÉLA A munkásmozgalom száz éve A közérdeklődés fejlődését, a látóhatár tágulását sokféle lény bizonyítja, s érzékeltet­heti egy­­ lexikon is. Ebben az esetben a Párttörténeti Intézetben készült, s a Kos­suth Könyvkiadó gondozásá­ban megjelent, nemzetközileg is figyelmet érdemlő munka. Az Aaltó szócikkel kezdődő, s a Zsakov-val befejeződő lexikon több mint száz év munkásmozgalom-történeti eseményeit, szereplőit, szer­vezeteit fogja át, bizonyítván egy új igény megfogalmazódá­sát, a politika e legfontosabb tényezőjének lexikális meg­ismertetését. Sem magyar, sem idegen nyelven hasonló célú összeállítás még nem készült. Mi volt az Egyesült Álla­mokban 1932-ben lezajlott bonus-menet célja: kik vol­tak a legális marxisták; mi­ként alakult Molotov pálya­­­futása; milyen szerepet lát el az Amszterdamban székelő Nemzetközi Társadalomtörté­neti Intézet, ki volt Szvo­­boda Lajos — ízelítőül ki­ragadott példák arra, hogy a tudományos igénnyel, de is­meretterjesztő jelleggel ös­­­szeállított lexikon hatósugara tág. Egyebek mellett igazolja ezt az is, hogy a címszavak több mint fele a nemzetközi munkásmozgalom esemé­nyeit, szervezeteit, kiemel­kedő szereplőit tárgyalja, egyharmada pedig a hazai munkásmozgalommal foglal­kozik. Fontos szerepet vállal a kiadvány a munkásmoz­galom jelentős egyéniségei­nek megismertetésében, hi­­szen ezer külföldi, 750 ma­gyar kapott helyet az élet­­utakat tömörítő szócikkek csoportjában, függetlenül munkásságuk pozitív vagy negatív előjelétől. Déry Tibor nagy sikerű r­­egénye színpadon­ ­ Déry Tibor nagy sikerű regénye, a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról színpadi változatát március elején mutatja be a Víg­színház. A regényt Posch Sándor alkalmazta színpad­ra, zenéjét Presser Gábor szerezte és a Lokomotiv GT együttes játssza majd az előadásokon. A színpadi vál­tozat műfaja:­ tragikus mu­sical, rendezője: Marton László. A főszerepeket Al­mási Éva — mint vendég —, Béres Ilona, Szegedi Erika, Tahi Tóth László Koncz Gá­bor, Ernyei Béla és Balázs Péter alakítja. Csak nálunk... Emlékszem Petőfi Legenda című versének diafilmválto­­zatára, amelyben az Űristen azon a bizonyos futó csilla­gon zsinóros magyar dol­mányban, sarkantyús csizmá­ban érkezik, hogy igazságot tegyen. Tévedések elkerülése végett, ez nem afféle álöltö­zet; az Űristen valóban ma­gyar. Szilveszter estéjén, éjsza­káján is ez volt az érzésem, amikor magyar szóra, dalra fakadtak a hites külföldi sz­tárok, s azon sem csodál­koztam volna, ha Gina (aki természetesen isteni volt a két pajkos ördög, Vitray meg A­ntal Imre társaságában) nem gyöngyruha-költemény­­ben, hanem ropogós rokolyá­ban jelenik meg. Talán m­ég két pohár pezs­gő hiányzott, hogy kifejt­sem: világnyelv a magyar, s hogy az eddigiek folyamán nem volt divatban, az csak azért fordulhatott elő, mert nem bátorítottuk a külföldie­ket! Persze a legtöbb kül­földi tulajdonképpen magyar, mint ezt a televízió az utób­bi két napban bebizonyította. Azon sem csodálkoztam vol­na, ha tegnap a világhírű dzsesszorgon­istáról kisütjük, hogy eredeti nevén Szabó Rozikának hívják. Hogy nagy nemzet va­gyunk, az nyilvánvaló, de hogy ilyen nagy nép is, azt csak most kezdem felfedezni. Nagy és gazdag nép. Az utób­bira mindazok megesküsz­nek, akik látták a IV-es stú­diót. Őszintén bevallom, szere­tem az ilyen nagy „palávere­ket”, mikor már nemcsak népben, nemzetben tudunk gondolkodni. De a játékos kedvünkből mintha veszítettünk volna.­­ Nem is baj, úgyis annyit iz­gulunk egész évben. Szeren­csére most nem indultak csap­atok száz kilométerekről, hogy éjfélre beérjenek a stú­dióba, nem gyújtottak fel kukákat, s nem kellett Vit­­raynak sem gatyára vetkőz­nie, hogy labdába rúghasson. Amolyan kis szolid játék azért volt. Az időgép segítsé­gével csinálták, amelyben az 1872-es állapotokat rögzítette ?. császári és királyi televízió. (Mint rájöttem, ezt a humo­risták klubjának kedvéért tették: hadd legyenek egyszer ők is korszerűek.) Hogy a saját sztrájaink kö­zül kevesebbet láttunk? Emögött valami nagy üzletet sejtek. Cseréltünk. Úgy kép­zelem el, hogy mi felajánlot­tuk a nyugatnak Kabos Lászlót, mire ők örömmel adták cserébe Ginát meg a Kessler nővéreket. (Nem hiá­ba írunk, beszélünk annyit a közgazdasági szemléletről, pedzük már ...) Egyszóval, minden nagyon szép volt, minden nagyon jó volt, mindennel meg voltam elégedve, csak azt sajnálom, hogy üzenni nem lehetett. Bezzeg délután a rádióban ... Azt mondja egy izgatott fér­­fihang: gyere haza, Matild, minden oké. Egész este azon izgultam, hogy Matild haza­tér-e. Bár a tv műsorát nyil­ván ő sem akarta elmulasz­tani ... Gy — Könyvespolc Régi magyar mondák Amint a Lengyel Dénes szerkesztette Régi magyar mondák című kötet „fülszö­vegében” is olvashatjuk, a mű eltér a magyar monda­világ korábbi feldolgozásai­tól. Nem hasonlíthatjuk Be­nedek Elek, Móra Ferenc, Jókai Mór történeteihez vagy Komjáthy István négy ki­adásban is megjelent Mon­dák könyvéhez. Lengyel Dé­nes munkája több is, más is. Mert az írók megírta törté­nelem, múltunk „sztorijai” — már irodalom. Ennek az új munkának viszont a kró­nika és a néphagyomány a forrása, s a szerző-szerkesz­tő mindenütt ügyelt arra, hogy az eredeti mondaniva­lót, stílust, sőt a szöveg rit­musát is megőrizze. S ez: történelem! Történelem ... Hány évig is tanultam. S ha kérdeznek, inkább az összefüggések vil­lannak fel először bennem. Egy-két név és évszám, fon­tosnak tartott gazdaságpoli­tikai fogalmak, hosszú időre emlékezetembe vésett defi­níciók, és állóképpé mereve­dett lényeges „pillanatai” az emberiségnek, a magyarság elmúlt napjainak... De va­lami hiányzik, valami, ami a sótlan levest is ízessé te­szi. Ez a valami a kézzel­­foghatóság, az élet, az ember közelsége. Ez az, ami megvi­lágosítja a holt tudást, ami őseinket emberarcúvá teszi, szeretetre méltóvá, gyűlölni­­valóvá, húsból­ és vérből va­lóvá. A történelemben nem­csak az évfordulók fontosak, a kilométerkőnek tett dátu­mok, hanem a sorsfordulók közötti hétköznapok, a cse­lekvések, a kisebb dolgok, a divat, az étel, a szokások, a szerelem, a halál — mind­azok a tények, amelyek a mának is hasonlítási alapul szolgálnak. Ebből táplálkoz­nak a változások pillanatai, a harcok, a hősi tettek... S erről oktatási intézményeink történelmet tanító pedagógu­sai az elmúlt években néha elfeledkeztek. Nem tudtuk meg, hogy mit csinált, ho­gyan élt évszázadokkal ez­előtt a kisember, aki időköz­ben kihullott a történelem emlékezetének rostáján. Mi­csoda az ember, miféle ma? Erre keressünk választ! Ezért olvasgatom élvezet­tel Lengyel Dénes könyvét: a hun—magyar korszak, a honfoglalás és a kalandozá­sok, az Árpád-házi királyok, a vegyesházi királyok mon­dáit, a Hunyadi Jánosról, Mátyás királyról szóló tör­téneteket. Hogy nem mindig hiteles, hogy nem feltétlenül igaz és ellenőrizhető a köz­szájon forgó néphagyomány, a mesélő kedvű krónikások írásai — ez kevéssé fontos, bár nem szabad figyelmen kívül hagyni. A lényeges a történelem — szemléletet for­máló közelség, a homályba mosódó századok közti kü­lönbség kirajzolódása, a jel­lemzők megtalálása. Népünk igaz történelmét megtanulni csak így lehet. (simányi) Iskolán kívüli népművelés Jól szolgálja az iskolán kí­vüli népművelést az oh '■ mozgatm­a ötéagyÁri ”Gép­­gyárban. A vállalatnál és a gyár üdülőjében a központi szépirodalmi könyvtáron kí­vül 14 üzemi letéti könyvtár is működik. Az elmúlt nap régi­­ évb­­­e­n ezekből a könyvtárakból mintegy negyedmillió köny­vet kölcsönöztek, az idén 83 ezret. KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer m­a? — 12.30: Melódiakoktél. — ia.41. Törvénykönyv. — 13.56: „És mégis mozog a föld ...” — 15.00: Hírek. — 15.10: Enesco ifjúság — Debrecenben. — 15.24- Rádió­iskola — 15.59: Hallgatóink fi­gyelmébe! — 16.00: A világgaz­daság hírei. — 16.05: Bende Zsolt énekel. — 16.15: Az I Mu­sici di torna kamarazenekar két Vivaldi-verseny­művet játszik. — 16.36: Népdalgyűjtő úton Bartók Béla nyomában. — 17.00: Hírek. — 17.05: Ezio Pinza énekel. — £.30: A napló folytatása. — 1300: Könnyűzenei Híradó. — 1830: A Szabó család. — 19.00: Mi Krónika. — 19.30: Máthé Jo­­lán, Domahidy László és Urbán K­alin népdalokat énekel. Bé­res János furulyázik. — 20.10: Prkofjev: Klasszikus szimfónia. — 0.25: öt kontinens egy éve. — 21.0: A Rádió lemezalbuma. — Köbén: 22.00: Hírek. — 22.15: Spot hírek. — 22.52: A lányok. — 3.02: A mikádó. — 24.00: Hí­rek.— 0.10: Virágénekek. Peüfi rádió. 12.00: Zenekari muzika. — 13.00: Hírek. — 13.45 : Időjárás- és vízállásjelen­tés.­­ 14.00: Randevú — kettő­től htig ... — 18.00: Hírek. — 18.10: Munkám — életem. — 18.25: Peter Pan. — 18.35: Új magy? zene a Rádióban. — 19.32: Kerekes János operettjei­ből.­­19.49: Reklám. — 19.54: Jó esti, gyerekek! — 20.00: Esti Krónik II. — 20.25: Új köny­vek. — 20.28: Wagner: Siegfried — záróelenet. — 21.00: Nóták. — 21.6 Utószó egy decemberi riportsrozathoz. — 22.00: Hang­­verseny í­aptár. — 22.15: Med­gyasz­ a­r Vilma énekel. — 22.30: Festésűt — építészet. — 22.45: A Stáció 11 játszik. — 23.00: Hí­rek. — 23.15: Grieg-művek. — 24.00: Hnk. Miskolci rádió: A megye éle­téből. — fizikai munkások kö­zött. — A lehetőségek és a mód­szerek tükrében. — zenekari muzsika. — A téli szünet hasz­nos etöltése. — Hangverseny­­krónika Televízió: 17.33: Műsorismer­tetés. 17.40: Hírek. — 17.45. ..Ide csak­, oda csak­ ...” — 18.10: Fiatalok válaszúton. — 18.25: Pergő ritmusok. — 18.45: Tv-mintabolt. — 19.05: Reklám­műsor. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 2­0.00: Goldoni: A furfangos özvegy. — 22.15: Tv-híradó, 2. kiadás. Bratislavai televízió. 14.00: Is­kolásoknak. — 16.30: Hírek. — 16.35: Sport. — 17.05: Bizalmas levelek. — 18.10: Balok. — 18.25: Küzdelem az Antarktisz­on. — 19.00: Híradó. — 19.30: Jegyzet. — 20.00: Film. — 21.35: Híradó. — 21.55: Napjaink szemével. Filmszínházak; Fuss, hogy utolérjenek! (Színes magyar), 14. hn6, 8 óra: Béke. — Botrány az operában (ámenéi), 13, f6, 17 óra: Kossuth. — Örök megúju­lás (színes magyar), f6, 17 óra: Filmklub. — Fennakadva a fán (színes francia), 15, 17 óra: Fák­lya. — Lepj olajra! (színes fran­cia—olasz), 15, 17 óra: Petőfi. — Hókirálynő (színes szovjet), 5, 7 óra: Szikra. — Személyi séf1,­­csere (színes amerikai. 16 éven felülieknek ). 15, n óra: Tán­csics. — Egy kínai viszontagsá­gai Kínában (színes francia­­olasz), 5, 7 óra: Ságvári. SZERDA Kossuth rádió. 8.00: Hírek. Időjárás. — 8.05: Műsorismerte­tés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20­: Magnóval a világ körül. — 8.40: Híres énekesek könnyűzenei felvételeiből. — 9.00: Egy jenki Artúr király udvarában. XII. rész: A királyné börtöne. — 9.20: Victor de Sabata operafel­vételeiből — 10.00: Hírek. Idő­járás. — 10.05: Emberke kaland­­­ai. — 10.25: Zenekari muzsika — 11.30: A Szabó család. (A tegnapi adás ismétlése.) Petőfi rádió: 8.00: Hírek. Idő­járás. — 8.05: Népi zenek­a­rri műsorából — 8.40: Romantikus kórusmuzsika. — 9.00: Hírek. — 9.03: Könnyűzene. — 9.50: A szakszervezet tárgyalta. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Néhány perc tudomány. Televízió: 9.00: Szünidei mati­né. — 10.00: Delta. Tudományos híradó. — 10.25: Az ördögök éj­szakája Angol bűnügyi film. (Ism.) — 11.20—11.40: Pergő rit­musok. Bratislavai televízió: 8.23: Is­kolásoknak. - 9.30: Gyermekek­nek. — 10.05: Iskolásoknak — 10.25: Híradó. föl'HTJ

Next