Déli Hírlap, 1973. szeptember (5. évfolyam, 205-229. szám)
1973-09-06 / 209. szám
A századik termék: a csemege körözött T@ és tejtermék értékesítési program A szarvasmarha-tenyésztés programjának megvalósításával növekszik a tejtermelés. Ezzel egyidejűleg mód nyílik arra is, hogy a feldolgozóipar és a kereskedelem tovább javítsa a tejtermékek árukínálatát. Az elképzeléseket különböző fórumokon vitatták meg. A Tejipari Vállalatok Trösztje még a nyár közepén igazgatói értekezleten adta át az értékesítési akcióprogram tervezetét és azokat a javaslatokat, amelyeket korábban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium közösen jóváhagyott. Ebben többek között szerepel az is, hogy hazánkban az egy főre jutó tej- és tejtermék-fogyasztás növekvő irányzatot mutat, ennek ellenére még elmarad attól az optimális színvonaltól, ami az egészségesebb táplálkozást jelenthetné. Az év első felében 9 százalékkal nőtt a felvásárolt tej mennyisége és emögött aránytalanul elmaradt az értékesítés. A javaslatok köszerepel például az is, hogy tovább kell bővíteni a pasztőrözött tejjel ellátott községek számát, mert jelenleg még sok helyen a felvásárlóhelyeken összegyűjtött úgynevezett nyers tejet árusítják. Feladatként jelölték meg a tejipari vállalatok, a feldolgozó üzemek számára azt is, hogy a termékek körét bővítsék és ezt megfelelő piackutató tevékenység előzze meg. A termelés minél jobban igazodjon a fogyasztók, a vásárlók igényeihez. Nemrégiben még arról adhattunk számot, hogy a tejtermékek családja hazánkban kilencvenkilenc tagú. Nos az utóbbi hetekben egy újabb csemege receptjét készítették el. Néhány nap múlva megjelenik majd a boltok polcain a Borsod megyei Tejipari Vállalat abaújszántói üzemének terméke, a csemege körözött. Ez ízesített tehén és juhtúróból készül a hagyományos adalékokkal. Bemutatkozását az őszi turista szezon nyitányára tervezték. Mennyit rendelnek a boltok? A keréken száz termékből mennyit találhat meg a vevő a boltok polcain? A kérdésre Bereznay Ferenc a tejpari vállalat kereskedelmi osztályának vezetője válazolt: — A városi boltokban, nagyobb csemege és fűszerületekben a választék negyvn, ötven százaléka állandóan megtalálható. Miért nem jobb az arány? Egyrért számolnunk kell azzal, hoy létezik tájjelleghez kapcsolódó kereslet is, másrészt bizonyos új termékeket még óvatosan fogadnak a vásárlók. Az utóbbira nagyon érdekes ellenpéldánk is van: a frankfurti, kolbászos sajt közvetlenül a megjelenése után olyan keresetté vált, hogy alig győzünk a rendelésnek eleget tenni. Ez a kapós cikk Budapestről érkezik. Különben valamennyi üzem új termékei nálunk is ugyanakkor kerülnek először a boltokba, mint ahol készítik azokat. Ennek a már bevált tejipari, kereskedelmi mechanizmusnak köszönhetjük, hogy a Borsodban készülő sajtok is oda kerülhetnek a dunántúliak asztalára. Ötletek is kellenek Új vonásként jelentkezik a csomagolás korszerűsítése, minőségének javítására való fokozottabb törekvés. Egy sajátos korszakot hagy nemsokára maga mögött a tejipar az országos „tálalási”, sémák elhagyásával. Minden üzem, feldolgozóhely önállóan alakíthat ki új, színvonalasabb csomagolási formákat. Ehhez ötletekre van szükség. A verseny nyitt, a cél pedig mindenütt ugyanaz. Minél szebb, újszerűbb, gusztusosabb megjelenésű legyen az üzleteknek kiszállított áru. A vállalat arra törekszik, hogy az eddigieknél gyakrabban láthassanak a vásárlók termékbemutatókat. Így lehetőség nyílik arra, hogy mihogy az eddiginél lényegenül többen megismerjék a tejből készített élelmiszerek immár száztagú családját. Üzemi étkezdékben, iskolákban A tej- és tejtermék-értékesítés országos akcióprogramja meghatározza azt is, sen több, fehérjében gazdag élelmiszert kell tálalni az üzemi konyhákon étkezők számára. Borsodban első lépésként megállapodások születtek a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat és a tejipar között: a tejtermékek szélesebb körű felhasználásával bővítik az ételválasztékot. Megújult az iskolatej-akció is. A tavalyi mennyiség dupláját, naponta 35—40 ezer pohár tejes kakaó és tej eladását tervezik. Az üzletszerzőket mindenütt szívesen fogadták, a vállalat ellátási területén, a megye határain túl is. A fiatalok, a diákok számára nélkülözhetetlenül szükséges sejtépítő, állati fehérjékben, ásványi anyagokban gazdag tejet az elmúlt iskolaévben 48 helységben 100 iskola számára szállították. Az akcióprogram részeként a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az úttörőszövetség és a KISZ országos vezetőivel is tárgyalt az egészségesebb táplálkozást szolgáló törekvésekről. Az ugyancsak KISZ- korosztályhoz tartozó honvédségi alakulatok étrendjének bővítésével is foglalkoznak. Csak pasztőrözetten Indokolt a kérdés, hogy miért van szükség ilyen jelentős program kidolgozására a tej és a tejtermékek értékesítéséhez? A válasz a mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztése során fogalmazódott meg. A szarvasmarhatenyésztési program megvalósítása ma már olyan stádiumban van, hogy lehetőség nyílt az egyre jobb tej- és tejtermék-ellátásra. Elsősorban a jó minőségre, a választék bővítésére kell gondolni. Közismert a magyar konyha hátránya a sok zöldséget, tejterméket fogyasztó franciák, svájciak, hollandok étkezési szokásaival szemben. A kóros elhízás, a szív és érrendszeri betegségek egyik előidézője a szénhidrátokban gazdag, nehéz táplálékok túlzott fogyasztása. A túltápláltság lassacskán sajátosan magyar betegséggé válik. Nyári időszakban például a joghurt és a tej sokkal kedvezőbb hatású a szervezetre, mint a zsírokban gazdag ételek, vagy a tészták, édességek. ... Annak érdekében, hogy a tej, mint az egyik alapvető élelmezési cikkünk, mindenhová pasztőrözötten jusson el. Borsodban is akad tennivaló. A megyében újabb hatvan település kap egészségesebb tejet az akcióprogram megvalósítása nyomán. Az egyes üzemekből nagyobb körzetek ellátását biztosítják. Alapvető változás várható például a Jósvafőtől Göncig található községekben, ott ahol eddig csak felvásárlóhely árusított tejet, abból, amit aznap kapott a gazdaságoktól. Jó példa a fővárosi A feldolgozó üzemek számára készített javaslatok között szerepel a technológiai és technikai fejlesztés fokozása is. Jó példaként emlegetik a Fővárosi Tejipari Vállalatot, ahol az utóbbi években korszerű gépparkot alakítottak ki. Ennek köszönhető, hogy nemcsak a termékek minősége, de a csomagolás színvonala is igen jó. Mi a helyzet Borsodban ? A legnagyobb üzem a miskolci feldolgozó, ugyancsak kiváló műszaki adottságokkal rendelkezik. A még szükséges kisebb-nagyobb korszerűsítéseket vidéken is elvégzik. Ezzel lehetővé válik, hogy néhány település önellátó legyen. A Fővárosi Tejipari Vállalat a napi termékek kiszállítását a megrendelők igényei szerint képes már teljesíteni. Borsodban is ez a cél. Kölcsönös informálódás A részletes akcióprogram kidolgozása a minél magasabb színvonalú ellátás érdekében volt szükség. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az ipar, vagyis a tejipar, illetve a kereskedelem kölcsönös informálódása. Ezután az élelmiszerüzletek eladóinak észrevételeire, a vevők igényeire az eddigieknél is jobban figyelnek a tejiparban. Lehetőség nyílik arra is, hogy a tejtermékek árusításában a kereskedőket anyagilag is érdekeltté tegyék. Az idegenforgalom kiemelt területein az eddiginél lényegesen többféle hideg tejterméket tartanak majd a boltok, büfék és a reggeli kínálatra kötelezett üzletek. Az idegenforgalmi területeken várhatóan több reggelizési lehetőséget nyújtó üzlet nyitását tervezik. Külföldi példák nyomán valószínű nálunk is kísérleteznek majd tejbárok létesítésével, elsősorban a fővárosban. A felmérések időszakában Borsodban megyei operatív bizottság alakult, hogy az országos program megvalósításának részleteit kidolgozza. A tervek értékét meghatározzák az elmúlt hónapokban gyűjtött tapasztalatok. Éppen azért, hogy az ellátás javítása, színvonalának emelése megalapozott elemzések után készüljön el, a felmérésre nagy gondot fordítottak. A tejipar szakmai vezetői elsősorban a saját házuk táján vizsgálódtak; mi az, amit az egyes üzemek elbírnak? Ezután vitatták meg elképzeléseiket a kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatokkal. A tervek egy részét még ezután elemzik. III .kategória-térkép készül a boltokról, aszerint, hogy tejtermékekből — a nagyságuktól, ellátási potenciájuktól függően — milyen áruválasztékot kötelesek tartani. A városokban — és a lehetőségekhez képest a járási székhelyeken — naponta kétszer fordulnak a tejet szállító autók, hogy minél frissebb árut tarthassanak az élelmiszerüzletek. A tervek szerint a megyeszékhelyek — a tejipari vállalat ellátási területén kettő is van, Miskolc és Eger — napjában háromszor is rendelhetnek tejet. Az eddiginél jobban ügyelnek majd arra is, hogy a meleg nyári napokon csak közvetlenül a nyitás előtt kerüljenek a boltajtókba az áruval teli rekeszek. Jóllehet így sem fordult elő, hogy a hidegen kiszállított polipack tej a korai kihordás miatt megromlott. Legközelebb januárban A nagyszabású értékesítési terv megvalósításának első szakasza az idei év utolsó hónapjaira tehető, hiszen a most születő megállapodások csak a mindennapos tapasztalatok tükrében alakulnak ki, állandósulnak. A vállalat kibővített igazgatói ülése legközelebb 1974. januárjában vizsgálja felül a programban szereplő feladatok végrehajtását. A részeredményeket addig az illetékes szakemberek értékelik. Figyelemre méltó állomása a vállalatokkal való megállapodásoknak, hogy a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat borkóstolóiban, eszpresszóiban negyedosztályú, vagyis bolti áron kínálják a különféle ízesítésű sajtokat. A Dominó, a Capri cukrászda, a Fórum, a Mackó, a Művész bisztró és a Thália büfé tejalapanyagú gyümölcsturmixok készítését vállalja, ha a tejipar a szükséges gépeket biztosítja. A turmixokat feltehetően sokan kedvelnék Miskolcon is. Tej ételkülönlegességek bevezetését tervezi a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat az élelmiszerkiskereskedelemtől átvett öt tejcsárdájában, ahol természetesen sokféle tejterméket is tartanak. Ezek az üzletek szeptember 15-ig átkerülnek a vendéglátó tulajdonába. Hűtés és szavatosság Ahol csak megfordulnak a tejipari vállalat üzletkötői, mindenütt felvetik, milyen tennivalókat ró a kereskedelemre termékeik tárolása, a szavatossági idők betartása. Ez azért sem közömbös, mert a legfejlettebb technikai felkészültségű üzem, a legmodernebb csomagolás sem elég garancia a jó minőségre, ha nem megfelelő a tárolás és a hűtés. Közismert, hogy a boltok többsége ma már rendelkezik nagy teljesítményű, nagy befogadóképességű hűtőfelszerelésekkel. A gyorsan romló, rövid szavatossági idejű tejföl, túró, és a tej is csak a szükséges hőfokon tartható a szavatosság határáig a boltban. Mivel a legtöbb élelmiszerüzletben a tejtermékeken kívül sok másféle áru is hűtést igényel, a várhatóan nagyobb megrendelések miatt több hűtőtérre is szükség lesz. Mert ezt az országos akciót, amely elsősorban a vásárló érdekeit szolgálja, nem lehet csak félig jól megszervezni. Figyelmet, áldozatot igényel a tejipar és a kereskedelem részéről egyaránt. X ik készül a polipack csomagolás. A gépről a méretre vágott fóliatömlők friss tejjel töltve kerülnek le. A miskolci tejüzem laboratóriumában. A sajtraktárban még az ínyencek is kedvükre válogathatnának a sokféle hazai tejtermékből.