Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)
1919-10-09 / 215. szám
Szerkesztőség: ELŐFIZETÉSI ÁRA: Kiadóhivatal: SZEGED KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. egész évre 96.— K negyedévre 24.— K SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. ’ ------ félévre , 48.- K egy hónapra 8.- K --------_________A szerkesztőség telefonja : 305.___________ Egyes szám éra 40 fillér. * kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 Viki. évfolyam 215. szám. Csütörtök, október 9. ....------------------1 1 -ii --------------- * "■^=s===r^Ts~r-r-r~r~^ A Lovászy-párt nagygyűlése Szegeden. — A függetlenségi és 48-as párt kiáltványa Szeged népéhez. — (Saját tudósítónktól.) Mintegy három hét előtt megírta már a Délmagyarország, hogy a Függetlenségi és 48-as Párt (Lovászy-párt) megkezdi vidéki szervezkedését és hogy első nagygyűlését Szegeden fogja tartani. A nagygyűlés megtartására kitűzött első határnapon a párt vezérei nem jöhettek le, ami az akkori helyzetben könnyen érthető volt. Most már azonban megértek annyira az események, hogy a vidéki szervezkedéshez nemcsak hozzá lehet, hanem hozzá is kell fogni. A függetlenségi és 48-as párt erre való tekintettel elhatározta, hogy vasárnap, október 12-én megtartja szegedi nagygyűlését, amelyen a párt országos vezetősége részéről megjelennek Lovászy Márton, Ábrahám Dezső, Létay Ernő, Zakariás János, Bakonyi Samu, dr. Reiter Ferenc, Újlaki Marcell, Seijdeman Sándor és Vályi Béla. A népgyűlés délután 3 órakor lesz, szép idő esetén a Korzó-mozi nyári helyiségében, különben a városháza közgyűlési termében. A Lovászypárt nagygyűlése után bizonyára hatalmas erővel indul meg Szegeden a liberális polgárság szervezkedése. A nagygyűlés alkalmából a párt kiáltvánnyal fordul Szeged népéhez, amelyben a következőket mondja: A Függetlenségi és 48-as párt az 1919. évi szeptember hó 24-én tartott közgyűlése alkalmával keserű elégtétellel állapítja meg, hogy a pártnak a múltban követett politikáját a bekövetkezett tragikus események borzalmasan igazolták. Ez a nagy tanulság, amelyet a Függetlenségi és 48-as Párt a közelmúltra való visszapillantásból merít, arra készteti a pártot, hogy rendületlen szilárdsággal kövesse az eddigi utat : a nemzeti szabadság, a szabadelvű haladás, a korszerű demokrácia útjait. Kijelenti tehát a párt, hogy tántoríthatatlanul ragaszkodik eddigi politikája irányelveihez és ezúttal sem hajlandó sem jobbra, sem balra eltérni azoktól a politikai alaptételektől, amelyeket legutóbb is, az ez évi február havában megalkotott programjában lefektetett. Ragaszkodik elsősorban az ország függetlenségének nagy elvéhez, eddigi politikájának történelmi alapkövéhez. Nem osztja azt a felfogást, hogy a nemzeti függetlenség nagy eszméje az eddigi közjogi alap összeomlásával, minden veszélyén felül áll,sőt attól tart, hogy ez az eszme az ország mostani elgyengült állapotában további támadásoknak lehet kitéve. Ragaszkodik ama felfogásához, hogy az ország újjáépítésének alapja csakis a társadalmi egyensúly és társadalmi béke megteremtése lehet. Erélyesen szembeszáll tehát minden olyan törekvéssel, amely ennek az egyensúlynak és békének megzavarásába tör. Ha ez a nemzet élni akar, véget kell vetni a maga kebelében a belső harcoknak, amelyek az osztály, a faj és felekezeti különbségekből és ellentétekből fakadnak. A társadalmi béke megteremtése céljából mellőzhetetlen feltételnek tartja azt, hogy mindazok az elemek, amelyek a bűnös proletárdiktatúra előidézésében és fentartásában részesek, a közélet mezejéről kizárassanak és mindazok a bűnök, amelyek a proletárdiktatúra alatt és annak nevében elkövettek, szigorúan megtoroltassanak, de ugyancsak a társadalmi béke és egyensúly megteremtése céljából feltétlenül szükségesnek tartja azt, hogy az önbíráskodás, mindennemű terror és felforgató törekvés meggátoltassék és megtoroltassék. Szükséges továbbá, hogy a széles néprétegek jóléte mélyreható állami gondoskodás tárgya legyen úgy, hogy a magyar állam minden polgára érezze az állam gyámolító, védő kezét a bölcsőtől a sírig. Sértetlenül fenn akarjuk tartani azokat a szabadságjogokat, amelyek az igazi, nemes demokráciától elválaszthatatlanok: a sajtónak, az egyesülési és gyülekezési jognak szabadságát. Gondoskodni akarunk arról, hogy ezek a jogok bárhonnan jövő támadás vagy terror ellen törvényes védelemben részesüljenek, de gondoskodni kívánunk arról is, hogy ezekkel a szerv jogokkal, különösen a sajtó szabadságával visszaélések ne történhessenek. Fentartja a párt az ez év szeptember 4-én megtartott választmányi ülésén hozott ama határozatát, hogy politikájában érvényesíteni akarja a valódi keresztény evangéliumi irányzatot, melynek erkölcsi alapja a felebaráti szeretet, tartalma pedig a gyengéknek és gyámoltalanoknak védelme az erősek, ravaszok és kíméletlenek ellen. Ehhez képest követeli a párt a vallásoktatás helyreállítását, továbbá mindazoknak a bűnöknek az eddiginél szigorúbb törvényes üldözését, amelyek a magyar nép anyagi, jólétét és erkölcsi tisztaságát veszélyeztetik. Ugyancsak e cél által vezettetve követeli a párt mindazoknak a káros idegen elemeknek az országból való eltávolítását, amelyek hazánkat, különösen a háború kitörése óta tömegesen ellepték és amelynek felszívására és a nemzeti életbe való beillesztésére a magyar nemzet nem képes. Ezúttal is kijelenti a párt, hogy egyik legsürgősebb és legfontosabb nemzeti feladatnak tekinti egészségtelen birtokviszonyaink gyökeres orvoslását és földművelő népünk széles rétegeinek földhöz juttatását akként, hogy a termelés folytonosságának érdekei kellően figyelembe vétessenek. Ugyancsak kívánjuk a kisipar érdekeinek fölkarolását, annak olcsó hitel és a szövetkezés elveinek megvalósítása útján való versenyképessé tételét. Ami a mostani politikai helyzetet illeti, a párt az ország létérdekének tekinti azt, hogy a mostani holtpontról az ország elmozdulhasson és a kibontakozás felé az első lépést megtehesse. Kibontakozás másként ma nem képzelhető, mintha a nemzet mielőbb megalkotja a maga törvényes képviseletét, az általános titkos, nőkre is kiterjedő választójog útján és minden erőszakos befolyástól menten. Ennek előfeltétele azonban, hogy oly kormány létesüljön, amelynek az antant-hatalmak megadják a módot a nemzetgyűlési választások elrendelésére és megejtésére. Mielőbb véget kell vetni annak az állapotnak, amely ezt a kibontakozást akadályozza, mert ez az állapot a népre nézve a mostani nélkülözések és szenvedések fentartását jelenti és újabb társadalmi összeütközések veszélyeit rejtik magukba. Mindezek alapján kijelenti a Függetlenségi és 48-as Párt, hogy minden olyan kormányt támogat, mely 1. Magyarország nemzeti önállóságát és állami függetlenségét mindennemű beolvasztási kísérlettel szemben megvédeni kész és különösen a legnagyobb eréllyel szembeszáll a régi közjogi kapcsolat és a Habsburg-uilalorm helyreállítására irányuló törekvésekkel, 2. összetételénél fogva alkalmas arra, hogy a győztes antant-hatalmak bizalmát oly mértékben megnyerje, hogy a nemzetgyűlési választások elrendelése és megejtése számára lehetővé váljék, 3. olyan belpolitikai programot vall magáénak, mely a megzavart társadalmi béke és egyensúly helyreállítását az osztály, faj és felekezeti harcok elmellőzését és a gyöngéknek védelmét tűzi ki céljául és ezen célok megvalósítására alkalmas, 4. a proletárdiktatúra létrehozásáért és fentartásáért felelős elemeket a közélet teréről távoltartja, 5. a proletárdiktatúra alatt elkövetett visszaéléseknek és bűnöknek a legszigorúbb törvényes megbüntetéséről gondoskodik, 6. el van határozva mindennemű önbíráskodás és felforgató törekvés meggátlására és megtorlására, a közrend és a nyugalom helyreállítására. s