Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)

1919-11-19 / 249. szám

2 DELMAGYARORSZAQ városokban a háztulajdonosok gondoskodnak, azokban a házakban, ahol háromnál több lakó lakik, az adatok ellenőrzésére házi igazoló-bi­­zottságokat kell választani. A választási bizottságokba a kormány a bírák sorából egy-egy választási és egy-egy helyettes választási biztost nevez ki. Ez alakítja meg a választási bizottságot. Minden község számára külön választási bizottságot kell alakítani. Az 1500-at meghaladó községekben annyi szavazat­szedő küldöttséget kell alakítani, hogy egy-egy szavazatszedő küldöttségre legfeljebb ezer vá­lasztó essék. A rendelet intézkedik a fuvar- és zászlókérdésekről, jelölés módjáról és arról, hogyan kell a titkos szavazást lefolytatni. Vége­zetül pedig megállapítja, hogy a szavazásban,, mindazok, akik a névjegyzékben föl vannak véve, büntetés terhe mellett részt venni kötelesek. A francia vasutellenőrző bizottság közleménye: A jövőben a Szeged—budapesti vonathoz naponként a Nemzetközi Hálókocsitársaság egy kocsija lesz kapcsolva. A hálókocsiban való utazásra szóló engedélyt legalább egy nappal az utazást megelőzőleg kell a francia vasutellenőrző bizottságnál (Máv. üzletvezetőség) megváltani d. e. 9—11 óráig. Azok, akik az engedélyt megkapják, jegyei­ket az utazást megelőző napon d. u. 3—5 óra között Szeged-pályaudvar francia parancsnok­ságnál tartoznak átvenni. Aki helyét az előző nap d. u. 5 óráig át nem vette, úgy tekintik, mint aki igényéről le­mondott s helye másnak adatik át. Báró s. k. őrnagy, a bizottság elnöke. Szeged, 1919 november 19. Tiltakozás. Az „Est“ 14-iki számában Dobák ezredes­nél, a Bp. karhatalom parancsnokánál tett látogatás van szívesen megírva. Ezen interjú alkalmával az ezredes úr a következő kijelen­tést tette, amelyet az „Est“ jónak látott feltűnő, dűlt betűkkel szedni: „Jelentést tettek nekem, hogy f. hó 13—14-re virradó éjjel a munkások és a zsidók zavargásra készülnek.“ Minden tiszteletem mellett, melyet a kar­hatalmi főparancsnok úr iránt érzek, ki kell jelentenem, hogy állítása csak tévedésen ala­pulhat, vagy még inkább, hogy egyszerűen felültették, hogy kik és milyen célból, az eléggé áttetsző, de nem akarok vele foglalkozni. Végre erélyesen és határozottan kell az össz­­zsidóságnak az ellen tiltakozni, hogy néhány vagy akár sok zsidónak gazságáért az egész zsidóságot vonják felelősségre. „A zsidók kivonták magukat a háborúból, nem teljesítették hazafias kötelességüket“, mondják nyiltan a rágalmazók. Mint általánosí­tást visszautasítom s a úgy magam nevében, ki magas kitüntetést kaptam szolgálataimért, mint a harctéren elesett két, nagy reményekre jogosult igen közeli vérrokonom, Arany Nándor tech­nikus és Krausz Antal gazdász nevében kiáltom oda, hogy hazudnak! Bizonyára voltak zsidók, akik, ha csak tehették, elkerülték a lövészárok szenvedéseit, de ezt megtették mások is, bár­milyen nyelven dicsérték is az Istent. A rágal­mazókat talán annak idején el fogja némítani az elesett, megsebesült és kitüntetett zsidók hosszú-hosszú listája. A másik vád: „A kommunizmust a zsidók csinálták“. Mi igaz ebből? Tény és senki se fájlalja jobban, mint a hazafias zsidóság, hogy sok zsidó játszott a proletárdiktatúra idején vezető szerepet, de ez a néhány száz — sokat mondok — zsidó teszi a zsidóságot s az a sok százezer, aki szenvedett, az nem számít ? Őrült volna vagy gaz, aki a Cserni Józse­fek s a Nick Gusztávok gaztetteit a keresz­ténység rovására írná! Tiltakozni kell az általánosítás ellen. A zsi­­dóság gyűjtőnevet csak akkor szabad és lehet használni, ha a zsidóság többségéről van szó, vagy legalább a zsidóság vezető emberei cse- TÁRCA ÉDES KIS~ARANYOS VAGY A HALVASZÜLETETT OPERETT. Szövegét nyirták dr. Fliegende Blätter és báró Garten Laube. Zenéjét szerezte dr. Strausz Nácitól Mini Max. Színházakkal szemben me­rénylet. Csak Szegeden először. Közkívánatra utoljára. Koszorúk és tapsok mellőzése követik. I. felvonulás. Népünnepély Újszegeden. Szerencsekerék és szerecsengyerek. Lepényevés és legénybucsu. Szépségverseny kóristalánytól fölfelé és vissza. Kar: . Én vagyok a női kar, Jelszóm: szorgalom s ipar, Diadal, diadal, • Minden ilyen fiatal, Elvonul e zivatar, Én vagyok a női kar! Donna Prima (jön, lát és meggyőződik, hogy tele ház.) Én vagyok a primadonna, Az édes kis aranyos,­­Elmaradt a taps azonba­n engem ez zavarba hoz. Táncra gyújtok hát azonnal, Hátha ez segít, Én vagyok a primadonna, Azt a mindenktl Úgy tesz, ahogy mondja. Weidinger bácsi azonban elaludt a karzaton, mert az egyptomi álmoskönyvet, amelyet a szerzők szövegkönyv gyanánt használnak, betéve tudja. A rendezők és rendezők úgy gruppírozzák a színpadi semmittevést, hogy lázas tevékenységnek lássék. Végre jön Sugár, mint olyan és egy remény­sugár csillan meg a karzat szépei sz­emében. Gróf Sugár (jön, lát és énekel): Én vagyok a legszebb Bonviván e tájon. Kell, hogy a hölgyeknek Szive értem fájjon. Mert ha nem fáj, akkor Nincsen operett. Én vagyok a legszebb Színpadi gyerek. Miután ez sem hat a gazdasági viszonyok következtében deprimált aranytáncosokra, a rendezők és rendezők szubrett és táncos komikus után néznek és póttartalékos Bé­­késsyt is behívják. Utóbbit, mint szerecsen király és vőlegény-jelöltet. Nagy bevonulás Budakeszire. Szerecsen Volkshymne. Götter­halte. Szerecsen: Én vagyok a szerecsen, Csen, csen, csen. Nincs is egyéb szerepem, Pem­, pem­, pem. Kenyerem így keresem, Sem, sem, sem. Senkinek sincs kegyelem, Sem, lem, lem! Finálé. Függöny. Második felvonulás. Nagy koronatanács báró Reding ítél kas­télyában. A szerecsen trónkövetelő biztosítéko­kat követel. A korona árfolyama iránt érdeklő­dik. Báró Prima Donna és gróf Kemény Sugár fuzionálni akarnak. Gróf Diplo­mata és Rezeda Major Anna koncentrációra törekszenek. Báró Nyáray hasztalan tesz hajmeresztő kísérleteket a kedélyek földerítésére, minden betétje el­veszett. Báró Nyáray: Nagy hiány van szénben, fában, Kenyérben és viccben, Operettben, operában Köszönet itt nincsen, Romeo és Júliából Bohózat lesz habbal, Én vagyok a Nyáray, de A Rezső, nem Antal! A rendezők és rendezők mindent elkövetnek, hogy a tárgyalások kedvező megoldást nyerje­nek, de miután a szerecsent nem lehet fehérre mosni, hát befeketítik. Finálé. Függöny. Utolsó felvonulás. A helyzet változatlan. Mindenki maradjon a helyén ! A zenekar és énekkar közötti jó vi­szony ápolására és eltakarására rádiótelegram szolgál. A helyzet reménytelen. Többen beadják lemondásukat és bemondják az ultimót. A fő­ispán is elhagyja helyét. Vészkijárat. Az igaz­gató buzdító beszédet intéz a néphez, a kar­mester kitartásra inti a karokat és rendeket: Aushalten! Aushalten! kiáltással. Függöny egyéni akcióba lép. Copyright by Schwindler and Hochstappler, Wien—Budakeszi—Szegedin. Gyalu.

Next