Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1920-01-14 / 10. szám
DÉLMAGYARORSZAG ——me Szeged, 1920 január 14. Felemelték a kenyérsütés árát. — A kenyérdrágaság titka. (Saját tudósítónktól) A pékmesterek követelő hangú memorandumának következményeként hétfőn délután ülésre gyűlt össze az árvizsgálóbizottság, hogy a pékek követeléseinek a kenyérsütés áraira vonatkozó részét tárgyalás alá vegye. Az árvizsgáló-bizottság hosszas viták után méltányosnak találta a pékek kérelmét és a kenyérsütés árát a következőképen állapította meg: A kenyérsütés kilónkint sterrsütésnél 1 korona, nem szerrsütésnél 80 fillér. Sütemények sütési díja, leszámítva a tepsi súlyát is, kilónkint 1 korona 20 fillér. A hétfői ülésen meghallgatta az árvizsgálóbizottság a kisebb pékiparosok panaszait is. Tény, hogy vannak pékek, akik nem kapnak, vagy csak nagyon drágán lisztet s ezért nyomdo.nak. Ennek oka főleg a szabad verseny és az, hogy a közönség minden árat megad a kenyérért. Ha az egyik pék harminc koronás lisztből állít elő kenyeret s a közönség megfizeti, akkor a másik már 34 koronás lisztből is bátran süt Az árvizsgáló-bizottság ezt a tűrhetetlen konkurrenciát, amely csak folytonos áremelkedést idéz elő, szövetkezet alakítása által tartja lehetőnek megszüntetni. Felhívta a pékmestereket, hogy tömörüljenek szövetkezetbe és ennek keretén belül, együttesen szerezzék be a lisztet, mert így mindegyikük egyforma áron és egyforma mennyiségben kaphat árut A bizottság, igen helyesen, az orra alá dörzsölte azt az árkalkulációt, amit az egyik pékmester védekezésül a kihágási bírósághoz nyújtott be. A kalkulációban foglalt képtelen beállítású számadatok példásan megvilágítják a kenyérárak magasságának titkát. A szerény haszonnal megelégedő pék így foglalta össze számításait: Huszonnégy koronába kerül igy egy kilogram kenyér, ha szerszámkopásért és adóért egy métermázsa liszt feldolgozásánál 50 koronát számítanak. Az is képtelen beállítás, hogy két inas ezért a munkáért száz koronát kap, mert akkor az inasnak nagyobb fizetése lenne aránylag, mint a segédnek Nyilvánvaló az is, hogy 130 kilogram kenyér kisütéséhez nem használnak el két métermázsa fát s ha a pékek tényleg csak 140 koronát keresnének a kenyéren, úgy nem kerülne annak kilója 24 koronába. Ezek a számadatok éppen csak a 24 koronás ár kedvéért lettek papírra vetve. Arról a hangságról nem is beszélünk, hogy a pékek kevert rozslisztért 2400 koronát fizetnek. Az árvizgáló- bizottság a fehérsütemények uzsoraárait is tárgyalás alá vette. Az utcai árusokat nem lehet állandóan szem előtt tartani s állandó panasz tárgya a rendőrségen, hogy a kiflisek 3—4 koronát kérnek a süteményért. Jónak látta ezért a bizottság a péksütemények utcai árusítását betiltaniUa a pékek fillér,süteményt sütnek, úgy helyezzék azt el üzletekbe, vagy kávéházakban, de ne adjak 1 a kosaras uzsorásoknak. Ugyancsak a hétfői ülésen állapította meg az árvizsgáló-bizottság az újonnan érkezett ötven vagon fa árát is. Hasonlóan a múlt heti ármegállapításhoz, a fa árát 80, 110 és 142 koronában állapította meg. (Saját tudósítónktól.) Amint azt keddi számunkban jeleztük, a kolozsvári egyetem tanácsa hétfőtf ente hét órakor a budapesti vonattal Szegedre érkezett. A város polgármestere, a helyi egyetemi bizottság és a városban időző egyetemi hallgatók közül negyvenen jelentek meg a Szeged-állomáson a tanárok ünnepélyes fogadtatására. Dr. Somogyi Szilveszter üdvözölte a város közönsége nevében az egyetemi tanácsot, majd Temesváry Ernő orvostanhallgató köszöntötte a tanárokat. A tanács tizenegy tagból áll dr. Tóth Lajos államtitkár vezetése alatt. Névsoruk a következő: dr. Schneller Károly rektor, Korb Flóris műépítészeti tanár, aki az ötszázágyas szegedi közkórházat tervezte, dr. Pekár Mihály pozsonyi orvoskari dékán, dr. Riegler Gusztáv közgazdaság tanár, dr. Lechner Károly, az elmekórtan tanára, dr. Szantner Pál jogtudományi tanár, dr. Ortvay Rudolf, a fizika tanára, dr. Menyhát Lajos jogtudományi tanár, dr. Gombocz Pál nyelvtudomány tanár és dr. Pogány Béla, a fizika tanára. A tanárokat a város diszhintajain vitték lakásaikra, majd a Kass-étterembe, ahol a város vezetőségével együtt vacsoráztak. Vacsora után a szegedi közállapotokról tájékoztatta őket a város polgármestere. Az egyetemi tanács tagjai meglátogatják ittlétük alatt azokat az épületeket és intézményeket, amelyeket a város a szegedi egyetem céljaira átengedne. Kedden a szemkórházat, a Somogyi-könyvtárat és múzeumot szemlélték meg. Kedden délelőtt tíz órakor a városháza tanácstermében értekezletet tartott a szegedi egyetemi bizottság, amelyen a kolozsvári egyetem tanácsa is teljes számban vett részt. Az értekezleten dr. Vasek Ernő kormánybiztos-főispán is megjelent. Dr. Kelemen Béla kerületi kormánybiztos egyéb fontos elfoglaltsága miatt kimentette távolmaradását az értekezletről. Az értekezletet dr. Somogyi Szilveszter polgármester nyitotta meg. Üdvözölte Tóth államtitkárt, Schneller rektort, az egyetemi tanácsot és a szegedi egyetemi bizottságot. A szegediek — mondotta a polgármester — a legnagyobb aggodalommal kísérték a román megszállást, mert attól féltek, hogy kincses Kolozsvár elvész a magyarság számára. Aggodalmunk, sajnos, alaposnak bizonyult Már a román megszállás idején felvetették a gondolatot, hogy a kolozsvári egyetem tanárait Szegedre meghívják. A tanárok azonban akkor még nem mozdulhattak. Szegednek régi vágya, hogy egyeteme legyen. Ezúttal ismét olyan helyzetbe kerültünk, hogy az egyetem kérdéséről tárgyalhatunk. Szeretettel köszönti a város nevében az egyetemi tanácsost és bár meg van győződve, hogy csak az egyetem ideiglenes elhelyezéséről lehet szó és minden magyar ember leghőbb vágya, hogy Kolozsvár a magyaroké legyen, mégis úgy hiszi, hogy sikerül Szegeden az egyetem alapjait megvetni és a városnak megmarad az egyeteme akkor is, ha Kolozsvár visszakerül az anyaországhoz. Ezután dr. Gaál Endre tanácsnok referált az egyetem áthelyezésének ügyéről. A szegedi egyetem megvalósítása fontos magyar érdek. Ha a térképen vízszintes vonalat húzunk Budapesten keresztül, meggyőződhetünk róla, hogy a vonaltól délre még középiskola is alig van. 20— 30.000 lakosú városoknak nincs polgári iskolája. A vonaltól északra ellenben számos főiskolát találunk. Kultúrát kell adni a magyarságnak. A háború előtt eszközölt számítások szerint legalább 2000 hallgatója lett volna a szegedi egyetemnek. Mi természetesen megváltoztak a viszonyok, de S—10 év múlva újra helyreáll az arány. Felsorolja azokat az épületeket, amelyek tanári és diáklakások és előadótermek céjaira felhasználhatók volnának. A leszámoló hivatalban 60—70 modern tanári lakást lehet berendezni. Az orvosi egyetem céljait szolgálnák a közkórház, gyermekkórház, szemkórház, bábaképző és a két katonai kórház. Az előadásokat az egyik gimnáziumban tartanák, de a laktanyákat is igénybe lehet venni. A kulturpalota és a könyvtár szintén alkalmas volna egyetemi célokra. Az egyetem számára meg lehet teremteni Szegeden az összes előfeltételeket. Az általános tetszéssel fogadott előterjesztés után dr. Schneller látván rektor szólalt fel. Köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért és vendégszeretetért. Szeged történelmi hivatást teljesít. A legnagyobb súlyt a közgazdasági fakultásra kell helyezni. Ipar és kereskedelem nélkül nincs hatalom, hatalom nélkül pedig nincs önállóság. A tanács célja, hogy tájékozódjék az egyetem áthelyezésének előfeltételei felől. Javasolja, hogy egyetem elhelyezésére alkalmas és céljaira felhasználható intézményeket ne fakultások szerint, hanem együttesen tekintsék meg, mert ezek valamennyi kart egyformán érdeklik. Szívből örülünk, — mondotta — hogy ilyen miliőbe kerülhetünk, de bizonyos előfeltételeket mégis meg kell kívánnunk a tanárok megélhetése és az egyetem működése szempontjából. Berzenczey Domokos főmérnök szerint az ítélőtábla helyiségei alkalmasak volnának előadótermeknek. A táblát az igazságügyi palotában lehet elhelyezni. Dr. Tonelli Sándor azt javasolta, hogy a város megtekintése után ne bó) üljön össze a bizottság. Somogyi polgármester azzal rekesztette be az értekezletet, hogy szerdán délután öt órakor újból tanácskozásra gyűlnek össze a bizottság tagjai és megállapodnak a további teendőkre vonatkozóan. Az egyetemi bizottság Szegeden. — Értekezlet a városházán a kolozsvári egyetem elhelyezéséről. KORZO-MOZI R.-T. Igazgató: VASS SÁNDOR. Telefonszám 11—85. ■* Kedden és szerdán, január hó 13. és 14-én. Egy világváros rejtelmei. Bűnügyi dráma 4 felvonásban A főszerepben: DOLLY MORGANA Előadások 5, 7 és 9, vasár- és ünnepnap d. u. 2, fél 4, 5, 7 és 9 órakor.