Déli Hírlap, 1986. július (18. évfolyam, 151-177. szám)

1986-07-01 / 151. szám

jfc Munkavédelmi ruha az ötv­enes évek vasöntödéjéből (bal oldali képünk). Volt idő, ami­kor ilyen vaskosárban „szállították”, húzták, tolták a termelvényt az alacsony bánya­­folyosokon (jobb oldali képünk). (Herényi László felvételei) Bányászélet, egykoron A rozsnyói múzeum kiállítása A Rozsnyó és környéke bá­nyászatát és vaskohászatát be­mutató, Földünk rejtett érté­kei című kiállítás a Borsod— miskolci Múzeumban — au­gusztus végéig tart nyitva — gazdag áttekintést nyújt a Szepes-gömöri Érchegység ne­mes- és színesfémek utáni vasérctermeléséről, vasgyártá­sáról, újabban pedig a mag­nezitbányászat történelméről. A Rozsnyói Bányászati Múze­um és a Borsod Megyei Mú­zeum Főigazgatóság gyümöl­csöző együttműködésének ez az újabb állomása — Herényi László rendezésében — nem­csak a bányaművelés fejlődé­sével ismerteti meg a látoga­tót, hanem a bányászélet, a bányászsors alakulását is be­mutatja egészen napjainkig. A­ bányásztelepülések, bá­nyászvárosok kialakulását és virágzását alsó- és felső Ma­gyarországon a nyersanyag­­bázisok tették lehetővé. A XI—XIII. században szak­embereket telepítettek ide németföldről, akik már jár­tasak voltak a mélyművelés­ben A bánya közelében egy­idejűleg favágók, iparosok, szénégetők és kereskedők is letelepedtek a középkorban. A nehéz és fárasztó bánya­munka kezdetleges eszközei — a nyeles ék, a kalapács, a csákány, a vas feszítő rúd — ott láthatók a kiállításon, mint ahogyan a kezdetleges világító eszközök, a mécse­sek is. Az ipari forradalom korá­ban, a nagyipari termelésre való áttérést idézik az első gőzzel hajtott szállítógépek, szivattyúk, mozdonyok, de a korabeli ábrázolásokon min­denütt ott látható a ló, amely még sokáig szolgálja az em­bert a bányában is. A ter­melvényt még mindig facsil­lében szállítják — a vasko­sár kora lejárt —, de már megalakítják az első mentő­osztagokat is. A jellegzetes csoportképeken — elöl a ci­­linderes nyakkendős, óralán­cos bányahatóság, háttérben, szerszámmal a kezükben a munkások — sok a gyerek és nők is —, az arcok 12— 14 órás föld alatti munkáról árulkodnak Ekkor alakulnak meg az első önkéntes egye­sületek és a testvéri társu­lások. A céhekhez hasonlóan a szociális biztosítás és az utánpótlás, a fiatalok okta­tása, nevelése a céljuk. ■ H A XVIII. század második felében az elaprózott bánya­birtokokat nagyobb egysé­gekbe tömörítik. A techni­kai fellendülést jelzi e kor­szak tárgyi emlékei közül a mérőeszközök és a műsze­rek míves példányai a mérő­lánctól kezdve a teodolitig, amelyeket a bányaművelés­nél és a térképezésnél hasz­náltak A bányász díísz­­egyenruha is ebből az idő­ből származik, anyaga fe­kete bársony, díszes tollas kalap, derékszíj, kard, illet­ve fokos, a mérnököknek, il­letve az aknászoknak. A ru­ha alatt — gallér nélküli fehér ing, s ami a képen nem látható, a cúgos cipőben harisnya helyett a fehér kap­ca. A kiállítás bábuja a né­hai ostravai Weiser szabóság által készített díszruhát „vi­seli”. A XIX. században a fejlődés még inkább felgyor­sul a villamos energia, il­letve a sűrített levegő által meghajtott feltáró, termelő berendezések, gépek segítsé­gével. A szállításban is át­térnek a villamos energia meghajtásra. Az 1900-as évek után a vasgyártás hanyatlás­nak indult — a munkanél­küliek nagy része a tenge­rentúlra vándorolt. Az első világháború ismét feltá­masztja ezt az iparágat, amely a Csehszlovák Köz­társaság megalapítása után a kor legkorszerűbb techni­káját igyekszik bevezetni. A nagy októberi szocialista for­radalom hatása itt is felem­líti a munkásmozgalmat, amelyet az 1921-ben meg­alakult Csehszlovák Kommu­nista Párt fog össze. A kor többnyelvű — cseh, szlovák, magyar, német — dokumen­tumai; újságok, rendőrségi jegyzőkönyvek, párt- és szak­­szervezeti tagsági könyvek, zászlók híven tükrözik a bá­nyásztársadalom tudatformá­lódását, harcait. A II. világháború alatt a munka mellett a német fa­sizmus elleni harc jellemzi a bányászéletet. A Szlovák Nemzeti Felkelésben — 1944 októberétől — számos parti­zánegység csatlakozott a Vö­rös Hadsereghez. Közöttük a Petőfi Sándor partizáncsoport, amelyben csehek, szlovákok mellett sok magyar is har­colt. Az egység parancsnokai, politikai biztosai, harcosai közül sokan elestek, többeket a Gestapo végzett ki.­­ A felszabadulás után, 1945- ben a köztársasági elnök 1945-ben kiadott 100. dekré­tuma kimondta a bányák ál­­­­lamosítását, amellyel új kor­­i szak vette kezdetét. Megkez­­­­dődött a munkafolyamatok­­ gépesítése a dolgozókról va­­­­ló gondoskodás; a bányászat­­ ezzel az őt társadalmukban joggal megillető helyre ke­rült A rozsnyói járásban je­lenleg 7 bányaüzem és egy bányászati középiskola mű­ködik. Ezidőtájt indult meg a magnezitkutatás is, ame­lyek több mint 200 évre ele­gendő nyersanyag mennyisé­get biztosítanak. Jolsván, Lubenyikben, Kassán és Bur­dán folyik jelenleg magne­zittermelés, amelyet a ma­gyar Bányászati Aknamélyí­tő Vállalat kazincbarcikai körzetének dolgozói már több mint másfél évtizede segítenek kutató- és feltáró munkájukkal. A távlati ki­látások biztatók, hiszen a Szepes-gömöri Érchegységen kívül a Szlovák Karszthegy­­ség is perspektivus terület­nek tekinthető a mészkő ipa­ri célokra való felhasználása szem­pont­jából O. J. Súlyos károsodást okoz Alkoholista fiatalok Hamburgi iskolások kikér­dezéséből megállapították, hogy a gyerekek 25,4 száza­léka az elmúlt hónapokban legalább egyszer, olykor öt­ször is berúgott. Egy vizsgálat során meg­állapították, hogy a 17—19 éves fiatalok 41,7 százaléka naponta fogyaszt alkoholt. Az alkoholhalál hatszorosára nö­vekedett a Német Szövetségi Köztársaságban az elmúlt évtizedekben. A bajor ideg­­gyógyászati intézetekbe ke­reken száz százalékkal több 25 év alatti fiatalt vettek fel alkoholfogyasztással össze­függő pszichiátriai megbete­gedéssel. A nyugatnémet kutatók megállapításai szerint az NSZK fiataljai először átla­gosan 11,4 éves korukban fogyasztanak alkoholt. A ne­mek közötti arányban jelen­tős eltolódás tapasztalható az utóbbi években. Míg régeb­ben tíz alkoholista férfira egy alkoholista nő jutott, ké­sőbb ez az arány 3:1-re vál­tozott, a fiatalok között pe­dig 1,5:1-re. A napi 20—50 gramm tiszta alkohol rend­szeres fogyasztása súlyos szervi károsodást okoz. A fiataloknál ezek a károk már 2—5 év múltán megnyilat­kozhatnak. Ennek oka a fia­tal szervezet nagyfokú alko­holérzékenysége. Vezényel: a zeneszerző A Liliomfi Tapolcán frŐsbemutató a kertmoziban Szig-vérig színházi ember volt Szathmáry József. Azaz: Szigligeti Ede. Mert a két név ugyanazt a személyt je­lenti, aki száznál több drá­mát írt, harminchárom éves korától a Nemzeti Színház titkára — annak megnyitásá­tól —, majd élete utolsó öt esztendejében igazgató-dra­maturgja volt. Korábban ma­ga is megpróbálkozott a szí­nészi mesterséggel, de hamar belátta, hogy ezen a pályán nemigen terem számára ba­bér. Huszonegy éves volt az 1814-ben született Szigligeti Ede, amikor megalapította a Pesti Drámaírói Egyesületet, és attól kezdve életét a szín­házszervezés és drámaírás töltötte ki. Eredeti nevét apja parancsára hagyta el, a nemes­ségére büszke atya később hiába könyörgött híressé vált fiának, hogy változtassa vissza nevét az eredetire, ő meg­maradt Szigligetinek. Legis­mertebb darabja a Liliomfi, amely a nem túl vidám 1849- es esztendőben született. Nagy sikerrel mutatta be 1858-ban a Nemzeti Színház, azóta szinte állandóan játsszák ha­zánkban. Film is készült be­lőle, amelynek forgatóköny­vét Mészöly Dezső írta. Az ő személye vezet át a darab mostani bemutatójához. Mé­szöly Dezső dolgozta át ugyanis a Liliomfit a holna­pi ősbemutatóra. Hogy miért ősbemutató a darab? Mert, bár sokszor játszották énekkel-zenével feldúsítva, most először szü­letett hozzá olyan muzsika, amely minden eddiginél szo­rosabban kapcsolódik a cse­lekményhez, a mű saját vi­lágához. Aldobolyi Nagy György zeneszerzőé az érdem, ő is vezényli majd a miskolci előadásokat, a betanításnál is végig szerepet vállalt. A rendező a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, Gyarmati Béla. Tapolcán, a szabadtéri mo­zi színpadán játsszák a Li­­liomfit a színház művészei,­ köztük Sallós Gábor, Máthé Éva, Varga Gyula, Csapó János, Ábrahám István és mások. Liliomfit kettős sze­reposztásban alakítja Major Zsolt, és az új évadtól ide szerződő Zubornyák Zoltán. A félreértések vígjátéka a zenés mulatság, amelynek báját, naivitását azzal is szeretnék hangsúlyozni a színre vivők, hogy mindjárt az előjátékban — amelyet Gyarmati Béla írt és szer­kesztett — a következő hely­zetet vázolják fel: színészek érkeznek a kertmoziba — Sallós úr, Sallósné Máthé Éva asszony és a többiek —, hogy eljátsszák Szigligeti vígjátékát. Nagy hangon hir­deti meg az eseményt a ki­kiáltó, kérve a közönség fi­gyelmét, kegyeit. És az idő­járásét. A premier holnap este lesz, az előadás — akárcsak a többi — 8 órakor kezdő­dik. A további játszási na­pok: július 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10. és 11. Ha eső mi­att elmaradnak előadások, azokat július 13-án, 15-én, 16-án, vagy 17-én pótolják be. Jegyek a helyszínen, va­lamint a Városi Művelődési Központ Széchenyi úti iro­dájában, a Miskolci Nemzeti Színház pénztárában és az Avasi Információs Irodában válthatók. Sz. Liliomfi szerelme, Mariska szerepében Nagy Ibolya mu­tatkozik be a tapolcai szabadtéri színpadon (Jármay György felvétele) KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­­nikaa. — 12.30: Ki nyer már — 12 45: A Rádió Dalszinüaka. — 13.44: Könnyűzene — hangszer­­szólók — 14.00: Hírek. — 14.10: Mr.Igazán szólva. — 14.25: Orvo­si tanácsok. — 14.30: Dzsesszme­­lódiák. — 15.00: Arcképek a len­gyel irodalomból. — 15.18: Győri S­­ap ? József nótákat énekel. — 15.40: Poggyász. — 16.00: Hírek. — 16.05- Kér­etek valamit? — 17.00: Rádiós hangmérnökök portréja. — 17 45- A Szabó csa­lád. — 18.15: Ho­l volt, hol nem vert ... — 16.30 Esti magazin — 19.15: Kilátó. — 20.00: Időseb­bek hullámhosszán. — 20.45: Há­rom lakodalmas — 21.15: Liszt: Hamlet. — 21.30: Az „Álomfej­­tés­től” „Az elmebetegség míto­­szá”-ig. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A torontói fesztivál énekkara Sztravinszkij-műveket énekel. — 22.45: Iskolapéldák. — 22.55: Ed­win Fischer zongorázik. — 23.54- A Lipcsei Rádió archaikus együttese játszik. — 24.00: Hí­rek. Petőfi rádió: 12.00: Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10: Fúvószenekarok felvételei­ből. — 12.30: Népdalok. — 13.00: Hírek. — 13.05: Popzene sztereó­ban. — 13­45: Időjárás- és víz­állásjelentés. — 14.00: Betűten­ger. — 15.10: Hírek. — 15.05: A Stúdió !1 felvételeiből. — 15.20: Könyvről könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Válasz — 18.30: Gramofonalbum. —■ 1&.00: Hírek. — 19.05: Csak fia­taloknak! — 20.00: Az Európai Rádió Unió bigbandja játszik. — 20.25: A gyermek és világa. — 21.00: Hírek. — 21.06: „Túl fia­tal vagyok a szerelemhez”. — 21.50: A V’Moto-Rock együttes új nagylemezéről. — 22.14: Mik­­rofonok. — 23.00: Hírek. — 23.20: Nótacsokor. — 0.15—4.20: Éjfél után. 3. műsor: 12.29: Rádióénekka­­rok.­­­ 13.00: Hírek. — 13.05: Intermikrofon. — 13.20: A Ta­vaszi Fesztivál hangversenyeiből. — 14.22: André Chénier. — 15.30: Labirintus. — 15.45: A Camerata Hungarica együttes játszik Czid­­ra László vezetésével. — 16.00: Mahler: VII. szimfónia. — 17.2­: A Moragues fúvósötös hangver­senye. — 18.30: Na mónemjera jezyku. — 19.00: Hírek. — 19.00: In der Muttersprache. — 19.30: Verdi: A végzet hatalma. — Köz­ben: 20.52: „Jelentős pillanatod anyám életéből”. — 22.49: A szving királya: Benny Goodman. — 2^.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés, túrák, időjárás. — 17.05: Kulturális kaleidoszkóp. Szerkesztő: Pongrácz Judit. (A tartalomból: Az egri nyárról — Az ózdi gyártörténeti múzeum­ban — Amatőr képzőművész: Mező­fi Tibor — Miskolc­ Nyár.) — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. — 18.25—18.30: Lap. t* müsorelő­.etes. Televízió, 1. műsor; 18.10: Hí­rek. — 18.20: A találmányok tör­ténete. — 17.00: Nemcsak nők­nek. — 17.20: Tegeződő. — 18.18: Diagnózis. — 18.30: Iparvilág. —­­8 tv: Mini-stúdió ’86. — 19.05: rététorna. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Híradó. — 20.03: Nők a pult mögött. — 21.00: Stúdió 86. — 22.00: „Édes hazámnak ak­­rtam szolgálni...” — 23.48: Híradó 3. Televízió, 2. műsor: 18.10: Sakk­matt. — 18.30: Körzeti adások. — 19.35: Álmok. — 20.00: Nyi­tott műhely. — 20.15: Párbeszéd. — 20.40: A Madarak Hangját Hallgatók Pavilonjához címzett étterem. — 20.50: Történelmi kas­télyok a XVII. századi Liege tartományban. — 21.00: Hírek. — 21.25: Utazás a sötétségben. Szlovák televízió: 17.25: Sport­ré vu. — 17.55: Nyugat-szlovákiai magazin. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Távlatok. — 19.30: Híradó. — 20.00: Autómesék. — 21.35: Dokumentumműsor. — 22.15: Koncert. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Rajzok, grafikák, akva­rellek. — Józsa János tűz- és rekeszzománc-kiállítása. — Mini Galéria (10—18): Götz János-em­­lékkiállítás. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Két évszázad magyar festészete. — Múzeumi mozaik: Az emberi kultúra kez­dete. Kiállítás Tóth Lajos dél­afrikai anyagából. — Borsod— miskolci Múzeum (16—18): Kon­dor Béla-emlékkiállítás. — Föl­­dünk rejtett értékei. — Múzeu­mi műhely: Kulcsár Géza fo­tókiállítása. — Herman Ottó-em­­lékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. — Diósgyőri vár (9— 19): A diósgyőri vár története. — Ásványkiállitás megyénk ás­vány­világából. — Déryné-ház (S —19): Déryné-emlékszoba. — Üvegművészeti emlékek a XVI— XIX. századból. — Massa Mú­zeum (0-17): A diósgyőri kohá­szat története 1871 Mg. — A ko­hászatban használt kéziszersz­á­­mok. — Központi Kohászati Mú­zeum (9—17): A nyersvasgyárás története. — Acélgyártás. — Ko­vácsolás. — Hengerlés. — Her­man Ottó-emlékpark (10—18): A Bükk hegység keletkezése. — A Bükk hegység és az emberek kapcsolata. — Városi vadaspok (8-17). Filmszínházak: Béke (TS, fi f7, 19); Földrengés (szl. ameri­kai, 14 év, kiemelt és II. hely­­ár!) — Béke kamarámon (4): Egy válás meglepetései (mb. francia) ; — (6): Szamurájok és banditák I—II. (japán, 14 év, dupla és mn. helyár!) — Tán­csics (14. f6) : Donald kacsa nyá­­ri kalandjai (szí. amerikai, IL helyár!); — (fB): Szupermodell (mb. szí. amerikai, 18 év. III. helyár!) — Táncsics kamaramozi (fS): Androidok lázadása (mb. szf. amerikai, 14 év. m­. hely­ár!): — (f7): A cápa (szí. ame­rikai, 16 év. kiemelt és m. hely­ár!) — Szikra (4. 6, S): a sma­ragd románca (mb. szf. ameri­kai, 14 év. kiemelt és III. hely­­ár!) — Fáklya (4): Mi lenne, ha . . . (szí. szovjet. 14 év. II. helyár!): — (6): Azt mondják: baleset (mb. szí. francia 14 év II. helyér 1): — (8): Szunerex­­pressz (mb. szí japán. 14 év. III. helyár!) — Fáklya kamarámért (15): Kék hegyek (mb. szovjet. 14 év!) — Petőfi (15. 17): Háború­ban nőttem fel (mb. szí. japán). — Tapolca, Ady (4. 6): Egy ma­réknyi dollárért (szí. olasz, 14 év, kiemelt és m­. helyári) — Tokaj diszomozi (fS): Az. elva­rázsolt dollár (szi. magyar). — Népkerti szabadtéri mozi (9) • Földrengés (szí. amerikai ki­emelt és III. helyár!) — Avasi kertmozi (9): Break (amerikai, III helyár!) — Szirma (16): Hó­bortos népség I. (botswanai 11. hely árt) SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Eco-mix. — 8.50: Kis ma­gyar néprajz. — 8.55: Magyar művészek operafelvételeiből. — 9.37: Nemzetközi mesefeszti­vál. — 9.49: Kis mese. — 10­00: Hírek. — 10.05: íróvá avatnak. — 11.02: Karvezetők. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Idősebbek hullámhosszán. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben. 3. műsor: 9.00: Hírek. — 9.80: Miroslav Vitous együttese látszik. — 9.40: Zenekari muzsika. — 10.19- Dvorak- Ruszalka. Közben: 11.15: Pillanatkép. Televízió 1. műsor: 8.25: Té­­vétérna — 8.30: Szünidei matiné. — 1­1.05: Szia, Mami! — 10.36: Delta. — 11.0ii: Starsky és HutcR. Műsor

Next