Déli Hírlap, 1995. december (27. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-01 / 282. szám

2 Döntött a miskolci közgyűlés RÖVIDTÁVÚ CÉL A TÚLÉLÉS „Szigorú költségvetés, szigo­rú következményekkel” , to­vábbá „a legfontosabb cél a pénzügyi stabilitás megőrzése” — ezekkel a, Bokros Lajos pénz­ügyminisztertől származó idé­zetekkel kommentálta Kobold Tamás Miskolc 1996-ra szóló költségvetésének koncepcióját, melyet tegnapi ülésén tárgyalt meg a városi képviselő-testület. Noha ez még csak váza a ’96-os költségvetésnek, annyi már vilá­gosan kitűnik, hogy nehéz lesz a jövő év is. A lehetőségeket reálisan felmérve a rövidtávú cél csak a túlélés lehet, tekintve, hogy a város felvett hiteleinek kamatterhei 859 millió forintra rúgnak, és további hitelek felvételére nincs lehetőség. A költségvetés vázának összeállí­tásakor a tervezett kiadások és be­vételek között 2 milliárdos mínusz mutatkozott, a tervek szerint ezért 1,3 milliárddal növelni kell a bevé­teleket, 700 millió forinttal pedig csökkenteni kell a kiadásokat. A '96-os költségvetés koncepciójá­nak vitájában érték jogos kritikák a tervezetet, végül azonban a köz­gyűlés 29 igennel, 3 nemmel és 5 tartózkodás mellett elfogadta. A közgyűlésen tájékoztató hangzott el a város idei első három negyedévének gazdálkodásáról, melyet elfogadtak, s ezzel össze­függésben korrigálták a ’95-ös költségvetést. Módosították a köz­terület-használat engedélyezését szabályzó rendeletet is, az SZDSZ azonban túlzottnak tartotta a díjak emelésének mértékét. A város köztisztasági és sze­métszállítási feladataival foglal­kozó rendeletet várhatóan a kö­vetkező közgyűlésen fogadják el, most arról született határozat, hogy két variációban kell kidol­gozni a javaslatot: nem mindegy ugyanis, hogy a város egész terü­letére pályázhatnak majd a vállal­kozók, vagy jól elhatárolható ré­szekre osztják a várost, s e terüle­tekre külön lehet pályázni. Levették a napirendről a város rehabilitációs területén lévő laká­sok értékesítésének kérdését, mint Káli Sándor alpolgármester el­mondta, minden épületet egyen­ként megvizsgálnak majd, s febru­árban újra a testület elé terjesztik (az érintett lakókat nem éri hát­rány, a vásárlási kedvezményeik ezzel nem vesznek el). Elfogadták az önkormányzati lakásgazdálkodás irányelveinek végrehajtásáról szóló beszámolót, és ezzel kapcsolatban módosítot­ták a lakások és egyéb helyiségek bérletéről, valamint ezek elidege­nítéséről szóló rendeleteket. Már csak a Kertészeti Vállalat maradt (átalakítását most levették a napi­rendről), a Miskolci Közterület­fenntartó Vállalat és a Miskolci Hőszolgáltató Vállalat kft.-vé ala­kult. Kellő számú igen szavazatot kapott a város 1992-ben készült oktatási koncepciójának felül­vizsgálatát célzó - négy évre szóló - terv is, melynek eredmé­nyeképpen Miskolcnak szűkebb, takarékosabb, de tartalmilag ma­gasabb minőségű intézményhá­lózata lehet majd. Jogutód nél­kül, 1995. december 31-i hatál­­­lyal szüntette meg a közgyűlés a Miskolci Nyári Színházat, ame­lyet törölnek a kulturális intéz­mények nyilvántartásából is. A döntés értelmében a képviselő­­testület a megszüntetés követ­keztében felszabaduló költség­­vetési előirányzatokat zárolta és úgy döntött, hogy az 1996. évi költségvetés készítésekor 3 mil­lió forintot terveztet be a Miskolci Nemzeti Színház részére, mivel ez utóbbi rekonstrukciójának befe­jeztével elkészül a belváros sza­badtéri színpada, ami a szervezők rendelkezésére állhat, várhatóan már 1997-től. Az átmeneti idő­szakban az előadásokat megpá­lyáztatják. Felbontotta a képviselő-testü­let a szikszói és a miskolci önkor­mányzat azon megállapodását, mely szerint a megyeszékhely Egressy Béni Zeneiskolája kihe­lyezett tagozatot működtet a szikszói művelődési központ­ban. Ennek magyarázata az, hogy a szikszói önkormányzat saját művészeti iskola létrehozásáról döntött. A közgyűlésen jóvá­hagyták a miskolci önkormány­zat és a Miskolci Autista Ala­pítvány, illetve a Miskolci és Miskolc környékén élő Autis­­ták Érdekvédelmi Egyesületé­nek ellátási szerződését. A tes­tület nemmel szavazott arról, hogy létesüljön-e Miskolcon, az Arany János utcán új, köz­forgalmú gyógyszertár, viszont jóváhagyta az 1996. évi pince­veszély-elhárítási program foly­tatását, valamint az erre szánt összeg megítélését. Gyorsított vonatok Átadták a Putnok-Center közötti felújított pályaszakaszt Tegnap délelőtt rövid ünnepség keretében Rigó Zoltán, a MÁV RL igazgatója és helyettese, Pál József átadták rendeltetésének a Mis­­kolc-Ózd közötti vasútvonal egy 10,5 km-es szakaszát. A pályaszakasz felújítása már 1989 óta esedékes lett volna, csak ez a térség valahogy nem számított lét­­fontosságúnak a MÁV szempontjá­ból. Most a Győr-Hegyeshalom va­sútvonal kiszerelt sínjeit irányították át északkeletre. A beruházási érték, a (használt) síncsere ára így is 350 millióra rúg. Az ózdi vonal a MÁV minősítése szerint másodrendű, így az itteni közlekedéssel kapcsolatos kívánalmakat így is kielégíti. Az új ágyazatba épített, hézagmentes technológiával készült pályán így lehetővé vált a 100 kilométer/órás sebesség elérése, ami ezen a szaka­szon jelentősen lerövidíti a meneti­dőt. Putnokon megtörtént a peron megemelése, ami az utazóközön­ség nagyobb biztonságát és kényel­mét szolgálja. A Putnok-Ózd kö­zötti szakasz felújításának ezzel az átadással befejeződött a második lépcsője. Az Ózdig történő teljes pályacsere várható időpontja 1996 május közepe. (kovács) A MÁV Rt. Miskolci Üzlet­­igazgatósága tájékoztatja az uta­zóközönséget, hogy Putnok- Bánréve-Ózd pályaszakasz át­építése után a vonatok menetide­je lerövidült, ezért 1995. decem­ber 3-tól megváltozik a Miskolc- Ózd-Miskolc vonalon közleke­dő személyszállító vonatok me­netrendje. A fenti időponttól az Ózdra, illetve Ózd állomásról utazóknak Bánréve állomáson nem kell átszállni! Tájékoztatjuk továbbá utasa­inkat, hogy a jelenleg vasárnapi napokon Miskolcról 16 óra 24 perckor Tornanádaskára induló, s Tolnanádaskáról Miskolcra 16 óra 20 perckor érkező személy­­vonat 1995. december 4-től na­ponta, közvetlen vonatként köz­lekedik Miskolcra, illetve Mis­kolcról. Olvasóink figyelmébe! Provincia című irodal­mi mellékletünket - amely a mai számunkból hely­szűke miatt kimaradt - a hétfői számunkban közöl­jük. DÉLI HÍRLAP • BELPOLITIKA A Piti Parfüméria által felajánlott ajándékcsomagokban az üzlet rendkívül gazdag, ünnepi kínálatának reprezentánsai találhatók. Miskolcon, a Széchenyi út 70.. szám alatt, a Bató­­ház I. emeletén várják a kedves vásárlókat. Köszönet a fáradságért A közvélemény-kutató lappal nyertek szerkesztőségünkbe. Sok fontos és érdekes információt közvetítettek számunkra, melyeket későbbi munkánk során kívánunk haszno­sítani. Hálánk jeléül szeretnénk néhá­ny­ukat megajándékozni. Közjegyző jelenlétében a borítékokon szereplő nevek közül tegnap hármat kisorsol­tunk, ők a Piti Parfüméria által fel­ajánlott, egyenként 5000 Ft értékű illatszer-ajándékcsomagot átvehetik szerkesztőségünkben, a Bajcsy-Zsi­­linkszky út 15. szám alatt, a III. eme­leten. Akiket várunk ez alkalomból: Fülöp Gabriella 3770 Sajószentpé­­ter, Kinizsi u. 26., Sántha Antalné 3868 Abaújdevecser, Mező u. 10., Halák Sándorné 3530 Miskolc, Arany J. u. 10. III/7. Szeretnénk megköszönni min­dazok együttműködését, akik a la­punkban közölt és a Déli Hírlappal kapcsolatos közvélemény kutató kérdéssort kitöltötték és elküldték Fonyt. köu... Templom mellett gyülekezeti ház Lapunk korábbi számában írtunk arról, hogy a többéves felújítás után jövőre átadják a rudabányai református temp­lomot. Arról is beszámoltunk, hogy az átalakítási munkák el­lenére is megtartották a szent­miséket. Kertészn­é Szilágyi Erzsébet re­formátus lelkész arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a közel­múltban befejeződött a templom felújítása és megtörtént a lelkészek beiktatása is. Igaz, a tető rekonst­rukciója még hátra van, de egyelő­re a régi szerkezet is kibírja az idő­járás viszontagságait. Elvégezték a templom külső és belső vakolását, a freskómaradványok renoválását, amelyre már igen nagy szükség volt. A helyiek társadalmi munká­ban készítették el a szükséges munkálatokat. Rendbe tették a ha­rangtorony épületét is, sőt egy régi iskolaépületben gyülekezeti házat is kialakítottak. Az, hogy a temp­lom a vártnál előbb elkészült a falu összefogásának és a hívek nagylel­kű adományainak köszönhető. A későbbiekben a műemléket körül­vevő kerítésegyüttest is kialakítják a három épület: a templom, a ha­rangtorony és a gyülekezeti ház környezetéhez fognak igazítani. A hálaadás ünnepén átadott templo­mot a szomszéd falvakból látogató hívek is megcsodálták. Hírek röviden Januártól 14 százalékos víz és 24 százalékos csatornadíj emelés lesz Budapesten. Erről a döntéshez szük­séges minimális szavazatnál eggyel több, 34 vokssal határozott a főváro­si közgyűlés. A közüzemi díj­bevé­telekből 700 millió forintos kom­penzációs alapot is létrehoznak a szociálisan nehéz helyzetben élők számára. • A végtelenségig kiéle­zettnek nevezte a nyugdíjbiztosítási pénztár helyzetét az MSZOSZ elnö­ke egy budapesti nyugdíjasfórumon. Sándor László elmondta, hogy csak az aktuális járulék­befizetések jelen­tik a nyugdíjkifizetések fedezetét. • A Demokrata Fórum elnöksége ellenzi, hogy magyar fegyveres, mű­szaki csapatok vegyenek részt a délszláv békefenntartásban. A párt csak humanitárius segítséget tud el­képzelni, vagyis orvosok, kórházvo­natok jelenlétét tartják elfogadható­nak. • A kisgazda-frakció szerint az SZDSZ keresi a lehetőségét, hogy kilépjen a koalícióból. • Tegnap sem született megállapodás a bérek­ről a MÁV és a vasutasszakszerve­zetek között. Az érdekképviseletek 23,5 százalékos alapbér-emelést kö­vetelnek, a munkáltató viszont to­vábbra is 19,5 százalékot tart elfo­gadhatónak. • Még mindig vannak nyitott kérdések a koalíciós pártok között a személyi jövedelemadó tör­vényről és a jövő évi költségvetésről. Ezekről a képviselő csoportok fog­nak dönteni a hétfői frakcióüléseken. • Elfogadta és általános vitára alkal­masnak találta a gazdasági bizottság a Magyar Energia Hivatal főigazga­tójának beszámolóját. Öt évig ható­sági árszabályozás várható az ener­giaiparban. A későbbiekben elkép­zelhető, hogy a régiókban eltérőek lesznek az árak. 1995. december 1 péntek Deutsch-Bauer szópárbaj az egyetemen Az MSZP-n, illetve a kor­mánykoalíción belüli viták, az Európához való csatlakozás kér­dése és a jövő évi költségvetés problémái voltak a legfontosabb témái a Miskolci Egyetem jog­hallgatói klubja által rendezett vitaestnek. A szópárbaj ezúttal Bauer Tamás, az SZDSZ ügyvi­vője és Deutsch Tamás, a Fidesz- MPP alelnöke között folyt. A Miskolci Egyetem aulája még az országgyűlési választások idején hangos volt a tegnapihoz hasonló szópárbajoktól, bár Bauer Tamás és Deutsch Tamás korántsem hadako­zott olyan nagy hévvel egymással, mint annak idején Orbán Viktor és Surján László, vagy Pető Iván és Horn Gyula. Igaz akkor egészen mások voltak az erőviszonyok a hazai politikai életben. A szópárbajozók természetesen elsőként az MSZP-ről mondhattak véleményt - az aktualitást az adta, hogy az elmúlt hét végén ugyane­zen falak között folyt a párt kong­resszusa. Deutsch Tamás egysze­rűen zűrzavarosnak nevezte az MSZP belső helyzetét, mondván, annyi benne a különböző irányzat, hogy azokat számon tartani is lehe­tetlen. A kongresszust egyszerűen az elhallgatás, a fogyasztás kong­resszusának nevezte. Hasonló zűr­zavart vélt felfedezni a koalíción és a kormányon belül is. Bauer Tamás a kormány működésében meglévő hibákat nem vitatta, de elmondta, hogy több kérdésben - így a külpolitika, honvédelem, ok­tatás, gazdaságpolitika - egyértel­műen helyesek az irányok és látha­tók az eredmények. Deutsch Tamás hosszasan védte Orbán Viktor néhány nappal eze­lőtti brüsszeli kijelentését, misze­rint csökkentek Magyarország EU-csatlakozási esélyei. Bauer szerencsétlennek nevezte azt a helyzetet, hogy Orbán odakint mondott valamit és azt itthon kom­mentálják. (A vitaesten elhangzot­takra visszatérünk.) Sz. B. Több demokráciát, kevesebb arroganciát! Közmeghallgatás Szikszón Első­sorban Szikszó város anyagi helyzete, adósságai és ki­fizetetlen számlái izgatták az ál­lampolgárokat tegnap Szikszón azon a közmeghallgatáson, amit a Petőfi Sándor Művelődési Ház­ban tartottak. Az egyik képviselő-testületi tag azt sérelmezte, hogy a polgár­­mester nem tartotta be a Szerve­zeti és Működési Szabályzatot, miszerint a közmeghallgatásra nem hívta meg az intézmények vezetőit. Azt sem értette, miért kell az érdeklődő állampolgárok­nak egy szűk, levegőtlen helyi­ségben végigszoronganiuk ezt az alkalmat. A kérdések záporát a jelenlévők elsősorban a város polgármesterének, Panyik Jó­zsefnek címezték. Az egyik fel­szólaló a településen keringő pletykát szerette volna tisztázni, miszerint az abaúji városka 900 millió forintra halmozta fel adós­ságát. Ezt a kérdést ezután több állampolgár is nekiszegezte Pa­nyik Józsefnek, mert vélemé­nyük szerint kimerítő, számada­tokkal alátámasztott választ nem kaptak. A polgármester a hitelek­ről, kifizetetlen számlákról nem vélekedett olyan kétségbeejtően, mint a felszólalók, mert szerinte jó irányban halad a település sorsa. A számlákat 1995. végéig kiegyenlítik. Leszögezte, műkö­dési hitelük nincs, csupán fejlesz­­tésekre-gáz,víz és szennyvíz-be­ruházásra - hiteleztek úgy 50-60 milliót. Több demokráciát, kevesebb arroganciát - hívta fel a figyel­met az egyik hozzászóló, aki tör­vénysértéssel is vádolta a testüle­tet. A városrendezési tervvel el­lentétben ugyanis Szikszón úgy határoztak, beépítik és eladják az összes zöldterületet. A gyerekek érdekeit is védő felszólaló el­mondta, hogy valamit magára adó önkormányzat nem számolja fel a zöldövezetet csupán azért, hogy javítson szorító gazdasági helyzetén. Megjegyezte még azt is, hogy az arrogancia elhatal­masodott a testület egyes tagja­in, ami választott tisztségvise­lőtől elfogadhatatlan magatar­tás az állampolgáraival szem­ben. A kérdések, panaszok egy­mást érő zuhataga, az indulatok egymásnak feszülése azt is je­lezte, hogy sok még a megvála­szolatlan kérdés az abaúji vá­roskában. A közmeghallgatáson elhang­zott fontosabb kérdésekre és vá­laszokra a következő lapszá­munkban visszatérünk.

Next