Déli Hírlap, 1974. november (6. évfolyam, 257-281. szám)
1974-11-01 / 257. szám
LEBEGYEV A leningrádi Tóték Tótja Szovjet földön nem lehet ritka név a Lebegyev, sőt a színház- és filmművészet is több ilyen nevű alkotót tart számon. — Nem, nem rokonaim — mondja Jevgenyij Lebegyev, a Szovjetunió Állami díjas népművésze. — De azért a családunkból is van — vagy inkább lesz — szakmabeli: 22 éves fiam most készül a diplomamunkájára. A rendező karon végez, a mestere Tovsztonogov. Közbevetem, hogy a kiváló színész fiaként, s a világhírű rendező segítségével ez a nehéz pálya is bizonyára zökkenőmentes kezdetet ígér. Válasz: — A fiataloknak is megvannak a nehézségeik, összehasonlíthatatlanul többet tudnak ugyan, mint mi annak idején, a tehetséggel sincs baj, de lustábbak. Nagyon szeretem a fiam és izgulok érte, de ezt kimondom. Most találkozunk először, mégis úgy beszél velem, mint régi ismerőssel. Egy idő után kitalálja kérdéseimet, s én is be tudom fejezni válaszait. Igaz, hogy a kitűnő Jánosi Olga ül közöttünk tolmácsként, akit a színészek méltán tartanak szakmabelinek, de hát nemcsak ez a dolog nyitja. Lebegyevet jó hallgatni (olykor a gyatránál is gyatrább orosz tudással is értem), s jó fordítani is. Röviden és plasztikusan nem kevesebbet hallok, mint a XX. századi orosz és szovjet színháztörténetet. Mennyivel más így, mint olvasva. A nagy nevek, Sztanyiszlavszkij, Mejerhold, Vahtangov egyszerre hús-vér emberekké válnak. — Klasszikusok, a nagy megújhodás előidézői? úttörők — motyogom a közhelyeket, mire a színész jóindulatúan elmoslyodik. — Most már klasszikusok, de akkor... Az ember soha nem „klasszikusokhoz” csatlakozik, hanem barátokhoz, azokhoz, akikkel azonos művészetpolitikai, esztétikai nézeteket vall. Engem a híres Kaverin hívott színházba és mégis — az akkor még ismeretlen — Tovsztonogovhoz csatlakoztam. (Mint ahogy az ismeretlen rendező húgát vettem feleségül egy negyedszázaddal ezelőtt, s persze nem Tovsztonogov kedvéért...) — Ha jól tudom, Tovsztonogovval Tbilisziben találkoztak? — Előbb találkoztunk, mert együtt jártunk a főiskolára, de ott alig ismertük egymást. Különben is hamarabb végzett nálam. Én háromszor rugaszkodtam neki. Tizenkét éves koromban egyedül maradtam, s nehéz volt az élet. Dolgoztam építkezéseken, cukorkagyárban, voltam színházi bútoros. 1940-ben azonban mégiscsak sikerült a diplomát megszereznem. Tbilisziben kezdtem, ahol két orosz nyelvű színház volt. Az ifjúsági színházhoz kerültem, Tovsztonogov pedig a másik (a Gribojedov) színházban rendezett. (Most a fia dolgozik ott.) 1946-ig éltünk egy városban, a szoros művészi barátságban. Tovsztonogov 1946-ban Moszkvába került, én 1949- ig maradtam, aztán Leningrádban találkoztunk ismét. Többször ismétel egy szót, amit a tolmács „mázlistának” fordít. Nos, Lebegyev azért mázlista, mert Gotovcev (Sztanyiszlavszkij híres tanítványa) volt a mestere — a most 87 éves pedagógussal máig leveleznek —, mert a szovjet színházművészet olyan kiválóságaival dolgozhatott együtt, mint Tolubjev (a Revizor polgármestereként ismerhetjük, s ő játszotta a Don Quijote-ban Sancho Pansát), vagy Merkujev (a Szállnak a darvakban Borisz édesapja), s ismerhette Tairov munkáját. — Láttam Miskolcon a Yermát, ez az előadás engem leginkább Tairov színházára emlékeztet. A darabot nem olvastam, nem láttam, de a nyelv ismerete nélkül is megértettem. Kevés szóval sokat, plasztikus megoldások ... Sűrű belső tartalom. A fiatal Illés István és Tairov rendezői koncepciójának összevetése kicsit megszédít, hiszen Tairovot a XX. század legnagyobb rendezőjének tartják. Brecht első szovjetunióbeli megszólaltatója, az Optimista tragédia színrevitele s számos más mű fűződik a nevéhez. Lebegyevnek azonban hinni kell, annál is inkább, mert — ha színházról van szó — kérlelhetetlen a szigora. A színészről már írtak könyvet (Nina Rabinjac), s ő maga — „el akartam játszani a szerepet papíron” — Beszemenovom címmel írta meg alkotó munkájának folyamatát. Hogy milyen lehet Lebegyev alkotói műhelye? — A Félkegyelmű Rogozsinját kilenc éven át játszottam (a bemutatót héthónapi próba után tartottuk), s csak több év után lett igazi a figura. Az Arturo Ui olvasva idegesített. Aztán rájöttem, hogy másként nem lehetett volna megírni. Egy rongyból, egy széteső emberből szobrot formál a tömeg, s aztán ez a fölmagasodott báb elkezd uralkodni azok fölött, akik teremtették. — És Tót, a tűzoltóparancsnok, akit most Miskolcon is láthatunk, egyáltalán ez a bizarr, sőt abszurd ... — Pillanat! Örkény realista, nem abszurd. Más dolog, hogy a nagyon is reális tartalmat (ti., hogy a fasizmus „ne láss, ne hallj, ne szólj” típusú, gondolat- és akaratnélküli embereket termel, illetve ennek módszereit) az abszurditásig lehet fokozni. Ez nem árt a reális drámai magnak, sőt! S ezután remek kis tanulmány következik a Tótékról és Tótról. Most értem meg igazán, hogy mit jelent Sztanyiszlavszkij módszere, s mit jelent őt ihletetten (a színész szavával élve) prófétáink Utolsó mondatai ezek: „Az őrnagyot szükségképpen négy darabba kell vágni, hogy a család minden tagját kárpótolhassuk a szenvedésekért.” A filmről már nincs idő beszélni, pedig 35 filmben játszott. A magyar közönség a tv-ben sugárzott Egy őrült naplójában láthatta. 1917- ben született. Szabad idejében szobrokat farag (primadonnákat és boszorkányokat), s van egy hajója, melyet szorgalmasan ápol, de amivel még soha nem szállt tengerre. GYARMATI BÉLA / Hét végi kalauz Vasárnap délelőtt ezen a hét végén is a fiataloké, gyerekeké a Bartók Béla Művelődési Központ. A hagyományos matiné-előadáson ezúttal a Ványa bácsi című szovjet filmet mutatják be. A vetítés 10 órakor kezdődik. A Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház számtalan rendezvénye között a zenéstáncos összejövetelek a legnépszerűbbek közé tartoznak. A középiskolások hagyományos táncdélutánja november 3-án, vasárnap lesz, négy órától várják a fiatalokat. Miskolcon az elmúlt évadban láthattuk Kertész Ákos Névnap című kétrészes komédiáját, szombaton este háromnegyed tízkor pedig a televízót mutatja be. A József Attila Színház előadásáról készült, felvételről sugárzott műsornak bizonyára sok nézője lesz azok közül is, akik a miskolci bemutatót jól ismerik; a két előadás összevetése is érdekes lehet. A főszereplő házaspárt Horváth János és Szemes Mari játssza, a rendező Berényi Gábor. A vasárnap műsorából két portrét ajánlunk azok figyelmébe, akik szívesen járnak műhelyekben, és nemcsak a műre, hanem az alkotó emberre is kíváncsiak. A Színészmúzeum délután háromkor Gombaszögi Ellát, Vitray Tamás Ötszemközt című műsora pedig Kovács Margit Keramikusművészt mutatja be.c A Miskolci Galéria múlt héten nyílt legújabb kiállítása két fiatal művészt mutat be. Pontosabban együtt állítja elénk azokat a műveket, amelyek között bizonyára nem egy régebbről ismerős van. Máger Ágnes néhány éve miskolci. Első kiállítása a Libresszóban volt, de azóta is jó néhány tárlaton láthattuk a grafikáit. Marosits István szobrász, de gyakran találkozhatunk újságrajzaival is a napi sajtóban. A kiállítás délelőtt tíztől este hat óráig tekinthető meg. Képünkön Marosits István Barátság-kapu című térplasztikája. ★ ★ ★ * A Bredow lovag nadrágja című színes, szinkronizált NDK- filmet azok figyelmébe ajánljuk, akik kedvelik a mozivásznon a kalandot, a vidám, szórakoztató történeteket. Ennek, a XVI. század végén játszódó mesének a jelmondata így hangzik: Mennyi bajt okozhat egy nagymosás! Persze, nem akármilyen műveletről van szó, hanem egy legendás és harminc éve vizet nem látott, történelmi ruhadarabnak a kitisztogatásáról. Konrad Petzold rendező a középkori Németországba vezeti nézőit, akik, míg a főhős hozzájut immár tiszta ruhadarabjához és tisztázza magát az őt ért súlyos vádak alól, a kor emberének életével, szokásaival is megismerkedhetnek. Ezt a filmet a Kossuth mozi vetíti. A másik mű, amit feltétlenül ajánlunk, nem a szórakoztatás jegyében készült. Elia Kazan A látogatók című filmjét korábban a második hálózatban vetítették, ezen a héten került a bemutató mozik műsorára. Az alkotó, kitűnő amatőr színészek segítségével megdöbbentő erejű vádiratot készített, tiltakozik az erőszak ellen, amely csak erőszakot, tragédiát szülhet. Képünk jelenet a filmből, melyet a Béke moziban láthat a közönség. Képesítés nélkül Közoktatáspolitikánk egyik legidőszerűbb kérdésével, a képesítés nélküli nevelők helyzetével foglalkozott tegnapi tanácskozásán a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége. Elemezték azokat a főbb okokat, amelyek eredményeként elsősorban az óvodákban és az általános iskolákban egyre több képesítés nélküli nevelőt kénytelenek munkába állítani. Aláhúzták többek között, hogy ebben közrejátszott az óvodai intézményhálózat igen dinamikus bővítése. Az is közrejátszó tényező, hogy a pedagógushivatást az óvodákban és az alsófokú oktatásban már túlnyomóan nők gyakorolják, s igen sokan veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt. Az összes képesítés nélküli 92,9 százalék a községekben dolgozik. Kis könyvesbolt, de nagy a forgalma Ritkán fordul elő, hogy egy tanács végrehajtó bizottsága egy könyvesbolt munkájával foglalkozzék, ahogyan ez most Sárospatakon történt. A kérdés napirendre tűzése egyébként illett ahhoz a gazdag múlthoz, amely a várost évszázadokon át a könyvszeretet és könyvterjesztés terén jellemezte. Borsodban összesen hét áfész-bolt és 17 Művelt Nép könyvesbolt végez könyvkereskedelmi tevékenységet. A sárospataki az utóbbiak közé tartozik, és amint a végrehajtó bizottság ülésén megállapították, működése évről évre növekvő eredményt mutat. Munkájára a kereskedelmi szempontokat művelődéspolitikánk törekvéseivel összehangoló szemlélet jellemző, így egyre több olvasóhoz jutnak el Sárospatakon és a környező községekben az értékes, szocialista szellemiségű alkotások. Ezzel magyarázható, hogy a bolt egyévi forgalma csaknem másfél millió forint, éppen kétszerese az öt évvel ezelőtti bevételnek. Különösen kiemelkedő eredményt ért el az idei könyvhéten az 1973. évihez viszonyított 235,6 százalékos forgalmával, amellyel valamennyi borsodi könyvesboltot megelőzött. Wroclaw csalogányai A világ több országában lépett fel eddig sikeresen az Alsó-Szilézia legnagyobb városában, Wroclawban működő negyventagú vegyeskórus. Az 1966-ban alapított énekkar eddig több mint 250 hangversenyt adott, a többi között Angliában, Ausztriában, Csehszlovákiában, Franciaországban, az NDK-ban és az NSZK-ban. A „Cantores Minores Vratislavienses” nemrégiben tért vissza újabb, forró sikerű külföldi turnéjáról, az NSZK-beli Kölnből és Aachenből, valamint Franciaországból, a bordeaux-i nemzetközi zenei fesztiválról. A „wroclawiciaországban, az NDK-banban is, ahol bemutatták az európai reneszánsz és barokk kóruszene remekeit, egyebek között Bartlomiej Pekiel Missa Pulcherrimáját. Az együttes sikereinek , egyik leglényegesebb forrása az énekesek zenei képzettsége, ami biztosítja a virtuóz előadásmódot. A kórus repertoárján főleg madrigálok, a középkor, reneszánsz és barokk világi és vallásos művei, újabban pedig a XIX. és a XX. század kóruszenei alkotásai szerepelnek. , Péntek Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Népdalok. — 13.45: Avatás előtt. Riport a leninvárosi olefinműről. — 14.00: Születésnapi ajándék. A hétévesek köszöntése. — 14.25: „Nyitnikék”. Kisiskolások műsora. — 15.00: Hírek. — 15.10: Magyarán szólva. . . — 15.25: Az élő népdal. Répáshuta. — 15.35: Fúvósátiratok. — 15.47: Kóruspódium. A Ganz-MÁVAG férfikara énekel. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Irodalmi kirándulások. Kölcsey Ferenc-emlékszoba Szatmárcsekén. — 16.35: Háromféle algíri naptár. Az algériai függetlenségi harc évfordulóján. — 16.45: Moldován Stefánia és Udvardy Tibor operettfelvételeiből. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Bemutatjuk új felvételeinket. — 17.44: Mikrofórum. Tékozlók társadalma. — 18.03: „lm, itt áll előttünk az ékes menyasszony. . .”. Dokumentumjáték. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sporthíradó. — 19.40: A zongoraművészet első aranykora. Ignaz Friedman zongorázik. — 20.30: Mindenki könyvtára. Örkény István: Tóték. — 21.00: Hírek. — 21.03: Bemutatjuk új operafelvételeinket. Miller Lajos énekel. — 21.18: Láttuk, hallottuk — a színházban és a moziban. — 21.38: Solti Károly nótákat énekel. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Lalo: Spanyol szimfónia. — 22.50: Meditáció — az érettségi fokairól. — 23.00: Egy óra dzsessz. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Operaáriák. Petőfi rádió: 12.00: Algéria énekel. — 12.21: Zenekari muzsika. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Barokk muzsika. — 10.13: Nóták. — 19.45: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika, n. — 20.25: IJj könyvek. — 20.28: Húszas stúdió. Tervek — két nyelven. — 21.26: Hangversenynaptár. — 21.45: Múzeum — víz alatt. — 22.00: Operettrészletek — 23.00: Hírek. — 23.15: Csajkovszkij: Az évszakok. — 24.00:—0.10: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés — hírek. — 17.35: Művelődés Borsodban. . . A könyvtárak és az iskolák kapcsolatáról. — Új felvételeink. — 18.00: Borsodi Tükör. (A borsodi folyókról jelentjük...; A húskombinát építésénél. . .; Hanuma. A Leningrádi Akadémiai Gorkij Színház vendégjátéka Miskolcon.) — 18.15: Örökzöld melódiák. — Nyugalom? — Az idősebbek műsora. — Hol töltsük a hétvégét? Túra javaslat és sportműsor. — A dzsessz kedvelőinek. Televízió: 17.18: Műsorismertetés. — 17.20: Hírek. — 17.25: Hegesztés széndioxid védőgázzal. Szovjet rövidfilm. — 17.45: Rólad van szó! Fiatalok önismereti műsora. — 18.15: öt perc meteorológia. — 18.21: Látókör: Politikai vitaest a szocialista demokráciáról. I. rész: Az állampolgár és az állami szervezetek viszonya. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A napsugár nyomában. V. Az elveszett víz nyomában. — 20.30: Az öltöző. David Storey tévéjátéka. — 21.45: Jogi esetek. —5 22.25: Tv-híradó 3. Szlovák televízió. 17.10: Hírek. — 17.15: A volgográdi traktorgyár. Szovjet dokumentumfilm. — 18.10: Vetélkedő. — 19.00: Híradó, majd publicisztika. — 20.00: Ünnepi hangverseny. — 21.20: Híradó. — 21.40: Filmmúzeum. — 23.10: Sajtószemle. Kiállítások; Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Szőnyi István 50 rézkarca. — Miskolci Galéria (10—18): Máger Ágnes festőművész és Marosits István szobrászművész kiállítása. — Déryné-ház (8—16.30): Régi magyar arcképek. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Herman Ottó múzeum (10—18): Ember és munka. — Szlovákia népművészete. — Műtárgyak megmentése. Filmszínházak: Béke (14, 7): Az édes szó: szabadság! I—II. (mb. szí. szovjet, dupla helyár!) — Kossuth (f3, hn5, 7): Bredow lovag nadrágja (mb. szí. NDK). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7) : A nap vége... (svéd). — Fáklya (f5, f7): Ma éjjel kár lenne meghalni! (mb. szi. jugoszláv). — Petőfi (f5, f7): Sötét Torino (szi. olasz—francia). — Szikra (5, 7): Katarina vétke (szi. csehszlovák). — Táncsics (5, 7): Föltámadott a tenger! (szi. magyar). — Hámor (4): Balszerencsés Alfréd (mb. francia). SZOMBAT Kossuth rádió: 8.0:: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Lányok, asszonyok. — 8.42: Híres történetek — nagy egyéniségek. Nagy Katalin cárne és apródja: Ragyiscsev. Történelmi eseményjáték. — 10.00: Hírek. — 10.05: Nikita Magaloff zongorázik. — 11.20: A reggeli aranyvilág. Bóka László versei. — 11.30: Magyar muzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Népdalok. — 9.00: Hírek. — 9.03: Beethoven, VI. (Pastorale) szimfónia. — 9.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.00: Szabad szombat. — Közben; 11.00: Hírek.