Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)
1919-09-19 / 198. szám
dókért most már visszavonhatatlanul közösen kell is vállalnunk a felelősséget, s még szóvá tehető a béketárgyaláson az a kérdés, hogy ennek a kétpilliárdnak hányadrésze róható Magyarország terhére. ..A volt monarchiának Ausztria és Magyarország között fennállott az a pénzügyi megállapodás, amely szerint mi 364 százalékát fizettük a közös kiadásoknak, ebben az esetben semmi esetre sem alkalmazható az égész hat milliárddal szemben. Mert hiszen Magyarország azért a körülbelül három miliárdért, amellyel a külföldön forgalomban levő osztrák-magyar bankjegymennyiség március 21-f1ee óta szaporodott, semmiféle ellenértéket nem kapott. Ez a három milliárd oly áruknak volt ellenértéke, amelyek öt hónap alatt az osztrák köztársaság területére özönlöttek be. Ha Magyarországot arra kényszerítenék, hogy az egész hat miliárdért a kvóta arányában vállalja a felelősséget, ez azt jelentené, hogy azoknak az áruknak, amelyeket öt hónap alatt Ausztria kapott és élvezett, 36,4 százalékát mi fizetjük meg. Pénzben kifejezve ez körülbelül 1 és egynegyed milliárd koronát jelent, de ha a blokádot velünk szemben továbbra is fontadják, ez az összeg napról-napra növekedni fog. Nem tudjuk elég nyomatékosan felhívni azoknak a figyelmét az itt előadottak, akik a békekonferencia előtt majd pénzügyi érdekeinket képviselni fogják. az építőipari szakosztály is leszavazta az ipartestületi elöljáróságot. J — Újabb vélemény arról, amikor a vezetőség gyorsan dolgozik. Az Ipartestület építőipari szakosztálya szerdán délután tárgyalta a kereskedők és iparosok egységes szövetségbe való tömörülésének tervét. Az építőipari szakosztály többek hozzászólása után magáévá tette a tervet és a közös szövetséghez való csatlakozását határozta el. A határozatot azonban azzal a javaslattal juttatja a szövetséget előkészítő bizottsághoz, hogy az alakulandó szövetség ne elégedjék meg a kizárólagos gazdasági tömörülés programjával, hanem terjessze azt ki és vegye föl megvalósítandó munkái közé a törvényhatósági választások előkészítési tervezetét is, mert tűrhetetlen, hogy az iparosok és kereskedők ügyét ne az iparosok és kereskedők maguk, hanem ettől távol álló és ahhoz nem értő egyének intézzék. Az iparosoknak és kereskedőknek minél számosabban kell a törvényhatóságban helyet kapniok, hogy így ügyük elintézését a kezükbe vehessék. A szakosztály határozati javaslatát a szövetséget előkészítő bizottsághoz juttatja. Az építőipari szakosztály foglalkozott az Ipartestület elöljáróságának azzal az átiratával is, amellyel egy Szegeden Újonnan alakult lapvállalatnak a részvényjegyzésekkel való támogatását ajánlja a szakosztálynak. Balogh Péter szakosztály-jegyző csodálkozását fejezi ki az elöljáróság eljárása felett. Elítélendőnek tartja, hogy az elöljáróság egy olyan lapnak pártolását ajánlja, mely az együttműködés és a megmaradt becsületes erőknek egyesítése helyett a felekezeti izgatás és széthúzás magvát dobta a közvéleménybe. Az iparosoknak az építés sem a rombolás a munkájat. A szakosztály elfogadta ezt a javaslatot és az elöljáróság átirata felett napirendre tért. Egyéb folyóügyek letárgyalása után a szakosztály Ülése' véget ért.' ......... f ■ ■ [UNK] i,. i' ii DÉLMAGYARORSZAG Szeged, 1919 szeptember 19. A tanács megbírságolta a színigazgatót. — Szabálytalanul szedtek magasabb helyárakat. — (Saját tudósítónktól.) Almássy Endre színigazgatónak a tanács olyan föltétellel engedi meg a nyolcvanszázalékos helyáremelést, ha mindazokat a színészeket, műszaki személyeket csakugyan teljes számmal szerződteti és működteti, akiket a tanácsnak előzetesen bejelentett s ha az előadások nívójával is igazolja a helyáremelés méltányosságát. A szerződtetett színészek nem érkezhettek mindnyájan Szegedre s helyettük a színigazgató másokat fog szerepeltetni, akik - mint újabb bejelentésében mondja — már meg is kezdték működésüket. Nevezetesen a temesvári Kulcsár Juliska énekesnő helyett Babits Vilmát, Füzes Anna naiva helyett Greguss Margitot (Nagykanizsa), Ruvinszky Rafael tenorista helyett Tihanyi Istvánt (a budapesti Városi Színház volt tagját), Czukor Kálmán basszista helyett Mátrai Ernőt (a budapesti Városi Színház volt tagját), Virányi Sándor drámai színész helyett Gáspár Lászlót (a budapesti Belvárosi Színház volt tagját) szerződtette Almássy. Mint jelentése mondja, az új szerződtetések 30.000 korona költségtöbbletet okoznak neki. Arra kéri a tanácsot, hogy a helyettesítéseket vegye tudomásul. Ennek nem is lett volna semmi akadálya. Dr. Szekerke Lajos tanácsnok azonban bejelentette azt a köztudomású tényt, hogy a színigazgató már két napja tart előadásokat a 80 százalékkal fölemelt helyárakkal, noha a társulata éppen nem komplett emért a zenekart zongorával kell helyettesíteni. Ebből hosszadalmas vita keletkezett. A tanácsnak minden tagja helytelenítette az igazgató eljárását s azt nemcsak a helyáremelésre vonatkozó új megállapodással, de a színházi szerződéssel is ellentétesnek nyilvánította. Kimondta azért a tanács, hogy az igazgatót a felemelt helyárak beszedése miatt kétszer kétszáz koronával bírságolja meg a szerződés alapján s kötelezi őt arra, hogy a rendes helyárakon felüli többletet szolgáltassa be a város pénztárába a szegényalap javára. Fölhívja egyúttal a polgármester a rendőrséget, hogy amennyiben a színházi pénztárnál továbbra is szabálytalanul a magasabb helyárakat szednék, azt akadályozza meg s ha kell, szüntesse be az előadást. Meg kell említeni, hogy a zenekar, amelynek távollétében szerdán zongora mellett énekelték a Stambul rózsájának összes slágereit, Kaposvárról Szabadkán keresztül akar Szegedre jutni, de mindeddig hiába. • Pálfy József a szabadkőműves-páholyok ellen. A volt főmester a páholyok működésének felfüggesztését kéri. (Saját tudósitónktól.) Az egész városban élénk feltűnést keltett az a hír, hogy dr. Pálfy József, az Árpád Szabadkőműves Páholy tiszteletbeli örökös főmestere beadványt intézett dr. Dobay Gyula főispán utján a belügyminiszterhez, amelyben a szabadkőműves-páholyok működésének beszüntetését kérte azzal az indokolással, hogy a páholyban zsidók vannak túlsúlyban s igy a páholyok működése veszélyezteti a keresztény Magyarország szabad fejlődését. Arról is szólt a hír, hogy dr. Pálfy a páholyhoz is egy beadványt intézett, amelyben arra hívta fel a páholyt, hogy a jelenlegi viszonyok között szüntesse be működését. A kétségkívül érdekes ügyben dr. Pálfy Józsefhez fordultunk felvilágosításért. Dr. Pálfy kérdésünkre a következőket mondotta : — Tényleg intéztem egy ilyen beadványt a kormányhoz, de az sem a szabadkőműves-páholyok, sem a zsidóság ellen nem irányult. Én csak azt fejtettem ki beadványomban, — megfelelő indoklás kíséretében, — hogy a jelenlegi viszonyok között nem tartom célszerűnek a páholyok titkos működését és éppen ezért a páholyok működésének ideiglenes felfüggesztését kértem — amíg a Viszonyok nem Változnak. A páholyok működéséről tud ugyan a kormány, de üléseik titkosak s ez a körülmény, számos olyan meggyanúsításoknak teszi ki a páholyokat, amelyek nem kívánatosak. — Az indokok között tényleg felhoztam, hogy a páholyban túlnyomórészt zsidók vannak. Mivel a zsidókat manapság különböző törekvésekkel gyanúsítják, erete a gyanúsítások a páholyokra harapnának. Egyéb közérdekű tevékenykedésre a páholynak most külömberí. sincs tere s igy nincs értelme, hogy ezidőszerint működjék. Érdeklődtünk abban az irányban, hogy dr. Pálfy miféle beadványt intézett a páholy vezetőségéhez. Információnk szerint egy levelet juttatott a vezetőséghez, amelyben bejelentette, hogy illetékes helyen a szabadkőmives páholyok működésének felfüggesztését kérte. Dr. Pálfy csekély egy évtizeden át hirdeti, hogy a páholyok, amelyekkel nekünk semmi nexusunk nincs, a liberalizmus erős várai, bár azt is mondják, hogy a páholyokban sokan nem annyira a liberális eszmék iránti rajongásból, mint inkább stréberségből, kapaszkodásból lépnek be. Pálfy Józsefnek a Délmagyarországban megjelent nyilatkozata után egyáltalán nem meglepő a páholyok ellen irányuló ez a cselekedete. Munkások Általános Fogyasztási Szövetkezete telefon 120, Feketesasatka 19. szám, telefon 120 Háziasszonyok legkedveltebb bevásárlási helye 1 “w Állandóan raktáron vannak és olcsón beszerezhetők : liszt, kukorica, dara, derce, só, fűszeráruk, seprők és kefék, kitűnő háa és, pipereszappanok, fa zománc edények, csemege, ásványvizek, borok, fiqscsarnok, hentesüzlet. Mindenki siessen részt jegyezni ! Egy részjegy ára ICO kor. Minden* tag legkésőbb e hó folyamán tagsági könyvecskéjét vigye el A bevásárlásokhoz mindenki hozza magával a könyvét. Megnyílt a fényesen berendezett Sil^BRiMvBÜrTE Metesas-flica, Keletipalota, sjelek 836. Állandóan kapható friss világos és barna sörök, legfinomabb fehér és vörös ő borok. Pezsgők. Cognakók, málnaszörp, legfinomabb felvágottak, hideg sült csirke, kacsa sült libasült* libamáj, liba^pörtyü, pástétomok, sonkás és vajas zsemlyék, ———1—*-■J —-------,:1- valcsorák. /1 -ww- vJTiszta, szolid és figyelmes kiszolgálás. szendvicse,kifgrwtt tojásoki ,hideg reggelik, utcacínták _